Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

SZÉP 1 EAWEKl EME EKE El Tényleg, az iskola... M0b(0R| XXXIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Egy falu magára talál Szabad a gazda 1 Gyönyörű szeptemberi reggel van. Olyan, amikor 6Z ember azt hiszi, ha akar­ná, a tenyérébe vehetné a napsugarakat, és a rozsdás, lucskos, ködös ősz egyálta­lán nem is létezik. Az ősz­nek persze vannak klasszi­kus ismérvei, amiket min­denki vagy százszor leírt már, vagy százszor olvasott — holott ezekről egyáltalán nem kellene beszélni. Ha­nem csak meglátni és fel­tenni a lélek kamrapolcára, hogy téli zegernyék idején bármikor kell, lehessen kóstolgatni. Hogy például végigmegy az ember a kert­kapuig, és őszirózsák borul­nak a meztelen lábfejére. Hogy a szomszéd ház falán fecskék százai kapaszkod­nak, mint csöpp vakmerő sziklamászók. Hogy egy la­pos kő alatt teljesen rend­hagyó, részeg reggeli nótát húz egy tücsök. Színes gye­rekcsoportok vonulnak, az iskolába. Heggel héttől há­romnegyed nyolcig ez a vo­nulás lélegezteti az utcákat. Ettől olyan fiatal a szep­tember, az esztendő egyéb­ként öregúrkorban lévő hóhapja. Vajon a diákkor­ból kinőtt korosztályokat ■megfiatalítja-é ez a lát­vány? És mit éreznek? Nosztalgiát? Ha igen: mi jut eszükbe arról a szóról elsőre, kapásból, hogy is­kola? A nyugdíjas K. Sándor precíz, centire összehangolt mozdulatokkal söpri a jár­Szeptember 5-i csütörtö­ki lapunkban Dühös disz­kók címmel írtunk a magló- di önkormányzat szigorú döntéséről, amely korlátoz­za a hétvégi táncos ren­dezvények nyitvatartási idejét a helyi vendéglátó- egységekben. Telefonon fel­hívta szerkesztőségünket Szuhányi Ferenc, a polgár- mesteri hivatal jegyzője, aki a cikkben leírtakkal egyetértett. Szükségesnek Bensőséges hangulatú ösz- szejövetel volt az üllői könyvtárban. Az üllői Ró­mai Katolikus Népiskolá­ban 1934—1941. között vég­zett lányok tartották 50. év­fordulóját annak, hogy el­hagyták az első iskoláju­kat. Győriné Balázs Ibolya és Mészárné Béki Ilona kez­deményezték és szervezték meg a találkozót. Végigjár­ták az osztálytársakat, még azokat is, akik időközben elköltöztek Üllőről. Nem volt ez kis dolog, hiszen az osztálylétszám eredeti­leg 51 volt. A megbeszélt időpontban 34 öregdiák je­lent meg a virágokkal, ré­gi fényképekkel díszített könyvtárban. A régi taní­dát. Elvágólag sorakoznak a fellocsolt porban a söprű nyomai.­— ... iskola? Ide jártam a szomszéd Ör utcai isko­lába, négy évet. Az első <a- nítóm Csizmadia Ferenc volt. Fél évig tanított ben­nünket, aztán Kiskőrösre került. Ha így kérdi, a ma­jálisokra emlékszem leg­jobban, meg hogy már nős voltam, de még mindig be­jártam a régi iskolába. Szakkörre. A kis vegyesboltban csend, kenyér- és mosópor­illat. — ... iskola? Arra em­lékszem, hogy rohantunk már akkor is, mindig ro­hantunk. Gyömrőn éltem, ott jártam iskolába. Apám meghalt, amikor második osztályos voltam, anyámra maradt a három gyerek. Rengeteg volt a dolog, az ember sose tudta utolérni magát. — Nekem? Nekem az jut eszembe, hogy amikor én voltam diák, nem kellett iskolát takarítani. Mert volt egy iskolaszolga, és az mindent megcsinált. Most meg, nézze: a legkisebb is kapával, gereblyével, söp­rűvel jön. Ök teszik rendbe az iskolát, a gyerekek. Megyek tovább, úgy ala­kul, hogy két nyugdíjas asszonnyal állhatok meg beszélgetni. — A nevemet nehogy! — figyelmeztet egyikük. — Csak úgy írja, hogy beszél­tartotta azonban elmonda­ni, hogy a helyi diszkók hétvégeken is csak 22 óráig — tehát nem 23 óráig, ahogy írtuk — tarthatnak nyitva minden maglódi szó­rakozóhelyen. Ettől a pol­gármesteri hivataltól előze­tesen kért engedély birto­kában — csak az úgyneve­zett nagyünnepeken (ka­rácsony, szilveszter, össze­vont ünnepnapokon) lehet ezután eltérni. tó néni, Császár Terézia, már nincs az élők sorában. De eljött az abban az idő­ben még gyakorlóként mű­ködő dr. Koczó József né és Petrányi Béláné, akiket nagy szeretettel köszöntöt­tek. Sajnos, 10 régi társuk már eltávozott örökre, rá­juk meghatottan emlékez­tek. Beszélgetés közben az otthonról hozott sütemé­nyek és üdítők tették még kellemesebbé az együttlétet. A háziasszonyi teendőket GyőrIiné Bodor Ilona lát­ta el. Fényképezés, vidám nó- tázás zárta a meghitt talál­kozót, és az az elhatározás, hogy ezentúl sűrűbben meg­ismétlik, nem várnak ke­rek évfordulóra. gettünk. Na, szóval. 11 Az uram a Smitterer tanyáról meztéll'áb járt be az iskolá- , ba. Most' meg, ha akármi van, évnyitó, évzáró, itt mozdulni nem lehet az autóktól. A gyerekek meg nem jobbak, hanem rosz- szabbak, mint mi voltunk. Rájuk aggatnak mindent, aztán önteltek, beképzel­tek, nem köszönnek. Nem lehet megkülönböztetni, mikor van hétköznap, mi­kor ünnep. Nekünk? Már­cius 15-re felvehettük a fe­hér zoknit. Ezeknek a gye­rekeknek meg a fehér cipő is köznapi viselet. — Nekem az iskoláról az jut eszembe — tűnődik a másik idősebb hölgy —, hogy nagyon szerettem. Kü­lönösen számolni! Azért is lettem kereskedő. Egy taní­tónőnk olyan szigorú volt, hogy ha azt mondta, „az óra ketyegését akarom hal­lani!’’, hát mi vezényszóra megnémultunk. De tudtunk is mindent. Pedig ez a ta­nítónő úgy meg tudta ver­ni a gyerek kezét... Mégis szerettük. Középkorú úr a reggeli féldeci után. A vegyes pá­linka illata úgy lebeg az udvarias mosolya körül, mint a pántlika. — Iskola? Ne kérdezzen ilyet, mert nekem erről csak az jut eszembe, hogy mindig szeptember elsején kezdődött. Másra nem em­lékszem. A pékség eladóterének aj­taja tárva-nyitva, beúszik a szeptemberi fény. — Gombán jártam isko­lába. Illésné, Juckó néni tanított. Ilyenkor még me­zítláb jártunk. Istenem, de rég volt, másra hirtelen nem is emlékszem ... Nagymama, bevásárló­szatyorral. — A saját diákéveimre én ilyenkor sem gondolok. Csak az unokámon keresz­tül jut el hozzám, hogy szeptember van, és hát neki is részül jut a szorongás, a kötelesség, az ismeretlen megismerése... Fiatalember, épp beszál­lófélben a kocsijába. — Iskola? Ja, igen. Nyol­cadikban Nemes tanár néni nem adta meg magyarból az ötöst, amit pedig meg­érdemeltem. Ezt nem felej­tem el. És az első tanítómat sem, Husztinénak hívták. A feledhető kis közjáték után mindenki továbbha­lad, teszi a dolgát, s tán tovább gondolja közben: tényleg, az iskola... A szeptemberi reggel egy észrevehetőt’en mozdulattal áthajol a délelőttbe. A pártharcok eleinte ki­csit megzavarták az embe­rek fejét — mondja Koh János —, de az biztos, hogy itt már jól csinálja a dol­gát a falu vezetése! A csévharaszti leendő ve­gyesboltban beszélgettünk. A vállalkozók, Nardai Ist­ván és felesége rövidesen a nagyközönség számára is megnyitják. Most még csak a Köjál munkatársa vizs­gáztatja a remek, szép épü­letet. Nyilván megfelel min­den követelménynek, hi­szen vadonatúj, s nem saj­nálták ki belőle sem a hi­deg-meleg vizet, sem a csempét. Alighanem a falu egyik büszkesége lesz: kor­szerű üzlet, oldalsó részé­ben bisztró, falatozó. Nem kocsmának szánják, hanem olyan kulturált vendéglátó- egységnek, ahová bárki be­ülhet, aki nem csupán az alkohol mennyiségén méri a kikapcsolódást. Viszont Nardainé egyelőre csak re­méli, hogy minden rendben lesz, hiszen a vállalkozás — mint félig tréfásan, fé­lig komolyan mondja — már addigra gyomorbajos­sá tette őket, mire a nyi­tás előtti állapotig eljutot­tak. Pesti lakosok lennének eredetileg, Csévharaszton hétvégi házat építettek, de úgy megszerették a telepü­lést, hogy itt ragadtak. Kovács Aladár fűszerbolt­ját bérelték ki, ott dolgoz­tak, de most már itt az új épület, a vállalkozás. Ami­ről az utcán az emberek azt mondják: tisztelet érte Nardaiéknak, mert a saját erejükből lendítenek a falu életén is. Lendületből egyébként — mint többen mondják — nincs hiány. Mióta új veze­tés van, s elszakadtak Va­sadtól, látványosak a válto­zások. A látványosság apró dolgokban is mutatkozik. Huszonegy éve nem volt betonjárda a tanácsudvar­ban. Valahogy nem jutott rá. Mióta polgármesteri hi­vatal van — járda is van. És kivilágították a busz­megállókat. Az óvodában megcsinálták a központi fű­tést, s hamarosan lesz ve­zetékes ivóvizük is. Az utóbbit a csévharasztiak úgy újságolják, mint ami­nek már semmi akadálya. Hiszen tulajdonképpen nincs is — tudom meg Mo­csári Balázs polgármester­től. A kút ugyanis kész. Nem szerveztek társulást, hanem céltámogatást pá­lyáztak meg. Az ország­ban a második település lesz Csévharaszt, amely úgynevezett konténeres víz­mű által jut egészséges ivóvízhez. Űj ez a rendszer. Ha meglesz a nyomókút, akkor máris hozzájutottak a településen egy egészsé­ges víznyerőhöz, ahonnan a csecsemőknek és a kis­gyermekeknek nyugodt lé­lekkel vihet vizet bárki. Eddig minőségi és mennyi­ség gondjaik is voltak az ivóvízzel. Ha jövőre ugyan­úgy hozzájuthatnának a céltámogatáshoz, mint az idén. 1993 végére készen lennének a hálózattal is. A lakosságnak csak a beköté­seket kellene saját erőből állnia, de ha céltámogatás esetleg nem lesz. akkor is megcsinálják — csupán va­lamivel lassúbb ütemben. A hét végén két csoport­ban (gyömröi és ceglédi) rajtol a körzeti serdülőbaj­nokság. Tavasszal, a szezon végén a két csoport azonos helyezettjei mérkőznek a végső helyezésekért. GYÖMRÖI CSOPORT Szeptember 14.: Monor— Űri. Gyömrő—Vecsés, Péte­ri—Maglód, Üllő—Sülysáp. Szeptember 21.: Sülysáp —Péteri, Maglód—Gyömrő, Vecsés—Monor, Üllő—Űri. Szeptember 28.: Monor— Maglód, Gyömrő—Sülysáp, Péteri—Üllő, Űri—Vecsés. Október'5.: Monor—Üllő, Gyömrő—Péteri, Vecsés— Sülysáp, Űri—Maglód. Október 12.: Péteri—Űri, Üllő—Gyömrő, Sülysáp— Monor, Maglód—Vecsés. Október 19.: Monor— Gyömrő, Maglód—Üllő, Ve­csés—Péteri, Űri—Sülysáp. Október 26.: Gyömrő— Űri, Péteri—Monor, Üllő— Vecsés, Sülysáp—Maglód. November 2.: Űri—Mo­nor, Vecsés—Gyömrő, Mag­lód—Péteri, Sülysáp—Üllő. November 9.: Űri—Üllő, Péteri—Sülysáp, Gyömrő— Maglód, Monor—Vecsés. November 16.: Maglód— Monor, Sülysáp—Gyömrő, Üllő—Péteri, Vecsés—Űri. November 23.: Üllő— Monor, Péteri—Gyömrő, Sülysáp—Vecsés, Maglód— Űri. A mérkőzések kezdési időpontja: szombaton, 14 óra. CEGLÉDI CSOPORT Szeptember 14.: Cegléd— Törtei, Abony—Nagykőrösi Toldi, Nagykőrösi Kinizsi- Pilis, szabadnapos: Nyár­egyháza. Szeptember 21.: Nyáregy­háza—N. Kinizsi, Pilis— Abony, N. Toldi—Cegléd, szabadnapos: Törtei. A csévharasztiak nem csak látják és érzik a vál­tozást — dolgoznak is érte. A lakók építik például az új postaépületet. Egy „tár­sadalmi munkás” magya­rázta : fontos ez a környék­nek. Kell az új posta, s a régi kiiktatásával a pol­gármesteri hivatal is bő­vülhet, hogy legyen hol ösz- szejönniük az embereknek. (Mint utóbb megtudtam, Ke- ményfi László képviselőt tisztelhetem a munkaruhás építőben. Ö nem árulta el sem a nevét, sem a tiszt­ségét. • Csak annyit: va­gyunk itt sokan!) •, Egyszer talán a. gáz is eljut hozzánk ... — szövö­getik a jövő terveit a be­szélgetők a vegyesboltban. — És ha sikerülne a volt orosz laktanyát megszerez­ni, hasznosítani, akár a tu­rizmusba is beszállhatna Csévharaszt. Hiszen gyö­nyörű hely ez az erdővel. Nem véletlenül építenek hétvégi házat olyan sokan, városiak. Csévharaszt magára ta­lált. — Mert szabadabb a gaz­da! — mondják. Persze, jó értelemben. Koblencz Zsuzsa | Szeptember 28.: Cegléd— Pilis, Abony—Nyáregyháza, szabadnapos: N. Kinizsi, Törtei—N. Toldi. Október 5.: szabadnapos: Cegléd, Abony—N. Ki­nizsi, N. Toldi—Nyáregyhá­za. Törtei—Pilis. Október 12.: N. Kinizsi- Törtei, szabadnapos: Abony, Nyáregyháza—Cegléd, Pilis —N. Toldi. Október 19.: Cegléd— Abony, szabadnapos: Pilis, N. Toldii—N. Kinizsi, Törtei —Nyáregyháza. Október 26.: Abony—Tör­tei, N. Kinizsi—Cegléd, szabadnapos: N. Toldi. Pi­lis—Törtei. Novemben 2.: N. Kinizsi- Nyáregyháza, Abony—Pilis, Cegléd—N. Toldi, szabadna­pos: Törtei. November 9.: Pilis—Ceg­léd, Nyáregyháza—Abony, szabadnapos: N. Kinizsi, N. Toldi—Törtei. November 16.: szabadna­pos: Cegléd, N. Kinizsi— Abony, Nyáregyháza—N. Toldi, Pilis—Törtei. November 23.: Törtei—N. Kinizsi, szabadnapos: Abony, Cegléd—Nyáregyhá­za, N. Toldi—Pilis. A mérkőzések kezdési időpontja: szombaton, 14 óra. Kivétel a Nagykőrösi Toldi, pályaválasztóként szombaton 9.30 órakor, míg a Nagykőrösi Kinizsi pá­lyaválasztóként szombaton 9.30 órakor játszik. MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. • Munka­társak: Gér József és Kob­lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, pf. SÍ. 2201. Tele­fon: 1S7. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől * péntekig 8-tó>l U-lg. Monor Város Önkormányzatának Szakorvosi Rendelőintézete hérhe csdyei két, üzletnek alkalmas, 16, illetve 15 m2-es helyiségén Érdeklődni lehet az intézet gazdasági osztályán, cím: Monor, Balassa Bálint u. 1. K. Zs. Padkataposó Bár sokak szerint még korai az őszre gondolni, még­sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a naptár szep­tembert mutat. A várható esőzések és a majdani hava­zások alaposan feláztathatják az útpadkákat, s ez külö­nösen akkor rejt nagy veszélyt magában, ha a gépjár­művezető hirtelen manőverre kényszerül. A 4-cs műút különböző szakaszain már tömörítettek, szilárdítottak az útpadkák. Ennek ellenére sem árt az óvatosság (Erdősi Agnes felvétele) Diszkók Csak este tízig Osztálytalálkozó ötven év után Hiányos névsor Labdarúgás, serdülők Őszi menetrend

Next

/
Oldalképek
Tartalom