Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

Interjú Bed Péter Ákossal Nem fogunk fázni... Zsúfolt napja volt tegnapelőtt, kedden Bőd Péter Ákos ipari miniszternek. Délelőtt 10 órától részt vett a Parlament második napi ülésén, majd a késő délutáni órákban — dr. Török Gábor országgyűlési képviselő és a helyi MDF-szcrvezet meghívására — Vccsésre látoga­tott, ahol előadást tartott A magyar gazdaság jelene és jövője címmel, majd válaszolt a feltett kérdésekre. Az előadás előtt Bőd Péter Ákos szívesen vállalkozott arra. hogy nyilatkozzon a Pest Megyei Hírlapnak. 0 Az utolsó negyedév előtt állunk. Hogyan áll a magyar gazdaság szénája? — Az az érdekes a hely­zetben, hogy egyszerre vannak jelen a jó és a gondokat okozó folyama­tok. Mindjárt le kell szö­geznem, tavaly ilyenkor sokkal rosszabbul álltunk. A kedvező folyamatok leg- íontosabbja. hogy az inflá­ció növekedési ütemét si­került lelassítani. Amíg az év első hónapjaiban hét­nyolc százalékos volt az ütem, a második félévtől Ikezdve ez lecsökkent egy­két százalékra. Ügy néz ki, hogy ha valami rendkívüli esemény nem történik a világban, akkor év végéig tartani tudjuk az infláció (erre az évre tervezett üte­mét. Természetesen együtt kell élnünk a problémák­kal. Most például a távfű­tés- és melegvíz-szolgálta­tási díjak emelkedését kell elviselnie a lakosság egy részének. Bár ezt az ár­emelkedést már az év ele­jén bejelentettük, de a valóságban csak most szembesülnek az érintettek a magasabb számlákkal. © Sokan előre rettegnek a közelgő téltől, mert nincs még tüzelőjük. Lesz-e elég szilárd és folyékony tüze­lőanyag, nem kell-e dide­regnünk a ki tudja, milyen téli hónapokban? — Határozottan kijelent­hetem: szilárd és folyékony tüzelőanyagból is kielégítő lesz az ellátás. Más kérdés, hogy akik még nem vásá­rolták meg a szenet, fát és olajat, ezután be tudják-e szerezni — a magasabb árak miatt. Az is tény, hogy a lakosság túlnyomó többsége még az áremel­kedés előtt „bespájzolt”, következésképpen keveseb­1 vannak azok, akik még fán szándékoznak tüze­' '-írolni. Azt is tud­juk, sokan egyszerűen kép­telenek lesznek fizetni a közüzemi díjakat, és meg­vásárolni a tüzelőjüket. Óriási a felelősségük eb­ben a helyi önkormányza­toknak, amelyeknek a Bel­ügyminisztérium és a nép­jóléti tárca is biztosított több milliárd forintot — szociális segélyekre. Ahol jól sáfárkodtak a rájuk bí­zóit segélykeretekkel, ott még ma is van a számlán pénz — mert az tény: a következő hetekben sokan fognak sorban állni segé­lyekért ... Itt kell még el­mondanom azt is, hogy a szénbányák az első félév­ben a tavalyinál több sze­net termeltek. Az Adria- vezeték pang a sajnálatos jugoszláv polgárháború miatt, de másfél-két hóna­pos gáz- és olajkészlettel rendelkezünk jelenleg is. © A KGST bukása mi­lyen hátrányokat okozott a magyar gazdaságban, mennyiben érinti ez a Pest megyei nagyüzemeket? A szovjet gazdaság gya­korlatilag 1988 óta fizetés- képtelenné vált. Azóta fo­lyamatosan csökken hazánk • és a Szovjetunió közötti kereskedelmi forgalom, idén már csak 10 százalék lesz. A tavalyi forgalomnak csak a felét fogjuk elérni az év végéig. Sajnos sok nagyüzemben valami cso­dára vártak, s csak ezután jelentik majd be a csődöt. Mindez azzal fog járni, hogy a munkanélküliek száma 20-30 ezerrel is nö­vekedhet az év végéig. A Pestvidéki Gépgyár, a Cse­pel Autógyár, a Gödöllői Gépgyár tartozik ebbe a sorba, az ország többi nagyüzemével (Videoton, Rába, Digép stb.) együtt. Ugyanakkor a vegyipar (például a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat) stabil lába­kon áll, s a jövőben is így lesz. 0 Hogyan ítéli meg a külföldi töke beáramlását, Pest megyének jut-e sze­rep ebben? — Feltétlenül. A tőkés oda települ, ahol fejlett infrastruktúrát talál. így autópályát, korszerű telefo­niét és szabad területet. Az. sem utolsó szempont, hogy ha a repülőtér elér­hető közelségben van. Pest megye tehát feltétlenül előnyösebb helyzetben van — mint például Szabolcs- Szatmár-Bereg vagy Nóg- rád megye. 0 A munkanélküliség rohamos növekedése elke­serítő. Lehet-e csökkente­ni ezt az ütemet? — Valóban, a munkanél­küliség kezelése az egyik legnehezebb feladat. Saj­nos — amit az előbb is em­lítettem — egyelőre emel­kedő tendenciát mulat. Mindnyájunk feladata és kötelessége, hogy az eddi­ginél jobban segítsük az utcára kerülőket. Erre vo­natkozóan a kormánynak megvannak az elképzelései a helyzet javítására. Ezzel együttjár maid a szigorúbb feltételek életbe léptetése is, hiszen nem minden munkanélküli egyformán rászorult a járadékra .. . 0 Miniszter úr, köszön­jük az interjút. Gér József A megyében húszezer állástalan várható ..................... ......................................... i .............. !■■■■■—■— M ásfél évig folyósítanak járadékot (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Gyula cáfolta azt az állítást, miszerint az új munkatörvénykönyv meg­jelenésével a munkavál­lalók kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének, de hozzátette, hogy a piacgaz­daságra való áttérésnek megfelelően tudomásul keil venni, hogy kevésbé sza­bályozza majd a munka­vállalók és munkaadók kö­telezettségeit, csak alap- garanciákat — szabadság, végkielégítés — ír elő. A munkavállalóknak — mond­ta a miniszter — is hozzá kell szokniuk, hogy tudni kell eladni magukat a munkaerőpiacon. A munkaügyi tárca kép­viselői kívánatosnak tarta­nák azt is, hogy a Szolida­ritási Alapba fizetett össze­get — amit jelenleg a munkaadók és munkavál­lalók másfél-fél százalékos megosztásban állnak — fel­emeljék. Igaz, a tapaszta­latok azt mutatják, hogy a munkaadók a másfél szá­zalék befizetéséről is haj­lamosak — hasonlóan a tb-járulékhoz — elfeled­kezni. A sajtótájékoztatón el­hangzott az is, hogy pár hónapon belül a munka- nélküliségtől leginkább sújtott megyékben átkép­ző, illetve továbbképző köz­pontokat alakítanak ki. Ennek finanszírozására vi­lágbanki hitelből nyert dol­lármilliók is rendelkezésre állnak. Bár Pest megye nem tar­tozik a legkritikusabb tér­ségek közé, azért itt is fo­lyamatosan emelkedik az állás nélkül maradók szá­ma. A megyei Foglalkozta­tási Központban már közel 18 ezer munkanélkülit tar­tanak nyilván, s ebből 15 ezren részesülnek járadék­ban. A megyében vannak olyan települések, ahol az aktív keresők tíz százaléka már munkanélküli. Ügy tűnik, a munkáltatók egy­re többször nyúlnak a le­építéshez vagy igyekeznek minőségi cserét végrehaj­tani, s több szakmával, nagy gyakorlattal rendel­kezőket felvenni. A megyé­ben lévő munkanélküliek között sok a szak-és be­tanított munkás, s szomo­rú, hogy a hivatalban 713 pályakezdő állástalan fia­talt is nyilvántartanak. A prognózis sem biztató, hiszen év végére várhatóan már több mint húszezer ember lesz állás nélkül Pest megyében. A Foglal­koztatási Központ munka­társai a napokban keresik fel a megyei vállalatokat, hogy tudakozódjanak, hol Várható leépítés, s egyben tájékoztassák a cégek veze­tőit az igénybe vehető fog­lalkoztatáspolitikai eszkö­zökről. A munkavállalók egyelő­re a privatizációnak általá­ban csak a negativ oldalát érzékelik, hiszen ahol pri­vatizálnak, ott leépítés is van, de hosszabb távon a dolog megfordulhat, a lé­tesülő magánvállalkozások teremthetnek új munka­helyeket. H. É. MNB-kö tvények Sikeres akció Az MNB eddigi legna­gyobb összegű kötvényki­bocsátására került sor szer­dán Frankfurtban — tá­jékoztatta az MTI-t Hárs­hegyi Frigyes, az MNB el­nökhelyettese. Az akció sikerességét bi­zonyítja, hogy a kibocsátási összeg eredetileg 250 millió márka volt, ám a rendkívü­li érdeklődésre való tekin­tettel ezt 400 millió márka- ra emelték. A főbb feltételek: 7 éves futamidő — visszafizetés a hét év leteltével egy ösz- szegben — 10,75 százalékos kamattal. Érdemes megje­gyezni, hogy az MNB eddi­gi költvénykibocsátásai 5 éves futamidőre szóltak. A kötvénykibocsátás fő szer­vezője a német Dresdener Bank volt. repel a toxikus n „stáján, s nem a gy, .nyékén. 0 Aegis, miként kerül­hetett a gyógynövények kö­zé? Összetéveszthető vala­melyikkel? — Nem, nem téveszthető össze egyetlen gyógynö­vénnyel sem. Erős a gya­núm, azért került forga­lomba, mert valamelyik, gyógynövényeket népszerű­sítő könyviben említették az ebszölö nevét, mint esetle­gesen hatásos növényfajét, a veszélyéről viszont ugyanott nem tettek emlí­tést. ★ Vonal végen a Csemege- Julius Meinl Rt, árufor­galmi igazgatója, Kadelka Lászlóné. 0 Gondolom, kivizsgál­ták az esetet. Mire jutot­tak? — A sok, gyógynövény­nek számító termék közül, úgy tűnik, csak ezzel az eggyel van probléma. Teg­nap délután hallottam elő­ször az ügyről, azonnal in­tézkedtem, értesítettem minden budapesti üzletün­ket (mert vidékre nem szál­lított Kerekes és Társai), hogy keressék az ebszölőt. Az eredmény: csak ebbe az egy, Mártírok úti üzletünk­be vittek 75 zacskóval, s ebből hatvanat még ott ta­lált a vizsgálat, ki is von­ták a forgalomból azonnal. 0 Önök megvizsgáltatták a zacskók tartalmát, mi­előtt a pultra kerültek volna? — Erről és az engedé­lyeztetésről az első forga­lomba hozónak kell gon­doskodnia. Mi mint vi­szonteladók a szerződés so­rán nyilatkozatot kértünk arról, hogy az engedélyek rendben .vannak-e. Kere­kes és Társai ebben az esetben szóbeli nyilatkoza­tot tettek még az előzetes tárgyalások során, hogy rendben vannak az enge­délyek. Én úgy tudom, hogy az ebszőlő csak meg­határozott dózison túl hat károsan az egészségre, s nagyon remélem, hogy nem lesz ebből baj. Ma tár­gyaltam Kerekesékkel is. Begyűjtjük és a rendelke­zésükre bocsátjuk az összes, hálózatunkban meglévő árujukat, ezen túl minden erkölcsi, anyagi és jogi fe­lelősséget ők kell hogy vi­seljenek. Kerekes Zsuzsanna, a Kerekes és Társai cég fe­je: — Nem szívesen beszélek erről az ügyről, most gyűjt­jük még ki, hány üzletnek szállítottunk belőle. Össze­sen 350 csomag ebszőlőről van szó, még a felénél sem tartunk. Márciusi-áprilisi értékesítés, a Csemege má­jus 2-án vitte el a végét. 0 Mégis, elárulná, miért hozták forgalomba az eb- szőíőt? — Nem mi... Egy másik cégtől, a Rózsahegyi Kft.- töl vettük, ök adnak el nyilván más gyógynövény- kereskedőknek is, mert Budapesten ma is kapható, az egyik kolléganőm épp most hozott egy zacskóval. És hozzáteszem: a Rózsahe­gyi Kft.-töl kaptam friss árajánlatot. Ebben a mai napig is ajánlja az ebszőlő- szárat. 0 Ez a 350 csomag ho­gyan került önökhöz? — Egy teherautó ment az erdőkert esi telepükre, az­után becsomagoltattuk, s mi már esak becsomagolva láttuk. 0 Az engedélyek rend­ben voltak? — Mi megkértük Rózsa­hegyiektől az anyagot, ők el is küldték azzal, hogy a gyógynövényeknek csak egy részére van papírjuk, s többit folyamatosan küldik. Épp erre tekintettel nem is vásároltunk tőlük többet. Májusban megszakadt a kapcsolatunk. És amit azóta vettünk nagyban, azt az árut mi vizsgáltat­tuk be. Ha mi vagyunk az első forgalmazók, a mi dol­gunk. De ebben az ügyben az első forgalmazó Rózsa­hegyi ... ★ Rózsahegyi Kft. Rózsa­hegyi Gábor urat keresem. — Most nincs itt — így Könyves József, — Akkor a helyettesét, vagy valakit, aki ismeri az ebszőlőügy részleteit. — Tessék, kérdezzen! 0 Megmondaná, hogy milyen célra hozták forga­lomba az ebszőlőt? — Hogy eladjuk. Min­dent azért hozunk forga­lomba. Van vagy 108-féle növény, amit gyűjtünk vagy termeltetünk. Azért, hogy eladjuk. 0 Mégis kiknek vagy mire kínálják az ebszőlőt? — Nem kínáljuk. Aki megrendeli, annak eladjuk. Nem jó a kérdés. Kérdez­zen máshogy! 0 Jó, arra lennék kíván­csi, hogy az árajánlatukban miért szerepeltetik az eb­szőlőt? — Ugyanúgy szerepeltet­jük, mint a többi 107-et. Azért, hogy eladjuk. 0 Vizsgáltatták ezt vala­kivel? — Nem, nem vizsgáltat­tuk. De kicsoda ön? Nyo­mozóhatóság? Kifogásolom a kérdéseit... ★ Az ebszölővel nem sike­rült szót váltanunk. De bizo­nyos, hogy — mint minden vadon termő növény — szárat ereszt jövőre Is, Csak legyen, aki gyűjtse .., Vasvári G. Pál SZOLGÁLNI S eregnyi jelentkező, azt ígérő, arra vállalkozó. Szolgálni fog. Népet, hazát, ügyet. Két esz­tendeje, három ... mintha nagyon régen lett volna. Igaz, az akkori jelentkezők, ígérők, vállal­kozók közül sokan visszahúzódtak. Akadt, aki el­fáradt, olyan is, aki csalódott, mások úgy gon­dolták, megtették a magukét, jöhetnek most már a friss erők ... S persze vannak olyanok is, akik tisztességgel teszik ezt a szolgálatot, nem kímélik magukat, igyekeznek teljesíteni azt, amit vállal­tak. S persze, vannak olyanok i s, akik a szol­gálatot úgy gondolták, ahogyan maguk képze- iik/ték: a szolgálandókat szolgálatra, engedelmes­ségre fogva. f! A politika minden részterepéről, azaz nem csak a hatalom köreiből eltűnőben van az az alázat, amellyel annak idején — a ma már történelmi forrponttá emelt ellenzéki kerékasztal-tárgyalások idején — a hit piciny magja öntöztetett. Szakmám ajándéka, hogy rengeteg embert sok-sok éve is­merek. Magatartásuk, pályaképük akaratlanul is tudott a számomra, azaz megkerülhetetlen isme­ret az is, miként kopott/ik le róluk az alázat a vállalt ügy, a demokrácia szolgálata iránt. Sok új arc jelent meg a megye közéletében, de sok az olyan arc is, amely régről ismerős. Űj és régi ar­cok serege — törvényszerű! — századokra, szaka­szokra bomlik: az új helyzet új magatartásokat alakít ki. Nem ez a baj. A baj az, ha elfelejtődik: szolgálatra vállalkoztak. i Választott, azaz szavazatokkal tisztükbe emelt emberek vélik úgy, nekik a hatalom adatott meg, elfeledkezve arról, hogy a tisztességes hatalom mindenkor szolgálat, s a szolgálat nem ismeri a dülyföt, a gőgöt, a mindent tudást, ám annál job­ban ismeri és megkívánja az alázatot, a szerény­séget, mások mindenkori meghallgatását, a más­ság eltűrését, a kritika elviselését. A mindennapos élet demokratáinak seregére lenne szükségünk, de bizony egy-egy településen, adott embercsopor­ton belül kicsiny ez a csapat. Sokasodnak a pa­naszok alpolgármesterek, polgármesterek, képvi­selő-testületi tagok, párttisztségviselők, közhiva­talnokok ismerősen régi-új rideg modorára, fen- sőséges viselkedésére, türelmetlenségére. Szapo­rodnak a tapasztalatok arra vonatkozóan, miként mutogatnak egymásra a szolgálni jelentkezettek. S gyűlnek az ismeretek arról is, miként tülekszik a szolgálat vállalt ügye elé a presztízs, miként kezd növekedni a pártokban és más politikai szervezetekben a bürokrácia, az új apparátusi ön­tudat. Feltámadni látszik a vezetés és a tagság közötti nagy távolság veszedelme, amint az is, hogy a közéletben szinte nyomokban sem lelni rá az önkritikára, a szavak és a tettek különbözősé­gének kritikus elemzésére. T étovaság, elbizonytalanodás, kétség, kiábrán­dultság keveredik az elszántsággal, a jobbat akarással, a gondok legyűrésével. Ezek az érzelmek és magatartások gyakran ugyanabban az emberben és egyszerre vannak jelen, azaz nin­csen nevetségesebb, mint a friss sütetű próféták ágálása, akik azt követelik: senki se kételkedjen bennük. Ennek az országnak, egy-egy településnek nem próféták, nem megváltók, nem igét hirdetők kellenek. Hanem kellenek az alázatosan szolgálók, a tegnapot nem feledők, a vállaltakat szem előtt tartók, a mit és hogyan tennire felelni tudók, a cselekvésben példát mutatók. Vezérkedőkből túl­termelési válság fenyeget bennünket. Szolgálni akarókból és képesekből még szűkében vagyunk. Fájdalmas ellentmondás. Feloldása a magyar de­mokrácia próbaköve lesz. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom