Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
HARMINCNÉGY BEFOGADÓ FALU_ Magyar múzeum és búcsúk német földön Az 1946-ban kitelepített több mint ezer pomázl svábbal a vagonok két kijelölt állomáshelyre érkeztek Németországba, Bruchsalba és Sinsheimbe. Onnan szétosztották a családokat 34 faluba. A legtöbben Waldangellochba és környékére kerültek, ahol ma is gyakran találkoznak, s ott sikerült megvalósítaniuk régi álmukat is, egy magyar múzeumot. A település maga kicsi. Mindössze ezerháromszáz ember lakja, s ezek egy- harmada kitelepített. Élnek ott a magyar svábok mellett romániaiak, bukovinaiak is. A kitelepítés 45. évfordulóján beszélgettünk Wal dang ellő eh polgármesterével, Jürgen Schönnel. 0 Mit jelent ennek a kis német falunak, hogy itt élnek az egykori kitelepítettek és azok leszármazottai? — Láthatja, én nagyon fiatal vagyok, mindössze 34 éves, s így nehéz erről nyilatkoznom. Mindenesetre olvasom a maguk történelmét, és az ittenit is, és vannak ismereteim. Az elődeimtől tudom, itt 46-ban a magyarokat nem fogadták kitörő örömmel, menekülteknek tekintették, holott kitoloncoltak voltak. Tetszett viszont az itt élőknek, hogy beszélik a nyelvüket, német neveik vannak. Akkor itt óriási lakásgondok voltak, és terjeszkednie kellett a falunak, tehát új építkezési területeket jelöltek ki az ideérkezett háromszáz embernek, s ezt elnevezték telepnek. Még ma, 45 év után is sokan úgy emlegetik azt a községrészt, hogy „a telep, a telepiek”. 0 Van-e gondja a ma- i gyúrókkal, vagy tud-c arról, hogy esetleg elődeinek problémái voltak honfitársainkkal? — örömmel mondhatom, nincs és nem is volt soha, senkinek. Az idegeneket nem fogadták be könnyen a németek, de arra voltak kényszerítve, hogv együtt éljenek, tehát beilleszkedtek, szorgalmasan dolgoztak, boldogultak, majd önállósodtak. Verekedés, rendbontás, lopás vagy garázdaság, mondhatom, soha nem fűződött a magyarok nevéhez. 0 Ügy tudom, ez egy zárt protestáns település volt. Nem voltak a ki telepitettekkel vallási problémák? — Azok sem akadtak, bár ez a falu ritkaságnak számít, hiszen valóban kizárólag protestánsok lakták. Még ma is csak egyharma- da katolikus a lakosságnak. A katolikusok építettek egy templomot maguknak 1956—57-ben. # Mi a véleménye a pomáziak kezdeményezéséről, a múzeum létrehozásáról és a búcsúikról? — Tisztelettel és becsülettel adózom nekik. A település a múzeumnak kialakított szobákat ingyen bocsátotta a rendelkezésükre, s örültünk Schleer és Plank urak aktivitásának, mert így legalább nekünk is van múzeumunk, ami úgy gondolom, a magyarországi svábok nélkül nem lett volna. A búcsúikon, mint láthatta, én is részt veszek, nekem németül mesélik el, hogyan kerültek ide, min mentek keresztül. A búcsúkhoz is a falu adja a termet, mivel van egy olyan szabály, hogy évente minden egyesület egy estére ingyen kap termet. G Az egyesületet, ezt a tulajdonképpen magyar egyesületet anyagilag tá- mogatja-e a település vezetősége? — Nem, erre NémetorAZ ÁR ELLEN ÚSZVA HALLGATÓ A nyolcezer-nyolcszáz lakosú településen harmincán voltak kíváncsiak a képviselő úr beszámolójára. Holott a honatya tisztességgel teszi a dolgát, rendszeresen igyekszik választóival találkozni, tartja a kapcsolatot választókerülete önkormányzataival, azaz úgy látja el tisztét, ahogyan az elvárható egy, egyéni választókerületben bizalmat kapott országgyűlési képviselőtől. Akkor hol rejtőzködik a magyarázat? Miért ilyen kicsiny a hallgatóság tábora? Nem egyedi, szabályt erősítő -kivételről van szó. Erőteljesen megritkult a hallgatóság tábora az ön- kormányzati testületek ülésein is, amint az sem ritkaság, hogy az országgyűlési képviselők beszámolója beszélgetéssé alakul át, hiszen hat-hét érdeklődőnek mosolyogta tó lenne átfogó képet rajzolni arról, miként zajlik a törvénykezési munka — avagy éppen a pártpolitikai csatározás — a Parlamentben. Igaz lenne ezek szerint az a gyakran hallható állítás, hogy „az emberek” elfordultak a politikától? Az emberek nagy része valójában soha nem is mutatott érdeklődést a politika iránt, hanem tette a dolgát, mert élni akart. Ma sincs másként. Kézenfekvő: nem az embereknek kell igazodniuk a politikához, hanem fordítva. A politikának kell tudnia megszólítani az embereket, arról kell beszélnie, ami az embereket foglalkoztatja, azaz a mindennapi gondjairól. Vélem, talán itt az oka annak, hogy az érdeklődők egy része is hallgató lett, s fogyatkozik a hallgatóság. Túlságosan sok az ún. nagypolitika az emberek számára, s a mikrovilág mozgása, a település, a munkahely stb. holnapja háttérben marad. Holott ez a háttér milliók számára élettér. (M) szágban nincs pénz. Ha jói tudom, magukat tartják fenn, a tagjaik száma kétszáz felett van, és van éves tagdíjuk is. G Járt-e Magyarországon. vagy csak az itteni múzeum alapján tudja elképzelni egy falusi ház belsejét? — Sajnos, még nem jártam, de a múzeumot mindig csodálattal nézem, teljesen kizárom a külvilágot, a csend, a sok régi holmi megnyugtat, szinte kilépek a hétköznapokból. Jól érzem ott magam, és tanulmányaim során felfedeztem, hogy sok azonos van Baden és Magyarország között. • Mit dolgozott ön, mielőtt polgármester lett? — Itt, mivel kicsi a falu, én csak másodállásban vagyok polgármester, a főállásban geológus vagyok. Van egy magánirodám, és ott dolgozgatok. 0 Tagja-e valamilyen pártnak? — Igen, szociáldemokrata vagyok és voltam. Vallom a párt elveit, Jónak tartom az európai kapcsolatteremtés jelenlegi formáit. Hiszem, hogy egyszer nem lesznek határok Európában, és mindenki ott él, ahol szeret, ahol neki a legjobb. Szerintem úgy kell politizálni, hogy az elmélet és a gyakorlat kiegyenlítse egymást. — árvái —■ Koalíciós tárgyalások: ki utolsó egyeztetések Folytatás az í. oldalról) A KDNP a tárgyalást előkészítő időszakban jobbára azt hangsúlyozta, hogy a koalíciós megbeszélések segíthetnek megteremteni azt a politikai stabilitást és nyugalmat, amire az ország vágyik. A kereszténydemokraták abban bíznak: sikerül meghatározni, hogyan működjék tovább a koalíció, milyen sűrűséggel, • milyen formában ülésezzen egy állandó koalíciós grémium. Az MTI-nek nyilatkozó Kónya Imre érthetőnek és indokoltnak tartotta, hogy a Független Kisgazdapárt szükségesnek ítéli a koalíciós együttműködés megjavítását. A törvényelőkészítő munka során szerinte a legmegfelelőbb forma a témafelelősi rendszer kiépítése lehetne mindhárom frakción belül, ezáltal az egyes törvényhozási témákat illetően • felelősök A monopóliumokról Gödöllőn Nemzeti sorskérdés Bár lapunk gödöllői oldalán hirt adtunk róla, és a szervezők is szétküldtek nyolcezer szórólapot, csak negyed ház, száz ember volt kiváncsi a városi művelődési központ színháztermében a Gödöllői Monopoly Klub alakuló ülésére. — Talán nincs is olyan nagy baj a gazdaságpolitikai rendszerváltozással, vagy ennyire reménytelennek érzik az emberek a helyzetet? — mondta bevezetőjében Roszik Gábor országgyűlési képviselő. Az MDF parlamenti frakcióján belül létrejött Monopoly- csoport alapító tagja, Za- csek Gyula által felolvasott levél az utóbbi vélekedést erősítette meg. — A leváltott rendszertől örökölt monopóliumok lebontása nem pártügy, hanem nemzeti sorskérdés. E Sarokház-politikusok szobrai Minden irányváltásnak áldozatai vannak, ahogy áldozatul esnek az utcai harcoknak a sarokházak. Az én szememben bizonyos politikusok hasonlatosak a sarokházakhoz. Ök a nagy el- és kitérítők, a vonatkozási pontok. Van ebben (számukra) haszon is, de most inkább beszéljünk a hátrányokról. A dolog aktualitását az adja, hogy közeleg az 1956-os forradalom 35. évfordulója. Ebből az alkalomból Boross Péter belügyminiszter arra kérte az ország mintegy 3200 polgármesterét, hogy távolítsák el a régi rendet jelképező köztéri szobrokat, változtassák meg a „letűnt diktatúrára emlékeztető” utcaneveket. Tegyék mindezt olyan módon, hogy az megfeleljen a civilizált, európai normáknak, vagyis ne semmisítsenek meg művészi vagy történelmi értékű tárgyakat, tartsák tiszteletben a halottak emlékét, s lehetőleg mellőzzék a tömegdemonstrációkat e tevékenység során. Azt hiszem, ezzel egyetérthetünk. Mert ugyan ki nézi szívesen a kommunista sarokház-politikusok emlékműveit? Közülük a legtöbben — akarva, akaratlanul — ezért ténykedtek, hogy Magyarországot az orosz-szovjet birodalmi (hadi) útra fordítsák, hogy a „nesze semmi, fogd meg jól” internacionalizmus jegyében kiszolgáltassák egyfajta keleti, bizánci önkénynek. Nem állítom, hogy mindegyik tudatosan tette. De nehéz lenne azokat gyanútlannak hinni, akik például a két világháború között a Komintern megbízásából, svájci frankért voltak hivatásos kommunisták. Csakhogy ők majdnem mind antifasiszták is voltak. Igaz. De nem a magyar függetlenség, nem az ország érdekében. (Bár a gyakorlatban antifasiszta ■mivoltukat csak akkor kellett igazán komolyan venniük, amikor a két — lényegét tekintve — azonos berendezkedésű hatalom, Németország és a Szovjetunió között a kapcsolat megromlott. Ez pedig elég későn következett be, tulajdonképpen a birodalmi sas és az orosz medve háborújának előestéjén.) Az a fajta, nemzeti alapon szerveződő ellenállás a német nyomással szemben, amit leginkább Bajcsy-Zsi- linszky Endre neve fémjelez, a mi kommunista sa- rokház-politikusaink számára idegen maradt. Magyarán, az ő náciellenessé- gük abból adódott, hogy Németországgal szemben a Szovjetuniónak akarták alárendelni Magyarországot. Hogy hatalomra kerülésük után és közben miket csináltak, arról majdcsak minden családnak van története. Ezért bontsuk le szépen a szobraikat, töröljük le az utcaneveiket, fizessük ki — muszájból — a ránk hagyott adósságaikat, és felejtsük el őket. De felejtsünk el minden olyan sarokház-politikust, aki valamelyik nagyhatalom utcájába akar betéríteni minket. Adonyi Sztancs János folyamat elősegítésére alakult a Monopoly-csoport, és munkájának hatékonyabbá tétele, az érdeklődő polgárok bevonása céljából szerveződnek országszerte a Monopoly-klubok — fejtette ki Zacsek Gyula. Lapzártakor képviselőtársa, dr. Balás István előadását hallgatták az érdeklődők. B. G. tarthatnák egymással a kapcsolatot, s folytatnák le az egyeztetéseket. Az MDF frakeióvezétője úgy véli: a miniszterek aránya egyben kifejezi a pártok erőviszonyait is, ehhez képest az olyan, paritáson alapuló törvényelőkészítő koalíciós pártfórum, amelyről egyes kisgazda-nyilatkozatokban hallani, a demokráciától merőben idegen, s rossz történelmi asszociációkat sugall. Ami az egyes koalíciós pártok kormányon belüli képviseleti arányát illeti, Kónya Imre szerint semmi olyan változás nem történt a választások óta, amely indokolttá tenné aa arányok megváltoztatását. A pénteki tárgyaláson a pártokat öt-öt fős delegációk képviselik. Az MDF- delegációt Antall József vezeti, tagjai Horváth Balázs, Csurka István, Kónya Imre, Szabó Iván. A Független Kisgazdapártot Tárgyán József, Németh Béla, Cseh Sándor, Pásztor Gyula és Zsíros Géza képviseli. A KDNP részéről Surján László, Füzessy Tibor, Varga László, Seszták László és Szilágyiné Császár Terézia ül tárgyalóasztalhoz. (MTI) KÜLFÖLDIEK MUNKAVÁLLALÁSA Szigorúbb szabályok Néhány héten belül új jogi szabályozás szerint vállalhatnak munkát a külföldiek Magyarországon. Egy munkaügyi, illetve belügyminiszteri rendelet, valamint egy kormányrendelet módosítása szerez érvényt a szigorításnak. A munkavállalási engedélyt a külföldit alkalmazó munkáltatónak kell majd beszereznie a fővárosi vagy az adott megyei munkaügyi központtól. így ellenőrizhető lesz többek között az is, hogy mennyire valós s nem fiktív munkahelyen kíván elhelyezkedni a külföldi. A munkaügyi központok az adott szakmában tapasztalható munkanélküliség, a jelentkező szakképesítése és más szempontok alapján mérlegelik az engedély kiadását. A jogszabály szerint a munkaügyi miniszter az Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottságával közösen a rendkívül nagy gondokkal küzdő szakmákban elrendelheti a külföldiek alkalmazásának tiltását. A munkavállalási engedély megadását követően az illető országban munkai- vállalási vízumért folyamodhat a külföldi a magyar képviselethez. Csak a dokumentum birtokában vállalhatja el a munkát Magyarországon. A harmadik rendelkezés* a kormányrendelet módosítása a végrehajtás megfelelő ellenőrzéséhez, a szankcionáláshoz adja meg a feltételeket. Akik engedély nélkül alkalmaznak például külföldi munka- vállalót, a havi munkabér kétszeresét kell majd befizetniük a foglalkoztatási alapba. JÓM A NAGY MEDVE Nem brumme könyvel Á vállalkozás-ügyviteli és menedzsmenttechnológia egyik számítógépes szabványának számít Nyugat- Európában a holland Ursa Major cég szoftver programcsomagja, ebből már van néhány Magyarországon is, s közepes árfekvésűnek számít. Mint tegnap a Softinvest és Ursa Major (Nagy Medve) cég közös sajtótájékoztatóján bejelentették, a magyar Softinvest kapta meg a hazai egyedárusítóí jogot a holland partnertől. Somogyváry Gézától, a Softinvest tudományos tanácsadójától azt kérdeztük: — Miérf jó nekünk, ha holland könyvelőprogramokat hoznak be? — Tudni kell, hogy 1992. január 1-jétől hazánkban új számviteli törvény . lép életbe, ami a magyar kidolgozású főkönyvi és pénzügyi számítógépi programokat elavulttá teszi. Természetesen ezért a magyar fejlesztés mellett a külföldire is szükség lesz. Ami az Ursa Major 80 modulból álló, sokféle szolgáltatást nyújtó programcsomagját illeti, ennek csak egy része könyvelési, de, mert sok az új vállalkozás, a menedzsmentprogramrész iránt is nagy érdeklődés mutatkozik. Erre tekintettel a holland partner a programcsomagot magyar nyelvre „fordította”, így adja át, így futtatható az IBM PC-ken. A Softinvest pedig újabb tíz hazai (mint megtudtuk, sajnos nem Pest megyei) cég segítségével juttatja el a felhasználókhoz a programcsomagot. V. G. P.
