Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

1991. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ A Budai úti, régi szeméttelepre a turkálást tiltó, kopott tábla helyére új, „Megtelt — zárva” felirat kerülhet rövidesen, ugyanis megnyílt a Külső-Kátai úton az új kommu­nális hulladékgyűjtő. A városgazdálkodási vállalat szállító járművei már ide hord­ják a városban összegyűjtött hulladékot, s október 15-től a lakosság, valamint a vál­lalatok is itt tehetik le a szemetet. Az új telep a legszigorúbb környezetvédelmi elő­írások betartásával épült. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Autósok figyelmébe Habár a Vasút utcában, azért mindenképpen szív­derítő fejlemény, hogy a napokban megnyílt Cegléd- bercelen a Magyar Autó­klub mini műszaki állomá­sa. Vezetői nem tekinthetők babonásnak, mert hétféle szolgáltatást ajánlanak. Az ügyfelek rendelkezésére állnak: motorvlzsgálattal, szén-monoxid-méréssel, fényszóróállítással, műsza­ki vizsgára való felkészí­téssel, autóvillamossági ja­vításokkal, valamint tag­beléptetéssel s hosszabbí­tással. Az ügyfeleket csu­pán vasárnap fogadja zárt ajtó. Pécsi Udlkó a Kossuthban Bizalom Október 1-jén 19 órakor a Kossuth Művelődési Köz­pont kamaratermében Pé­csi Ildikó érdemes és ki­váló művész mutatja be estjét Bizalom címmel. POSTAMESTEREK Ha a kocsik begördültek A posta egyidős a civili­zációval. Az ókori Hellász- ban, Egyiptomban, Indiá­ban, Kínában lovas futárok hozták-vitték a fejedelmek parancsait, Perzsiában a posta napi hetven mérföl­det futott s az utakon há­rom-négy mérföldnyire postaállomások várták a lo­vas hírvivőket, útközben pedig lóváltóhelyeken ültek a felszerszámozott friss lo­vakra. A római birodalom már személyszállításra is alkalmas postát szervezett, a postaállomások egynapi járóföldön települtek és éj­szakai szállással is szolgál­tak az utasoknak. Az állo­mások között egy-két mér­földre lóváltók voltak. A középkorban elölről kellett kezdeni a posta szervezé­sét. A XIII. században már jól működött a párizsi egyetem postája, mely első­sorban a tanulókat szolgál­ta, később a francia kirá­lyok kiváltságot adtak ma­gánpostamestereknek. A kis •királyságokra, fejedelemsé­gekre széttagolt Németor­szág hírszolgálatát, a leve­lek kézbesítését utazó ke­reskedők, vándor mesterle­gények, zarándokok és kol­duló szerzetesek végezték. Ez utóbbi postaállomásai a kolostorokban voltak. Híre­sek voltak Európa-szerte a marhahajcsárok, nagy uta­kat jártak be és megbízható levélhordók voltak, szíve­sen bízták rájuk küldemé­nyeiket a kereskedők, ro­konokkal kapcsolatot tartó nemesek. A posta történetének leg­jelentősebb alakja volt Taxis Roger, aki a Habs­burgok itáliai hadszínterei­re 1451-ben rendszeres fu­társzolgálatot szervezett Bécsből Tirolon és Stirián keresztül a császári kato­náknak. Utódai a postaszol­gálatot kiterjesztették Né­metalföldre. Jövedelmüket császári kiváltságként év­századokon keresztül meg­tartották. A magyar posta ugyan­csak a Taxisok nevéhez fű­ződik, 1526-tól Bécs és Po­zsony között működtettek járatokat. Harminceszten­dős működésüket a király megszüntette, kiváltságukat megvonta és a posta keze­lését 1558-ban báró Paar Péter kezére adta, aki a Felvidéken Lőcse, Kassa és Eperjes városok mellett Esztergomban is állított postaállomást. Ugyanekkor a török által megszállt ma­gyar országrészeken még mindig a mészárosok, ván­dorlegények és a városok lovasai továbbítoták a leve­leket és a királyi részekre szorult vármegyék rendele­téit, utasításait. Időszaki járat volt gyalogos és lovas futárokkal Cegléd—Kőrös és Kecskemét elöljárói és a Fülerer menekült Pest vár­megye főemberei között. Döntő változást hozott az 1722. esztendő, ekkor vet­te III. Károly király állami kezelésbe a F'aar-féle pos­taszervezetet, kiterjeszt­vén a török alól felszabadí­tott részekre, azóta állami monopólium a posta. Ettől az időtől számítódik Ceglé­den a postamesterek műkö­dése. Mint királyi jogbér­lők állítottak postaházat és istállót a váltólovaknak. Az első postaház pontosan a mai Dózsa-szobor helyén állt egy kis téren, a támpil- léres gótikus templom be­járata, és a középkori is­kola által határolt terüle­ten. A tér negyedik oldalát a Városháza utca szegte be. Az új, klasszicista egyház ellenkező tájolású, bejárata északkeletről van, az ódon, több száz éves iskolaépüle­tet is elbontották, hogy he­lyet adjanak a csemői vas­út sínjeinek. Elbontván a postaházat is, nyúlt meg a füves-virágos Kossuth tér. Ismert volt a napóleoni háborúk idején Koltay László postamester, aki hét­évi működés után 19 000 ré- nes forintért eladta a pos­taállomást Petrik Jánosnak. Fönnmaradt szerződésük­ből kitűnik, hogy az épület saját tulajdona volt, négy felszerszámozott lova és az uradalomtól bérelt rétje és szántóföldje. Koltay idejé­ben, 1805-ben a postalovak mellé a szolgabíró bekötte­tett két futárlovat „a hábo­rús környülállásokhoz meg­kívántaivá sietős parancsok megtétele végett két lovas ordinántzok” számára. Egy későbbi postamester, Meleghegyi Lajos 1823-ban szántóföldet és kaszálóré­XXXV. ÉVFOLYAM. 229. SZÁM Mindenkinek segít a földhivatal Sokan keresnek kárpótlást A Bocskai utcában annyi autó áll a földhivatal kör­nyékén, hogy alig lehet he­lyet találni az újonnan ér­kezőknek. Odabenn sokan várakoznak — türelmesen vagy türelmetlenül — a szobák ajtajánál. Teljes munkaidőben fogadják az ügyfeleket. A papírmunká­kat még hétvégén is vég­zik. Nagy László, a ceglédi földhivatal vezetője elmon­dotta, hogy még az előzetes várakozást is felülmúlja a forgalom. Sok a személye­sen jelentkező és írásbeli megkereséseket is kapnak. A feladatok zöme a telek­könyvi másolatok elkészíté­se és az elvett földek aranykorona-értékének fel­tüntetése. Hatósági bizo­nyítványt azoknak adnak, akiknek az ügye kompli­káltabb, például az ötvenes években földadásvételi szerződést kötöttel:, de ezt a telekkönyvben már nem vezették át. Szerencsére a szükséges adatok 90—92 százaléka hozzáférhető, né­hány esetben viszont az ügyfélnek máshol kell utá­najárnia a hiányzó doku­mentumoknak. Szerkesztettek ezzel kap­csolatban egy udvarias le­velet is, amelyben javasol­ják, hogy az illető az ingat­lan fekvése szerinti polgár- mesteri hivataltól, vagy a volt ingatlanát használó mezőgazdasági nagyüzem­től, illetve a nagykőrösi levéltártól próbáljon irato­kat beszerezni. Ha ez si­kerrel jár, akkor a földhi­vatal természetesen tovább­ra is készséggel közremű­ködik a kárpótlási igény alátámasztásában. A hivatalbeliek legna­gyobb ellenfele a gyorsan száguldó idő, hiszen no­vember elejéig ki kell elé­gíteniük minden kérelmet. Munkamegosztást vezettek be. Van, aki az ügyfelekkel foglalkozik, a más munka­társ adatokat keres, másol, hitelesít, a levélbeli kérel­mekre válaszol, postáz. Ed­dig 1250 iktatott kérelem futott be, de ez a szám tu­lajdonképpen a többszörö­sét jelenti, hiszen egy-egy birtokra vonatkozóan akár 3—6 ügyfél is érintett le­het. Az épületek alapterületé­re vonatkozó igazolást a földhivatal nem tud adni. Cegléden az állami tulaj­donba vett belterületi in­gatlanokról a városgazdál­kodási vállalat, illetve a városi önkormányzat ren­delkezik adattal. A közsé­gekben is az önkormányza­tok kereshetők fel ezekben az ügyekben. A polgármes­teri hivatalban (városhá­zán) egyébként külön sze­mély foglalkozik a kárpót­lási ügyekkel. Sokan igény­be veszik tanácsait. A Pest Megyei Kárrende­zési Hivatal egyik szakem­bere a ceglédi földhivatal­ban ügyfélfogadási időben várja az érintetteket. Taná­csot ad az űrlapok kitölté­séhez, és átveszi a már ki­töltött, borítékba tett adat­lapokat, így nem kell pos­tázni. <i.) ...hí vayy ei mennyei u en tét bérelt, melynek szerző­dése értékes földrajzinév- azonosítást ád a talányos Posta dűlő és a Postarét helyére. „Contractus, melly alább írt napon és eszten­dőben egy részről a Méltó- ságos Czegíédi Uradalom közt, más részről Meleghe­gyi Lajos Czegíédi Posta mester Űr közt a’ Nyomá­son és Czigány-Széken 3/4 Urasági Szántó Föld (70 hold) eránt, minden Dézs- ma és szolgálatok megtevé- se nélkül 1822 esztendei November Holnap 1-ső napjától egész 1825 Eszten­dei October Holnapnak 31- ik napjáig szabad haszná­latra. Meleghegyi Lajos Posta Mester Űr (a’ posta­ház a’ nélkül is minden adózástól szabad lévén) ezen földért Esztendőnként 45 forint 30 krajezárt, nem­különben az úgy nevezett Posta Rétért, vagyis Pasta Lovaknak legeltetésére ki­mért, az Uraság Tölösi Réttye mellett mintegy 80 holdból álló Földért 4 fo­rint 30 krajezárt.” A Posta dűlő ma is a Cigányszéken van, a Postarét a Pesti ut­cában a mai tölösi irtvány- szőlők mellett. A ceglédi postaállomás­nak nagy forgalma volt Pest, Nagykőrös, Kecske­mét, Alpár, Abony és Tá- piógyörgye irányában. A kövezetlen, kátyus ország­utakon gördülő postakocsik, ha beértek a városba, kür­tőitek. A kürtszó hallatán a vendéget váró, levelet vagy pénzt remélő népek futottak a kis templomtér­re. Nyomukban a sok utca­gyerek, a minden rendkí­vüli eseményt, változatos­ságot hujángatással fogadó falkája. Hídvégi Lajos Fáj a földnek frissen té­pett sebe, a sír. De majd keménnyé kérgesül. A döbbenet szaggatta lé­lek tátongó fájdalmára harmatheg sem borul. Fel­tépi — napra nap — a rán­gó emlékezés. A természettudás tornyá­ból jól látom én földi út­jaink véges végtelenbe ve­sző vonalát. Értelmem el­fogadja a teremtés paran­csoló rendjét: a halálba születést, az elmúlásba élést, a lélekké visszatérés porból épülését. Tudom én ezt. Nincs más tudás. Ám a tudat tornya meg­inog, összeroskad a fájda­lom földrengésében. Maga alá temeti a biztos megtar­tónak hitt bölcseletet, s ma­rad a borzasztótt érzelem. Mert nincs megmentő gondolat, nincs megmásító cselekedet, nincs az elfo- gadhatatlant elfogadhatóvá tevő tekintet, nincs újrate­remtő emberi erő ahhoz, Viktória A ceglédi rendőrök a na­pokban viszonylag csendes órákat éltek át, mert vér nem folyt. Azért á zsivá- nyok korántsem tétlenked­tek, hanem loptak. Például H. Andrástól, mégpedig a Beloiannisz utcából. Eltűnt — többek között — fény­másoló, telefax, Hitachi vi­deo, lemezjátszó, üzenet- rögzítő, színes televízió, számos videokazetta. Végül is a kár eléri a 256 ezer forintot. A Viktória kifejezés álta­lában győzelmet jelent Olykor! Van, amikor kife­jezetten veszteséget. Ugyan­is van egy Viktória neve­zetű panziója a ceglédi Bu­dai úton Z. Tamás tisza- újvárosi lakosnak. A ven­déglő elől 1300-as Lada tí­pusú személygépkocsiját el­lopták. A járgányt, tökéle­hogy ne legyen holt remé­nyű az élő végzetesség: meghalt dr. Bohus Ferenc orvos. Az orvos? A Bohus dok­tor? Éppen ő? Ki okos tu­dásával, tiszta leikével, jó szavával oly sokszor veze­tett vissza minket az omló szírt széléről! Röstelkedik az ember: kis nyavalyáival riadtan rohant hozzá. Gyógyító lét­erejét emésztette értünk, miközben sejtjei már a la­tor kórral viaskodtak — árván, miattunk magukra hagyottam Ezért most mi, áldott ál­tala meghosszabbított éle­tűek, magunk csillapíthat­juk már a nélküle létezés dermesztő lázát. S ha van vigasz, csak az: újra hozzá men vési, majd az égi rendelésre, először mi fogunk kérdez­ni: — Ugye jól van, doktor úr? Költői Adam vesztett tesen kirabolva, Ceglédber- eel és Albertirsa között lel­ték fel a rendőrök. A kár megközelíti a 200 ezer fo­rintot. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. + A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társak : Tamasi Tamás és Rozgonyi István. • Posta­cím : Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: <20) 11-409. • Telex: 22-0353. • Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közönség szolgálata. Cegléd. Teleki u. 20.: kedd, csütörtök, péntek 9-től I2-Í&, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-303. Megtelt — zárva

Next

/
Oldalképek
Tartalom