Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
I. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1991. OKTOBER 11., PÉNTEK BU^5VIDEKI xJtírta BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA 8 PILIS VÖRÖSVAR • BUDAKESZI BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA 8 PATT • ZSAMBÉK O SOLYMÁR • • NAGYKOVÁCSI 8 BUDAJENÖ 9 PERBÄL • TÖK • TINNYE 8 ÜRÖM Számítva a vállalkozókra Helyben is segítenek Az önkormányzatok egyik súlyos terhe a munkanélküliség helyi kezelése. A munkahelyek átalakulnak, „karcsúsodnak”, az ipar és a mezőgazdaság egyelőre piacot keres, nem munkaerőt. Mi a helyzet Pilisvö- rösváron? — érdeklődtünk a polgármestertől, Botzheim Istvántól. — A községet nagyon fellazította, hogy a lakók többsége az elmúlt évtizedekben ingázó volt. Visszaszorult a magántulajdon és a vállalkozások, az emberek bérrabszolgákká váltak. A mostani, rossz gazdasági helyzetnek van jó oldala is: például segít visszafordítani ezt a folyamatot. Pilisvörösváron kétszázalékos a munkanélküliség. Ezt az adatot egyébként kérnem kellett a budaörsi munkaerő-gazdálkodási központunktól, nem tájékoztatják automatikusan az önkormányzatokat. Nem szerencsés megoldás, hogy a munka nélkül maradtak Budaörsre utazzanak. Mivel azt hiszik, hogy a polgármesteri hivatalban kell jelentkezniük, ide jönnek először és kétségbeesnek, amikor megtudják, hová kell menniük. Van, akinek még útiköltségre sincs pénze. Hogy megkönnyítsük a helyzetüket, feltett szándékunk, hogy egy kihelyezett irodát nyissunk a községben. ■— Milyen konkrét segítséget tudnak számukra nyújtani? — Az első az azonnali segítség, segély formájában. De nemcsak a segélyre helyezzük a . hangsúlyt. A munkanélkülivé válás a személyiség sérülését is okozza, ezért testreszabot- tabb intézkedést, emberségesebb megoldást igényel. Ezért is tartjuk szerencsésebbnek a helyi irodát, mert így kevesebb ügyfél jut egy ügyintézőre, jobban tud velük foglalkozni. A tüneti kezelés mellett új munkahelyek teremtését is tervezzük. A környezet- védelemre és a helyi sajátosságokra való tekintettel csak „puha” munkahelyek kialakítására adunk engedélyt: kézművesműhelyekre, kisvállalkozásokra, szolgáltatásokra. Ahogy ez régen is sajátossága volt Pilisvörösvár- nak. A nagy hagyományokkal rendelkező ácsmesterség és serfőzés mellett sokan foglalkoztak például virágkertészettel és gyümölcstermesztéssel is. Emlékszem, mikor apám eladni vitte a termést, milyen örömét lelte a csomagolásban. Volt két kosara, amit szőlőlevelekkel bélelt ki, ebbe került a gondosan megtörölgetett gyümölcs. örvendetes, hogy az elmúlt fél évben mennyi új vállalkozó jelentkezett. A vállalkozások a munkaképes lakosságnak durván a 20 százalékát tudják ellátni munkával. — Képzéssel és átképzéssel is lehet védekezni a munkanélküliség ellen. A meglévő iskolák mellett terveznek-e újakat? — Örököltünk a régi tanácstól egy támogatási indítványt, ami a rendszer- váltás után vált valósággá. A Bajor Szabad Államtól egymillió márkás támogatást kaptunk, amelyből egy regionális nemzetiségi központot hozunk létre. — A munkanélküliség legjobban a cigányságot sújtja. Itt, Pilisvörösváron hogyan tudják kezelni ezt a kérdést? Piiisverösvár Helyi közlekedés Pilisvörösváron szeptember 16-án — kísérleti jelleggel — megindult a helyi közlekedés. A Volán december 31-ig vállalta a napi 11 járat indítását (hatot a Volán-teleptől a felső lakótelepig, ötöt vissza). A gazdasági eredménytől függ, hogy jövőre lesz-e a községnek helyi közlekedése. Sajnos az eddigi tapasztalatok nem túl kedvezőek. bede A lakosság több járat állítását is igényelné, úgy tűnik, a mostani jegyárak nem fedezik a Volán költségeit. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-47G1, 138-4037. GYERMEKEKNEK Táncház és játék A Gradus Egyesület szeptembertől ismét gyéréic- táncházat szervezett a pi- lisvörösvári művelődési házban; kéthetenként, pénteken 15 órától Csatai László várja a táncolni, énekelni szerető gyerekeket. Október 18-án azonban a táncház után senki ne szaladjon haza, mert Papp Gábor érdekes, különös játékokat kínál fél hattól a művelődési ház első emeletén. — Mi azt javasoltuk, hogy nekik is legyen ön- kormányzatuk. Az állandó kapcsolattartás érdekében minden képviselő-testületi ülésre — bár nyilvános — külön meghívjuk a vajdát is. Igényt tartunk a tanácsaikra, tudni akarjuk a problémáikat, ugyanakkor szeretnénk, ha a vajda közvetítené a mi igényeinket is. Ahogy látom, egyrészt igaz a nagyfokú munkanélküliség, de módosabbak is akadnak köztük. A<zt mondjuk, hogy mielőtt segélyért fordulnak hozzánk, először próbáljanak egymásnak segítséget nyújtani. Ha ez a belső önszerveződés elkezdődik, akkor valóban egyenrangú közösségek együttesévé válik a község. (pachner) PÉNZ NÉLKÜL NEM MEGY Vállalkozó—ördögi körben Már annyi mindenről írtak, csak még arról nem, érdemes-e vállalkozásba fogni ma Magyarországon — tette föl a kérdést Molnár István, az Érd— Bau Kit. ügyvezető igazgatója. Annak idején, a tavaszi BNV-n találkoztam a pár hónappal azelőtt alakult építőközösséggel. S mint már írtunk is erről, poro- betontechnikával pillanatok alatt, egészen pontosan hat nap alatt szerkezetkész a ház, további 90 nap alatt meg kulcsrakészen átadják a lakóknak. A viharos tempó és az ígéretes kezdetek mintegy garanciát jelenthettek volna arra, hogy jól- menő céggé fejlődhetnek. S azóta? — A dolgaink nem úgy alakultak, ahogyan előre elterveztük — mondja Molnár István. — Nem is gondoltuk, mennyire kemény dió ma megélnünk. Nem mondom, a kezdet tényleg ígéretesnek tűnt, beneveztünk versenypályázatokra. Egy tervezett üzletközpontra is, de nem lett belőle semmi. Más nyert, más kapta a lehetőséget. P Igen, de ahogy mondani szokás, ez benne van a pakliban. — Természetesen, ám minket valahogy csupa kudarc ért azóta is. Elterjedt Érden, hogy a Magyarok a magyarokért alapítvány keretében 99 lakást kell megépíteni. Kedvezményesen kapnak telket az Erdélyből áttelepülők, s pályázat útján fogadnak el terveket a leendő sorházakra. Beneveztünk. És ebből adódnak a galibák. P Éspedig? Hiszen nyertek, elfogadták az önök elképzeléseit. — Mégsem mentünk ezzel semmire. Az önkormányzat kedvezményesen juttatta a menekülteket a telkekhez, közművel ellátottan, viszonylag olcsón. Eddig minden rendben. — Folytatnám. Tehát megkapták a földet az áttelepülők, s tényleg olcsón, de a vételárat ki kellett fizetniük. Készpénzben. Ha két- háromszázezer forintért is, de meg kellett venniük. És ebből származik a mi bajunk. Mi ugyanis — mivel elfogadták a leendő lakások egyharmadára a tervünket — már jó előre megrendeltük az építőanyagot. A porobetont, amelyet északi szomszédaink a mi kedvünkért és pontos határidőre elkészítettek. Ügy hirdettük, négyzetméterenként 13-15 ezer forintért meg tudjuk csinálni. Ezt az ajánlatot tartani tudnánk a mai infláció mellett is, de mégsem jött össze a dolog. H Nem értem. Ha maradt az ár, ha van alapanyag és szabad kapacitás, akkor mi a baj? — A pályázati kiírás szerint szerkezetkészen kellene átadnunk a lakásokat. Viszont az OTP — mint az egyetlen anyagi forrás valamennyi építtető számára — csak akkor ad hitelt, ha lakható már a ház vagy a lakás. Ez annyit jelent, minimálisan egy szobának vízzel, villannyal, főzési lehetőséggel beköltözhető- nek kell lennie. És most jön a lényeg. Tudniillik nincs pénzük a megrendelőinknek arra, hogy előre kifizessenek. Mi pedig nem vállalhatunk kockázatot arra, hogy utólag, ha már beköltöztek, tényleg rendezik-e a számlát. H És mit szól mindehhez az OTP? Próbáltak-e már egyezkedni velük? — Eddig hajthatatlanok. Nekik előírásaik vannak, be kell látnunk. Csakhogy itt van egy bukkanó, amin csak az az építkező tud átlépni, akinek pénze van. Mert aki a telket egy ősz- szegben kifizette, annak semmi többre nem futja. Hát ezért állunk mi. Többmilliós megrendelésünk van a szlovák partnerünknél, és mindhiába. Még azt szeretném hozzátenni, hogy tudomásom szerint igen sok nagynevű cég bicskája is beletörött a vállalkozásokba. Meghiúsult például egy autós McDonald’s gyorsét- kezde-beruházás, nem . lett semmi a svéd Lindab próbálkozásaiból sem. Amikor belevágtunk és nekikezdtünk, úgy éreztük, előbb vagy utóbb, de sikerünk lesz. Ám ezt ma már kérdőjellel lehet leírni. (fekete) Az érdi gyerekeknek Doboznyi meglepetés Bár messze még a karácsony, de az érdi gyerekek máris boldogan bonthatták ki az ajándékcsomagok papirosait. Gönczi László helybeli nyugdíjas, aki öccsénél járt a tengerentúlon, hozta ei számukra a hatalmas dobozban érkezett küldeményt. Az Egyesült Államok Micaville nevű városkájának református gyülekezete gyűjtötte össze a televíziódoboznyi meglepetést — s ajándékozta meg az érdi gyülekezetbe járó gyerekeket. Vasárnap az istentisztelet előtt a bibliaóra keretében osztotta ki Gönczi úr és Takács István lelkész úr a messziről jött ajándékokat, a gyerekek legnagyobb meglepetésére és örömére, levél is jött a csomagban, amelyben angol nyelvtanulásra buzdítják a magyar kisdiákokat, azzal a nem titkolt szándékkal; ne csak levelezzenek, hanem meg is látogathassák egymást az amerikai és magyar gyerekek. Bár a távolság köztük kontinensnyi, de a barátság ne ismerjen határokat. (Hancsovszki János felvételei) KeriészRedüknek Védekezés a hernyók ellen Tavasszal, amikor nőni kezdenek a fákon a kis levélkék, megjelennek az araszolóhernyók és elkezdik rágni a friss lombot. Ha nagyon sokan vannak, előfordulhat: olyan pusztítást végeznek, hogy a fákon nem marad levél. A téli kis araszolópille és a téli nagy araszolópille — amelyeknek hernyói ezt a pusztítást végzik — onnan kapta a nevét, hogy hernyója nem mászik, hanem araszolgatva halad előre. A kis araszolópille hernyója zöld, a nagy araszolóé barna és az oldalán sárga csík van. Mint minden kártevő ellen, az araszolóhernyók ellen is úgy tudunk a legsikeresebben védekezni, hogy megismerkedünk életmódjukkal és szokásaikkal és ezt felhasználjuk ellenük. Az araszolópillék októberben-no- vemberben bújnak elő a földből és másznak fel a fára lerakni a petéiket. A lerakott petékből tavasszal kikelnek a hernyók és a már leírt módon pusztítanak. Május elején aztán a hernyók lemásznak — vagy lepotyognak — a fáról a földre, a fa alatt beássák magukat, majd bebábozód- nak, hogy ősszel kikelve, visszamászva a fára, tovább szaporítsák a fajt. Az araszolópilléknek csak a hímjei tudnak repülni, a nőstények gyalog közlekednek fel a fára. Ha megakadályozzuk a fára mászásukat, megmentettük a tavaszi falombot a falánk hernyók gyomrától. A védekezés legjobb, legegyszerűbb módja a hernyóenyves övék felrakása a fák törzsére. A felfelé mászó pillék a hernyóenyvbe beleragadnak és ott el is pusz-* tulnak. A hernyóenyves övék felrakásának ideje a pillék rajzásának kezdetén, vagyis október elején van. Ha késlekedünk vele, néhány pille már feljuthat a koronába. Hernyóenyvet a vetőmagboltokban, gazdaboltokban vásárolhatunk. Az öv elkészítésénél és felrakásánál néhány fontos szabályt be kell tartani, hogy a védekezés sikeres legyen. Közvetlenül a fára ne kenjük fel az eny- vet, mert ez árt a fának, elvékonyítja a kérgét. Az öv elkészítéséhez szerezzünk be olyan papírt is, amely nem szívja magába az enyvet. Legcélszerűbb a zsírpapír vagy a műszaki rajzoknál használt pauszpapír. A papírból legalább 15 cm széles csíkokat vágjunk és kötözzük a fatörzsekre úgy, hogy a papír alsó és felső szélére tesszük a kötést. (Ha csak középen kötjük meg, az alsó és a felső széle alá is be tudnak bújni a pillék és ott rakják le a tojásaikat.) A papírt kenjük be 6-8 cm szélesen hernyóenyvvel. Keskenyebb csík nem biztonságos, mert egy-egy beleragadt rovar vagy falevél hidat képezhet a pillék számára. A felrakott öveket időnként ellenőrizzük, a ráhullott leveleket és az egyéb nem oda való anyagokat távolítsuk el. Ha az enyv megszáradt, vagy megtelt rovarral, kenjük át újra. Fagyok beállta után, — de legkésőbb karácsony táján — vegyük le az övét a törzsről és égessük el. Széli Lászlói
