Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
Szolgáltató jellegű vállalkozások ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ iláncszem tt munkakapcsokz ihazz Bemutatkozik a TÁKISZ Dr. Schmidt Gézát, a Belügyminisztérium Pest Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálata (TÁKISZ) igazgatóját arra kértük, hogy — ezentúl kéthetente megjelenő új rovatunk indulása alkalmából — mutassa be olvasóinknak az általa vezetett intézményt. vagyunk az önkormányzatok felettes szerve, hanem szolgáljuk őket. — Konkrétan milyen feladatokat látnak el? Hogyan segítik az önkormányzatokat? — A megyei tanácsok megszűntével jelentős mennyiségű, elsősorban közgazdasági jellegű feladat került hozzánk. Tevékenységünk három csoportba osztható: jogszabályokból fakadóan, kötelező jelleggel és térítésmentesen ellátandó feladataink, az önként vállalt, de ugyancsak térítésmentesen ellátandók, és vállalkozás jellegű tevékenységeink. — Nagyon örülök a lehetőségnek, hiszen a megye lakosságának jelentős része közvetlenül, a másik közvetve, önkormányzataikon keresztül áll velünk kapcsolatban. Szándékunk, hogy a jövőben ezen az oldalon tájékoztassuk: a lakosságot mindenről, ami akár az államháztartást, akár az önkormányzatokat érinti, ták. Szolgáljuk őket — Mikor, milyen céllal alakult a TÁKISZ? — Kormányrendelet alapján jött létre 1991. február 1-jén, a Belügyminisztériumhoz tartozik, szakmai irányítását pedig a BM és a Pénzügyminisztérium közösen látja el. Alapítását megelőzően, hasonló feladatokkal működött már egy szervezet, amelyet Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalnak neveztek a különböző megyékben. Pest megyében kivételesen Számítástechnikai és Információs Központnak hívE korábbi intézmény jogutódjaként, ám bővebb tevékenységi körben végezzük mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörünkbe utaltak. — Hol helyezkedik el a TÁKISZ az államigazgatás szervezeti rendjében? — Az önkormányzati törvény alapján a települési és a megyei önkormányzatok egyenrangúak, semmiféle alá- vagy fölérendeltségi viszony nincsen közöttük. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az országban található több mint háromezer önkormányzathoz eljussanak azok az információk, amelyek kormányzati szinten születnek. Az önkormányzatoktól érkező tájékoztató adatokat — megfelelő összesítés után — ugyancsak mi továbbítjuk a központi szerveknek. Kissé leegyszerűsítve úgy lehetne fogalmazni, hogy a TÁKISZ az a láncszem, amely a központi és a helyi államigazgatási szervek között a folyamatos és zavartalan munkakapcsolatot megteremti. A tévedések elkerülése végett azonban le kell szögeznem, hogy az általam vezetett szervezetnek semmiféle ellenőrzési, vagy utasítási joga nincs. Nem Bonyolultabb kérdések — Említene néhány példát a térítésmentesen végzett szolgáltatásaik közül? — Megyénkben mintegy 45 ezer költségvetési szervnél dolgozó munkavállaló bérének számfejtését végezzük, illetve az ezeket a béreket terhelő levonások végrehajtását, és rendeltetési helyükre való továbbítását. Betegség esetén a táppénzek számfejtését és a folyósítását, és minden más, SZTK jellegű készpénz szolgáltatás — gyes, gyed, anyasági segély — számfejtését és folyósítását. Kitűnik ebből, hogy az önkormányzatok és más gazdálkodó szervek helyett hónapról hónapra mi számolunk el a társadalom- biztosítással, megelőlegezzük a munkáltatókat terhelő 43 százalékos tó-járulék kifizetését is. Ehhez kapcsolódik a dolgozókat terhelő személyi jövedelem- adók levonása és átutalása, év végével pedig úgynevezett kvázi adóhatóságként elszámoljuk az APEH helyett a jövedelemadót azokkal a munkavállalókkal, akiknek az előző évben csak főállásból származó jövedelmük volt. — Miért kell ezt a munkát a munkáltatók helyett elvégezni? — Az új önkormányzatok vezetői közül sokan nem foglalkoztak korábban igazgatási vagy gazdasági kérdésekkel, ezért érthető módon nehézséget okoz számukra egyes gyakorlati problémák megoldása. Emellett törvények és a legkülönbözőbb szintű jogszabályok tömege jelenik meg nap mint nap, közöttük az eligazodás néha még a szakembernek is nehézséget okoz. Érthető hát, hogy gyakori az elvi állásfoglalás-kérés, amelyeket az önkormányzatok és egyéb költségvetési szervek hozzánk küldenek. Ezeket vagy meg tudjuk ismereteink alapján válaszolni, vagy — bonyolultabb esetekben — a kérdést a központi szervekhez továbbítjuk. Olyan eset is gyakran előfordul, hogy e válaszokat közkinccsé kell tennünk. hiszen szinte minden önkormányzatot érint A sajtóval történő együttműködés a jövőben arra is alapot ad, hogy ezeket ugyancsak a nyilvánosság elé tárjuk. Az önkormányzatok és a központi szervek közötti kapcsolattartásnak egyik leglényegesebb megnyilvá nulása a költségvetések tervezésével összefüggő feladatsor. Az ezzel, illetve a céltámogatások igénylésével kapcsolatos szerepünk hosszabb kifejtést igényel, ezért erről külön szólunk. Gépesített nyilvántartás Térítésmentesen ellátandó feladataink közé tartozik még a megye több mint 400 intézménye, gazdálkodó szerve könyvelési adatainak, valamint a lakossági adók számítógépes nyilvántartása. Növekvő szerepet töltünk be az állami népesség-nyilvántartásban. A korábbi években e téma misztikus tabunak számított, a nyilvántartásban szereplő adatokhoz nehezen lehetett hozzáférni, még olyan esetekben is, amikor azoknak a személyiségi jogokhoz semmi közük nem volt. Jelenleg mi vezetjük a megye településeinek nyilvántartását, de fokozatosan már megteremtődnek a feltételei, hogy az önkormányzatok hozzájárulhassanak, sőt esetleg saját maguk nyilvántartsanak olyan adatóHárom téma, három helyszín A települési önkormányzatok pénzügyi szakemberei számára az elmúlt hét a megbeszélések jegyében telt az egész megyében. Három helyen tartottak értekezletet, hétfőn Cegléden, szerdán Vácott, pénteken pedig a Pest megyei OTP igazgatóságának budapesti székházában. Az egybegyűltek három témát tárgyaltak valameny- nyi helyszínen: megismerkedtek a Pest megyei OTP számlavezetési és hitelezési tevékenységével, beszámolót hallhattak az önkormányzatokat érintő jogi kérdésekről, valamint az 1992-es költségvetési terv előkészületi munkáiról. Az előadásokat dr. Kiss György, a Pest megyei önkormányzati hivatal jogtanácsosi irodájának vezetője, Nagy Kálmán, a Pest Megyei OTP igazgatóhelyettese és a TÁKISZ vezető munkatársai, nevezetesen dr. Schmidt Géza igazgató és Garai István, valamint Göblös lmréné tartották. kát, amelyeket felhasználhatnak munkájuk során. Számítástechnikai bázisunkat a kormányzati szervek más célokra is igénybe veszik. Napjaink egyik leglényegesebb feladata a kárpótlási törvény végrehajtása. A benyújtott igényeket itt tartjuk számítógépeinken nyilván, és gondoskodunk róla, hogy az állampolgárok értesüljenek az eredményről. Ingyen vagy fél áron A Belügyminisztérium Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálata jogszabályokból fakadóan, kötelező jelleggel és térítésmentesen, valamint önként vállalt, de ugyancsak térítésmentesen végzett feladatai mellett kisvállalkozási tevékenységet is folytat. Ez viszonylag szűk kört ölel föl, és ugyancsak szolgáltató jellegű. Műszaki szolgálatuk például az önkormányzatoknál ás intézményeiknél működő számítógépek karbantartásával és javításával foglalkozik, de vállalták a megye területén gazdálkodással és pénzügyekkel foglalkozó önkormányzati és intézményi dolgozók képzését, továbbképzését is. Itt meg kell jegyezni, hogy azokat a továbbképzéseket, amelyek a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást nyújtják, természetesen ingyen szervezik. Térítést csupán a képesítést nyújtó tanfolyamokért kérnek, ám a tandíjak mindössze az 50 százalékát teszik ki a más szervek által jelzett összegeknek. Kialakulófélben van olyan vállalkozás is, amelynek során a TÁKISZ egyes ön- kormányzatok felkérésére valamely intézményük, vagy saját gazdálkodásuk átvilágítását végzi el, azaz véleményt mond és javaslatot tesz szervezettségükről, pénzfedezeteik meglétéről. A közeljövőben szervezett tanfolyamokról Mihály László, a TÁKISZ jogi-szer- vezési-oktatási főelőadója elmondta, hogy november elejétől háromféle képzést indítanának. A jelentkezéshez szükséges előképzettséget mindhárom esetben a jogszabályok határozzák meg. Elsőként emlíette az egyéves, államháztartási könyvelői (Kálász) tanfolyamot, amelynek érettségi a feltétele. Eddig már csaknem kilencvenen jelentkeztek, ezért több csoportot szándékoznak indítani. A háromesztendős, felsőfokú államháztartási tanfolyamnak mindhárom évfolyamát megszervezik, az erre való jelentkezésnek az előbb említett államháztartási könyvelői tanfolyam sikeres elvégzése, a feltétele, óm ez helyettesíthető szakmai gyakorlattal. Nincsen viszont képesítéshez kötve a 60 órás operátori képzés, amelyre eddig 150-en jelentkeztek. A tervek szerint mindhárom tanfolyamot a TÁKISZ Lajos utcai székhazában tartanák, de a későbbiekben szeretnének kihelyezett oktatást is indítani, azaz elmenni azokra a településekre, ahol a legnagyobb érdeklődés mutatkozik egy-egy téma iránt. : A LUsp&stfS céllám®g€siás®k.BeáB Amíg a javaslatból pénz lesz Az önkormányzatok, gazdasági feladataik megvalósításához különböző forrásokkal rendelkeznek. Az anyagi eszközük egy része úgynevezett saját forrás, amelyet maguknak kell előteremteniük, egy másik része pedig az államtól kapott normatív támogatás; ezt a Parlament állapítja meg. Mindezek ellenére e pénzeszközök sokszor nem elegendőek olyan fontos célok megvalósításához sem, mint az egészséges ivóvíz, szennyvíztisztítás, általános iskolai tantermek, tornatermek építése. Az Országgyűlés céltámogatást nyújtott a helyi ön-kormányzatok kiemelt fontosságú feladatainak ellátásához. Az igényeket először ez év februárjában lehetett benyújtani a Belügyminisztérium Pest Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatán keresztül. A pályázatok elbírálását és minősítését a szaktárcák bevonásával végezték, ezt követően a Parlament illetékes szakbizottságai elé kerültek, hogy megvitassák, majd a Parlament elé terjesszék a céltámogatási javaslatokat. Pető Sándortól, a TÁKISZ munkatársától megtudtuk, hogy már folyamatban lévő, illetve most induló új beruházásokra egyaránt lehetett pályázni. Előbbiek esetében négy témakört határoztak meg; ezek a vízgazdálkodás — vízi közműtársulatok, városi vízbázisfejlesztés, városi szennyvíztisztítók építése —, az egészségügvi és szociális ellátás — például városi kórházi beruházás, rekonstrukció, szociális otthoni férőhelybővítés —, az alapfokú oktatást kiszolgáló létesítmények, valamint a szilárd hulladéklerakó-telepek bővítése. A folyamatban lévő beruházások támogatásának mértéke 25 és 5.0 százalék között mozgott, a hiányzó hányadot az önkormányzatok olyan saját fejlesztési költségforrásaiból biztosították, mint hitelek, kötvények, átvett pénzeszközök, lakossági források, vízügyi alap, illetve egyéb érdekeltségi hozzájárulások. Folyamatban lévőnek azokat a beruházásokat, rekonstrukciókat minősítették, amelyek pénzügyi teljesítése 1990. december 31-ig meghaladta a teljes költség 18 százalékát. Az új, induló beruházások, rekonstrukciók támogatása igénybe vételének a szükséges saját források megléte és a beruházás előkészítettsége volt a feltétele, valamint az előírt dokumentumok — például képviselő-testületi határozat, beruházási program, létesítési engedélyek — benyújtása. Az új beruházások céltámogatását a helyi ön- kormányzatok a vízgazdálkodásban vízbázisfejlesztésre, szennyivíztisztító telep építésére és bővítésére, 'szennyvíziszap elhelyezésére, vízi közműtársulatok alakítására, az alapfokú oktatásban általános iskolai tanterem és tornaterem építésére, az egészségügyi és szociális ellátásban már működő egészségügyi intézmények gép-, műszerbeszerzésére, szociális otthoni férőhely biztosítására vehették igénybe. A támogatás mértéke arányaiban itt magasabb, mint a folyamatban lévő beruházásoké; 30 és 90 százalék között szóródott. Az egészségre ártalmas vizű települések egyedi vízellátására a támogatás mértéke 90 százalék, de ebből a támogatásból a Pest megyei települések nem részesülhettek, mert ezzel olyan aprófalvas megyék településeinek gondjait próbálták kiemelten támogatni, ahol a közműves ivó- vízellátás feltételei hosszú távon nem teremthetők meg. A helyi önkormányzatok 1991. évi céltámogatásáról szóló törvényt az ország- gyűlés az 1991. május 29-i ülésnapján fogadta el. Országosan az érintettek 15,8 milliárd forint céltámogatást igényeltek. Ebből 8.5 milliárd forint volt a feltételeknek megfelelő, jogos igény. Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú fejlesztési feladatainak idei céltámogatására törvényi szinten 6,2 milliárd forintot biztosított. Az ezt meghaladó 2,3 milliárd forint összegű központi támogatási igény kielégítésére az állami költségvetés később nyújt fedezetet. AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT írta és összeállította: Szegő Krisztina Fotó: Erdősi Ágnes
