Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-10 / 212. szám
Vecsésiek Erdélyben (I.) A székiek tavaszi vecsési vendéglátása idején már szó volt a nagyközségbeliek erdélyi útjáról, de akkor a két testvérgyiiiekezet még csak tervezte a viszontlátogatást. Augusztus végén aztán a tervből valóság lett, s nagy öröm a tudósító számára, hogy most, mint a delegáció tagja számolhat be olvasóinak a nagyszerű útról, sőt másoknak is ajánlhatja. Mert aki nekivág egy ilyen útnak határon túli magyar testvéreinkhez, nemcsak a szíves, szeretetteljes vendéglátást tapasztalja meg, de azt is látja, milyen furcsa nép ez a magyar. Azt hisszük, hogy a Rajnáig, Párizsig, Spanyol honig kell törődnie jó drága pénzen, ha szép tájakat akar látni, s kiderül, a szomszédban, kincses Kolozsvárig és a vissza megtett út legalább olyan szép, s olcsóbb is, jó, lehet, itt nem várják ultramodern üzletek az utazót. Ezúttal két busszal 90 vecsési vágott az útnak. Előzetesen ezer forintot kért a református lelkész a felnőttektől, s 500 forintot a 14 éven aluliaktól, tehát nem volt drága a 3 napos út. Vecsés—Debrecen— Csengersima—Szalmár— Nagybánya—Dés útvonalon vezetett a csoport útja. Dé- sen Tőkés Lászlót, a Ceau- sescu rendszerével bátran szembeszállt erdélyi lelkészt idézte útikalauzunk, a XV. századi gótikus műemlék, kazettás mennyezetű templomban, amikor azt mondta: a határokon innen és túl élő magyarságot hite és nyelve szoros egységbe fogja. Láttuk a felbecsülhetetlen értékű szószéket, úrasztalát, a festett kazettákat. Sajnos az úti program kötöttségei miatt nem vehettünk részt Bögözi Molnár Tünde esti orgonakoncertjén. Annyit még megtudtunk, hogy a 4 ezer feletti lélekszámú dési gyülekezetben már csak 3-400-an járnak vasárnap a templomba, s az évenként konfirmáló 70 fiatalból kevesebb mint a fele esküszik örök hűséget — a vegyes házasságok, az asszimiláció miatt — a reformátusoknál. Mint oldott kéve... — mondta ekkor valaki mögöttem. Igen. az idő dolgozik feltartóztathatatlanul. Az a csodálatos táj, amely Nagybányától, Dé- sen, a mezőségi, szilágysági falvak mentén elénk tárult, aztán egészen Szamosújvá- rig (ma Gerla), még a szundikálókat is felébresztette. Hegyre fel, völgybe le. szerpentinen araszolva, juhnyájakat, hihetetlenül sok szarvasmarhát, lovas szekereket megelőzve jutottunk el a széki bekötő útig. No, ezt sok útitársam úgy minősítette, hogy még álmaiban se térjen vissza. A 25 kilométernyi út a tengely törés veszélyével valami tengeri viharhoz hasonlóan dobálta az Ikarust, ami szerencsére bírta a megpróbáltatásokat. A sofőr azonban számos esetben visszakapcsolásra kényszerült. No, nem a táj szépségéért, hiszen erre már a Nagybánya menti Máramarosi-havasok is apró, de a vecsési szemnek mégis hegyet jelentő emelkedőkké szelídültek. A növényzet is megritkult, a kopár hegyoldalak erdőtlen juhlegelőkké álltak össze, s imitt-amott a pekulár, a pásztor széki szalmakalapjáról, már látszott: nem lehetünk messze úticélunktól. Szatmártól — tehát a határtól —, hiába is figyelte minden útitárs az úgynevezett romániai forradalom óta visszaállított kettős, tehát román és magyar községnévtáblákat, mert egyet se láthatott. Most Széknél - megtört a jég, mert ez volt az első, ahol magyarul is kinn volt a tábla. Még Szamosújvárott sem, pedig egykor Rózsa Sándor, a pörge kalapos, nagy bajuszú magyar betyár évekig csörgette a láncot a ma is látható, a romániai elnyomás alatt sok embernek keserves emléket adó börtönben. De hol voltunk már Szamosújvártól: vagy csak a rossz út miatt tűnt távolinak? Valószínűleg. Orosz Károly (Folytatjuk) Levelesládánkból Biztonságot, megállót Az új tanévben igen szép létesítmény átadására kerül sor Monoron az Ipar utcában. Több mint 400 gyermek fog itt szakmát tanulni. Az aggódó szülők kérését tolmácsolom. A 4-es közlekedési út igen forgalmas. Sok gyermek átszállással, autóbusszal közelíti meg az iskolát. Elképesztő, hogy egyes vezetők milyen Lehet érdeklődni a kárpótlásról A kárpótlási törvényről és az azzal összefüggő gyakorlati kérdésekről rendez fórumot az MDF vecsési szervezete a helyi Gazdakörben szeptember 18-án 18 órakor. Előadónak meghívták dr. Török Gábor országgyűlési képviselőt és Kovács Benőt, a Monori Földhivatal vezetőjét. Minden érdeklődőt szívesen látnak. rúgás Fedeles, a győző Labdarúgás, megyei II. osztály. Déli csoport: Sülysáp—Péteri 3-2 (2-0), Sülysáp, 300 néző. Vezette: Lovász. A helyzeteiket jobban kihasználó hazaiak csak nehezen nyertek a kulturáltan futballozó és több kapufát lövő Péteri ellen. Gól: Fedeles (3, egyet 11- esből), illetve Pikál, Hegedűs. MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. © Munkatársak: Gér József és Kob- lennz Zsuzsa. © Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. Q Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől péntekig 8-tól 11-ig. Jó: Fedeles (a mezőny legjobbja), Velkei, illetve Tóth A., Szűcs. Ifi: 5-0. L. F. Szeptember 11-én, szerdán 17 órakor Sülysápon Sülysáp—Aszód edzőmérkőzés lesz. Kiskunlacháza—Űri 1-1 (1-0). Kiskunlacháza, 300 néző. Vezette: Nagy L. (jói). Mindkét kapu többször forgott veszélyben. A 42. percben Ácsai kapufára tolt egy labdát, s a kipattanó pettyest a befutó csatár belőtte. A szünet után azonnal egyenlítettek a lelkes vendégek, Farkas talált a hálóba. A hazaiak többet támadtak ezután, de Ácsainak több gólt már nem tudtak lőni. A döntetlen igazságos. Jó: Ácsai, Farkas. Mázás. Ifi: 2-2. Sz. L gyorsan elébe vágnak a nagyobb gépkocsiknak. Rossz nézni és hallgatni a fék csikorgását. A szülők nevében kérem, hogy a tanulók átkelését valamilyen formában jelezzék. A diákokat, vagy felnőtteket pedig arra kérjük, ne tépjék le a kihelyezett menetrendet egyik napról a másikra. A Volánbusztól kéri az úgynevezett bimbótanyai lakosság, hogy lehetőségéhez mérten egy feltételes megállót legyenek szívesek elhelyezni ott, ahol több idős ember él, akiknek nehéz eljutniuk az Erzsébet vendéglőig. Olasz Józsefné Monor MONORI XXXIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 10., KEDD Kidőltek a sorból Más ez az új tanév Ünnepélyesen felavatták Monor legújabb iskolaépületet. A 203. számú Ipari és Kereskedelmi Szakmunkás- képző Intézet — bár a hétköznapi munkára már a hivatalos tanévkezdetkor használatba vette — most megállt egy ünnepi délelőttre, hogy az avatásnak is megadja a módját. . Az iskolavezetők számos vendéget hívtak az alkalomra. jöttek is szép számmal. Azok is, akik közreműködtek az új iskola építésében, és azok is, akik valamiképpen „partnerkapcsolatban” vannak a szakmunkásképzővel : a város általános iskoláinak, ÁFÉSZ-eknek, termelőszövetkezeteknek, vállalatoknak képviselői. Bányi Éva és Dósa Rózsa, harmadik b-s tanulók Tamkó Sirató Károly versével köszöntötték az egybegyűlteket, majd Nagy Illés alpolgármester mondott avatóbeszédet — visz- szapillantva Monor iskola- történetére is. Dr. Dobos György, a szakmunkásképző igazgatója, ünnepi beszédében ugyancsak történelmi időket idézett. Akinek érzéke van a hangulatokhoz, bizonyára nem felejti: a közeli négyes műúton zúgva úszott az autófolyam, a szél. elegáns lányok és fiúk, a leendő iparosok szoknyáját, ingét lebegtette — s szóltak közben a szavak: ..... az inasidő a középkorban 2—4 év volt. Az első és második évben az inas csak zsebpénzt kapott, ruházatáról a szülők gondoskodtak. A három évet eltöltötfe a mesternél, és három évre vándorolni ment, csak ezután kérhette felvételét a céhbe ...” Szó esett persze a jelenről és a jövőről is. A jelenről, amely rendelkezésre bocsátotta a lehetőséget: az új iskolát, amelyért sokaknak jár köszönet. Dr. Dobos György fel is sorolta valamennyiüket, nem hagyta ki az iskola diákjait sem, akiknek keze munkája ugyancsak benne van az épületben. A jövő pedig: a monori szakoktatás szolgálatában talpon maradni és továbbfejlődni. E törekvést szolgálja a profilváltás, a már beindult kereskedelmi képzés, a tervek: a számítógépes programozású gépi forgácsoló alapképzés beindítása, laboratórium, szakmai kabinet létrehozása. A remények szerint az intézetben létrehozható elektronikus alapképzés is, nem marad érintetlenül a mezőgépszerelő szakképzés, s a szociális, egészségügyi szolgáltatásokra való felkészülés is adhat új feladatokat: szociális gondozói, kisállattenyésztési, gyümölcs-szőlő nevelés, szakács, cukrász, háziasz- szonyi feladatokra való felkészítést. Míg zajlott az ünnepség, három diák is kidőlt a sorból. A hosszas ácsorgástól rosszul lettek. Ezért aztán különösen aktuálisnak Akna robbant Gyomron Sorsa, mint Krisztusé Bizonyára élnek még közöttünk sokan azok közül, akik átélték a II. világháború borzalmait, véres emlékeit. Talán megmenekültek páran azon az emlékezetes napon is, amikor Gyömrő határában az aknákat szedték fel a bátor fiatalemberek. Akik természetesen katonák voltak. Egyikük — Sólymos Endre — a csodával határos módon maradt életben. Mint a Vas Népe című megyei lap néhány hónappal ezelőtt beszámolt róla, a 22 éves katona közvetlen közelében felrobbant egy akna. Kezét, lábát letépte az akna, a gyutacsokkal tömött táska a lábai között — óriási szerencse — épségben maradt. Sólymos Endrét bekötözték, segélyhelyre vitték. Az életbenma- radásra azonban vajmi kevés reménye maradt. Papot hívott, felkészült a halálra, de ott legbelül titokban azért reménykedett. Megfogadta: ha életben marad, keresztet állíttat ennek emlékére. És Sólymos Endre túlélte a katasztrófát. A nyugati végeken, Szombathelyen él. Több mint négy évtizede művégtagokkal. Á háború végén a hadikórházzal együtt — nyugatra menekítették, kalandos úton került haza. Magyar- ország akkori leghíresebb sebésze, Érti professzor visszasegítette az életbe. Űjra megtanult úszni. kerékpározni, pingpongozni, géppel írni — később autót vezetni. Amikor felépült, feleségül, vette azt a lányt, aki elesettségében, kiszolgáltatottságában is mindig mellette állt. Négy gyermekkel ajándékozta meg férjét, ma már ők is felnőttek, családot alapítottak. A rokkant férfi az akarat diadalaként szinte mindent elért, amit ilyen szinten lehet. Vasakarat néven sportkört szervezett a vasi megyeszékhelyen, gyámo- lítója lett a hadirokkantaknak, s ha a helyzet úgy kívánta, amatőr operaénekesként állt pódiumra, hogy felnevelhesse gyermekeit. Fogadalmáról nem feledkezett meg. Először arra gondolt. hogy valahol Gyömrő határában kellene keresztet emeltetni. Az idő, a nagy távolság, a pénzhiány azonban megálljt parancsolt. Aztán jött egy pillanat... Megtudta, hogy a kámo- ni-herőnyi plébániák határán a Szent. Imre herceg utcában töbfe jnjní százéves feszület áll, amely a háború alatt súlyosan megsérült. A keresztre feszített Krisztus kezét, lábát leszakította a gránát. Megdöbbentette a fantasztikus hasonlat, amely megegyezett az övével. A gondolat tetté érlelődött benne, a sérült feszületet eredeti állapotában ő állítatta helyre. Csinger Péter kőfaragó mester ügyes kezei nyomán megújult a valamikori Raffai család által állított emlékmű, amely május 26- tól, vasárnaptól Sólymos Endre háláját is kifejezi. Ezt hirdeti az a márványtábla a feszület hátoldalán, amelyen ez olvasható: „Eletbenmaradása 43. évfordulóján Istennek hálából renováltatta Sólymos Endre hadirokkant és felesége Major Edit”. Szentháromság vasárnapján kerül sor a kereszt megáldására, dr. Varjas Győző herényi plébános a még élő többi világháborús rokkant tiszteletére is megáldotta az emlékművet, amely azóta örök memen- tólcént is szolgál. A történethez — úgy véljük — nincs mit hozzátenni. Legfeljebb csak any- nyit: kedves Sólymos Endre, igazán emberi tett volt eme gesztus az ön részéről. G. J. hangzott az igazgató úr kérése az önkormányzathoz: építsenek tornatermet az iparos ifjúságnak. Hogy ne csak szakmailag képzett, de testben is ép, egészséges fiatalok kerüljenek ki az intézményből — akiknek most nincs tornatermük. Kocsis Katalin első osztályos tanuló Benedek István szavaival a „gyógyítómunkáról” beszélt ezután, majd az ÉKÜ három dolgozója, az építkezésben dicséretesen helytállt Füredi György vízvezeték-szerelő, Burján József ács és Székely József kőműves kapott tárgyjutalmat. Felolvastak egy levelet is: a Nemzetőr utcai iskola mondott köszönetét azoknak a szakmunkástanulóknak, akik példásan dolgoztak az általános iskola nyári festésén. Mocséri József, egy szakmunkástanuló édesanyja, mint előadóművész sem vallott szégyent irodalmi produkciójával, példázva: a szülő ily módon is közreműködhet egy iskola életében. Végül a Szózat — s az ünnepnapot követhetik a szorgalmas hétköznapok. K. Zs, Rendesetek Vecsés nagyközség kép- viselő-testülete megalkotta a 14/1991. (VIII. 27.) ök. számú rendeletet. „A közterületek burkolatainak felbontásáról és helyreállításáról” szóló 11/1991. (VI. 11.) ÖK. számú rendelet módosításáról, valamint a 15/1991. (VIII. 27.) ÖK. számú rendeletet „A nagyközség közterületeinek hasznosításáról és a közterülethasználati díjak megállapításáról.” A rendeletek teljes szövege megtekinthető a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben és a nagyközségi könyvtárban nyitvatartási időben. Fcstafiók 51. Köszönet Mi, a Gyömrői Sportegyesület ifjúsági és serdülő labdarúgócsapat tagjai, egyhetes táborozáson vettünk részt Káptalanfü- reden augusztus utolsó napjaiban. Sok-sok élménnyel gazdagodva térhettünk haza a magyar tenger mellől. Ezúton szeretnénk megköszönni a szép napokat és a gondoskodást Borbás Ottó tanár bácsinak, a tábor vezetőjének, továbbá Molnár Lajosáénak (Rózsika néniek) a sok finom étket. Szeretnénk máskor is eljutni a táborba. A táborozok IVIpnori apróbirdétések Eladó új 500-as és 700-as szalagfűrész gép. Cím: ifj. Le- hoczky János, Monorierdő, íróka u. 4. (73 558/2K) _____________ F igyelem! Felvételre keresek jó szakmai képzettséggel rendelkező központifűtés-szerelőt.' Jelentkezés: Monor, Dózsa Gy. u. 47., .Lovass Sándor. (73 860/ 1K) •
