Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-25 / 225. szám
Aszfaltút épül a Munkácsy utcában Jó néhány helyen épül Cegléden lakossági hozzájárulással út. A Munkácsy utcában a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségének gépei dolgoznak a burkolat elkészítésén (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Sokan könnyeztek Ceglédbercel nem felejt CEGLÉDI HttlJ XXXV. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 25., SZERDA Kitűzik a győzelmi zászlót? (I.) Meghúzták a gyújtózsinórt Lapunk hasábjain már beszámoltunk róla, a képviselő-testület — erősen vitatható, volt-c joga hozzá — többségi szavazattal kihajtotta (az elvárást kérésnek szépítve), hogy valamennyi intézmény vezetője megmérettesse magát. Bebizonyosodott: legtöbben jelentős arányban, néhányan pedig száz százalékban élvezik tantestületük bizalmát. Hét helyszínen jártunk. Nemcsak direktorokat, egy-két pedagógust is megszólaltattunk. Terjedelmi okok miatt kérdéseinket most kihagytuk. A szavazás után a nyilatkozó vezetők mindegyikétől megkérdeztük: — Mit mondana az utolsó szó jogán? Kegyeletteljes szertartás színhelye volt vasárnap délelőtt Ceglédbercel. A mintegy 4700 lakosú, német nemzetiségű faluban ünnepélyes keretek között, népes hallgatóság előtt a római katolikus templom előtti téren felavatták a II. világháborúban és az azt .követő „jóvátételi munka” során elhunyt hősök és áldozatok emlékére alkotott emlékművet. A megható rendezvényen — többek között — jelen volt dr. Réti Miklós, a körzet országgyűlési képviselője. Az egyszerű, de méltóságot sugárzó, több mint három méter magas, süttőt fehér mészkőből készült három oldalra faragott, tetején kandeláberrel ellátott emlékművet több mint egyévi munkával Rajki László szentendrei szobrászművész alkotta. Értéke mintegy egymillió forint, melynek zömét közösségi adakozásból, valamint a polgármesteri hivatal támogatásából teremtették elő. Az emlékműavatáson a Himnusz és szavalat után Lür László polgármester mondott megemlékezést. Joggal, hiszen a pompás alkotás megszületéséért sokat fáradozott. Tisztelettel köszöntötte a község szorgos lakosságát, a „malen- kij robot” szerencsés túlélőit, az elhunytak hozzátartozóit és a Németországból érkezett vendégeket. Többek között az alábbiakat mondotta: ■Sí MŐfTEB A Szabadság filmszínházban szeptember 26-án, 27- én, csütörtökön, pénteken: Fogd a nőt, és fuss! (amerikai vígjáték). 28-án, 29- én, szombaton, vasárnap: New Jack City (amerikai film). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. — Most 247 ember jelképes sírjánál állunk. A két dátum: 1939 és 1949. A második világháború 1945-ben véget ért. Községünk áldozatainak száma ekkor 20 polgári személy és 64 katona volt. Még fellélegezni sem volt idő, amikor a származása alapján német nemzetiségű lakosságot 1944 decemberének utolsó napjaiban begyűjtötték. A férfiakat 16 éves kortól 46-ig, a nőket 16-tól 32 éves korig. Összesen 608 embert, és 1945. január 12-13-án jóvátételi munkára Oroszországba vitték őket. Az itthon maradottak, a hadifogolytáborból hazakerültek közül kitelepítették azokat, akik 1941- ben német nemzetiségűnek vallották magukat. Ezzel szinte minden községünkben élő családot megcsonkítottak. A szomorú események sorozata tovább folytatódott. Az első vasúti szerelvény 1946. április 29-én érkezett meg Oroszországból, és hozta haza a jóvátételi munkát túlélők egy részét. Közülük többet a kitelepítés várt. Az utolsó vasúti szerelvény 1949. november 4-én futott be Ceg- lédbercelre, mellyel megérkeztek az embertelen munkakörülmények között még életben maradottak. A többieket már hiába várták. Az elhalálozási arány országosan nézve is megdöbbentő. A gyász véget nem érő. A berceliek nem felednek. A sok fektete ruhába öltözött idős nő és férfi nemritkán zsebkendő után nyúlt, és könnyeiket nem szégyellték. Az egyházi szertartással megtartott avatóünnepségen versek és dalok is elhangzottak — németül. A német dalokat idős berceli asszonyok énekelték Hollós Lajos, a Magyar Rádió zenei szerkesztője vezényletével. Kiállítás Szeptember 26-án, csütörtökön 17 órakor a helyőrségi klub emeleti nagytermében — a Ceglédi ősz keretében — megnyílik a helybéli amatőr alkotók kiállítása. Megnyitja Szomorú Miklós művelődési csoportvezető. Közreműködnek a Neve nincs citera- zenekar tagjai. Az érdeklődők október 8-ig tekinthetik meg Békés Mihály, Bugán Flóriánná, Farkas Be- nedekné, Farkas Katalin, Horváthné Molnár Erzsébet, Józsa Julianna, Kata- tics Béla, özv. Káldi Györgyné, Kisgyörgy Ferenc, Körmendy Mátyás, Nagy Ferenc, Orisek Ferenc, Tóth Katalin, Vadas László és Végh Lászlóné alkotásait. Emlékoszlop a hősöknek Szeptember 27-én, pénteken délután három órakor emlékoszlopot avatnak fel a tápiószölősi temető főbejáratával szemben erre a célra kialakított területen. Ezen örökítik meg a második világháborúban elesett hősök és áldozatok emlékét. Für Lajos honvédelmi miniszter mond ünnepi beszédet, és ökumenikus istentisztelet keretében emlékeznek meg az elhaltakról. Az emlékoszlopon majd nyolcvan név szerepel, és felállításához önzetlen segítséget nyújtottak a ceglédi, tápiószelei, újszil- vási, tápiószenlmártoni és tápiógyörgyei lakosok is. Az emlékműavatás egyik legmeghatóbb aktusa volt, amikor Tábori Nándor újlengyeli római katolikus lelkész felszentelte az alkotást. Mi köze neki a berce- liekhez? Nagyon is sok! Ugyanis az akkor 22 éves pap önként ment száműzetésbe a berceli polgárokkal, és 58 hónap rabság után sikerült hazatérnie. Mátrai Márton szobatársa erről sokat tudna beszélni. Amikor Tábori Nándor tisztelendő úr a sanyarú időket idézte, ismét sokan könnyeztek. Régi bölcsesség: csak az hal meg, akit elfelednek! Ceglédbercelen nem felejtenek! Rozgonyi István Varga Sándor, a Mészáros-iskola igazgatója (eredménye: 79 százalék): — Az a petárda — amire a megjelent cikk utalt — már régen ott volt a polgármester úr zsebében, ö — gondolom — nem saját jószántából húzta meg a gyújtózsinórt. Akik többféle forradalmat megéltünk, pontosan tudtuk: előbb-utóbb minket — „pitiáner” vezetőket — is elér a Justitia (-terv) szele. A nyugdíjba küldés a hivatásunkban kevésbé érthető a bűvös hatvanadiknál, mint például a kazánkovácsoknál. Eny- nyi erővel eltávolíthatnák a professzoroknak legalább a felét az egyetemi katedrákról... és sorolhatnám. A kor nem minőség, hanem állapot. Amikor meghirdették iskolánkban az igazgatói állást, kollégáimtól megkérdeztem, pályázzak-e, mivel időközben átlépem majd a hatvanat. Ha mást kívánnak e posztra, akkor pár esztendeig még boldogan tanítok. Azt felelték: pályázzak: Tavaly júniusban — titkos szavazással — o testület 85 százaléka öt évre megválasztott. A képviselő-testület igen befolyásos tagja enyhén szólva kétségbe vonta a választások tisztaságát. Aki leadta a voksát, egyedül tartózkodott a teremben; ahol nem volt rejtett kamera, és nem ült ott egy pufajkás — géppisztollyal. Ez a tény ma 79 százalékos eredménynyel bizonyítást nyert. S a tisztaság sem lehet kétséges, két képviselő ellenőrizte. — Arra, hogy egy igazgató tud-e újítani, változtatni, és van-e koncepciója : a kollégái adhatják meg a választ. Szerencsésebb lett volna az elítélő nyilatkozatok előtt a vezetői programokat, munkaterveket tanulmányom i. S ezt követően kimondani bármit. Furcsa dolog, hogy a fiatal Hortobágyi Krisztina tud vezetői programokról. Igaz, neki inkább kell figyelnie a lény egre ... Megmérettünk és nem győzött senki. Csak vesztesek vannak. A gyermekek, akik érzik, hogy valami nincs rendben, mert a tanárok hevesen magyaráznak egymásnak a folyosón, kezükben a Ceglédi Hírlappal. Otthon a családok is találgatnak: Mi lehet ...? Sérült a pedagógusmunka légköre, megtorpant a tanév lendülete. És van még néhány vesztes altkor is, ha erre az egész ügyre győzelmi zászlót fognak kitűzni... Dr. Tornyai Károlyné (igazgatóhelyettes): — Visz- szautasítom dr. Csáky Andrásnak azt a véleményét, hogy az igazgatóválasztások eredménye manipulált volt. Éspedig annak a hat nevelőnek a nevében, akik a Mészáros-iskolában a tavalyi szavazást előkészítették, levezették. Ez a vád sértő — ilyen általános megfogalmazásban —, mert hitelrontó a város közvéleménye előtt. Ha Csáky doktornak vannak információi csalásról, hamisításról, a tantestület befolyásolásáról, háttérből irányításáról, akkor azokat konkrétan — iskola és név megjelölésével — hozza nyilvánosságra. Azoktól pedig, akiket alaptalanul vádolt, kérjen bocsánatot. Baranyi Tibor, a nevelési tanácsadó kinevezett vezetője: — Én az esztendő elején már kétszer is bejelentettem a művelődési csoportnál, hogyha beltöl- töttem a hatvanat, szeretnék nyugdíjba menni. Csodálkoztak, hogy korán jeleztem ezt. Majd a Ceglédi Hírlapból értesültem arról, hogy a képviselő-testület foglalkozott hármunk nyugdíjazásával. Rosszul éreztem magam. Hiszen én korábban szóltam szándékomról. A nyugdíj előtt állá ember enélkül is lelki válsággal viaskodik. Az ön- kormányzati ülésen elhangzottak után megállítottak az utcán egykori tanítványaim, ismerőseim, sajnálkoztak, hogy mi van velem. A polgármester úrral többször beszélgettünk, úgy látszott, tanév közben abba kell hagynom. Most értesültem tőle, a képviselők méltányolták a kérésem — hogy meglehessen a 42 éves munkaviszonyom —, a tanév végéig maradhatok. Humánusab- bak lettek volna, ha ezzel az utolsó döntésükkel kezdik. Czinege Imre, a Bem Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója (eredménye: 90 százalék): — Sok vita volt — érdekeltek és döntéshozók között is —, jogszerű-e ez a megméretés. Most, hogy megtörtént, talán mindenki megkönnyebbült, örülök, hogy élvezem kollégáim többségének a bizalmát. Ami nélkül egy testület sem dolgozhat eredményesen. Az időpontot semmiképpen nem tartottam szerencsésnek. Persze a legjobban az lepett meg, hogy az igazgatóknak nincs koncepciója. Azt hiszem, az utóbbi híján nem tűr meg egyetlen tantestület sem vezetőt. Különösen ekkora létszámú, mint a miénk. Remélem, nem veszik szerénytelenségnek, szavazás nélkül is tudom érzékelni, hogy meddig támaszkodha- tom a kollégáim bizalmára. Korábban senki nem kérdezte meg a szándékom. Azt terveztem — az igazgatói székhez egyáltalán nem ragaszkodva —, addig csinálom, amíg az iskolai folyamatokat tudom követni, irányítani, s az életkorom, egészségem lehetővé teszi. Ügy gondoltam, 1993 decemberében mennék nyugdíjba, s az 1993— 94-es tanévet már nem kezdeném el. Fehér Ferenc (Folytatjuk) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. ® A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 6 Munkatársak: Tamasi Tamás és Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közöinségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
