Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

MOhlQRI tjxiilai) Vecsésiek Erdélyben (II.) Piros-fekete gyász XXXIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Már hisz a hitélten is 1931. SZEPTEMBER 11., SZEFiDA Látták a csodát Régóta ismerem Tóth Jó- zsefnét, aki Gyomron a Frangepán utcában lakik. Több mint három évtizedet „húzott le” a nőifodrász- szakmában, legutóbb a he­lyi postával szemben lévő üzletben. Szerették őt a vendégek, hiszen mindig kedvükre való frizurát va­rázsolt a fejükre. Három évvel ezelőtt váltott, azóta a Ferihegyi repülőtéren dol­gozik jóval könnyebb és nyugalmasabb munkakör­ben. Tóthné Marikát hosszú évek óta gyötri egy titok­zatos allergiás betegség. Az utóbbi hónapokban pél­dául gennyes, váladékkal teli dudorok jelentek meg mindkét kezén. Orvostól or­vosig járt, megfordult az ORFI-ban és a Mária ut­cai klinikán egyaránt, de gyógyírre nem talált egyik helyen sem. Egészen vélet­lenül jutott tudomására, hogy a monori egészség­házban szovjet természet- gyógyászok álltak szolgá­latba. Megpróbálkozott ő Is. Augusztus 16-án ment el az első rendelésre Josifhez és Vologyához, s ezt köve­tően mindennap felkereste a rendelőt. Fantasztikus volt, ami vele történt a 15 kezelési napon. Naponta három liter vizet kellett vinnie magával a kezelés­re. Most — pár nappal a kezelések befejezése után is — hálával emlegeti Vo- logya és Josif Khan nevét — no és Sztrizsák dokto­rét, aki tolmácsként segí­tette a két szovjet termé­szetgyógyász és Tóthné kö­zötti kommunikációt. — Megmondom őszintén, már az öngyilkosság gon­dolatával is foglalkoztam, amikor hiába jártam or­vostól orvosig. Rengeteg injekciót adtak belém. A végén már tizenegyféle gyógyszert szedtem — hasz­talanul. — És lásson csodát — mutatja két kezét — a gennyes kitüremkedések eltűntek a kezeimről. Mind­ezért nagyon hálás vagyok a két szovjet gyógyítónak. A kezelésért naponta ezer forintot fizettem, de meg­érte, mert visszaadták az életkedvem. S ennél na­gyobb ellentételezést még csak nem is nagyon vár­tam. Jelenleg is szigorú diétán vagyok, mert ezt ír­ták elő számomra a Szov­jetunióból érkezett termé­szetgyógyászok. Az úgyne­vezett bioenergiával jut­tattak engem a gyógyulás­hoz. — Ám nem csak én le­hetek hálás nekik, hanem mások is. Az a Péteriben lakó gyermek testvérpár például, akiket gyömrői nagymamájuk hordott rendszeresen a kezelésre. Egyikük , asztmás bántal- makkal került Josif hoz és Vologyához, a másik pedig epekővel. Mindkettőjük ál­lapota jelentősen javult a kezelések befejezése után. Utóbbinak' már nem kell rettegnie az esetleges mű­téti beavatkozástól sem, mert egyszerűen szétpor- lasztották azt a rút követ az epevezetékben. A 12 éves monori O. Sanyikát is elvitték már számtalan or­voshoz. Szegény fiúnak már 12 zárójelentést állítottak ki a különböző vidéki és fővárosi kórházak. Öt is allergiával kezelte a két szovjet természetgyógyász, s a legjobb úton halad a gyógyulás felé. — De említhetek egy má­sik példát is. Egy gyömrői asszony bal keze — orvosi műhiba miatt — teljesen lebénult. Néhány perces vizsgálat után azonnal rá­leltek a „hibára”, s azon­nal biztatták, van remény rá, hogy egyszer majd moz­gatni tudja a kezét. Most ő is várja, hogy minél élőbb visszaérkezzenek Monorra, mert azonnal indul a ke­zelésre ... — Mert a szovjet termé­szetgyógyászok a napokban elutaztak, elbúcsúztak pá­cienseiktől. Most Lengyel- ország fővárosában, Varsó­ban fejtenek ki gyógyító munkát, azután pedig Los Angelesben. De visszavár­juk őket. Ügy tudom, ok­tóber végén, november ele­jén ismét itt fognak kezel­ni a monori szakorvosi in­tézetben. Tóth József, Marika fér­je is végighallgatta felesé­gét, amint „élménybeszá­molót” tartott. Megerősí­tette az asszony szavait, amikor ezt mondta: „Ma­gam sem hittem eddig a természetgyógyászatban, de most, hogy látom és tapasz­talom feleségem gyógyulá­sát, már hiszek benne. El sem tudja képzelni, meny nyivel más a hangulat csa­ládunkban egy pár nap óta. Feleségem ugyanúgy tüs­ténkedik a konyhában, mint azelőtt. Pedig az utób­bi hónapokban már főzni sem tudott, de az egyéb házimunkát sem tudta el­végezni .., Gér József Ahogy Széken végiggördült a két busz, integető bácsik, nénik, fiatalok szeme vigyázta érkezésünket. S mikor a parókia előtt megálltunk, az ott gyülekező népvisele- tes székiek szinte egyik kézről adták a másikra az is­merősöket, s a viszontlátás örömkönnyei a vendégek­nél és vendéglátóknál egyaránt megeredtek. Hamar „gazdára” talált minden vecsési. sőt kis sértődés is adódott, mert több volt a vendégfogadó család, mint a vendég. A régi ismerősök és az újak együtt indultak a Csípkeszeg, Felszeg, Forrószeg irányába, amelyek az ottani falurészek ma is használt hivatalos nevei. Az utcák — mint New Yorkban, ott is — számozottak, csak a székieken kocsival menni lehet, ám nem éppen aján­latos a kocsi szétesésének veszélye nélkül. Érdemes elmondani, hogy a széki reformátusok a ha­zai katolikusokat megszé­gyenítő szigorral tartják minden pénteken a böjtöt Jézus keresztre feszítésé­nek emlékére. Ezúttal mi is pénteken érkeztünk, s a legtöbb helyen főtt kukori­cával, diétás, bojtos éte­lekkel vendégeltek meg a háziak. Másnap kora reggel szebb­nél szebb népviseletben nemcsak az idős asszonyok és férfiak, hanem a leá­nyok és legények is megin­dultak a templom felé. A széki 3 ezer református kétharmada összesereglett a piros-fekete gyászként is­mert Birtalan-napi isten- tisztelethez. Volt még egy kis idő, s az egyházi jegy­zőkönyvekben olvasgattam a Birtalan-napi hagyomá­nyok eredetéről. A memó­riáié (visszaemlékezés) lap­A bölcsődében Több kicsi Pár hónappal ezelőtt, még tavasszal megírtuk, hogy a gyömrői bölcsőde problé­máival foglalkozott a heivi önkormányzati képviselő- testület is. Felvetődött az is, hogy az alacsony létszám miatt esetleg bezárják az egészségügyi gyermekintéz­ményt. Nos, a nyári szokásos nagykarbantartás elvégzése után a napokban ismét ki­nyitották a gyömrői Tompa Mihály utcai bölcsőde ka­puját. Amint hallottuk, a karbantartás előttinél na­gyobb a létszám, több fia­tal házas íratta be gyerme­két a bölcsődébe. Üfiin TudGSZures Kötelező tüdőszűrési vizs­gálatok lesznek szeptem­ber 39-tól október 30-ig Üllőn, a helyi művelődési házban. A felnőtt állam­polgárok péntek, szombat, vasárnap kivételével reg­gel 8-tól délig, illetve dél­után fél egytől fél hatig vehetnek récét a vizsgála­tokon. Fontos, hogy az adott idő­szakban mindenki tegyen eleget ennek a kötelezettsé­gének, részben saját egész­sége érdekében, részben, mert a távolmaradás sza­bálysértési eljárást von ma­ga után. MONOKI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. % A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. £ Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 9 Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák én hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig 8-tól 11-ig. Körzeti lahdarúgó-bajnokság Tűr tető Törtei Sima volt az őszi harmadik forduló, mert ezúttal egyetlen meglepetés sem született. A Törtei folytatta jó szereplését, s továbbra is százszáza ékos eredménnyel vezeti a tabellát. A hét végén indul a serdülő­bajnokság is. TABELLA 1. Törtei 3 — — 8- 2 6 2. Albertirsa 2 1 — 15- 3 5 3. Gyömrö 1 1 — 5- 2 3 4. Mende l 1 — 5- 4 3 5. Ecser 1 1 1 7- 7 3 6. Monor II. 1 1 1 G- 6 3 7. Monori-erdő 1 1 1 4- 4 3 8. Pilis II. — 3 — 3- 3 3 9. Vecsés II. 1 1 1 i-14 3 10. Dáriszentm. 1 — 2 12- 7 2 11. Csévharaszt 1 — 1 3- 2 2 12. Nj'áregyháza 1 — 2 i- 5 2 13. Cegládbercel — 2 1 1- 4 2 14. Kocsér 1 — 2 3-12 2 15. Tápióság — — 3 5-12 — 6 *&6Hob Gyömrő—Dánszenlmik- lós 4-1 (3-0), Gyömrő, 150 néző. Vezette: Jeszenszki (jól). Meglepően jól kezdett a hazai csapat, a 25. perc­ben már 3-0-ra vezettek a gyengén védekező vendé­gek ellen. Sőt, Gáspár Gy. még egy büntetőt is elhi­bázott. Szünet után szépí­tettek a dánszentmiklósiak, a gyömrőiek pedig újabb helyzeteket hagytak ki­használatlanul. A hazaiak nagyobb arányban is győz­hettek volna. Gól! Fehér J. (2j, Józsa T., Nagygyőr (ll-esből), il­letve Szente A. Jó: Hege­dűs B., Bori G., Józsa, Fe­hér, illetve Szente, Miha- leczkó. Törtei—Monori-erdő 3-1 (2-0), Törtei, 150 néző. Ve­zette: Strohmaycr. A ha­zaiak jobb helyzetkihaszná­lással nyerték meg a mér­kőzést. Gól: Papp (2), Lendér, illetve Dobó. Jó: Turóczi, Antal Zs„ Papp, illetve Do­bó, Gáspár Gy. Monor II—Pilis II 2-2 (1-1), Monor, 100 néző. Ve­zette: Papp. Változatos mérkőzésén a pontosztozko­dás igazságosnak mondha­tó. Gól: Csóti, Durázi (ll- esből), illetve Berta, Kollár. Jó: Vad. Bajári, Bokros R., Bagó. illetve Berta, Turu, Kollár. Kerepeszki. Csévharaszt—Ecser 1-2 (0-1), Csévharaszt, 100 né­ző. Vezette: Eszí ári. A helyzeteit jobban kihasz­náló vendégek megérde­melten győztek. Gál: Magda (Csévha­raszt). Jó: Farkas (Csév­haraszt). Albertirsa—Táp i óság 5-1 (1-1); Albertirsa, 200 néző. Vezette: Sáros!. Csak szü­net után kerekedett felül a hazai gárda a lelkes és har­cos Tápióság ellen. Gól: Erős T. (2), Barcza, Tabányi, Vrabecz (11-es- ből). Jói Báró, Czermann, Erős T. (Albertirsa). Nyáregyháza—Kőcser 2-0 (1-0), Nyáregyháza, 100 né­ző. Vezette: Veravszki. Biz­tos hazai győzelem. Vccsés II—Ceglcdbercel 0-0, Vecsés, 100 néző. Ve­zette: Szűcs (jól). Két gyen­ge csapat találkozóján igaz­ságos az eredmény. Jó: Ragó, Orosz S., Ba­logh, Maros F. (Vecsés II). Ifjúsági eredmények: Gyömrő—Dánszentmiklós 4-2. Csévharaszt—Ecser 3-3 (!), Törtei—Monori-er­dő 8-0, Albertirsa—Tápió­ság 8-2. Megyei II. osztály, Észa­ki csoport: Sóskút—Vccsés 3-0 (2-0), Sóskút, 200 néző. Vezette: Horváth I. (jól). A tartalékos Vecsés 1-0-s hazai vezetésnél két óriási helyzetet is elhibázott. Jó: Tarjányi, Darvas, Ér­sek, Gondos (Vecsés). Ifi: 5-1. G. J. jain eredeti vallomások szólnak a tatárok széki pusztításáról. Nemes Hava- di András megrázó vallo­másából kiderül, hogy „az székiek közül csak 86 számból maradtak meg”. Juhos Péter, Csorba Be­nedek — akiket a tatárok elhurcoltak — csak igen nehéz váltság és szenvedés árán menekülhetett meg a Máramarosi-havasokból érkező tatár hordáktól. Ár­kosi Borbála így vallott a pusztítás után: „Én, mint liánka (leányka), a temp­lom oldalán ültem, s lát­tam az egyház ingóságai­nak prédálását, a papot is gatyaszárban hagyták és ködmenben az gaz tatá­rok.” A pusztítás — ami több hullámban visszatért — a megmaradókat össze­fogásra serkentette, akik ilyen fogadalmat tettek: „Ez városnak és az egész hazának is sok bűneiért a Szent Isten az dühös po­gány tatárrali pusztító rab­lás alá bocsátotta volt má­sok felett példás ítéletével, s midőn a Kegyelmes Is­ten sokakat visszahozott, meggondolkozván azok a jámborok, hogy istenhéz a szabadításért háláda- tosságokat megmutassák és az megharagudott orcáját engesztelhessék, Ö felségé­nek az egész Város és Ec- lésia megegyezett akaratjá­ból fogadást tőitek vala, hogy az napot, mely Bir- talan névre iratik az ka­lendáriumban fiúról fiúra, nemzetségről nemzetségre penitencia tartásra szente­li, böjttel és háromszori isteni szolgálattal az ma­gas Istent engesztelik ...” A fiúk, a nemzetségek azon­ban hamar úgy elfeledkez­tek az 1717. augusztus 24-i pusztításról és 1758-ban újabb tatárdúlás zúdult Székre. Ez a pusztítás az „istenfélő keresztények ál­tal az egész várost és gyü­lekezetét az elaludt foga­dások felállítására újólag felindítatt és ennek utána contimus semper tempe- ribos, Isten segedelmével elkezdettük és végbevit­tük ... Ame curaute 1759 die 4-ta mensis febmari Stephonus Győri.” Azóta évenként ismétlődik a vi­lágon talán páratlan széki magyar piros-fekete gyász, a Birtalan-napi emlékezés, amelyre ezúttal a vecsési testvérgyülekezet tagjai mellett érkeztek Floridá­ból, Ausztráliából, Német­országból, Franciaország­ból is érdeklődők. S nem­csak az innen elszárma­zottak hozzátartozói, ha­nem mások is, akik kezé­ben a Budapestről és Pécs­ről érkezett tv-sekhez, vi­deósokhoz hasonlóan gyak­ran működésbe lépett a vi­deokamera. \ Orosz Károly (Folytatjuk) Vér László Immú Testületi ülés csütörtökön Szeptember 12-én, csütör­tökön 14 órakor tartja so­ron következő, nyilvános ülését Monor önkormány­zati képviselő-testülete, a polgármesteri hivatal ta­nácskozótermében. Napirendjei: előterjesztés az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatá­nak megalkotására, az 1991. évi költségvetés módosítása, a képviselő-testület hivata­la szervezetének kialakítá­sával kapcsolatosan hozott testületi határozat szavazá­si eljárásának megismét­lése. Beszámoló hangzik el a polgármesteri hivatal mű­szaki munkacsoportjának ez évi munkájáról. Bizottsági indítványra tár­gyalják Vér Lászlónak, a városgazdálkodási és kör­nyezetvédelmi bizottság elnökének lemondását, s a javaslatot új bizottsági el­nök megválasztására. Előterjesztés hangzik el a Nemzetőr utcai 8 lakás el­adására, a szociálpolitikai támogatások odaítélésére, a kamatmentes kölcsönök juttatására. Állást foglalnak a képvi­selők a Nyugodtabb Évek alapítvány kérdésében. Végül Nagy Illés alpol­gármester jelent a tiszt­ségviselőket és a hivatalt érintő lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról, a két ülés közti fontosabb vezetői intézkedésekről, majd interpellációkra kerül sor. Elkcbrolt? Vasárnap reggel Monoron negyed tíz után több­ször „szórakozott” velünk az elektromos áram. Kialudtak a lámpák — legalábbis a telepen — elhallgatott a tévé, leállt minden más hasonló mo­dern elektromos berendezés. Bizonyára valamilyen külső ok miatt „kóbo­rolt” el az áram, mert a telefont sem vették fel a Démász monori ügyeletén, s a nagyon kedves te­lefonos hölgy arról tájékoztatott: a szerelők kint vannak a központi transzformátornál?). Végül fél tíz után öt perccel megjött az áram — hála a Démász ügyeletes szakembereinek. Mikor írom e sorokat, szól a tévé, működik a hűtőszekrény, zúg a mosógép ... Nem tudom, mi lenne áram nélkül, tipp persze jócskán akadna. Gondolom, az lenne a legjobb, ha nem lenne áramszünet! H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom