Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám

I. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK BUDA.VIDEK! ^IÍíHctp * • —————————————Ml BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALUMBAVTA • PILIS VOROSVAR • BUDAKESZI • »AGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMB6K • SOLYMÁR • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE • CRÖM Bt A l OR- TAKNOK JEgy hosszú este Solymáron Vita után kompromisszum r A solymári képviselő­testület fáradhatatlan. Este 10-re biztosan befejezzük — biztatták a szeptember 17-1 testületi ülés ötödik érájában. A sok napirendi pont közül néhány komoly vitát váltott ki. mint a Moziüzemi Vállalat volt területének hasznosítása vágy az általános iskola hiteligénye. Néhány vállalkozó. Só­lyom Udvar Társulás né­ven üzletsort akart kialakí­tani a Kati Patika szerves folytatásaként,' ezért igényt nyújtott be a Bajcsy-Zsi- linszky 'Utcai Általános Is­kola udvarának egy részé­re. Július 30-án a testület úgy határozott, hajlandó bérbe adni a vállalkozók­nak az igényelt területet, csakhogy az oktatási bizott­ságot és a tantestületét er­ről nem értesítették. A döntés nemcsak a tanárok és a szülők, hanem a kör­nyéken lakók felháborodá­sát is kiváltotta. így érvelt: a gyerekek job­ban szemetelnek azon a te­rületen, mint az üzletek! Egy másik hozzászólás: Ne az iskola akarja kielégíteni a gyerekek mozgásigényét. A szülök ne kocáival vigyék őket reggelenként, akkor kifutkározhatják magukat! Egy hozzászóló szülő hangsúlyozta: tulajdonkép­pen az iskola is vállalkozás, akkor is, ha csak hosszabb távon hoz hasznot. Nem sikerült összhangba hozni a véleményeket. Az önkormányzat elfogadta ugyan a kidolgozott komp­romisszumos javaslatot, de csatolta az oktatási bizott­ság tiltakozását. PÉNZHIÁNY PAPIKON •Az első variációt tehát elvetették. Kompromisszu­mos javaslat született, mely szerint az iskolaudvar mel­letti elhanyagolt területre építik fel a vállalkozók üz­leteit, amit eddig a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat kezelt — legalábbis papí­ron. Évekig állt gondozat­lanul, felverte a gaz, jog­gal remélte hát az iskola, hogy megkaphatja sportpá­lyának. A testnevelő taná­rok sorra nyújtották be pályázataikat, de a volt nagyközségi tanács nem biztosította a pénzügyi fel­tételeket. Mi sem könnyebb most, mint éppen a peda­gógusokon számon kérni, miért nem építkeztek itt korábban. Ä vállalkozók támogatói úgy érvelnek, hogy a te­lekrész az önkormányzaté, mivel a Moziüzemi Válla­lat lemondott a javára, az iskolának nincs joga igé­nyelni. Győr fi Attila, a SOKA (Solymári Kerekasztal) fo­galmazta meg legvilágosab­ban a lényeget: Ma már nyílt titok, hogy az önkor­mányzat jövőre kénytelen lesz helyi adót kivetni, ha működni akar, új anyagi források nélkül az oktatás feltételeit sem tudja biz­tosítani. Éppen a vállalko­zói réteg adójára számí­tunk! Számomra érthetetlen vé­lemények is elhangzottak. Az egyik képviselő például Kéréseik sora érkezeit a polgármesteri hivatalba, szinte minden egyesület és intézmény pénzhiánnyal küzd. A mozgássérüllek Delfin sportegyesülete pél­dául arra hivatkozva for­dult támogatásért a soly­máriakhoz, hogy mindig a község egyesületeként je­gyeztette magát. Érd városa egy 500 ágyas kórház fel­építéséhez kért segítséget. A pilisvörösvári mentőál­lomás 100 ezer forintos adományt vár egy speciális EKG- és egy lélegeztetőké­szülék megvásárlásához. Elhangzott néhány olyan javaslat is, mely közvetle­nül a falu javára szolgálna, de megvalósítása túl sokba kerül. Éöldesi János szerint például hasznos lenne az orvosi ügyelet számára egy hordozható rádiótelefon, te­kintve, hogy az orvos sokat van úton, és nagy a terüle­te. Könnyebbé tenné a munkáját és javítaná a be­tegellátást, nem kellene minden kezelés után yisz- szamennie a rendelőbe, hanem a hívások alapján azonnal indulhatna a kö­vetkező beteghez. Egy ilyen készülék azonban önmagá­ban is nagyon drága, havi előfizetési dija körülbelül 6500 forint, egy beszélgetés percenként 17 forint. A képviselők többsége nem szavazott a javaslatra. Ta­lán majd jövőre, Apróbb viták minden döntés előtt voltak, de az oktatási bizottság egyik előterjesztése különösen heves indulatokat váltott ki. Az általános iskola ok­tóber elsejétől póthitelt szeretett volna igényelni, bogy — többek között — ebből egyenlítse ki a tanári fizetések közötti arányta­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hét­fő1»! 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. (I Napjainkban a kisebb kö­zösségekben is elszaporod­tak a bűncselekmények. A falvak zárt világa sem ved attól, hogy lába keljen a pénznek, egyéb vagyon­tárgynak. Sóskúton, a köz­ségháza belső udvarán ka­pott helyet a rendőrállo­más. E hónaptól kezdődően ketten vigyázzák a porták békéjét. Ami bizony elkel, itt is, akárcsak másutt. lan különbségeket. Tulaj­donképpen nem is egyszeri hitelről lett volna szó, mi­vel a megemelt bérek kifi­zetéséhez szükséges fede­zetet az önkormányzatnak kellene a továbbiakban biz­tosítani. KÜLÖNBSÉGEK A polgármester, Dércsé- nyi Péter ilyen formá­ban nem tudta elfogadni az előterjesztést, ragaszko­dott a részletes kidolgozás­hoz. Végül kompromisszu­mos megoldás született: módosították az idei költ­ségvetést, és a kért összeg egy harmadát megszavazták. Döntöttek viszont arról, hogy — a SOKA kezdemé­nyezésére — falugyűlést tartanak október 14-én, es­te 6 órakor, melyen az ön- kormányzat beszámol egy­éves munkájáról, és vála­szol a lakosság írásban fel­tett kérdéseire. er—ed Keriészkedőknek Fákon viruló gombáit A monilia leküzdésére és az ellene való állandó vé­dekezésre nem lehet, elég gyakran felhívni a figyel­met. Az időjárás szerint ez a veszedelmes gyü- rnölcsfabetcgség hol ki­sebb, hol nagyobb káro­kat okoz. Száraz években — amilyenek az előző évek is voltak — nem nagyon tűnik fel, de nedves évek­ben óriási pusztításokat végez. A meggyel és a kajszival rendszerint már a tavaszi virágzáskor vé­gez, de nem kíméli a töb­bi gyümölcsöt sem, csak ezekre a termő időszak­ban kerít sort. Egy-egy jégverés, vagy őszi darázs­csípés helyén a gomba spórája behatol a gyü­mölcsbe és szinte órák alatt rothad le a fáról a sok szép, érés előtt álló al­ma, körte. Az idei év eléggé csapa­dékos volt, ez használt a veteménynek és a fáiknak, de éppen úgy virul min­denféle gomba is, — köz­tük a monilia, A lehullott almán és körtén ott láthat­juk a rothadást, azon pe­dig a párhuzamos gyűrűk­ben elhelyezkedő penész­párnákat. Nem elég, hogy a gyümölcs egy része már a fán megrothad, még az egészségesnek látszó al­mákban is ott van a gom­ba és raktározás közben virágzik ki, feketerotha­dást okozva. A monilia fő­ként a gyümölcs sérült ré­szén hatol be, például her­nyórágás. vagy darázsrá­gás helyén. Ez a gomba nemcsak a gyümölcsöt te­szi tönkre, hanem a fát is, hatására ugyanis az ágré­szek elszáradnak. A fán megfen őződött gyümöl­csök egy része is összeszá­rad és aszalódoft gyü- mölcsmúmiáva válik. A gyümölcsmúmiák ősszel nem hullanak le, hanem a fán maradnak és bennünk telel át az a sokmillió gombaspora, amely tavasz- szal szétszóródik es tovább fertőz. Miért most tartom idő­szerűnek szólni egy goin- babetegségről, amikor már a gyümölcs, meg lassan' a levél is lekerül a fáról, hi­szen a gombák zöme ta­vasszal .es nyáron fertőz, ősszel és télen már nyuga- loÁiban van. Azért, mert a monilia ellen most lehet a leghatékonyabban véde­kezni. A fáról lehulló fer­tőzött gyümölcsöt naponta össze kell szedni és vagy el kell égetni, vagy mélyen .el kell ásni. A fán mara­dó gyümölcsmúiraákat az utolsó darabig le kell szed­ni és szintén elégetni, vagy elásni. Gyümölcsmúmiákat nem­csak az alma- és körtefá­kon, hanem kajszin, szil­ván, meggyen, cseresz­nyén, birsen is találha­tunk. Amíg a levél a fá­kon van szembeötlők a moníliafertőzés miatt el­száradt kisebb-nagyobb ágak. Ezeket a szokásos módon vágjuk le. Az el­raktározásra kerülő gyü­mölcs közül a sérülteket. válogassuk ki és tegyük külön. Ezeket kell majd előbb elfogyasztani, mert a sérülésen át behatoló monília miatt hamarabb kezdenek romlani. (Sérü­lésnek vehetjük azt . is. ha a gyümölcsből a szár ki­szakad szedés közben.) A fent leírt védekezés elmu­lasztása esetén a jövő évi termést csak igen költsé­ges és sok munkával járó permetezésekkel lehet megmenteni a pusztulástól. Széli latázió Pályán szeptember 30-án tV élemények az iskoláról A pátyi képviselő-testű-: let szeptember 30-án dél­után 5 órakor tartja leg­közelebbi ülését. Mint azt Kuthy Ákos polgármester­től megtudtuk, nagy érdek­lődés előzi meg a testületi ülést. A többi között be­számoló hangzik majd el az új oktatási évről, s ab­ban az óvodai é.s iskolai év kezdetéről. Sokan sok­feleképpen vélekednek a település sportéletéről: nos, ez alkalommal megpróbál­nak hiteles tényfeltáró és mindenre kiterjedő képet alkotni. De még inkább a jövőről; a lehetőségekről és természetesen az anya­giakról is dönteni. Ismét retorziók? A lakosság érdekében m Íven ma még nem tartják be a bizonylati fegyelmet; velük szemben is szeret­nénk retorzióval élni. A Buda vidéki települé­sek zöme — így Bíator- bágy, Budajenő, Nagyko­vácsi, Pilisvörösvár, Zsám- bék és még sorolhatnánk a többi kisebb-nagyobb. te­lepülést — a közelmúltban elhatározta, hogy Fogyasz­tói Érdekvédelmi Igazgatá­si Társulást hoz létre. Sokan most azt gondol­hatják: még egy szervezet, amely nem reális és való­ságos lakossági célok ér­dekében jön létre. Nos, akik így vélekednek, té­vednek. Már csak azért is, mert a társulás együttmű­ködési megállapodásának tervezetében a helyi ön­kormányzatok a fogyasztói érdekek védelmét és a vál­lalkozási szabályok betar­tásának ellenőrzését kí­vánják segíteni. így például a kisipar te­rületén tervezik az egyéni vállalkozói tevékenység el­lenőrzését, a telepenge­délyben meghatározott fel­tételek betartását. Sok he­Sokan persze most attól tartanak, hogy a minden­áron való ellenőrzés csak „megvadítja” majd a ke­reskedőket, és még inkább igyekeznek a szabadáras termékeiknél a legmaga­sabb árakat kérni. Az árak feltüntetésének megköve­telése, a beszerzési bizony­latok ellenőrzése a fo­gyasztók érdekeit védi. Mint ahogy a vendéglátó egységeknél történő vizs­gálódás is. Érdeklődésünkre sikerült annyit megtudnunk, hogy a közel három éven át eredményesen működő Ar és . Kereskedelmi Igazgatá­si Társulás alapelveit meg­tartva működik majd az új helyi önkormányzatok szabad társulása, amely a lakossági érdekek védel­mét kívánja szolgálni. j E Ig,o n dől k od ra tó Közpénzből Azt írja — a többi között — hűséges olvasónk, aki egyben tiszteletbeli levele­zője is a Fest Megyei Hír­lapnak, hogy minél keve­sebb panaszt szeretne meg­írni, és inkább az utca naposabb oldalát mutatná be szívesen. Csak hát ez még nehezen megy ... Nem egyedülálló jelenség — nemcsak Budakeszin, de szerte a megyében —, hogy bizony a szőkébb lakókör­nyezet közpréda lett. és nincs gazdája, jó ideje sem­minek sem. Sokan állítják, soha nem voltak még any- nyira elhanyagoltak .a köz­utak, mint mostanság, A. lapok tele vannak a vad­kender okozta allergiás megbetegedésekről szóló írásokkal. Csakhogy- közis­mert tény, hogy a vadken­der éppen az elhanyagolt utakon, az útkaparót esz­tendők óta nem látott pad­kákon, a nem kaszált árok­parton, és a házak közötti, előtti ápolatlan területen terem. Régente, van már ennek talán több évtizede is. az ilyen helyeken jött a ..biztos úr", jött az útellen­őr és eljárt a „köz ellen” vétők ellen. Manapság bezzeg . . . Nem sorolom, mert levélírónk, Padányi Lajos is csak eíszomorodik. Mert mit is tesz szóvá leg­utóbbi levelében? Elkesere­dik. hogy a villanypóznára szerelt utcai lámpa már több hete fénytelen. Beje­lentésre megjelenik az „illetékes” szakember, csa­var egyet-kettőt, legfeljebb körtét cseré), néhány órát világít is a lámpa, aztán kialszik. ..A szakembernek kellene jönnie — jegy­ra zi meg a budakeszi levél­író —, hogy hol a hiba? Az oszlopnál-e? Tan az erő­sebb terhelés a hiba okozó­ja? Esetleg korábbi szere­lési hiba történt? Netán hu­zalszakadás, vagy egyéb más elhasználódás a hiba okozója?” A szakember er­re nem tud válaszolni, vagy talán nem is keresi az okokat. Az tény: Budake­szin, az Erdő utca 53. szám előtti útszakasz igen sokat van sötétben. És mint köz­tudott, manapság a sötét­ség csak bátorítja a bűnö­zőket. „Ebben a félelemmel teli világban — vélekedik Padányi Lajos —, amikor felnőtteket, gyerekeket tá­madnak meg nyílt utcán, fényes nappal, szükséges, lenné figyelni a közvilágí­tásra.” Bizony, és még sok min­den másra — teszi hozzá a jegyzetiró. Éppen a minap hullotta egy kis település önkormányzati közmeghall­gatásán, hogy a polgárok fontolgatják: nem fizetnek helyi adót, ha a település vezetői nem számolnak el tételesen arról, hogy mit is költöttek a „köz javára”. Mert ezen a településen felvetették a lakosok, hogy gyakorta kimarad a sze­métszállítás, ott is problé­más a közvilágítás, hepe­hupásak a közutak, nem megoldott a helyi buszköz­lekedés. És még sorolhat­nám a gondokat. A polgá­rok. az adófizetők azt mondták: „elegünk van a közpénzek elherdálásából! Tudni akarjuk, miért és ki- . nek adózunk!” Egyértelmű kívánságok, s úgy tűnik, ilyen kívánságok a levélíró, szőkébb környezetében is megfogalmazód(hat)nak . . . Padányi Lajos sorainak lehet, hogy sokan nem örülnek, azt is mondhat­ják: miért is írogat az új­ságoknak, miért keresi, á nyilvánosságot, miért tere-. geli ki a település gondjait a sajtónak? A jegyzetíró más véleményen van. mért sok minden múlik azon is, hogy milyen az otthonunk környéke .. . Ugye, ezt már nem kell magyarázni. A levélíró sorait köszöni! Deák Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom