Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

ÜNNEPSÉG PETERIBEN Szeretet és köszöntés „Őszbe hajlott az életem fája, / sárgult levél hullik alája. / Hej levelem... Sokszor hullj alája! / Rügyez­zen még az életem fája!” E verssorok azokon a meg­hívókon olvashatók, amelyeket az elmúlt napokban küldtek szét Péteriben több mint négyszáz idős em­bernek. Október 1-jén, kedden ugyanis — az idősek világnapja alkalmából — este hat órakor Péteriben is köszöntik a nyugdíjasokat, a munkában megfáradt nő­ket, férfiakat. A szorgalmas, gyakran gondokkal terhelt hétköz­napok sodrában lelki fel­töltődési, érzelmi gazdago­dást jelenthet minden em­ber számára egy-egy ün­nepnap. Mert „attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra külön­böző a másiktól”. Magam is hosszú évek óta tapasz­talom, hogy Péteri község felnőtt- és gyerekközössé­gei érzik az ünnepnapok­ban rejlő megőrző és össze­tartó erőt. Ünnepelni gyűl­tek össze a gyerekek anyák napján, felnőttek, diákok köszöntötték a nevelőket pedagógusnapon, s gyere­kek, szülők, tanárok ját­szottak önfeledten a gye­reknapon. Az idén az Egyesült Nem­zetek Szervezete október elsejét az idősek világnap­jává nyilvánította. Az ezer­nyolcszáz lélekszámú kis falu erről tudomást szerez­ve azonnal elhatározta, hogy méltóképpen köszön­tik az időseket. Az elmúlt napokban óvodások, isko­lások vitték házról házra a meghívókat (összesen 451 darabot), invitálva az időseket a kedd esti ren­dezvényre. A szervezők (pedagógusok, a polgármes­teri hivatal munkatársai, a Péteri felnőttek) gondolnak azok köszöntésére is, akik egészségi okok miatt nem lehetnek jelen az ünnepsé­gen. Az óvodások, iskolá­sok versekkel, dalokkal, táncokkal készülnek a je­les napra. Köszönti majd az időse­ket dr. Szászik Károly, a falu polgármestere, dr. Berényi Zoltán, a falu kör­Pillanatkép Lacika — söprűvel Lassan megszokottá vá­lik, hogy idős, tehetetlen, itt-ott átmeneti, könnyebb fizikai munkát vállaló em­bereket látunk. Nem ritka már a kéregető, a házaló sem, visszatér a feudális korszak utcaképe. Lacika — így hívja min­denki, pedig hatvanon túli korú — ugyancsak mun­kába állt. Görbe botja oda van támasztva a vendéglő ajtajához, ő meg söpröget. Ragyog a porta. Az erre járók megállnak egy perc­re, rácsodálkoznak a tiszta betonjárdára: nicsak, mi történt itt? Eltűnt a sok papírhulladék, cigaretta- csikk, üvegdarab, fóliás zacskó... Jó húzás? Okos ötlet? Hasznos megbízatás? Az üzlet vezetői, dolgozói, ott, a monori vasútállomás melletti büfében, nem: vá­lasztottak rosszul. De cse­kélyke az ellenérték: egy- egy szendvics, egy-egy kis- fröccs ... Lacika azonban hosszú. szociális otthoni bentlakás után, ismét dolgozó ember­nek érezheti magát. S ez is valami. H. Szívműtét után Vissza a pulthoz Amikor Tériké — kis boltjával — elköltözött a Nikolett presszó mellől, száz méterrel odább, még nem sejtette, milyen ked­vezően alakul további hely­zete. A monori Ady Endre úti általános iskola mellé köl­tözött — egy családi ház­ban alakított ki helyiséget —, s pár hónap után ismét fogadta vevőkörét. Aztán Tériké egyszerre — eltűnt! Később tudtuk meg: kórházi kivizsgálás után súlyos, de sikeres szívműtéten esett át, és most már ismét egészsé­ges. A napokban állt ismét a pult mögé mindenki örö­mére. (Hörömpő) Kulturális ajánlatok Ecseren hétfőn 17.30-tól ovistorna, 18.15-től dzsessz- balett, 19-től illem- és tár­sastánctanfolyam, 19.45-től hölgytorna. Monoron a művelődési központban 18-tól kung-fu- edzés. A klubmoziban hét­főn 18 órakor Kék villa­nás (színes, amerikai ka­landfilm), 20 órakor Bronz­barnák (színes francia víg­játék). Üllőn a művelődési ház­ban 18 órától az ifjú ga­lambászok összejövetele. MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. © A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 0 Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. 9 Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig 8-tó4 11-lg. Rendelet zeti orvosa és dr. Foltin Brúnó, a falu evangélikus lelkésze. A nevelők re­ménykednek, hogy ott lesz a sorokban Péteri két leg­idősebb állampolgára is, akiket külön köszöntenek majd. Varga András 19 éves péteri diák Emlékkép cí­mű versét is hallhatják majd a péteri ünnepség résztvevői. Azt hiszem, so­raiban ott bujkál minden, amit az öregekről gondol. Nem nehéz kitalálni, hogy verse a nagymamához író­dott. A szerző utólagos en- gedelmével mi — az ün­nepség előtt egy nappal — közreadjuk versét. Ne­künk tetszett, bizonyosak vagyunk abban, hogy az ünnepeiteknek is tetszeni fog holnap este. Íme a vers: Egy ember, ki a múltnak él, aki épphogy mendegél, kopott cipőjén vastagszik a sár, boldogságot kevésszer talál. Nem érti a mai világot, a sok év alatt mindig változott. Gond szántott barázdát homlokán, az idő őrről arcán, ö még így is tenne, a kérdés csak az, hogy a mai világnak kell-e. Múlt festett ráncot arcára, kevéskét eszik, szűk a pénztára, botjára támaszkodik, dúdol lágy dallamot, imát mormol, mert 0 hisz Istenben, megbocsájtóban, megmentőben. S Paradicsomba kívánja szívét, mielőtt lelke elhagyná testét. Elképzeli a halált ezerszer, s kiül a kapuba, utoljára még egyszer. (G.) 6 J&fMan Vecsés nagyközség kép- viselő-testülete megalkotta az alábbi rendeletét: 16/1991. (IX. 3.) ök. számú rendelet a szervezeti és mű­ködési szabályzatról. A rendelet teljes szövege megtekinthető a polgármes­teri hivatal irodájában ügy­félfogadási időben és a nagyközségi könyvtárban a nyitvatartási időben. Bér.yc, Gomba Véradás Október 3-án, csütör­tökön, önkéntes, térítés­mentes véradást tarta­nak Gombán, reggel 8- tól 15 óráig a polgár- mesteri hivatalban, to­vábbá Bányán ugyan­ezen a napon, reggel fél 9-től 15 óráig az általá­nos iskolában. A Vörös- kereszt kéri a 18 éven felülieket, hogy minél nagyobb számban adja­nak várt. MONORI XXXIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ Mire jut pénz, mire nem? Patika meg harangláb Maglódon nem kevesebb mint négymillió forintot költve felújítva megszé­pült az Aradi utcai óvoda és a nyaralói iskola. Éppen ez utóbbiban tartották a Szent István-napi ökume­nikus istentiszteletet és az azt követő színes kul- túrprogramot. A településfejlesztés egyéb eredményeiről s per­sze tennivalóiról, felada­tairól beszélgettünk Bez- zegh Istvánnal, Maglód község polgármesterével. — Régi lakossági kíván­ságot teljesítve betonjár­da épült az igen forgalmas Katona József utcában, s ezzel biztonságosabbá vált a közlekedés is e területré­szen. Ugyancsak biztonságo­sabb a közlekedés a Fő ut­cában. ahol az úttestet sze­gélyező mindkét oldali jár­dák új aszfaltszőnyeget kap­tak, s egyben a vízelvezető csatornarendszer is tisztítás­ra, felújításra került itt... — Tudjuk, igen jelentős községi feladatnak számít a már folyó egészségügyi központ építése, illetve a regionális — több község összefogásával — majdan épülő szeméttárolónak a kialakítása, mihamarabbi üzembehelyezése. Hol tar­tanak e munkákkal? — Az egészségügyi köz­pont építési munkálatai jó ütemben haladnak, jo­gunk van a feltételezésre, hogy a megjelölt határidő­re s a tervezett összegben elkészül, átadásra kerül­het a község számára oly fontos intézmény. Szom­szédságában, a korábbi or­vosi rendelő épületében is folynak a munkálatok, itt lesz a gyógyszertár. — Bizonyos nehézségeken túl­jutva — lényegében — minden akadály elhárult a regionális szemétbánya munkálatainak indítása elől. E feladatra pádyáza- tot írtunk ki, ennek határ­ideje október 11-én jár le. — E feladatra van már pályázó, jelentkező? — Igen szép számú pá­lyázat érkezett a verseny- kiírásra. Szeptember kö­zepéig több mint húszán jelentkeztek már. A meg­jelölt határidőt követően értékeljük a pályázatokat, s a számunkra legkedve­zőbb ajánlattevőnek adjuk a megbízást. Bezzegh István polgár- mester- elmondja még, hogy a községbeli evangé­likus haranglábnak a fel­újítását is vállalva az ön- kormányzat újabb pénz­összeget csoportosított át a katolikus és református közösségek számára szé­pítő és felújító . feladatok végzésére. A nagyközségi vízellátás biztonságosab­bá tétele érdekében rö­videsen felállítanak egy 200 köbméteres víztor­nyot, amelynek haszna fő­leg a nyári hónapok csúcs- fogyasztása idején lesz igazán mérhető. Megva­lósulóban' egy másik, nem is oly régi terv, lakossági kívánság, saját rendőrállo­mása lesz Maglódnak. — A községközpontban a fő út mellett egy régi csa­ládi házat alakítanak át e célra. A személyi ellá­tottságot biztosítva meg­felelő tárgyi, technikai fel­tételekkel látja el sokféle feladatát az állomás. Ám ennek kialakításáig a pol­gármesteri hivatal épüle­tében kap ideiglenes elhe­lyezést a rendőri állomány, állomás. (Ez már megtör­tént. A szerk.) Nos, ez idáig a település­fejlesztésnek tudatosan tervezett elképzeléseiről, feladatairól beszélgettünk. Csakhogy — mint azt a polgármester úrtól meg­tudtuk — jöhetnek előre nem látott gondok, s lesz­nek nem tervezett kiadá­sok is... — A napokban a XVII. kerületi önkormányzat ke­resett meg bennünket, kér­ve, hogy fizessük be a ke­rület gyermekintézményei­ben — bölcsődékben, óvo­dákban, iskolákban, illetve gimnáziumokban — elhe-, lyezett gyermekek, tanulók utáni „fejkvótát”, amely összegében igen tetemes összeg. — De hát a kerület kéré­se érthető, természetes ... — No igen, ezzel egyet­értünk, ám gond az, hogy az állam biztosította ösz- szeg jóval kevesebb annál, mint valójában egy-egy gyermeknek az óvodai, isko­lai, gimnáziumi elhelyezé­se, taníttatása kerül. Vagy­is az államunk biztosította „fejkvótán” felül igen te­temes saját pénzzel kelle­ne még kiegészítenünk a kért összeget, amit mi mél­tánytalannak tartunk. E pillanatban nem tudjuk még, mi lesz, ez ügyben tá­jékozódva — igazságot ke­resve — a belügyi tárcától kérünk valamiféle „eliga­zítást” ... Jan dó István Levelesládánkból Emberségből: Jeles Szeptember 19-én a kora reggeli órákban a monori művelődési központ termei Tizennyolc évesen az embernek még nagyon boldognak kéne lennie. A tizennyolc éves ember életébe a nagy, sötét felhők is csak átmeneti, gyorsan vonuló, tisztító záport hozhatnak. Tizen­nyolc évesen még magá­tól értetődő, bölcs kije­lentésnek tűnik az a blödség, hoQy „kaland az élet”. Kétszer tizennyolc évesen, vagy azon is túl, mindenki határozottan úgy tudja, hogy az ifjú­ság, pompás állapot. Vio­la ellenben, aki tizen­nyolc éves, szép erdélyi lányka, ez idő szerint nem érzi pompásnak. Át­jött Magyarországra, egy szál egyedül. Ott már nagyon rossz volt. Nem látott jövőt és nem ér­zett reményt. Ügy gon­dolta, többre képes, mint asztalosszakmájában széklábakat faragni egy gyárban. Ki ne gondol­ná így, húszon alul? Viola nálunk vendég­látós lett. Mélyen alul­fizetett vendéglátós. És szívességi lakás-, az­az inkább ágyhasználó egy magyarországi rokon albérletében. Heten, egy szobában. Felnőttek, gyerekek. iiiiiiiiiiiiiiiiiimMniiiiiimiiiitimiiiiiiii VioL íTMniitmimimiiMiiMiiiiiiimmiiiiiiui Violának tehát újra lépnie kell. De hová? Vissza? Előre? Ha előre: hogyan? Lenne egy állás — mondja Viola —, és len­ne hozzá munkásszálló is. Pesten. Többen óva intik, hogy ezt válassza, ő viszont biztos önma­gában: nem kallódik el. Pénze is lesz, havonta majd tízezer a fizetés ... És azután? Viola ter­vez: talál majd egy ön­álló albérletet... Eddig érnek a földközelben el­képzelhető lehetőségek. Az álmok persze szeb­bek. De álmodni nem érdemes. Viola tizen­nyolc éves, szép, fiatal, arcán a gondok hálói. És a fáradtságé. A meg­alkuvásoké. Meg egy csöpp remény csillogá­sa: hogy talán mégis másképpen alakul. Ám az, hogy az életkezdés másképp alakuljon, nem a tizennyolc éveseken múlik. Viola közülük csak egyetlenegy. Nem is Violának hívják. Én találtam ki neki ezt a nevet, amikor a szer­kesztőségben beszélget­tünk, és rádöbbentem, hogy nem tudok jobbat ajánlani, mint amit ő tervez. Nem tudok job­bat a bizonytalannál. Hogy mégis közreadom ezt az írást, csak attól van, hogy valahol legbe- lül remélem: Monoron vagy a környékén vala­ki mégis tud jobbat Vio­la számára, mint egy pesti munkásszálló. És akkor beszól majd a szerkesztőségbe ,.. —ez— átalakultak kórtermekké. A donorok már 8 óra előtt legalább 15-en várakoztak. Először a plazmaferezises véradók vizsgálatára került sor, hogy mielőbb elindul­hasson a busz Gödöllőre. Folyamatosan érkeztek, 15 személy jelent meg, közü­lük 7-en először. 132 donortól Monoron 52 800 ml vért vettek le, Gödöllőn 5600 ml a levett vérmennyiség. Vasadon is ezen a napon zajlott a vér­adás. A kisközség lakossá­gából 51-en jelentek meg. Sokan jöttek Csévharaszt- ról is. Mindannyian lead­hatták az életet mentő vért, így itt 20 400 ml lett az eredmény. A végeredmény a két he­lyiségben 78 liter, és 8 dl. Köszönet az önzetlen vér­adóknak, hogy segítséget nyújtanak beteg embertár­saik gyógyulásához. Olasz Józsefné Monor Mai labdarúgás Öregfiúk bajnoksága, me­gyei II. osztály. Déli cso­port: Monor—Vecsés, Mo­nor, 16 óra; Űri—Tápiósze- le. Űri. 16 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom