Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-11 / 239. szám

I. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM 1991. OKTOBER 11., PÉNTEK D U HAJA J ^Äiifa SZENTENDREI-SZIGET CSEPEL-SZIGFI ft DUNAKESZI MIKLÓS ft FŰT ft GÖD ft RÁCKEVE ft SZIGETSZENT­Szép szóval és biztatással Első látásra olyan, mint a többi régi parasztház: vas­tag falak, hosszú tornác, elnyúló udvar. A tekintélyes kapun belépve azonban meghallani a gyerekzsivajt, amely azonnal tudatja, hogy itt iskola van. A hangos nyüzsgés betölti a házat, semmit sem jelez, hogy itt ér­telmi fogyatékosokkal foglalkoznak. Szigetszentmiklós kisegí­tő iskolája az I. számú tan­intézethez tartozik, s mint­egy tizenöt éve indult. Nagy áttörés volt ez, mert addig a szellemileg vissza­maradott gyermekek a normál osztályokban tanul­tak. Tanultak? Inkább ül­dögéltek, kirekesztetten az egészségesek közül. Halad­ni nem tudtak, számukra utolérhetetlenül gyors volt a többiek tempója. Minden erőfeszítés ellenére lesza­kadtak, ugyanakkor a töb­biekre is visszahúzóan ha­tottak. A kisegítő iskola létrejöttével megszűnt e pedagógusnak és diáknak is kínos helyzet. Ma felsza­badultan, elérhető követel­mények alapján s a töb­biekkel egyenrangúan dol­goznak. NE RIASSZON Hegyhátiné Bíró Zsu­zsanna gyógypedagógus osztályában éppen vége az órának. A gyerekek az ajtó felé iramodnak, szaladhat­nak az udvarra. — Nagyon sokszínű a mi negyventagú iskolánk — mondja a tanárnő —, ahány gyerek, annyiféle, ennek ellenére két nagy ka­tegóriát lehet felállítani. Egyrészt a normális családi életet élők születetten be­teg, másrészt a szociálisan leszakadt, kifogásolható életmódot folytatók proble­matikus gyermekeire. Je­len pillanatban együtt fog­lalkozunk e csoportokkal, jóllehet szakmai berkekben vannak elképzelések a szét­választásukra. Sajnos a na­gyobb hányadot a proble­matikus családok gyerme­kei teszik ki — sok köztük a cigány —, akiknél a szel­lemi visszamaradottságot az elhanyagoltság, s az ott­honi körülmények okozzák. Mi arra törekszünk, hogy ez a réteg ne riasszon el senkit, aki a valóban beteg gyermekét hozza ide, s bármilyen áldozatra képes, hogy megnyugtatóan foglal­kozzunk csemetéjével. Ért­hető módon a szülők is sokféleképpen dolgozzák fel a betegség tényét: egyesek­ben több, másokban keve­sebb az együttműködési készség; van, aki bizonysá­got követel gyermeke álla­potáról, mások pedig indo­kolatlanul is idehoznák. KÁRPÓTOLVA A diákok láthatóan élve­zik a két óra közti szüne­tet. Mint a fölös energiák­tól nyugtalan csikók szala- doznak az udvaron, be-be­nézve a parasztház tanári­nak kinevezett, tornácról nyíló helyiségébe. Kérdé­sekkel, olykor panaszokkal érkeznek, néha elsírja ma­gát egyikük-másikuk, de bármi történjen is, látszik: szeretettel és bizalommal szaladnak a tanárnőhöz. — A sok gondunk ellené­re meggyőződésem, hogy mi, gyógypedagógusok az átlagosnál jóval több ra­gaszkodást kapunk — ma­gyarázza Bíró Zsuzsanna —, s ez némiképpen kárpó­tol a küzdelmekért, A mi munkánk ugyanis nem lát­ványos, nekünk nélkülöz­nünk kell a gyors siker él­ményét, mi lassan jutunk el szerény céljainkig. De akkor nagyon örülünk mindannyian. Ami viszont gátat jelent a gyorsabb előrehaladásban, az a túl­ságosan magas létszám. Az ideális a tíztagú kiscso­port lenne, ezzel szemben az idén egy osztályban ta­nul az egész felső tagozat, az alsósok pedig kettőben: az elsősök és a negyedike­sek, illetve a másodikosok és a harmadikosok együtt. így nehéz, hiszen vannak köztük halmozottan sérül­tek is. Az iskola egyelőre vé­delmet és biztonságot ad. Most még kapun kívül re­kesztik a nagy csalódáso­kat, a kiszolgáltatottság megalázó érzését, az egyé­ni sorsokat elrontó kudar­Délegyháza Testületi ülés Soron következő tanács­kozását október 15-én tart­ja a délegyházi önkor­mányzat képviselő-testüle- te. Délután négy órára tűzték ki az ülés kezdetét, amelynek első napirendje az iskolaépítés megtekinté­se. A képviselők a helyszí­nen értékelik a fejlesztést, s győződhetnek meg az el­végzett munkáról. Ezt kö­vetően a megszokott me­derben folytatódik a ta­nácskozás, megalkotják a szervezeti és működési sza­bályzatot, az önkormány­zati rendeleteket, majd be­számoló hangzik el a szo­ciális bizottság 1091. évi munkájáról. Ezután a képviselő-testü­let jövő évi munkatervé­nek megvitatása lesz na­pirenden, majd ugyancsak az 1992. évi fejlesztési el­képzelésekről tárgyalnak. Végül ingatlanvásárlási ügyekben döntenek a kép­viselők, szociális segélyek odaítéléséről határoznak, s megtárgyalják a hatásköri jegyzéket. cokat. De vajon mi vár rá­juk az iskolakapun túl? — E téren sem lehet ál­talánosítani — válaszol a tanárnő. — A rendezett családok általában felké­szülnek a diák felnőtt éle­tére, s egyénileg keresnek számukra munkát. Ez a jobbik eset, mert sajnos minden igyekezet ellenére — az önkormányzat, az is­kola és a családsegítő köz­pont közös erőfeszítései dacára szinte lehetetlen munkahelyet találni az ér­telmi fogyatékosok számá­ra. Egyre jobban háttérbe szorulnak a humanitárius elvek, a munkadó nem gyógypedagógus, amennyi- nyiben nincs számára anyagi ösztönzés és érde­keltség, nem alkalmaz fo­gyatékost. Ami pedig a rendezetlen életeket s a problematikus gyerekeket illeti, ez a réteg újrater­melődik. Elsősorban az ő szüleik veszik el munka­helyüket, számukra bizony­talan a jövő és a jelen. És várhatóan egyre többen lesznek. DICSÉRETTEL A szünetnek vége, kez­dődik az óra. A gyerekek felállnak, s verset monda­nak. „Itt van az ősz, itt van újra ...” Szépen sza­valnak, megérdemlik a ta­nárnő dicsérő szavát, aki a legapróbb eredményt is el­ismeri. Mert úgy tartja, biztató és jó szó nélkül nem lehet a szívekben re­ményt nvitni, Ya. É. Uj polgármester Gödön A szakemberekre szükség van Hantos László, Göd új polgármestere egyelőre még szabadon rendelkezik az idejével. Mentegetőzöm ugyan, hogy nem tudtam telefonálni. Ha programja van, csak időpontot egyeztessünk a beszélgetés miatt — ajánlom. F.gyelőre még nem tart szigorú menetrendet, éppen a hivatal átvételével van elfoglalva. Mint lapunkhan már közöltük, Lovászi Lajos lemondása után, október 2-án a 43 éves gépészmérnököt választották meg az önkor­mányzati képviselők. Huszonhárom évig dolgozott előző munkahelyén, a budapesti Mélyéptervnél. Főleg úgyne­vezett kommunális tervezéssel foglalkozott. Tősgyökeres gödi család­ból származik. A helyható­sági választások idején nem, csak idén áprilisban, egy visszalépés miatt került be a testületbe. Akkor, a településfejlesztési bizottság elnöke lett. A választáskor függetlenként, SZDSZ-tá- mogatással indult. ■ Milyen gondolatok foglalkoztatják most, az el­ső napokban? Melyek a legsürgősebb tennivalók? Sikerül-e újra felépíteni a testületet és a munkatársak szervezetét? — kérdeztük a nagyközség polgármesterét. — A változások már ak­kor megkezdődtek — vá­laszolta —, amikor a kép­viselők felismerték, hogy a hivatali munkában zavarok mutatkoznak. Ezért döntöt­tünk a személyi változások mellett, ezért mondtunk fel a jegyzőnek. Arra persze nem gondoltunk, hogy a kö­vetkezménye Lovászi pol­gármester úr lemondása lesz. Tény, hogy a hivatal­ban is találhatók betöltet­len posztok. Sok a megbí­zott csoportvezető. Volt, aki meg sem pályázta a saját állását, más kilépett tőlünk. Ez egyszerre előny és hát­rány. Én új ember vagyok itt. Mivel a munkatársak egy része is új lesz, elölről lehet kezdeni a dolgokat. Reméljük, a lakosság elé­gedetlensége is megszűnik. Nagyon várom az új jegy­zőt, kell a segítsége. Kiír­tuk a pályázatot, október 15. a határidő. Már vannak jelentkezők. Bízom abban, hogy az őszi közmeghallga­tások idején kiderül majd, mit várnak tőlünk az em­berek. H Itt és máshol, sokszor elhangzott már a kritika. Színre lép a faluszínpad Agárdi Gábor Kossuth- díjas színművész régi álmát valósítja meg. Amatőr szín­házi előadást rendez Fo­ton. Erős szálak fűzik a községhez. A régebbi Fóti őszök műsorain például mindig ő volt a hegygazda. A helybeliek olyan ha­gyományt elevenítenek fel, amely századunk hazai mű­velődéstörténetének is ré­sze. Muharay Elemér, aki a drá­mai értékű magyar népha- gyományokat igyekezett az új nemzeti színjátszás for­máinak megfelelően színre vinni, 1938-ban innét indí­totta el a Faluszínpad moz­galmat. Igaz, hogy a kor viszo­nyai között hamarosan konfliktusa keletkezett a hivatalos kultúrpolitikával, mozgalmát elfojtották. Mu- harayt minden faluból ki­tiltották, ám a nagyszerű gondolat máig életben ma­radt. Élnek az emlékek. Nem csak a fiatalok, a még élő akkori szereplők is lel­kesen készülnek az új be­mutatóra. Hetenként négy­szer próbálnak a már el­készült eredeti díszletek között, melyek tervezője szintén Agárdv Gábor szín­művész úr. A község önkormányzata és a Fáy—Vörösmarty Tár­saság már szervezi a közön­séget. Október 26-án, 27-én és 28-án este 7 órakor be­mutatják Tamási Áron Énekes madár című szín­művét. A fóti faluszínpad szereplőinek előadásán Horváth István karnagy betanításával és vezetésé­vel közreműködik a fóti zeneiskola együttese. A szervező rendezők: dr. Csá- der Dezsőné és Fehér Sán­dor. A műsor védnökei: Ablonczy László, a Magyar Nemzeti Színház igazgató­ja, Czine Mihály irodalom- történész, Csoóri Sándor költő, Csurka István író, Fekete Gyula író, Fodor András költő, Vitányi Iván szociológus. A helyi képviselő-testület mellett Főt nagyszerű kez­deményezését a helyi kép­viselő-testületen kívül tá­mogatja a MAFILM, a Magyar Nemzeti Színház és a Papírf eldolgozó Kisszö­vetkezet. A bevételt a fóti faluház megvalósítására fordítják. Nem történt meg a rend­szerváltás, mert az íróaszta­loknál még mindig a régi emberek ülnek. Tényleg az a helyzet kulcsa, hogy a dolgukat eddig akár jól el­végző közigazgatási szak­embereknek kell távoz­niuk? Jóllehet, a törvénye­ket, rendeleteket nem ők alkották, a korábbi viszo­nyokat nem ők alakították az országban. — így közvetlenül én nem osztom az említett né­zeteket. Csupán egy dogma alapján nem kell elküldeni a jól dolgozó szakembere­ket. Csak azt, aki képtelen megérteni az új helyzetet. A szakmai munkát bem szabad összekeverni a poli­tizálással. Ez utóbbi a kép­viselő-testület dolga. ■ Közöttük pedig, amint tapasztaltuk, nehéz dolga lesz. Legalább három frak­ció álláspontjait láttuk üt­közni az elmúlt hetekben. — Ez igaz. Én sem dön­töttem könnyen, amikor felkerestek, hogy vállaljam e mostani tisztet. Csak hosszú vívódás után hatá­roztam el magam. A felké­résben azonban megvolt az egyetértés, hiszen együtt állapodtak meg ebben. Ez már a későbbi közös neve­zők megtalálásának is lehet egyfajta ígérete. 13 Az ember kíváncsi. Ezért foglalkoztatja a kér­dés: Vajon, a korábbi évek alatt, amíg ön gödi polgár­ként szemlélte a dolgokat, volt-e valami, ami idegesí­tette, másként csinálta vol­na, amire most talán meg­lesz a lehetősége? — Én nyugodt természe­tű embernek tartom ma­gam. Általában globális el­képzeléseim vannak. 9 Értsem úgy, hogy azt akarja folytatni, amit a testület elkezdett? A folya­matosságot teremti meg esetleg jobban, hatékonyab­ban? — Ezt tartom fontosnak, ■ A politizálás akár egy község élén is, mint láthat­juk, nem nyújt biztos eg­zisztenciát. Amikor orvos, mérnök, az önéhez hasonló képzettségű személyek ke­rülnek ilyen hivatalba, a választók örülnek. Ám nem nagyon értik meg az indíté­kaikat. — Az ember néha vá­laszút elé kerül. Én imád­tam a szakmámat. Nekem is mondták, hogy veszélyes útra léptem. Szerintem mégis nagyobb kaland lett volna, ha a helyemen ma­radok. Esetleg megszűnt volna az állásom az iparág mai helyzete miatt. A mai kis kft.-k pedig nem hosz- szú életűek. Igaz, helyet ta­láltam volna, akár kétkezi munkával dolgozva a meg­élhetésért. Amit itt vállal­tam, az nem kaland. Szere­pet játszott benne, hogy lokálpatrióta vagyok. Imá­dom Gödöt, a Duna-partot, amely nekem mindennél többet jelent. Itt éltek már a nagyszüleim is. Ezek a motívumok mondatták ki velem végül az igent. Kovács T. István Ráckevei körzet Labdarúgó-eredmények Október 5-én és 6-án mérkőztek egymással a ráckevei körzet labdarúgó­csapatai. A hetedik forduló­ban serdülők, ifik és fel­nőttek egyaránt játszottak: szombaton a legfiatalabbak, vasárnap pedig a másik két korosztály. A serdülőcsa­patok küzdelmében a kö­vetkező eredmények szület­tek: Majosháza—Szigetbe­cse 3-4, Kisikunlacháza MEDOSZ—Dömsöd 4-2, Áporka—Kiskunlacháza 4-0, Délegyháza—Sziget­szentmiklós 1-4, Taksony— Halásztelek 3-7, Dunaha- raszti—Szigethalam 3-3, Tö­köl—Dunavarsány 0-2, Ráckeve—Szigetcsép 2-3. Az ificsapatok 'közül csu­pán Dunaharaszti és Dél­egyháza játékát nézhették az érdeklődők, az itt meg­Dunaharaszti színészparti Dunaharasztiban október 13-án 13 órakor jótékony célú focigála veszi kezde­tét, a Dunaharaszti Fiata­lok elnevezésű alkalmi csa­pat a színészválogatottal játszik. Utóbbi együttesben várhatóan neves művészek, többek között Nemcsak Károly, Eperjes Károly, Cseke Péter, Laklóth Ala­dár, Lippai László és Mak­rai Pál is pályára lépnek. A bevételt a Gyermekek táboroztatásáért alapítvány számlájára utalják át. született eredmény 2-3. Á felnőttek együttesei közül pedig tízen mérkőztek pon­tokért, a következő kimene­tellel : Makád—Kiskunlac- háza 2-3, Áporka—Sziget­halom 0-4, Apaj—Szigetbe­cse 1-11, Dunaharaszti— Délegyháza 2-3, Ráckeve— Szigetcsép 1-0, Legközelebb — a nyolcadik fordulóban — 13-án találkoznak a csa­patok. Védett növényeink Keveset tudunk növé­nyeinkről, még kevesebbet azokról, amelyeket a ki­pusztulás fenyeget. Ezen foghíjas ismereteinket pót­landó, Dunavarsány műve­lődési házában október 14. és 26. között Magyarország védett és fokozottan védett növényei címmel kiállítás lesz. A szekszárdi művelő­dési központ vándorkiállí­tási anyaga fotókkal és egyéb dokumentumokkal mutatja be, hogy mely nö­vények érdemelnek az át­lagosnál is nagyobb figyel­met és védelmet. dunataj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T István. 9 Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12 16 óráig a szerkesztőségben. cí­münk: Bp. vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom