Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

A gödöllőiek a barnát is szeretik iiijiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii XVIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 23., IIÉTFO Jól sikerült az első Mozgalmas, nyüzsgő, élettel teli hétvégéje volt Gödöllőnek. Két helyszí­nen, a városközpontban és az egyetemen zajlottak a háromnapos sörfesztivál eseményei. „— Miért jobb a sör a nőnél? — Mert a sör sohasem beszél vissza. j ., mert a sörnek sohasem fáj a fe­je..., mert a sörnek nem kell virágot venni..mert a sörödet megoszthatod ba­rátaiddal ...” E szóróla­pokra nyomtatott elmés felsorolás fogadta a részt­vevőket a GATE kollégiu­ma előtt, ahol péntek dél­után dr. Gémesi György polgármester megnyitotta a programsorozatot. Mint el­mondta, szeretné, ha az egyetemisták is élő részei leimének e városi rendez­vénynek, amelynek célja: az együttlét s a találkozás. Az egyetemi néptánccso­port műsora után sportve­télkedők és tréfás küzdel­mek kezdődtek, amelyek között az „élő kecske öl­töztetése időre” kategória bizonyult legnépszerűbb­nek. Ugyancsak pénteken kez­dődtek a városközponti programok is. Itt már dél­előtt felállították a sátra­kat, kora délután lezárták a teret a gépjárműforgalom elől, s este hatkor itt is megnyitotta a fesztivált a polgármester. Bagi néptán­cosok adtak nagy sikerű műsort, aztán megszólalt a sramlizene, megkezdődött a virslievés, a sörözgetés, az esti dumaparti. A nyária- san enyhe idő sokakat ma­rasztalt késő estig, többen táncra is perdültek a plac- con... Nem zavartak Másnap reggel ismét a fáradhatatlannak tűnő szombathelyi SPECTRUM- együttes hangulatos zenéje fogadta az érkezőket, akik hamarosan Csongrádi László kardvívó olimpiai bajnokkal találkozhattak. — Mindig szívesen jövök Gödöllőre, sok barátom és ismerősöm van itt, s remek sportcsarnokbeli versenyek­re emlékszem vissza — kezdte a híres sportoló, majd válaszolt a feltett kérdésekre. Az utána tervezett „Hyde Park” — jelentke­zők hiányában — elmaradt, úgy látszik, az embe­rek ezúttal nem kívántak politizálni. Délutánra ismét több száz főssé dagadt a színes forgatag: a progra­mok sora éppúgy vonzott, mint a kirakodók kínálata. Volt itt könyvárus és puló- veres, biokultúra-sátor és bicikliszalon, eljött Kere- pestarcsáról fantasztikus perecéivel és süteményeivel Pelyvás Dániel pékmester. Bemutatkoztak a városi Ki mit tud győztesei, s színvonalas műsort adott a solymári nemzetiségi tánc- együttes. A kavalkádot fokozva, a közeli aluljáróban fúvósze- »ekarral az élen, esküvői menet kígyózott elő, a val- kói ifjú pár s a szép szá­mú násznép a református templomba vonult. A gond­talan délutánt tűzoltók szi­rénázása szakította félbe, ám kiderült, nem történt baj: a szomszédos rendelő- intézetben folyó hegesztési munka éles fényeit vélte tűznek a riasztó. Folytatód­hatott hát a program, a gyermek és felnőtt divat- bemutató, a kabaréműsör, a zene és a tánc. S hogy ki hogyan te magát? — A gyerekek egyfoly­tában a gumivárban ug­ráltak, mi ezalatt ismerő­sökkel beszélgettünk — közölte két szőke kislány (A szerző felvételei) édesanyja, Polgár György- né, aki a Szabadság téren lakik, de mint mondta, nem zavarta az esténkénti zenebona. — Örülünk en­nek a rendezvénynek, más programunk nem lett vol­na a hétvégére. Ha lenne rá pénz, jó lenne máskor is megismételni. Nagy lehetőség — A nagyobbik gyerek miatt jöttünk ki, aki két és fél éves — mondta Komcsák Miklós gépész- mérnök. — Egyébként én nem vagyok nagy sörivó, féléves söradagom, ami eb­ben a pohárban van. De elismerem, hogy ez tényleg nagyon finom. — Másfél éve lakunk Gödöllőn, ahol soha nincs semmiféle látványosság a hétvégeken — vette át a szót á fiatalasszony. — Nekünk ez furcsa, mert Veszprémben mindig van valamilyen szabadtéri program: térzene, népitánc, bábműsor, énekkar. Az ot­tanihoz képes ez még elég­gé szegényes. Nincs igazi kirakodóvásár, hiányoznak a cserepesek, népművé­szek. Tapasztalatok híján talán fel sem mérik, mek­kora lehetőség lenne szá­mukra egy ilyen alkalom. Az esemény „főszereplő­jéről”, a sörről a legilleté­kesebbel, a szállítóval be­szélgettünk. — A vasszécsenyi Alpe­si sörkert költözött ide a hétvégére a Soproni Sör­gyár két termékével, az Al­pesi világos sörrel és a Bástya barna sörrel — kezdte Pammer István. — Óriási meglepetés ért ben­nünket az utóbbit illetően. Csupán bemutató szándék­kal hoztunk belőle 5 hor­dóval, hátha valaki meg- kósolja, aztán az egész el­fogyott szinte a nyitás órá­jában, pótlólag kellett még szállítanunk. De megtanul­tuk: Gödöllőn a barna sört szeretik! S hogy hogyan kerültek ide az ország nyugati szé­léről? — A Gödöllő Tourist rendszeresen küld hozzánk vendégeket, innen az isme­retség, ennek köszönhető a meghívás. Többek meg­elégedésére igazán elfogad­ható áron adtuk a sört, és­pedig azért, hogy legköze­lebb is eljöhessünk ide ugyanilyen árakkal. A fesztivál ötletadója, fő szervezője a Gödöllő Tou­rist ügyvezetője, Becsei Miklós. — Célom az volt, hogy jól érezzék magukat a vá­ros lakói, idősek és fiata­lok egyaránt — kezdte ösz- szegzését a vékony, szőke fiatalember. — Az arcok­ról ezt látom tükröződni, és ez számomra nagy öröm. Nem minden tervezett program jött be, de ez nem baj. A virsli ízre és mé­retre is, a sör hőfokra és mennyiségre is jó volt, a zenekar pedig egy külön csemege. Tanulsága szá­momra e mostani próbál­kozásnak : legközelebb ko­rábban el kell kezdeni a szervezőmunkát, főleg az anyagi támogatásokat kell időben elindítani. — Ez idáig minden úgy sikerült, ahogyan tervez­tük. Sokan eljöttek, és ez nagyon jó — mondta szom­bat esti beszélgetésünkkor dr. Gémesi György polgár- mester. — Ugyanakkor úgy érzem, hogy kicsit bátor­talanok az emberek. Jól érzik magukat, beszélget­nek, nézelődnek, de nem eléggé felszabadultak, in­kább egymást figyelik. Valószínűleg még hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy ne szégyelljék egymás előtt érzelmeiket. — Megfelelt-e a célnak a kiválasztott helyszín? — Két okból választot­tuk ezt a teret. Egyrészt, mert központi hely, köny- nyen megközelíthető. Más­részt azért, mert így ki­nyithattuk a városházát, bejöhettek, nézelődhettek, érdeklődhettek az emberek. Szeretnénk, ha megszűnne a ház egykori rideg, hiva­tal jellege, és az itt élők valóban a város házának éreznék a városházát. Sokaknak tetszett — Miként fogadta a la­kosság a közlekedési kor­látozásokat s a programmal járó zajt? — Sokaknak tetszett, hogy e pár napra sétáló jellegűvé lett a központ, érdemes, lehet hosszú távon is ezen a megoldáson gon­dolkodni. A zaj miatt el­nézést kell kérnem a szem­ben lévő református gyüle­kezettől, akiknek szertartá­sait zavarhattuk. De talán megértik, hogy az embe­reknek szükségük volt két és fél nap kikapcsolódásra, szórakozásra, feszültségeik levezetésére. P. É. Ali lesz a tanárképző sorsa ? Gólyák nélkül Gólyák nélkül kezdte idei tanévét az ELTE Tanárképző Főiskolájának gödöllői képzési helye. A szomorú tény lényegében várható volt: a Pest megye égető pedagó­gushiányának enyhítésére 1981-ben létrehozott intéz­mény felszámolásának gondolata, szinte már a születése pillanatában megfogalmazódott. Az ELTE vezetői nem örültek a gödöllői főiskola létesítésének, csupán elfo­gadták azt. A későbbiekben aztán — hivatkozva a vi­szonylag kis hallgatói lét­számra, a képzés magas költségeire s arra, hogy a pestiével megegyező pro­filú képzés feleslegessé te-, szi az intézmény létét — többször jelezték a meg­szüntetés igényét. Ennek következtében idén már nem is indulhatott első év­folyam. — Mint az ELTE alkal­mazottjának, tudomásul kell vennem és el kell fo­gadnom e döntést — kezd­te az intézmény jelenéről és jövőjéről folytatott be­szélgetést dr. Balázs Géza, a főiskola intézményveze­tője. — Magánvéleményem ugyanakkor az, hogy vétek felszámolni egy ilyen jól felszerelt, eredményesen működő oktatási intéz­ményt, főleg annak isme­rétében, hogy országszerte kevés a felsőoktatási hely. Itt háromszázan is elférné­nek. Ennek ellenére — mi­vel a jelenlegi álláspont szerint jövőre sem indulhat első évfolyam — egy év múlva csupán száz hallga­tónk lesz. Mivél így való­ban gazdaságtalan lesz az üzemeltetés, várható, hogy őket beköltöztethetik majd Pestre, s ezzel teljesen megszűnik az itteni képzé­si hely. Dr. Balázs Géza intéz­ményvezető keserűen be­szél minderről. Elismeri, hogy a tanárképző intéz­mények iránt országosan csökken az érdeklődés. Azt is megérti, hogy az ELTE — lévén az ország legszét- tagoltabb egyeteme — kon­centrálni szeretné az erő­ket. Tudja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben jól jönne az egyetemnek a gö­döllői épület eladásából származó pénz, vagy egy budapesti csereépület. Ezek tények. Ám ő nem tudja ilyen ridegen megközelíte­ni a kérdést. Négy szép, sikeres esztendő áll mögöt­tük. Elismerésre méltó eredményeket értek el hall­gatóik az országos tudo­mányos diákköri konfe­rencián. Júniusban útjára bocsátották az első Gödöl­lőn végzett évfolyamot: 62 hallgatót, akik valameny- nyien el tudtak helyezked­ni. Az épület korszerű, jól felszerelt, a kapcsolatok személyreszólóak, a kisvá­ros kellemes. Szeretnek itt dolgozni. — Körvonalazódik egy sokkarú egyetem, a Gödöl­lői Universitas létrehozá­sának gondolata, amelybe mi is beletartozhatnánk. Ez jó megoldás lenne, foly­tak is tárgyalások az ELTE és a GATE között, ám igencsak kezdeti stádium­ban tartanak. A készülő felsőoktatási törvény anya­gát megismerve az is sejt­hető, hogy jelentős válto­zások, új formák lesznek a főiskolai struktúrában. Úgy gondoljuk, hogy e sokszi- nüségben Gödöllő is helyet kaphatna akár önállóan, akár továbbra is az egye­temhez tartozva, ha már úgyis megvan hozzá a meg­felelő épület — vázolja a fennmaradás lehetőségeit az intézmény vezetője, aki nemhogy leépítené, de bő­vítené, színesítené a főisko­la tevékenységi körét. . A megoldás kulcsa az ELTE kezében van, de ter­mészetesen beleszólhat az intézmény sorsának ala­kulásába az illetékes mi­nisztérium és a rektori konferencia is, valamint latba eshet a döntésnél Pest megye és Gödöllő vá­ros véleménye is. Ami tény: ebben az évben történnie kell valaminek, hiszen a régóta tartó bizonytalan­ság rossz hatással van ok­tatókra, hallgatókra és tech­nikai dolgozókra egyaránt. —Pillér— Hubertus ünnepe Szent Hubertusra, a vadászok védőszentjére emlékez­tek tegnap Gödöllőn a Szt. Jakab Vadászháznál zajló programokkal. Volt ünnepi köszöntő, szabadtári mise, vadászati bemutató és zenével kísért vadászebéd Petőfi: Apácák a pácban. Színes angol vígjáték;. 18 és 20 órá­kor. Frekvcnciavideo: A hegylakó, 10 órakor. Vad éjszaka, 16 órakór. Ha­lálos övezet, 18 és 20 óra­kor. KÖZLEMÉNY ARO homlokfalak, sárvédők, küszöbök, alkatrész éa javítás. Boros László, Aszód, Pesti út 25. Telefon: 137 (volt Volán-te­lep). (76 019/ÄK) GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: 'Balázs Gusztáv. "# Munkatárs: Pillér Éva. @ Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, o Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom