Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

I. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1991. OKTOBER 15„ KEDD BU^>VIDEKI t/tíriap BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALDMBAITA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGI • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÖRÖM BUDAKESZI OPTIMISTÁK Ez a mosoly éve? Magyar fejjel egyelőre nehéz felfogni a jótékonyko­dást. Azt hisszük, hogy csak unatkozó úriasszonyok idő­töltése. Most egy olyan kezdeményezésről kaptunk hírt — ami minket is optimistává tett. Budakeszin megala­kult az Optimisták Klubja. Vajon mit takar az első hallásra megmosolyogtató elnevezés? Ez is afféle bol­dogságpárt? Megalakulnak és rövid idő után „nagy csend” veszi körül őket? Van-e egyáltalán valóságos célja a klubnak? — ezekre a kérdésekre is kerestük a választ, amikor Szilágyiné Várnagy Enikőtől a Budake­szi Optimista Klub elnökétől érdeklődtünk. Utcai bemutató „Kirakat” az utcán. Ezúttal szó szerint. AUbäeker György pilisvörösvári ácsmester, jobb megoldást nem találva, kitette néhány szép munkáját az utcára. Ter­vezi, hogy valahol Vörösvár határában létesít egy be­mutatóparkot, addig azonban meg keli elégednie a háza előtti járda és az úttest közötti keskeny sávval (Hancsovszki János felvétele) Kiállítás és vásár A hónap végéig — Realisták a magyar optimisták — mondja az elnöknő —, mert keserve­sen nehéz az élet, de mégis tudunk segíteni embertár­sainkon, ha bajba kerül­nek. Az optimisták azt ál­lítják, hogy épp a bajban van a legnagyobb szükség az emberségre, a hitre. Az Egyesült Államokban közel száz éve tevékenykedik az Optimist Internationale. E szervezet komoly társadal­mi rangot vívott ki magá­nak. Tagjai ösztöndíjakat adnak tehetséges fiatalok­nak, gyermekvédő, drogel­lenes, környezetvédő ak­cióik tízezreket mozgatnak meg az USA-ban. Az ame­rikai optimisták — vezető értelmiségiek, fizikai dol­gozók, diákok, egyetemis­ták — azon munkálkodnak, hogy egymást segítve ma­guk is értékesebb emberré Váljanak. — És mit mondhatnak magukról a budakeszi opti­misták? — Szeptember 5-én ala­kultunk, 16 taggal, már azóta is gyarapodott a lét­számunk. Különböző kva­litású, érdeklődésű embe­rek csoportja vagyunk, akik képesek magukból valami pluszt nyújtani a közösségnek, önzetlenül, segítőkészen. Tisztségvise­lőink nem rangként élik meg választott címüket, ha­nem szolgálatként — ami Á telefonhiány egyre ége­tőbb gond az ország szá­mos településén. A fővá­rost körülölelő falvakban különösen, mivel kedvező földrajzi fekvésük és infra­strukturális adottságaik a kisvállalkozások, vegyes vállalatok alakításához meg­felelő üzleti környezetet jelentenek. Ezek száma az utóbbi két esztendőben to­vább növekedett, ami ter­mészetszerűen magával hoz­ta a távközlés iránti igé­nyek gyarapodását is. A Magyar Távközlési Válla­lat hároméves fejlesztési programja az országos di­gitális gerinchálózat meg­valósítását tűzte ki célul. Ügy, hogy a munkálatok 1993-ig befejeződnek. E példamutató lehetne sok politikus számára is, akik sokszor nagyon is elfelej­tik, hogy kik által kerültek oda, ahol szolgálniuk kel­lene. Sajnos ezt helyi szin­ten is érezni, nemcsak or­szágosan. A nemzetközi op­timista hitvallás szellemé­ben igyekszünk élni, dol­gozni, amelyet az első or­szágos elnök: Kerekes Má­ria értelmezésében tettünk a magunkévá. — Mondana példákat is? — Arra törekszem min­dig, olyan erős legyek, hogy semmi ne zavarhassa meg lelkem békéjét, ez azt jelenti, hogy nem mások felett akarok győzni, de másoknak segítve nehéz helyzetben sem veszítem el a fejem. Pozitív és bölcs megoldásokat keresek a bajokra. Ne lepődjön meg, az optimisták mindig egyes szám első személyben be­szélnek. A másik példám: arra törekszem, hogy min­dig egészségről, a boldog­ságról, a fejlődésről szól­jak, vagy mindig éreztes­sem barátaimmal, amiért becsülöm őket, hiszen őket én választottam. Nem kell szeretnünk minden tulaj­donságukat, de amiért ki­választottuk őket, azokat igen. — Az optimisták mindig a dolgok napos oldalát te­kintik? Igyekeznek, hogy derülátó elképzeléseik va­lóra váljanak? tervben az egyes települé­sek részletes távközlésfej­lesztési terve is szerepel. Biatorbágyon, az év vé­géig elkészül egy 4000 he­lyi és 2000 tranzitkapaci­tású központ, melynek te­lepítése lényegében azért történt meg, hogy az üzleti jellegű igényeket ki tud­ják elégíteni, valamint azért, hogy fogadja a fő­város nyugati kapujában létesülő nagyberuházások igényeit. Mivel ezek nem lehetnek meg telefon nél­kül, a beruházók jelentős összegeket is hajlandók ál­dozni e célra. Valami előrelépés tehát már tapasztalható. Minda­mellett, a Matáv a fejlesz­tés költségeinek egy részét külső forrásokból — lakos­sági, önkormányzati hoz­zájárulás — szeretné előte­remteni. — Egy példa: a veszpré­mi optimisták egy söröző­ben szoktak összejönni. A pesszimisták így dicsérik a sört: „Finom ez a sör, kár, hogy drága!” Az opti­mista válasz: „Drága ugyan ez a sör, de finom.” A na­pos oldal a lehetőségek, a reménységek oldala, innen kell a megoldást keresni problémáinkra. Mindig ar­ra törekszem, hogy tartsam távol magamtól az aggá­lyoskodást, legyen méltat­lan hozzám a harag, legyek erősebb, mint a félelem, és legyen annyi hitem a bol­dogságban, hogy a gondo­kat is elviseljem. Más az aggódás és más az aggá­lyoskodás. Az aggályosság a kishitűség csapdája. Az aggályoskodó eleve nem hiszi, hogy szándéka sike­rül. — Az ember szenvedve is boldogságra született. Hisszük, hogy ez a hitval­lás, nemes érzésű emberek­ké tormái, ha betartására törekszünk. Könnyebbé te­szi elviselni az életet és egymást. Az opüm sta év: szeptembertől szeptemberig tart. Az első éviink, a „szí­vek éve” volt, Kerekes Mária első országos elnök meghirdetésében A mos­tani: a „mosoly éve”. Deák Attila A Buda vidéki gazdák körében — ki tudja há­nyadszor — ismét fellán­golt a vita: akarunk-e (vagy helyesebben, akar- junk-c) farmergazdasá­got? Éppen a minap mond­ta egy pátyi gazda: „Uram, sokan csak szajkózzák az újmódit, de azt sem tud­ják, hogy mi az a farm! Volt szerencsém járni Amerikában is, németföl­dön is, tapasztaltam egy s mást!” Sokan — nemcsak szak­emberek, de a háztájiban eredményesen tevékeny­kedő kisgazdák is — vall­ják magas színvonalú, ha­tékonyan termelő mező- gazdaság nincs korszerű gépek nélkül. A magyar mezőgazdaság egyik legsú­lyosabb problémája éppen az, hogy a rendelkezésre álló géppark' nagyrészt olyan kelet-európai gépek­ből áll. amelyek technikai színvonala egyre kevésbé felel meg a korszerű kö­vetelményeknek, elavultak, elhasználódottak. A javítás, fenntartás költségei emiatt óriásiak, az alkatrészellá­tás pedig kritikán aluli. Mindehhez hozzájárul, hogy viszonylagos olcsóságuk mellett egyre nehezebb be­szerezni ezeket, a partne­rek szállítókészségének romlása miatt. Be kell látnunk tehát, hogy a mezőgazdaság tech­nikai megújítását főként E hónap végéig tart a törökbálinti községi könyv­tárban az a kiállítás, ame­lyen Hatos Csaba, Horváth László, Kalcsó József, T. Kovács István, Ludvig Zol­tán, M. Molnár István, Ná- nai Tihamér, Szabados Jó­nyugati gépekkel tudjuk megoldani. Mivel Nyugat- Európában a farmergaz­dálkodás az általános, nyil­vánvaló, hogy ezek a gé­pek úgynevezett farmer­gépek. Milyen körülmé­nyek, feltételek mellett le­hetnek használhatók ná­lunk is? A kérdés megválaszolá­sához először a farm fo­galmát érdemes tisztáz­nunk. A farmergazdaság első közelítésben olyan gyűjtőfogalom, amely alap­vetően családi gazdaságot, mezőgazdasági vállalko­zást jelent, esetleg egy-két alkalmazott közreműkö­désével. A csak bérmunkát alkalmazó nagy farmok Európában rendkívül rit­kák. Ebből következően mérete, földterületének nagysága döntően attól függ, hogy mit termel, mi­lyen mezőgazdasági termé­ket állít elő, mivel a ter­mékek munkaigénye rend­kívül eltérő. Először ezzel kapcsolat­ban vetődik fel a gépesítés kérdése. Ugyanis a techni­kai fejlődéssel egyre kor­szerűbb berendezések je­lennek meg, amelyek min­dig drágábbak, költsége­sebbek, mint a korábbi au. Alkalmazásuk csak akkor éri meg, ha jól kihasznál­ják azokat. Ez határozza meg a gépesítés színvona­lát, ezen keresztül a család által megművelhető föld­zsef és Szekeres Emil fes­tőművészek alkotásait te­kinthetik meg az érdeklő­dők. De nemcsak megnéz­hetik ha megtetszett vala­melyik, meg is vehetik a képeket, mivel a kiállítást egybekötötték a vásárral. területet, továbbá az állat- állomány nagyságát. Vagyis a farm önmagá­ban sem nem kisüzem, sem nem nagyüzem (így nem is értelmezhető a mi „hagyo­mányos” fogalmaink sze­rint), hanem olyan családi gazdálkodást folytató ter­melési egység, amelyben a termelés változó méretét alapvetően a rendelkezés­re álló családi munkaerő­höz igazodó gépesítés mér­téke, illetve annak színvo­nala határozza meg. A mai modern farmer- gazdaságok második sajá­tossága, hogy erőteljesen szakosodottak. A szakoso­dás természetesen hat a gépesítésre. Mégpedig úgy, hogy egyre nagyobb a spe­ciális gépek száma és azok kapacitása, továbbá olyan kiegészítő berendezések, tartozékok jelennek meg, amelyek az univerzális gé­pekhez kapcsolhatók, il­leszthetők. így fokozódhat a gépek kihasználtsága mind a nagyobb, 30, 50, 70 hek­táros, mind a kis, 4-5 hek­táros gazdaságokban is Ehhez kapcsolható a far­mergazdálkodás harmadik fontos jellemzője, hogy azt sokan nem főfoglalkozás­ként végzik. A kis, pár hektáros farmok önmaguk­ban általában nem képesek eltartani egy családot; el­tekintve néhány egészen speciális tevékenységtől. A legtöbben a farmerkedést Kanadai seregszemle Egy diáklány is utazik Vannak olyan történetek, amelyek arról szólnak, csu­pán a tehetség elég ahhoz, hogy valakivel valami ér­dekes, kivételes történjen. Persze, az ember könnyen azt hiheti; ilyesmi mindig mással fordul elő, vagy olyan regényekben, ame­lyek hiszékeny korban lévő leánykáknak szólnak. Az­után kiderül, akadnak ki­vételek. Nagy Anita, tizenhat esz­tendős diák, a törökbálinti értékközvetítő és képesség- fejlesztő iskola tanulója. Október harmadika számá­ra ugyanúgy kezdődött, mint a többi. Reggel isko­lába ment. Délben lehív­ták az igazgatói irodába, ahonnan röpke félóra múl­va egy nagyon boldog diák távozott. Megtudta, hogy ő képviselheti Torontóban a Magyarország újjászületé­se címet viselő kulturális és művészeti seregszemlén hazánk diákjait. A ren­dezvény magyarországi fő­védnöké Göncz Árpád, köz- társasági elnök, a kanadai szervezők részéről Andrew Sarlós az, aki a legtöbbet vállalta a siker érdekében. Anita ma, október I5-én indul Kanadába. A magyar bemutatkozáshoz annyit tesz hozzá, hogy megcsil­logtatja sokoldalúságát. Jól beszél angolul, a japánt is megtanulta, akkor sem jön zavarba, ha a magyar iro­dalomról kell beszélnie. Szereti a zenét, hangszeren is játszik, úgyhogy, az az egy hét, amíg részt vesz a rendezvényeken, talán nem­csak számára jelent mara­dandó élményeket. kimondottan a főmunka­idejükön kívül folytatják. Az ilyen gazdálkodás cél­ja a főtevékenységből szár­mazó jövedelem kiegészí­tése, szorosan kapcsolódva ahhoz a vidéki. lakókörnye­zethez, életmódhoz és élet­formához, amelyben a csa­lád él. A farmergazdaság negye­dik lényeges ismertetője — ami ugyancsak összefügg a gépesítéssel is —, hogy kü­lönféle szövetkezetek (ér­tékesítő, beszerző, feldol­gozó, hitel stb.) továbbá géptársulásoik, gépbérletek segítségével kapcsolódák a többihez. A modern, drága gépek sokszor nagy farmméretek mellett sem teszik lehető­vé, még gazdag országok­ban sem, hogy a farmer ki­zárólag saját gépeivel vé­gezzen el minden szükséges munkát, munkafolyama­tot. Olyan nagy teljesítmé­nyű gépek, mint a kom­bájnok, nehéz traktorok és egyéb hasonló gépek, álta­lában nem használhatók ki gazdaságosan egy-egy gaz­daságban, ezért a gazdák­nak valamilyen megegye­zése, szövetkezése, társu­lása szükséges ahhoz, hogy a gépesítés optimálisan le­gyen megoldható. D. A. y BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. i. Pf. :311. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-47S1, 138-4067. Biatorbágyon T elefonközpont még az idén J. Sz. I. A korszerű technika hiánya A farmergazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom