Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-25 / 225. szám
SZEGÉNY-GAZDAGRAHOSVOLGYE * Egymilliárd az ablakban n Eles vita a társadalombiztosításról Lapunk már két esztendeje kíséri figyelemmel, miként halad a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezetben az az építkezés, amelyet az egykori elnök a világon egyedülállónak nevezett. Megállapítását több dologgal is indokolta, nevezetesen azzal, hogy null- szériős olasz gépsorral dolgoznak majd, s olyan terméket állítanak majd elő, amely után kapkodnak a nyugatiak. Mára azonban kiderült, korántsem ment minden úgy, ahogyan azt 1981!—89-ben megálmodtak. ,4 tervezett beruházási költségeket is százmilliókkal túllépték,'és a csodagép • sem szuperált úgy, ahogyan azt elvárták volna. A tavaly novemberi próbaüzem után pedig hónapokig állt minden, hol azért, mert a gépek romlottak el, illetve még nem voltak megfelelően beüzemelve, hol azért, mert nem volt a gazdaságnak pénze arra, hogy zöld- séget-gyümölcsöt vásároljon a léüzemnek — amely a Villis nevet kapta — feldolgozásra. Az új elnök, mert az építkezés közben elnökcsere is volt a megye korábban egyik leggazdagabb és legjobban üzemelő termelőszövetkezetében, púpként örökölte a félkész üzemet. A tagság, amelynek a pénzén tulajdonképpen felépült a léüzem, közben dohogott, joggal morgolódott. Álltak a gépek, kényszer- szabadságon voltak az emberek, a több mint egymilliárdos beruházás nem hozott semmit, holott tavaly novemberben az induláskor 1991-re tizenhárom millió svájci frankról álmodoztak. Most egy hete kaptuk a hírt, az üzemben megkezdődött a sárgarépalé előállítása különleges enzimes eljárással, amellyel a gyümölcs, illetve zöldség sejtfalát megbontják, a rostokat kiválasztják, és gyakorlatilag egy olyan sűrítményt nyernek, amely biotermék, és azt a gyógyszer- ipar, valamint az édesipar A sárgarépa gőzzel hámozott an, futószalagon érkezik az asszonyok kezéhez. Ök esak válogatják (Erdősi Ágnes felvétele) meg a konzervipar majd jól tud hasznosítani. Gond azért akad most is bőven, tudtuk meg Hegyi Pál elnöktől és Lummer Lászlótól, az üzem igazgatójától. Már indultak az angol partnerrel aláírni a szerződést, ami alapján tőkét kapnak, amikor közbejött a puccs a Szovjetunióban. Az aláírás meghiúsult. Azután újabb időpont, újabb kudarc a jugoszláviai események miatt. De mi lesz így? Meddig tudnak dolgozni? Bírja-e még a szövetkezet pénzzel? — Az üzem szeptember közepén kezdett termelni. Répavételre leszerződtünk, így decemberig tudunk termelni. Napi 120 tonnát nyelnek el a gépeink, s három műszakban dolgozunk. A gond az, hogy a gazdaságnak kimerült minden forrása. Ha nem tudunk behozni nyugati tőkét, gyakorlatilag bezárhatjuk a kaput. Hogy aztán mi lesz? Hát majd jön a csődeljárás — kezdte a beszélgetést Lummer László. — A befektetők félnek. Az angolok is bebiztosították magukat,. legalább nyolc szempontból. Tudomásul kell venni, a nyugati befektetők nem azért jönnek Magyarországra, hogy humanitárius célokat szolgáljanak. Azért hozzák ide a pénzt, mert nem is titkolják, extraprofitot akarnak. Ehhez sajnos mi még nem vagyunk hozzászokva. Én viszont felelős vagyok az itt dolgozó kétezer emberért és érzem, tudom, igazuk van, amikor nyugtalanok, idegesek és aggódnak — foglalta össze gondjait Hegyi Pál. Tájékoztattak még arról is, hogy a szövetkezet erre az üzemre eddig csak adott, de már valamit szeretne vissza is kapni. A hogyan továbbra pedig nincs felelet. Gazdagok, van egy milliárdos gyáruk, s ugyanakkor fenyegeti őket a csőd. Árvái Magdolna Az Országgyűlés kedden befejezte az általános vitát a társadalombiztosítás meg- v. jf fásának koncepciójáról, elfogadta a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényt, valamint az Állami Számvevőszék eszel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatát. Lezárták öt, egymással összefüggő törvényjavaslat általános vitáját: az államháztartási törvénytervezetről, a Magyar Nemzeti Bankról szóló új jogszabályról, valamint az ezekkel összefüggő alkotmány kiegészítő, illetőleg törvénymódosító rendelkezésekről fogalmazták meg altalános észrevételeiket a képviselők. Az interpellációk és kérdések után megkezdődött a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat többórásra tervezett határozat hoza fala. Éles koncepcionális vitát hozott a társadalombiztosítás jövőjével kapcsolatos kormányzati előterjesztés. A vélemények polarizálódására jellemző, hogy még a koalíciós padsorokból is erőteljes kritika érte a koncepciót, kifogásolva, hogy megalkotói valójában a régi rossz rendszer tol- dozgatására vállalkoztak. Ennél is élesebben fogalmazott Palotás János (MDF) akinek több mint félórás felszólalása számos viszonválaszt váltott ki. A képviselő rendkívül élesen bírálta nemcsak a beterjesztett koncepciót, hanem a társadalombiztosítás vezetőit, a kormány ezzel foglalkozó illetékeseit, s azt az apparátust, amely — megfogalmazása szerint — Grósz Károly kormány- programjához is hasonló elképzeléseket dolgozott ki. Az írásos előterjesztést szakmailag üresnek és felháborítóan közönyösnek nevezte. Korábbi nyilatkozatok, újságcikkekben kifejtett ■ vélemények felidézésével igyekezett bizonyítani, hogy a társadalombiztosítás irányítása gyakran él a manipuláció eszközével, miközben a munkavállalókra rótt társadalomA bűncselekmények napjainkban olyannyira szaporodnak, hogy ma már lapunk is csak a súlyosabb életellenes ügyekről tudósit. A rendőrség szakemberei szerint ez annak is a következménye, hogy az utóbbi egy esztendőben bizony sok gondjuk akad a tanúkkal. Következik ez abból, hogy a jogszabályok változtak és az elkövetők védelmére számtalan új rendelkezést, hoztak. Ezeknek o rendőrök által nem éppen népszerű intézkedéseknek köszönhető az, hogy ma az elkövető, a tanúk vallomását, nevét, lakcímét meg kell, hogy kapja. Ennek egyenes következménye, hogy senki nem mer tanúskodni, hiszen az elkövetők családtagjaitól, barátaitól félnek az emberek, s még az a lehetőség is fennáll, hogy a bűnöző esetleg szabadulása után törleszt. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányságon Tóth András századossal az életvédelmi alosztály vezetőjével beszélgettünk, aki egy konkrét esetet mondott el. — Szeptember 12-én Százhalombattán a Százhalom étterem előtt verekedés volt. A sértett, Gyüre Tibor, mindössze harminchat éves Jogsss&háiy némiíja a tanúkat Türiesztenek a bűnözök fiatalember, ma már halott. Gyüre Tibor Kishar- tyánban lakott és a DKV- csónakház üdülőtelepén élt, az étterembe szórakozni ment. Az a bizonyos verekedés az étterem előtt zajlott, többen látták, végignézték, de tanúskodni nem akarnak. — A fiatalembert megverték, de még hazament. Másnap kereste fel az orvost, aki kórházba utalta sérülései miatt. Ott felmerült, hogy esetleg koponyasérülése is lehet, ezért komputeres vizsgálatot is végeztek. A végkifejlet: a sértett szeptember 18-án, a kórházban az ápolás ellenére életét vesztette. Ma még nem tudható, hogy a verés és a halál között milyen az ok-okozati összefüggés, ennek megállapítására orvosszakértői véleményre van szükség. A. rendőrség ennek ellenére megkezdte a nyomozást halált okozó testi sértés ügyében. — A gyanúsítottat, tegnapelőtt őrizetbe vettük. A. Attila 21 éves százhalombattai lakos személyében. Ami az eset kapcsán különösen elgondolkoztató, az az, hogy bár többen látták a verekedést és a tanúmeghallgatások során ezt el is mondták, részletezték, de írásban nem hajlandók tanúvallomást> tenni. Félnek az elkövetőtől, félnek annak barátaitól, és a bosz- szútól, ami egy ilyen mentalitású ember esetében érthető is, hiszen garázda, agresszív és volt már ösz- szeiitközése a törvénnyel — mondta Tóth András. Azután tájékoztatott arról, hogy bár jelenleg A. Attila őrizetben van, a letartóztatása kérdéses, mert a bizonyítékokat jelentő vallomások nem kerültek jegyzőkönyvbe az említettek miatt. Napjainkban úgy tűnik, a bűnözőknek több a joga, mint a sértetteknek — mondta a százados. Az utóbbi időszak olyan változásokat hozott a büntetőjog területén, hogy a bűnöző az iratokat átvizsgálhatja, érthető tehát az állampolgárok, a tanúk félelme, és hallgatása. A megyében ebben az esztendőben is több ízben előfordult, hogy megfenyegettek tanukat, vallomásuk visszavonására kényszerítettek embereket. Ki az, aki egy-egy bűnöző börtönbe juttatásáért vállalná, hogy esetleg gyermekét, házastársát bántalmazzák. A jelenlegi helyzetben nincs egyelőre megoldás. A rendőrök végzik' a munkájukat, de úgy tűnik, ez könnyen szélmalomharccá válhat, hiszen elfognak egy elkövetőt, és az őrizetbe vétel után öt nappal ki kell engedjék, mivel a tanúk elnémulnak. Ez a tendencia többek szerint ijesztő és jó táptalaj az amúgy is szaporodó élet elleni, erőszakos cselekményeknek. —rva— biztosítási terhek nem állnak arányban a szolgáltatásokkal, s nemzetközi ösz- szehasonlításban is példátlanul nagyok. Követelte a nyugdíjak reálértékének megőrzését eredményező azonnali intézkedések meghozatalát. A napirend súlyát érzékelteti, hogy az MSZP külön is fontosnak tartotta sajtótájékoztatón k if ej leni lesújtó véleményét a koncepcióról. A tavalyi költségvetés végrehajtását értékelő vitában ismét elhangzottak egyes „bújtatott pénzek” sorsát firtató kérdések, sőt egy fideszes felszólaló a honvédelmi miniszter személyes felelősségéről is szólt. Az. SZDSZ egyik felszólalója azt tette szóvá, hogy a foglalkoztatási alap nyitóállományából több mint félmilliárd forint „eltűnt". Az Országgyűlés a kérdés jelentőségének megfelelően — a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt elfogadva — kötelezte a kormányt: 30 napon belül terjesszen elő elszámolást a foglalkoztatási alap tavalyi forrásairól, felh asználásáról. A tőke- és pénzpiaccal foglalkozó, összevontan tárgyalt napirendi pont általános vitájában az ellenzék részéről azzal vádolták meg a vezető kormánypártot, hogy a jegybanktörvény konszenzussal elfogadott tervezetét módosító indítványaival ( alapjaiban változtatja meg. Az Országgyűlés ezt követően a kora esti órákban kezdte meg a csődtörvény határozathozatalát. A jogszabály meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezetek mikor jelenthetnek be csődöt, ezt milyen eljárás követi, s a fizetésképtelen cég hogyan köteles maga is lépéseket tenni helyzetének javítására. Ugyancsak megszabják a paragrafusok az esetleges felszámolás körülményeit, menetét, s a jogutód nélküli megszűnés esetén alkalmazott végelszámolás előírásait. Több mint háromórás szavazási procedúra után, kedden este háromnegyed kilenckor az Országgyűlés 170 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 40 tartózkodás mellett elfogadta a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt. A sürgősséggel tárgyalt törvénytervezet feletti szavazással befejeződött az Országgyűlés keddi munkanapja. Féireérfheiő „gyorsaság" Újra, de pontosan Tegnapi számunkban hirt adtunk az Alkotmánybíróság határozatáról, amelyet a köztársasági elnök hatáskörével. kapcsolatos alkotmányértelmezés kérdésében hozott. Az MTI gyorsjelentésén alapuló tájékoztatásunk félreérthető, ezért pontosítanunk kell tegnapi közlésünket. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a köztársasági elnöknek, mint a hadsereg főparancsnokának szolgálati elölárói jogköre, közvetlen vezénylési jogköre a hadsereg tekintetében nincs. A köztársasági elnök kinevezési jogköre tekintetében az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a törvényeknek megfelelő és az alkotmányos rendet súlyosan nem veszélyeztető kinevezések aláírását a köztársasági elnök nem tagadhatja meg. Abban az esetben, ha a köztársasági elnök megítélése szerint a kinevezés az alkotmányos rendet súlyosan veszélyeztetné, úgy ezt a köztársasági elnök indokolni köteles. Az Országgyűlés alkot- mányügx/i bizottságának elnöke, dr. Salamon László szerint, a határozat egyben azt is jelenti, hogy a média- alelnökök kinevezésének aláírását a köztársasági elnök csak akkor tagadhatta volna meg, ha a miniszterelnöki előterjesztés tartalmilag vagy formailag törvénybe ütközött volna, illetőleg a miniszterelnöki előterjesztésben javasolt személyek kinevezése a köztársaság alkotmányos rendjét súlyosan veszélyeztette volna. Minthogy a miniszterelnöki előterjesztés törvényes és alkotmányos volt, így a kinevezések aláírásának megtagadása nincs összhangban az Alkotmány- bíróság alkotmányértelme- zésével. Beszálltuk a hongkongiak Bérbe adott repülőterek További három volt szovjet katonai repülőteret adott át ideiglenes használatra a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. Mint Papp István Géza, a hivatal műszaki igazgatóhelyettese elmondta: a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és a Közlekedési Minisztérium még az elmúlt évben pályázatot írt ki a csapatkivonások során felszabadult repülőterek polgári célú hasznosítására. Júniusban a többi repülőtér is-felszabadult, s mivel a végleges használatról szóló új tender kibocsátásáról még nem született döntés, ezeknél is a bérbeadás mellett döntöttek. A jelentkezők licitál tatásával végül is három reptér keilt el, a csákvárit a Mikromatika Holding, a kunmadara- sit egy Top Vision nevű hongkongi érdekeltség, a kiskunlacházit pedig a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LR1) kaptái meg. A polgári hasznosításra felkínált hét reptér közül így végül is ötnek már van — ha átmenetileg is — gazdája. K <.1 n j1 ^urniii
