Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

Magyar—olasz összefonódás A magyar és olasz törté­nelem múlt században ösz- szefonódó eseményeiről kezdődik hétfőn Budapes­ten tanácskozás a két or­szág történészeinek részvé­telével. A tanácskozást Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke, maga is az olasz reformkorral fog­lalkozó történész nyitja meg. A résztvevők elsősor­ban az 1848-as forradalmat megelőző és azt követő Habsburg-ellenes függet­lenségi törekvések összefo­nódását, egymás támogatá­sát elemzik majd. Világméretű vetélkedés A világ legnagyobb élel­miszer-ipari szakvására, a kölni ANUGA szombati megnyitásán Helmuth Kohl német kancellár egyebek mellett hangsúlyozta: min­dent elkövetnek annak ér­dekében, hogy Magyaror­szág, Lengyelország, Cseh­szlovákia EK-társulási szerződései mielőbb tető alá kerüljenek. A 250 000 négy­zetméter területen meg­rendezett kiállításon 90 or­szág 6154 kiállítója vesz részt. A magyar vállalatok helytállnak ebben a világ­méretű vetélkedésben. A Hungexpo által tervezett és kivitelezett, egységes ar­culatú. vonzó, célszerű ma­gyar standegyüttesben ál­landóan zsúfoltak a tárgya­lók. A közszemlére tett élelmiszerek az ízletességen túl eleget tesznek az aktuá­lis egészségügyi és csoma­golási követelményeknek is. Teljes fogolycserére van szükség Vance belgrádi Horvátország azt indít­ványozta a jugoszláviai ötö­dik katonai körzet parancs­nokságának, hogy kölcsönö­sen engedjenek szabadon minden foglyul ejtett ka­tonai és polgári személyt, függetlenül attól, milyen körülmények között vették őket őrizetbe, s indítottak-e eljárást ellenük. A fogoly­cserét Ivan Milas, a hadi­foglyokkal foglalkozó hor- vát bizottság elnöke terjesz­tette And ríja Raseta tábor­nok, az ötödik katonai kör­zet parancsnökhelyettese elé, aki konzultálni fog fe­letteseivel az indítványról, de már eleve kétségeit fe­jezte ki azzal kapcsolatban, hogy kiengednének olyan személyeket, akik ellen büntetőeljárást indítottak. Ivan Milas szerint viszont mindenképpen teljes fo­golycserére van szükség, mivel mindkét félnek saját jogrendszere van, amely kölcsönösen kizárja a má­sik fél eljárását. A teljes fogolycsere jelentősen eny­hítené a feszültséget — mu­tatott rá a horvát fél. A hadsereg által körül­zárt Vukováron kétségbe­ejtő helyzetbe került a pol­gári lakosság, s a helyi ha­tóságok 2000 gyermek eva­kuálását kérték a hadsereg vezetőitől, de még nem kap­tak választ. Nyugat-Szlavó- niában is súlyos helyzet alakult ki, mivel a körzet központját, Pakracot szán­tén teljes ostromgyűrűbe zárta a hadsereg. Szomba­ton vonultak be a hadsereg páncélosai a Pakrac védői Brüsszeli találkozó Társulási tárgyalások Brüsszelben ma kezdő­dik az Európai Közösség és Magyarország társulási tárgyalásainak nyolcadik fordulója. A tavaly decemberben kezdődött tárgyalássorozat finisének tekintett — vár­hatólag az utolsó előtti — találkozóval összefüggés­ben Frans Andriessen, az Európai Közösség Bizott­ságának alelnöke, aki a ke­reskedelempolitika felelő­seként a bizottságnak a tár­gyalásokat felügyelő tag­ja, hétfőn találkozik Kádár Bélával, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minisz­terével, aki magyar részről felelős a kormányban ezért a területért. Kádár Béla hétfőn az Európa Parlament illeték«; bizottságában is felszólal. Mint ismeretes, a társulási szerződés megkötéséhez az Európa Parlament jóváha­gyására is szükség van. Feddhetetlenségi törvény Csehszlo vákiában sál, illetve kinevezéssel be­tölthető — állami tisztségek ellátásától az előző rend­szer állambiztonsági szol­gálatának embereit, a volt párttitkárokat és az egy­kori KB-tagökat, vala­mint a népi milícia (a csehszlovák munkásőrség) volt tagjait. Kivételt csu­pán azokkal tettek, akik kizárólag az 1968-as prágai tavasz időszakában töltöt­tek be pártfunkciót. Václav Havel csehszlovák elnök vasárnapi rádiónyi­latkozatában közölte: való­színűleg alá fogja írni a szövetségi gyűlés által el­fogadott feddhetetlenségi törvényt. Kilátásba helyez­te ugyanakkor, hogy egyút­tal javaslatot tesz a tör­vény módosítására. A törvény értelmében 1996. január 1-jéig eltiltot­ták bizonyos — választás­Törökök támadják a kurdckat Napalmbombákat is bevetettek Vasárnap, az egymást kö­vető harmadik napon is kurd gerillaállásokat bom­bázott a török légierő Kszak-Irakban — jelentet­ték hírügynökségek szem­tanúkra hivatkozva. A szemtanúk szerint va­sárnap tíz repülőgép, több száz katona és helikopte­ren szállított kommandós vett részt a Törökország dél­keleti részén fekvő Cinarli térségében indított akció­ban. Az iraki kormány — az INA hírügynökség jelen­tése szerint — jegyzékben tiltakozott Ankaránál a kurd területek bombázása miatt. Bagdad szerint a tö­rök légierő gépei napalm- bombákat is bevetettek. számára vészkijáratot je­lentő Lipik helységbe, amely mindössze négy kilo­méterre van Pakractól. Ta­vasszal, húsvét vasárnapján itt robbantak ki a harcok a horvát erők és a hadsereg alakulatai között, amikor a horvát erők átvették az el­lenőrzést a helyi rendőrál­lomás felett. Belgrádi tárgyalásainak első fordulóját befejezve Cyrus Vance, az ENSZ-fő- titkár különmegbízott ja va­sárnap délután elutazott Hágába, ahol részt vesz a Jugoszlávia - konfe rencia újabb plenáris ülésén. Slobodan Milosevic szerb elnök,' akivel Vance hosszú és nyílt megbeszélést foly­tatott vasárnap, lényegében megerősítette, hogy Hor­vátország elszakadása, il­letve más köztársaságok ki­válása miatt a jelenlegi bel­ső határok felülvizsgálatát követeli. Milosevic kijelen­tette: Szerbiának nincsenek területi igényei, de úgy véli, hogy a köztársaságok kö­zötti belső határt egyoldalú és szakadár lépésekkel nem lehet államhatárrá alakíta­ni. A szerb vezető a hágai konferenciát jó alapnak tartotta a jugoszláv válság rendezéséhez, de egyenlő elbánást szorgalmazott minden résztvevő számára. Cyrus Vance különösen elégedett volt az érkezése után megtartott két és fél órás bevezető tárgyalással, amelyen Budimir Loncar külügyminiszter tájékoz­tatta a jugoszláviai helyzet­ről. Ante Markovié szövet­ségi kormányfő átfogóan elemezte találkozójukon azokat az okokat, amelyek a jugoszláv polgárháború­hoz vezettek, s leszögezte, hogy a rendezést csak az okok megszüntetésével le­het megvalósítani egy cso­magterv keretében. Cyrus Vance kedden tér vissza Jugoszláviába. Ellá­togat Zágrábba, majd kü­lön megbeszélést tervez a köztársasági vezetőkkel és az elnökségi tagokkal is. Nem zárják ki azt sem, hogy találkozik a horvátor­szági szerbek képviselőivel, bár egyelőre ilyen konkrét terv még nincs. Útját Vance elsősorban tájékozódó jelle­gűnek minősítette, s ki­emelte, hogy első kézből származó információkat kell Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár elé terjeszte­nie. Magyar élelmiszer Moszkva ellátására Szeptember közepe óla 300 tonna élelmiszer érke­zett Moszkvába a magyar Samson Holding, valamint a New Bank Management konzorcium szervezésében, és a szállítások a terv sze­rinti ütemben folytatódnak. A magyar szállítmány alapvetően hús- és gyü­mölcs-, illetve zöldségkon­zervekből áll. Balázs And­rás, a Samson Holding tu­lajdonosa elmondta, hogy a moszkvai tanács, a ZIL Autógyár és más szovjet nagyvállalat bevonásával részvénytársasági formában vegyes vállalatot hoznak létre, amely a szovjet fő­város élelmiszerellátását lesz hivatott biztosítani. A közeli napokban az ulja- novszki városi tanács kép­viselőivel Budapesten írják alá azt a szerződést, amely­nek értelmében 50 ezer ton­na gabonát szállít a ma­gyar Samson cég a szovjet városnak. A telet át kell vészelni Dollársegély a Szó vjetuniónak Vasárnap Bangkokban befejeződött a hét legfejlet­tebb ipari ország és a Szov­jetunió képviselőinek tár­gyalása. A felek konkrét segélyprogramban nem, csupán a tárgyalások foly­tatásában állapodtak meg. A hetek pénzügyminisz­terei és bankvezetői a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlését megelőzően ta­lálkoztak a thaiföldi fővá­rosban. A találkozó egyik témája a szovjetunióbeli súlyos gazdasági válság le­küzdéséhez és a közeli tél okozta problémák áíuésze­léséhez nyújtandó nyugati segítség kérdése volt. Mi­hail Gorbacsov előzőleg 10 milliárd dolláros humanitá­rius segélyt kért a fejlett országoktól. Japán eddig 2,5 milliárd dolláros, az Európai Közösség 2,4 mil­liárd dolláros segítséget ajánlott fel. A megbeszélés befejeztével Grigorij Jav- linszky, a szovjet küldött­ség vezetője úgy nyilatko­zott, hogy sikerült a szov- jetunióbeli szabadpiaci re­formokhoz megnyerni a nemzetközi közösség segít­ségét. mmm» ■■■■ in ........................... . ....... ■■■i- .... ■■ ■■■ ■ K ülföMi események ­1 egy mondatban 1 . ■■ ............. .................................. ........................ A brazíliai Natal városba érkezett szombaton II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő a 900 ezer lakosú tró­pusi városban kezdi meg második — ezúttal 10 naposra tervezett — brazíliai körútját. A Nyolcadik közel-keleti kőrútjának első állomására, Kairóba érkezett vasárnap délután James Baker amerikai külügyminiszter, hogy a reményei szerint a hónap végén összehívandó közel- keleti békekonferencia előtti utolsó akadályokat is el­hárítsa. A Szombattól Csehszlovákia is elfogadja a szlovén útlevelet, de ez a döntés nem jelenti Szlovénia függetlenségének elismerését csehszlovák részről — je­lentette a CSTK hírügynökség a prágai külügyminisz­térium szóvivőjére hivatkozva. A Az ukrán parlament jóváhagyta egy 400 ezer fős, Moszkvától független köz- társasági hadsereg létrehozásának tervét. A Ion Iliescu román államfő üzenetet intézett Manfred Wörner NA- TO-főtitkárhoz, és közölte, hogy Bukarest közeledni kí­ván a nyugati katonai szövetséghez. Az üzenet hang­súlyozza, hogy Románia kész együttműködési progra­mot kidolgozni a NATO-val, és felajánlja, hogy a szö­vetség állítstín fel információs központot Bukarestben. Igazságtétel és kompromisszum A LIBERALIZMUST EGYIK POLITIKAI PÁRT SEM SAJÁTÍTHATJA KI (Folytatás az 1. oldalról.) ság számára is ezen jogok érvényesítését a majdani közös európai házban. Az MDF elnökének vita­indítója után több előadás hangzott el, amelyeket vita követett. Vasárnap a tanácskozás először kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkozott, majd Balázsi Tibor MDF- képviselő az igazságtétellel foglalkozott előadásában. Mint elmondta: dömpingjét éljük manapság az igaz­ságtétellel kapcsolatos ter­veknek. A legújabb őrület 800 ezer ember homlokára akar szégyenbélyeget ra­gasztani. Csengey Dénes 1989-ben elhangzott szavát idézte: „El tudjuk képzel­ni, hogy a magyar nép ez egyszer nagylelkű lesz, és azt mondja: rendben van, ezeket az urakat nem ál­lítjuk most egyenként bí­róság elé, ugyanis nagyon kevesen vagyunk ebben az országban, akik erkölcsi magaslatról pillanthatnak vissza az eltelt korszakra. Tisztelt hölgyeim és uraim, azt az alkut önök is meg­kötötték.” Balázsi Tibor a mai hely­zetről szólva így folytatta: „mára minden megválto­zott. Hol itt az igazság, tet­ték fel a kérdést tavaly május óta egyre többen. A liberális válasz az igazság- tételre nem lehet más, mint az érdekek pontos politikai meghatározását követő köl­csönös kompromisszumok sorozata. Ez a végső soron mindenkit pozitívan érin­tő kompromisszumos ki­bontakozás lehetne a való­di történelmi igazságtétel. A polgárosodás lehetőségé­nek diszkrimináció nélküli biztosítása most példátlan nagy történelmi esélyünk. A politikai igazságtétel er­kölcsi kötelesség, és mint ilyenről tudni kell, hogy azt csakis nemzeti ügyként kezelhetjük. Ezért szomo­rúan olvasom, ha egyes MDF-vezetők ezt az ügyet pártügyként, mint az igaz­ság egyetlen letéteményese­ként kezelik. Ennek az er­kölcsi kötelességnek min­denekelőtt pozitív válaszo­kat kell kikényszeríteni a parlamentből, a kormány­zatból” — hangsúlyozta. A tanácskozáson a hatá­rainkon túl élő magyarság képviselői is felszólaltak. Mint Hornyik Miklós, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének képviselője a jugoszláviai válság kapcsán szomorú tényt közölt: Jugoszlávia lakosságának 2,6 százalé­kát alkotó magyarság a ha­lottak listáján élen áll. A hatékonyabb összefogás ér­dekében a közösség nevé­ben kezdeményezte a ha­tárokon túl élő magyarság parlamentjének létrehozá­sát. Hornyik Miklósnak és Horváth Sándornak, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőjének egybecsengő véleménye volt, végre olyan politikája van a magyar kormánynak, amely képviseli a határo­kon túl élő magyarság ér­dekeit. Debreczeni József képvi­selő és Kónya Imre, az MDF-frakció vezetője a saj­tó és a liberalizmus ösz- szefüggéseivel foglalkoztak. Debreczeni József hang­súlyozta: a modern demok­ráciában nem véletlen a média birtoklásáért folyó harc. Sokan önálló hata­lomnak tartják a sajtót, viszont az nem lehet ön­álló hatalom, mert a ha­talmat kizárólag a nép birtokolhatja. A sajtó sza­badsága nem garancia az objektív tájékoztatásra. A sajtó a feladatainak ma­napság rosszul felel meg. A nyilvánosság elégtelenül működik Magyarországon, amiért mind a sajtó, mind a Magyar Demokrata Fó­rum felelős. A fő probléma az, hogy az ismeretek he­lyett sokszor vélekedése­ket, véleményeket közöl­nek, és kevés a részletes tudósítás, háttérelemzés. A szenzáció kiszorítja a hírt, a botrány az eseményt — mondotta a képviselő. Debreczeni József gondo­lataihoz kapcsolódva Kó­nya Imre kijelentette: ma a liberális sajtó nem is li­berális, nem is sajtó. Az utóbbi hetek összehangolt kampánya idején az úgy­nevezett liberális sajtó nemhogy liberálisként, de még sajtóként sem viselke­dett, amikor önállósult po­litikai erőként hisztériku­san támadt a kormányzat­ra. Persze a helyzet előbb- utóbb magától is változni fog, és a sajtó is megtalál­ja magának a demokráciá­ban őt megillető kulcsfon­tosságú helyet. Ha a kor­mányzó politikai erők a fel­ismert tények alapján ha­tározzák meg viszonyukat a sajtóhoz, ezzel jelentősen rövidíthetik a konfrontá­ció időszakát, és hozzájá­rulhatnak a politika ‘és a sajtó közötti kulturált és korrekt viszony kialakulá­sához. Ennek során a sajtó is az lesz, aminek a de­mokráciában lennie kell: a közvéleményt tárgyilagosa n tájékoztató intézmény. A zászlóbontásra emlékeztek EGYSÉG NÉLKÜL FEUDALIZMUSBA SÜLLYEDÜNK A „békési program” ne­kem a Jóisten különleges kegyelmét jelenti, amellyel megvilágosította a békési parasztembereket, hogy a jogaikért összefogjanak — kezdte ünnepi beszédét Torgyán József az FKGP szombati nagygyűlésén, amelyen a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párt 61 évvel ezelőtti zászlóbontására emlékez­tek a békési református templomban. A magyar pa­rasztság volt az az erő, amely az elmúlt 1100 évben fenntartotta a magyarságot a Kárpát-medencében, s mindig helytállt; 1100 év után meg kell hogy kapja a jussát a parasztság — mondotta a Kisgazdapárt elnöke. A munkás, az értel­miségi és a polgár a nehéz helyzetekben megingott, a paraszt nem, ezért különle­ges elbánás jár neki. Békés az egységes gondolatot je­lenti, amely ma is időszerű. Valósítsuk meg az egységet, ahogy őseink tették: a pár­tok közötti, a pártokon be­lüli és az emberek közti el­lentéteket át kell hidalni jelentette ki Torgyán Jó­zsef. Egységre van szüksé­ge az országnak, mert e. nélkül sose jutunk el az európai házba, visszasüly- lyedünk a feudalizmusba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom