Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
I. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1991. OKTOBER 15„ KEDD BU^>VIDEKI t/tíriap BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALDMBAITA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGI • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÖRÖM BUDAKESZI OPTIMISTÁK Ez a mosoly éve? Magyar fejjel egyelőre nehéz felfogni a jótékonykodást. Azt hisszük, hogy csak unatkozó úriasszonyok időtöltése. Most egy olyan kezdeményezésről kaptunk hírt — ami minket is optimistává tett. Budakeszin megalakult az Optimisták Klubja. Vajon mit takar az első hallásra megmosolyogtató elnevezés? Ez is afféle boldogságpárt? Megalakulnak és rövid idő után „nagy csend” veszi körül őket? Van-e egyáltalán valóságos célja a klubnak? — ezekre a kérdésekre is kerestük a választ, amikor Szilágyiné Várnagy Enikőtől a Budakeszi Optimista Klub elnökétől érdeklődtünk. Utcai bemutató „Kirakat” az utcán. Ezúttal szó szerint. AUbäeker György pilisvörösvári ácsmester, jobb megoldást nem találva, kitette néhány szép munkáját az utcára. Tervezi, hogy valahol Vörösvár határában létesít egy bemutatóparkot, addig azonban meg keli elégednie a háza előtti járda és az úttest közötti keskeny sávval (Hancsovszki János felvétele) Kiállítás és vásár A hónap végéig — Realisták a magyar optimisták — mondja az elnöknő —, mert keservesen nehéz az élet, de mégis tudunk segíteni embertársainkon, ha bajba kerülnek. Az optimisták azt állítják, hogy épp a bajban van a legnagyobb szükség az emberségre, a hitre. Az Egyesült Államokban közel száz éve tevékenykedik az Optimist Internationale. E szervezet komoly társadalmi rangot vívott ki magának. Tagjai ösztöndíjakat adnak tehetséges fiataloknak, gyermekvédő, drogellenes, környezetvédő akcióik tízezreket mozgatnak meg az USA-ban. Az amerikai optimisták — vezető értelmiségiek, fizikai dolgozók, diákok, egyetemisták — azon munkálkodnak, hogy egymást segítve maguk is értékesebb emberré Váljanak. — És mit mondhatnak magukról a budakeszi optimisták? — Szeptember 5-én alakultunk, 16 taggal, már azóta is gyarapodott a létszámunk. Különböző kvalitású, érdeklődésű emberek csoportja vagyunk, akik képesek magukból valami pluszt nyújtani a közösségnek, önzetlenül, segítőkészen. Tisztségviselőink nem rangként élik meg választott címüket, hanem szolgálatként — ami Á telefonhiány egyre égetőbb gond az ország számos településén. A fővárost körülölelő falvakban különösen, mivel kedvező földrajzi fekvésük és infrastrukturális adottságaik a kisvállalkozások, vegyes vállalatok alakításához megfelelő üzleti környezetet jelentenek. Ezek száma az utóbbi két esztendőben tovább növekedett, ami természetszerűen magával hozta a távközlés iránti igények gyarapodását is. A Magyar Távközlési Vállalat hároméves fejlesztési programja az országos digitális gerinchálózat megvalósítását tűzte ki célul. Ügy, hogy a munkálatok 1993-ig befejeződnek. E példamutató lehetne sok politikus számára is, akik sokszor nagyon is elfelejtik, hogy kik által kerültek oda, ahol szolgálniuk kellene. Sajnos ezt helyi szinten is érezni, nemcsak országosan. A nemzetközi optimista hitvallás szellemében igyekszünk élni, dolgozni, amelyet az első országos elnök: Kerekes Mária értelmezésében tettünk a magunkévá. — Mondana példákat is? — Arra törekszem mindig, olyan erős legyek, hogy semmi ne zavarhassa meg lelkem békéjét, ez azt jelenti, hogy nem mások felett akarok győzni, de másoknak segítve nehéz helyzetben sem veszítem el a fejem. Pozitív és bölcs megoldásokat keresek a bajokra. Ne lepődjön meg, az optimisták mindig egyes szám első személyben beszélnek. A másik példám: arra törekszem, hogy mindig egészségről, a boldogságról, a fejlődésről szóljak, vagy mindig éreztessem barátaimmal, amiért becsülöm őket, hiszen őket én választottam. Nem kell szeretnünk minden tulajdonságukat, de amiért kiválasztottuk őket, azokat igen. — Az optimisták mindig a dolgok napos oldalát tekintik? Igyekeznek, hogy derülátó elképzeléseik valóra váljanak? tervben az egyes települések részletes távközlésfejlesztési terve is szerepel. Biatorbágyon, az év végéig elkészül egy 4000 helyi és 2000 tranzitkapacitású központ, melynek telepítése lényegében azért történt meg, hogy az üzleti jellegű igényeket ki tudják elégíteni, valamint azért, hogy fogadja a főváros nyugati kapujában létesülő nagyberuházások igényeit. Mivel ezek nem lehetnek meg telefon nélkül, a beruházók jelentős összegeket is hajlandók áldozni e célra. Valami előrelépés tehát már tapasztalható. Mindamellett, a Matáv a fejlesztés költségeinek egy részét külső forrásokból — lakossági, önkormányzati hozzájárulás — szeretné előteremteni. — Egy példa: a veszprémi optimisták egy sörözőben szoktak összejönni. A pesszimisták így dicsérik a sört: „Finom ez a sör, kár, hogy drága!” Az optimista válasz: „Drága ugyan ez a sör, de finom.” A napos oldal a lehetőségek, a reménységek oldala, innen kell a megoldást keresni problémáinkra. Mindig arra törekszem, hogy tartsam távol magamtól az aggályoskodást, legyen méltatlan hozzám a harag, legyek erősebb, mint a félelem, és legyen annyi hitem a boldogságban, hogy a gondokat is elviseljem. Más az aggódás és más az aggályoskodás. Az aggályosság a kishitűség csapdája. Az aggályoskodó eleve nem hiszi, hogy szándéka sikerül. — Az ember szenvedve is boldogságra született. Hisszük, hogy ez a hitvallás, nemes érzésű emberekké tormái, ha betartására törekszünk. Könnyebbé teszi elviselni az életet és egymást. Az opüm sta év: szeptembertől szeptemberig tart. Az első éviink, a „szívek éve” volt, Kerekes Mária első országos elnök meghirdetésében A mostani: a „mosoly éve”. Deák Attila A Buda vidéki gazdák körében — ki tudja hányadszor — ismét fellángolt a vita: akarunk-e (vagy helyesebben, akar- junk-c) farmergazdaságot? Éppen a minap mondta egy pátyi gazda: „Uram, sokan csak szajkózzák az újmódit, de azt sem tudják, hogy mi az a farm! Volt szerencsém járni Amerikában is, németföldön is, tapasztaltam egy s mást!” Sokan — nemcsak szakemberek, de a háztájiban eredményesen tevékenykedő kisgazdák is — vallják magas színvonalú, hatékonyan termelő mező- gazdaság nincs korszerű gépek nélkül. A magyar mezőgazdaság egyik legsúlyosabb problémája éppen az, hogy a rendelkezésre álló géppark' nagyrészt olyan kelet-európai gépekből áll. amelyek technikai színvonala egyre kevésbé felel meg a korszerű követelményeknek, elavultak, elhasználódottak. A javítás, fenntartás költségei emiatt óriásiak, az alkatrészellátás pedig kritikán aluli. Mindehhez hozzájárul, hogy viszonylagos olcsóságuk mellett egyre nehezebb beszerezni ezeket, a partnerek szállítókészségének romlása miatt. Be kell látnunk tehát, hogy a mezőgazdaság technikai megújítását főként E hónap végéig tart a törökbálinti községi könyvtárban az a kiállítás, amelyen Hatos Csaba, Horváth László, Kalcsó József, T. Kovács István, Ludvig Zoltán, M. Molnár István, Ná- nai Tihamér, Szabados Jónyugati gépekkel tudjuk megoldani. Mivel Nyugat- Európában a farmergazdálkodás az általános, nyilvánvaló, hogy ezek a gépek úgynevezett farmergépek. Milyen körülmények, feltételek mellett lehetnek használhatók nálunk is? A kérdés megválaszolásához először a farm fogalmát érdemes tisztáznunk. A farmergazdaság első közelítésben olyan gyűjtőfogalom, amely alapvetően családi gazdaságot, mezőgazdasági vállalkozást jelent, esetleg egy-két alkalmazott közreműködésével. A csak bérmunkát alkalmazó nagy farmok Európában rendkívül ritkák. Ebből következően mérete, földterületének nagysága döntően attól függ, hogy mit termel, milyen mezőgazdasági terméket állít elő, mivel a termékek munkaigénye rendkívül eltérő. Először ezzel kapcsolatban vetődik fel a gépesítés kérdése. Ugyanis a technikai fejlődéssel egyre korszerűbb berendezések jelennek meg, amelyek mindig drágábbak, költségesebbek, mint a korábbi au. Alkalmazásuk csak akkor éri meg, ha jól kihasználják azokat. Ez határozza meg a gépesítés színvonalát, ezen keresztül a család által megművelhető földzsef és Szekeres Emil festőművészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. De nemcsak megnézhetik ha megtetszett valamelyik, meg is vehetik a képeket, mivel a kiállítást egybekötötték a vásárral. területet, továbbá az állat- állomány nagyságát. Vagyis a farm önmagában sem nem kisüzem, sem nem nagyüzem (így nem is értelmezhető a mi „hagyományos” fogalmaink szerint), hanem olyan családi gazdálkodást folytató termelési egység, amelyben a termelés változó méretét alapvetően a rendelkezésre álló családi munkaerőhöz igazodó gépesítés mértéke, illetve annak színvonala határozza meg. A mai modern farmer- gazdaságok második sajátossága, hogy erőteljesen szakosodottak. A szakosodás természetesen hat a gépesítésre. Mégpedig úgy, hogy egyre nagyobb a speciális gépek száma és azok kapacitása, továbbá olyan kiegészítő berendezések, tartozékok jelennek meg, amelyek az univerzális gépekhez kapcsolhatók, illeszthetők. így fokozódhat a gépek kihasználtsága mind a nagyobb, 30, 50, 70 hektáros, mind a kis, 4-5 hektáros gazdaságokban is Ehhez kapcsolható a farmergazdálkodás harmadik fontos jellemzője, hogy azt sokan nem főfoglalkozásként végzik. A kis, pár hektáros farmok önmagukban általában nem képesek eltartani egy családot; eltekintve néhány egészen speciális tevékenységtől. A legtöbben a farmerkedést Kanadai seregszemle Egy diáklány is utazik Vannak olyan történetek, amelyek arról szólnak, csupán a tehetség elég ahhoz, hogy valakivel valami érdekes, kivételes történjen. Persze, az ember könnyen azt hiheti; ilyesmi mindig mással fordul elő, vagy olyan regényekben, amelyek hiszékeny korban lévő leánykáknak szólnak. Azután kiderül, akadnak kivételek. Nagy Anita, tizenhat esztendős diák, a törökbálinti értékközvetítő és képesség- fejlesztő iskola tanulója. Október harmadika számára ugyanúgy kezdődött, mint a többi. Reggel iskolába ment. Délben lehívták az igazgatói irodába, ahonnan röpke félóra múlva egy nagyon boldog diák távozott. Megtudta, hogy ő képviselheti Torontóban a Magyarország újjászületése címet viselő kulturális és művészeti seregszemlén hazánk diákjait. A rendezvény magyarországi fővédnöké Göncz Árpád, köz- társasági elnök, a kanadai szervezők részéről Andrew Sarlós az, aki a legtöbbet vállalta a siker érdekében. Anita ma, október I5-én indul Kanadába. A magyar bemutatkozáshoz annyit tesz hozzá, hogy megcsillogtatja sokoldalúságát. Jól beszél angolul, a japánt is megtanulta, akkor sem jön zavarba, ha a magyar irodalomról kell beszélnie. Szereti a zenét, hangszeren is játszik, úgyhogy, az az egy hét, amíg részt vesz a rendezvényeken, talán nemcsak számára jelent maradandó élményeket. kimondottan a főmunkaidejükön kívül folytatják. Az ilyen gazdálkodás célja a főtevékenységből származó jövedelem kiegészítése, szorosan kapcsolódva ahhoz a vidéki. lakókörnyezethez, életmódhoz és életformához, amelyben a család él. A farmergazdaság negyedik lényeges ismertetője — ami ugyancsak összefügg a gépesítéssel is —, hogy különféle szövetkezetek (értékesítő, beszerző, feldolgozó, hitel stb.) továbbá géptársulásoik, gépbérletek segítségével kapcsolódák a többihez. A modern, drága gépek sokszor nagy farmméretek mellett sem teszik lehetővé, még gazdag országokban sem, hogy a farmer kizárólag saját gépeivel végezzen el minden szükséges munkát, munkafolyamatot. Olyan nagy teljesítményű gépek, mint a kombájnok, nehéz traktorok és egyéb hasonló gépek, általában nem használhatók ki gazdaságosan egy-egy gazdaságban, ezért a gazdáknak valamilyen megegyezése, szövetkezése, társulása szükséges ahhoz, hogy a gépesítés optimálisan legyen megoldható. D. A. y BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. i. Pf. :311. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-47S1, 138-4067. Biatorbágyon T elefonközpont még az idén J. Sz. I. A korszerű technika hiánya A farmergazdaság
