Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

I. ÉVFOLYAM, 214. SZÄM 1991. OKTOBER 12., SZOMBAT D U NAJA J Otília SZENTEN UREI-SZ1GEI • CSEPEL-SZIgIsi » DUNAKESZI » ÍIACKFV* • SZIGETSZENT­MIKLÓS 0 Föl « GÖD A jobb közlekedésért A legjobb alternatívát Csak a helybéli tudja igazán, milyen is egy adott település forgalmi rendje: praktikus és rugalmas, avagy ésszerűtlen a közle­kedése. Mert nincs annál bosszantóbb, amikor logi­kátlan tiltások és ésszerűt­len akadályok hátráltatják a haladást, amikor autósok és gyalogosok mérgelődnek az áttekinthetetlen forgal­mi rend felett. Ráckevén is gyakorta té­ma a közlekedés. Szeptem­ber elején a képviselő-tes- tület ülésén is szerepelt, ahol megállapították, hogy7 az anyagi ráfordítást igény­lő esetekben értékbecslés, illetve az illetékesektől szakmai javaslatok szüksé­gesek. A KÉRT ANYAG A polgármesteri hi­vatal városgazdálkodási irodájának munkatársai nemrégiben összeállították a kért anyagot, amellyel a képviselők döntését kíván­ják megalapozni. Többek között leszögezi az anyag, hogy a Szent István és Szent János tér közötti útszakasz egyirá- nyúsításával, s az átkelési szakasz, bővítésével a Bu­dapest Közúti Igazgatóság nem ért egyet, ámbátor — amennyiben ez a jövőben is a közvélemény által támo­gatott igény — nem zárkó­zik el a további tárgyalá­soktól, viszont semmiféle költséget vállalni nem tud. PIACI NAPON Ezen álláspont ismereté­ben a településüzemeltetési csoport is feltárt bizonyos észrevételeket. Nevezete­sen, hogy a Kossuth Lajos utca Fekete Holló előtti torkolatától a Móricz Zsig- mond utcáig terjedő útsza­kasz burkolata nagy teher­bírásra nem méretezett, tehát forgat omn öveked és esetén ennek megerősítése szükséges. Ugyanakkor itt ívkorrekció is igényeltetne, továbbá megáiló-áthelye­Ij programok A felnőttekre is gondolnak Egyre több jó kezdemé­nyezés színhelye a könyv­tár, immár nem csupán a könyvkölcsönzés szolgálta­tásában, de egyéb közmű­velődési programok szerve­zésében is részt vállal. Kü­lönösen a gyermekek sza­badidős elfoglaltságának szervezésében van kimagas­ló érdeme s lassan hagyo­mányteremtő jelentősége, Ráckevén is így van ez, ahol a gyermekkönyvtár állandó programjai között szerepel a Lutra- és a Dino- matricák cseréje, a Bölcs Bagoly kérdez című ren­dezvény, s a szombaton­ként! videovetítés. És ör­vendetesen nemcsak az is­kolás korosztályokra, de az óvodásokra is gondolnak — szerdánként például, beje­lentkezés szerint és kijelölt téma alapján az ő rendel­kezésükre áll a ház. Az iskolásak persze hasz­nos ismereteket is szerez­hetnek, a könyvtár segítsé­gével módszereket sajátít­hatnak el, amelyek a tanu­lásban segítik őket. Erre szolgál a könyvtárhaszná­lati foglalkozás, s a rend­hagyó irodalomóra, amely a megszokottól eltérő kör­nyezetben és módon segít a tanulásban. Üj eszközöket adnak a gyermekek kezébe, új oldalról világítják meg a tananyagot, segítve ezzel az alaposabb ismeretszerzést. S mindezt újabban kiegé­szítik a pályázatok, ame­lyek ilyen címen keltik fel a gyermekek érdeklődését: „Írj egy mesét” — ez az al­sósoknak szól, avagy a Ve­szélyben a Föld, s Ösvilági élet rajzpályázatok. Ügy tűnik, most a felnőt­tek irányába is lépéseket tesz a könyvtár. Megfelelő számú jelentkező esetén Gordon-tréninget hirdetnek a következő témákban: TÉT, tanári hatékonyság fejlesztése, SZÉT: szülői eredményesség tanulása, NET: női hatékonyság fej­lesztése. Ráckevén alakul aráii Imm* Az Ács Károly Művelő­dési Házban tartja október 25-én alakuló ülését Rácke­ve Baráti Köre. Mindenkit IC várnak e találkozóra, akik­nek a város szívügye: szé­pítéséért, fejlődéséért, meg­óvásáért tenni szeretnének. Nemcsak a város jelenlegi polgárai lehetnek tagjai a körnek, de az elszármazot­tak is, akik erős kötődéssel ragaszkodnak Ráckevéhez. zést, felfestést, s műtárgy­áthelyezést kellene eszkö­zölni. Mindez közel ötmil­lió forintot emésztene fel, nem beszélve az éves fenn­tartási költségről; amely a kétszáz- és háromszázezer forintos értékhatárt is elér­hetné. A következő kérdéskör a Molnár utca és az arra me­rőleges három utca egyirá- nyúsitása. Ezzel kapcsolat­iján lakossági észrevételek is érkeztek, ki támogatóan, ki a várható hatásokra utalva reagált a felvetésre. Míg azonban itt célszerű­nek látszik a módosítás, az Ady Endre és a Kazinczy utca kereszteződésében nem tűnik hasznosnak a forgal­mi rend megváltoztatása. A Városház utca forgalmi rendjébe viszont ismét csak fontos lenne beavat­kozni: különösen piaci na­pokon nagy a zsúfoltság. A balesetveszélyt csökkente­né, ha mindkét irányból megállási tilalmat rendel­nének el, s végrehajtanák a Kossuth Lajos uteai torko­lat északi részén a szegély és a járda korrekcióját. Vé­gül a szakértők a Kifli utca torkolatában egy „zsákut­ca”, tábla elhelyezését lát­ják célszerűnek, a Viola ut­cai veszélyek csökkentésé­ért pedig egy közlekedési tükörrel segítenék — az Ady Endre utca torkolata felől. DÖNTÉS ELŐTT A javaslatadásra felkért munkatársak nem csupán a kérdéses utcák és csomó­pontok közlekedési-helyze­tét, de annak hatásait is vizsgálták. Szándékuk sze­rint olyan javaslatokkal kí­vánják a képviselők dön­tését előkészíteni, amely az ésszerűség, a következmé­nyek összessége, s a költsé­gek mértéke szerint a le­hető legjobb alternatívát nyújtják. Va. É. Kisoroszi jövője H»ty ; a falu igazi arca Kisparaszti életforma, némi gyümölcskultúra, gabona- termelés. A szövetkezeti korszak előtti múltból még sok minden maradt, sok más pedig módosult Kisorosziban. Azt mondják a helybeliek, hogy most nem annyira a termőföld az érték, hanem a terület, a civilizáció vad­hajtásaitól nagyjából még mentes táj. Erre alapoz az eddig fogyatkozó népességű, most fiatalodni, gazdasági­lag függetlenedni akaró község lakossága. Még 1972-ben, a közpon­tosítási törekvések idején egyesítették szakszövetke­zetüket a tahitótfalui Kék Duna ’Szakszövetkezettel. Ott a központ, hozzá tarto­zik a másik három község, lényegében az egész Szent­endrei-sziget földterülete is. A változás szele csak az idén kezdett el íújdogálni. A vezetőség arra hívta fel a társak figyelmét: Gon­dolkodjanak el azon, hogy lehetne másként gazdálkod­ni, esetleg küiön-külön, mert a gazdasági körülmé­nyek piac hiányában úgy is alakulhatnak, hogy az eddigi keretek közt nem si­kerül teljesíteni a kötele­zettségek egy részét. LELKESEN SZA VAZTAK Szeptember 28-án a 110 kisoroszi termelőszövetke­zeti tag közül hetvennyol­cán mentek el arra a meg­beszélésre, amely menten közgyűléssé alakult át. Hetvenhárman szavaztak arra, hogy ismét a saját utat kezdik járni. Még azon az estén hét vezetőségi ta­got választottak. Köztük volt Borda Árpádné és Su- rányi József is. Tőlük meg­tudhatom, hogy az egyesü­léskor 1 millió 900 ezer fo­rint volt az átvitt vagyon értéke. Csak azt kérik. A képzett vagyonra nem tar­tanak igényt. Nem számít­ják, hogy ipari üzemük fel­szerelt műhelyeiből sok másoktól kapott, nulla ér­tékre leírt, de használható berendezés vált közössé. Ma már nem számítják, de Surányi József azért em­lékeztet rá, hogy a Fővárosi Vízművek akkortájt sajátí­tott ki itt létesülő kútjai- nak vagy 200 hektár termő­földet, Az érte járó pénzt csak az egyesülés után en­gedték kifizetni. Tehát az is a közös kasszába került. Eton kívül került egyazon gazdaszervezet művelése alá a határuk 435 hektárnyi területe. Ezen nem lesz vi­ta, de a Deny Hajnal kül­földi állampolgár által ki­bérelt golfpálya bérleti díja azért okot adhat ilyesmire. Már a helyi földhasznosító bizottság kimondta, hogy felül kell vizsgálni azt, mert a szándéknyilatkoza­tok szerint 99 évre szóló, most (16, később összesen 9ű hektárnyi határrészért négyszögölenként 2 forint huszonöt filléres bérleti díj nevetségesen kevés lenne. No, és bármennyi, de az Kisoroszit illeti. Úgy, mint a sóderbánya, melynek to­vábbi művelését Üjváry Pál polgármesterrel mégál­lapodva, mindaddig szüne­teltetik, amíg a vagyon­megosztás be nem fejező­dik. A vezetőség ezt októ­ber 15-ig szeretné megtör­téntté tenni. Bár a cégbe­jegyzés még hiányzik, de már ismét Dunakanyar Szakszövetkezet néven jegyzik az irataikat. Elnö­köt is választottak az itteni származású, kis marosi lakos agrár szakember, Greff Ta­más személyében. TRAKTOR A FALUNAK Siettetik a folyamatot, mert nagy a lelkesedés. A fiatal családok vállalják a szülői örökséget. Még elköl­tözött másfalusiak is hazate­lepülnének, mert itt látnak maguk előtt jövőt. Bruder Endre, egy külkereskedelmi kft. tagja, cége nevében ajánlotta fel a falu népé­nek, hogy két új traktor­ral segítik a talpra állást. Értékük összesen 1 millió 700 ezer forint, amiből fél­milliót magukra vállalnak. A fennmaradó összeg tör­lesztését havi 100 ezer fo­rintonként jövőre kell megkezdeni, s nem számí­tanak fel kamatot. A Kék Dunától ötmillió forint forgóalapot kérnek az induláshoz. A legszük­ségesebb termelőeszközt, meg azt, hogy a határukban már ne is dolgozzanak. Ed­dig minden világos. A ne­heze később következik, 's nagyon kell vigyázni, hogy akkor ne törjön meg a len­dület. Greff Tamás, az elnök, később bekapcsolódva a be­szélgetésbe, azt fejtegeti: A lehető legbékésebb módon kell intézni a vagyonmeg­osztást. Nehogy évtizedekig tartó harag legyen a szom­széd falvak között. A szak- szövetkezet első számú fel­vevő piaca helyben is meg­teremtődhet. Hisz jönnek a nyaralók, a kirándulók, akik fogyasztanak. Ezenkí­vül még sok, előre nem is látható tartalékot lehet fel­tárni úgy, hogy a falu igazi arca megmaradjon, de azért korszerű is legyen A TAGSÁG ÉRDEKEI A szándék fogadtatásáról Hansági Dénes, a Kék Du­na Szakszövetkezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy azt teljes mértékig megértik. A közös tárgyalásokon is ki­fejtették, hogy a szétválást a mostani törvényes kere­tek közt kell megoldani. Már az év elején meg­mondták, hogy jogi, gazda­sági szakemberek közremű­ködésével szeretnének segí­teni. Nem érti, miért nem hívták őket a közgyűlésre. Ök nem vonják kétségbe a szavazás hitelességét, de mérlegelniük kell az egész tagság érdekeit. Éppen az érvényes rendelkezések miatt lesz egy kicsit las­súbb a folyamat, mint ahogy szeretnék. Bányáról, golfpályáról például nem a polgármester határozhat* hanem a tulajdonosok, vagyis a tagság. Ezenkívül van még néhány körül­mény és feltétel, amit meg kell teremteni. Figyelembe kell venni a kötelezettsége­ket. Vagy például azt, hogy a földterületek bevetéséhez már megrendelték a vető­magot. készség, türelem, vita, vágj7, ha úgy tetszik, gazda­sági kultúra kell az évtize­dek alatt halmozódott prob­lémák megoldásához. Kovács T. István NAPLEMENTE CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA SZICETCSEP A középkorosztály tánc* dalszerető hívei bizonyára örömmel értesülnek arról, hogy a híres és kedvelt táncdalénekes házaspár, Záray Márta és Vámosi Já­nos október 12-én a sziget­csépi kultúrházba látogat. Az Erkel Színház nagy si­kerrel játszott előadását ismétlik meg — s mindezt százötven forintos belépő­jegy ellenében tekinthetik meg a szigetcsépiek. A mű­sor délután hat órakor kez­dődik. DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőség-ben. Cí­münk: Bp. VIII., Somogyi Béla n. 6. Pf.: *11. ír. sz.: 1416. Telefon: 138-47S1, 1*8- 4067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom