Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-24 / 224. szám
A BEFEKTETÉSI TÖRVÉNYTERVEZET SIKERE Bírálat a kormánypárti padsorokból Nem sokkal három óra után Szabad György házelnök elnökletével tegnap ismét összeült az Ország- gyűlés. Napirend előtt két felszólalás hangzott el. Oláh Sándor, az FKGP-frakció helyettes vezetője azokkal o jóslásokkal foglalkozott, amelyek szerint az idén „hosszú, forró ősz várható”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a sajtó egy része szereptévesztésben szenved. Megnyugtatónak tartja a miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarországon a diktatúrának nincs tábora, valamint Pető Iván frakcióvezető kijelentését, miszerint az ellenzék sem tudna jobb lehetőségeket ígérni a társadalomnak. Torgyán József FKGP-el- nök Kövér László (Fidesz) külföldön tett kijelentéseire reagált, amelyekben a fideszes képviselő Torgyán József Trianonnal kapcsoA bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó parlamenti határozat értelmezésére vállalkozott Szabó Iván, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke hétfőn, a plenáris ülés előtt, a három illetékes bizottság (gazdasági, külügyi, környezetvédelmi) együttes ülésén, Josef Vavrousek cseh-szlovák környezetvédelmi miniszter közelmúltban tett látogatásával is foglalkozva a bizottsági elnök megjegyezte, nem ellentétes a témáról hozott parlamenti határozattal, hogy a szomszédos ország környezetvédelmi miniszterének javaslata szerint a helsinki konvenciót fogadjuk el tárgyalási alapnak, változatlanul a tudományos megközelítésből kiindulva. A magyar delelatos véleményét minősítette. A kisgazdapárti elnök visszautasította ezeket a kijelentéseket. Kövér László kétperces hozzászólásában beszámolt berlini, bonni tárgyalásairól, majd kijelentette: feladta a reményt, hogy véleménye megváltoztatására bírja a kisgazdapárti politikust. Torgyán József viszonválaszában hangsúlyozta: az MSZMP részéről hangzottak el hasonló nyilatkozatok, mint amilyeneket Kövér László szokott tenni. Ezt követően az Ország- gyűlés megszavazta, hogy még az őszi plenáris ülés keretében tartsanak vitanapot a cigányság helyzetéről. Az indítványt Horváth Aladár SZDSZ-es képviselő tette, a Magyarországi Roma Parlament tagszervezeteinek nevében is. Majd Szabad György házelnök bejelentette, hogy Zétényi Zsolt MDF-es képgáció továbbá nem tér el az említett országgyűlési határozattól akkor sem, ha különféle megoldási javaslatokat is átvesz értékelésre. Szabó Iván rámutatott: Vavrousek nem ragaszkodik harmadik fél (például az Európai Közösség) döntőbírói szerepéhez. A két ország által javasolt különféle elemzésekbe tehát harmadik fél csak szakértőként lenne bevonva. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a magyar tárgyalódelegáció vezetője több minisztertársa nevében is rámutatott: a tárgyalások valóban nem mozdulnak előre, s lehetséges, hogy a másik fél egyirányú döntést hoz, ez pedig komoly politikai feszültséget okozhat a két ország között. viselő és 12 képviselőtársa „Mikó Imre kör a határon túli magyarokért” elnevezéssel képviselőcsoportot alakított. A csoport szóvivői Zétényi Zsolt mellett Fekete Gyula (MDF) és Bogdán Emil (MDF). A Parlament vita nélkül, 207 igen, 2 ellenszavazattal és egy tartózkodással módosította az idei állami költségvetést és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényt. A jogi aktussal az Állami Számvevőszék IV. negyedévi költségvetését rendezték a képviselők. Ezután a Ház elkezdte a befektetési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslatot előterjesztő Botos Katalin, a pénzintézeteket és a tőkepiacot felügyelő tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény segítségével olyan új gazdasági társaságok jöhetnek létre, amelyek a lakosságnak és más befektetőknek eddig még nem hasznosított megtakarításait vonhatják be a gazdaság vérkeringésébe. A plénum eddigi működéséhez képest némileg szokatlan módon valamennyi ellenzéki képviselő dicsérő szavakkal illette a törvénytervezetet, sőt, némi érdemi bírálatot éppen kormánypárti padsorokból kapott az előterjesztő. Többen kiemelték, hogy ez az első olyan gazdasági témájú törvényjavaslat, amely nem a piac már megvalósult változásai után kullog, hanem végre „elébe megy” a történéseknek, megteremtve a lehetőségét az új befektetési formák elterjesztésének. Az Országgyűlés ezután folytatta a pénzintézetekről szóló törvény általános vitáját. Fél nyolc előtt néhány perccel a Tisztelt Ház elnapolta a pénzintézeti törvényjavaslat általános vitáját, majd rátért a társadalombiztosítási rendszer megújítása koncepciójának általános vitájára. BŐS—NAGYMAROS Döntőbíró letben szebbnél szebb virágok kellették magukat, de az udvarias, kedves mo- solyú tulajdonosnőnek a fizetéskor, a pénz átvételénél eszébe sem jutott elő- vennia nyugtatömbjét. Az azalea visszakerült a polcra, a revizorok jegyzőkönyvébe pedig bekerült a bejegyzés: a bolt tulajdonosa o virág mellé nem adott számlát. Ez nem lehetett kivételes eset, hiszen a pult egyik sarkából előkerült tizenegy használatlan nyugtatömb. A tulajdonosnő meglehetős nyugalommal fogadta a történteket, az udvarias mosoly csak akkor hervadt le az arcáról, amikor az ellenőrök elmondták, ez a mulasztás minden bizonnyal húszezer forintjába fog kerülni. R fedőneve: Fez Persze akadnak olyan kereskedők — erre már az indulás előtt is figyelmeztetett az osztályvezetőnő —, akik a paragrafusok adta kiskapukat ügyesen megkeresik. Az a vállalkozó, aki kibővítette tevékenységét — például élelmiszert, édességet, palackos italt — is árusít a boltjában, év végéig még mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól. Ennek az iskolapéldájával találkoztunk a virágbolthoz közeli gyerekruhaüzletben, ahol a működési engedély aljára már odabiggyesztették a pótlást: tevékenységüket élelmiszerforgalmazással szélesítették. Az élelmiszert jelen esetben a pulton díszelgő néhány csomag Pez cukorka jelentette, de a nagy tapasztalatokkal rendelkező ellenőrök mesélték, láttak ők már ennél cifrábbat is, amikor az egyik szentendrei régiségboltban a sarokban heverő két palack ital biztosította a nyugtaadási mentességet. Ahogy haladt az idő, s mind több üzletben fordultunk meg, egyre szaporodtak a szabálytalanságok. A mulasztáson ért tulajdonosok vérmésékletüknek megfelelően különbözőképpen fogadták a tettenérést. Az egyik butik tulajdonosnője például szomorúan panaszolta, a gyerekét orvoshoz kellett vinnie, addig a barátnőjét kérte meg, hogy helyettesítse, s a beugró segítő elfeledkezett a számlaadásról. Ha ő van ott, ilyen nem fordult volna elő. — Igaz, vagy sem, ki tudja — mondták kifelé jövet az ellenőrök. — Mindenesetre a kisegítő tetteiért is a tulajdonos felel, s lehet, hogy okosabban tette volna, ha arra a rövid időre bezárja üzletét. Mégr nem az isjazi Nem csoda, ha a sokat megélt revizorok már tamáskodnak a különböző történetek hallatán, hiszen magam is szemtanúja voltam, amikor az egyik butik — a büntetés hallatán egyre agresszívabbá váló — tulajdonosnője bizonygatta, akart ő nyugtát adni, csak a türelmetlen ellenőrök nem várták meg... A még ily nyilvánvaló valótlanság hallatán is a revizorok kénytelenek megőrizni higgadtságukat, udvariasságukat. Hozzászoktak már ahhoz — mesélték hazafelé —, hogy a szabálytalanságon ért kereskedők nyomdafestéket nem tűrő üzeneteket küldözgetnek velük az APEH elnökének, meg a pénzügyminiszternek. Nem csoda, ha a revizori pályán is nagy a fluktuáció. MENEDZSMENT NAPOK BUDAPESTEN Tanáccsal tele a padiás Menedzsmentnapokat rendez szeptember 26-tól 28-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Management Szakkollégiuma a BME „E” épületében. A rendezvény fővédnöke Kupa Mihály pénzügyminiszter és Palotás János országgyűlési képviselő, a VOSZ elnöke lesz. A rendezvénnyel az egyetemi, főiskolai hallgatók érdeklődését akarják felkelteni a menedzsmentismeretek iránt. A háromnapos konferencián lehetőség nyílik menedzserekkel, vállalkozókkal való találkozásra, esetleg további kapcsolatok kialakítására is. Mindezt kedden sajtó- tájékoztatón Veréb Elemér ismertette a szervezők nevében. A program szeptember 26-án este fél 9-kor a Gold- mann György téren utcabállal és divatbemutatóval kezdődik. A műsorról elhangzott, hogy a rendezők a szakmai előadásokat vidám hangulatú, fiatalos programokkal „fűszerezik”. Sor kerül vetélkedőre, és megrendezik a szakkollégisták találkozóját is. A három nap során mintegy 20 szakmai előadás hangzik el. így például Nádor Éva, az Ernst and Young Rt. részéről „Tanáccsal tele a padlás, avagy mit csinál egy tanácsadó cég” címmel; Bolyky János, az Ipari Kockázati Tőke Kft. részéről: „A kockázati tőke Magyarországon” címmel tart előadást. Szirmai Péter (VOSZ) előadása a vállalkozók és a vállalkozások korlátáit és lehetőségeit taglalja. Harsányi Zsolt, a Centroinvest képviseletében a Vállalkozás szabadsága és szabadság vállalkozása címmel tartja meg előadását. Az eseménysor szeptember 28-án este 8 órától a Grand Hotel Hungáriában menedzserbállal zárul. Mint ahogyan a képünk bal sarkában is látható tábla mutatja, Érden megkezdték a nagy vihart kiváltó, a 6-os és a 70-cs főút várost elkerülő szakaszának építését. Azt hihetnénk, hogy a barackosban a metszők dolgoznak, de néhány perc, és tevékenységük nyomán sok-sok év munkája megy veszendőbe. A barackos irtásával tehát elkezdődött a nagy munka, ma még csak rombolnak, de néhány hét múlva már új értéket hoznak majd létre a nem népszerű útépítők (Hancsovszki János felvétele) Ma még csak rombolnak A Pest Megyei Adófelügyelőség Petneházy utcai székházában az osztályvezetőnő a jegyzőkönyvek alapján hamar megvonta az ellenőrző körút mérlegét. A revizorok húsz üzletben fordultak meg, s tíz esetben a tulajdonosok elfeledkeztek a számlaadásról, a többiek közül pedig akadtak olyanok, akik nem szabályosan töltötték ki a nyugtákat. Ez az eredmény — tette hozzá Kissné Kovács Katalin — körülbelül megegyezik a nyári nagy vizsgálatsorozaton tapasztaltakkal. A nyugtaadás elmulasztása azonban sajnos csak az adózás körüli anomáliák egy szeletét jelenti. A revizorok sok esetben maguk is tapasztalják, hogy egyes vállalkozók jövedelembevallásai enyhén szólva is hihetetlenek, de mivel nyomozási jogkörük nincs, ők is tehetetlenül szemlélik, hogy menő iparosok, kereskedők olykor kevesebb adót fizetnek, mint a bérből és fizetésből élők, nem beszélve a feketén működőkről, akik sokszor teljesen kikerülnek az adóhatóság látószögéből. Haragitai Éva AZ ÁR ILIIN ÚSZVA KÉSÉS A Pénzügyminisztérium megrendelésére folytatott júliusi közvélemény-kutatáskor a Magyar Gallup Intézet a többi között azt állapíthatta meg, hogy az emberek hetven százaléka a családja anyagi helyzetének romlásáról adott számot. Családok sokaságának súlyos anyagi gondjai vannak, ám még náluk is nehezebb helyzettel küszködnek az egyedül élők, főként akkor, ha nyugdíjasok. Az ő esetükben a létminimum júniusban 6918 forintot követelt volna, ha községben, s 7651 -forintot, ha városban éltek. Ennyit követelt volna, ám amint az önkormányzatoknál halmozódó ismeretek mutatják, az érintetteknek az egyötöde, de vannak olyan települések, ahol azoknak a fele(!) nem mondhatott magáénak ennyi bevételt. Rendíthetetlennek látszó osztályozás érvényesül. A Horthy-rendszer legszegényebbjei és gyermekeik a Rákosi-rendszert majd a Kádár-korszakot is úgy élték meg, hogy a legkevesebbet szerezhették, míg a vagyonosoknak a jelentős része korábban is á tehetősek közé tartozott. A rendszerváltozások a jelek szerint érintetlenül hagyták a legalul lévőket, a húszas-harmincas évékben éppúgy, mint az ötvenes vagy a hetvenes esztendőkben. A megyében ma is ott él a legtöbb szegény ember, ahol huszonöt vagy ötven-hatvan esztendeje, holott közben korosztályok tűntek el az elmúlás birodalmában. A magyar történelem, mert örökös késésben van a valóságos rendszerváltozásokkal, a huszadik században is folyamatosan fenntartotta a teljesen kisemmizettek, a cselédsorsúak hatalmas táborát. A rendi viszonyok más elnevezésekkel ugyan, máig élnek. Amiről csak annyit tud a mai nincstelen, hogy a szülei meg a nagyszülei is így, nincstelenül éltek és haltak meg. Követi őket. (M)
