Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-20 / 221. szám
interjú dr. Gergács EBemérreS A bársonyszék nem kényelmes Tegnapi számunkban már beszámoltunk arról, hogy dr. Gergácz Elemér földművelésügyi miniszter felavatta Cegléd egyik legjelentősebb, világszínvonalú létesítményét — amely csaknem egymilliárd forintba került —, a PENO- MAH ceglédi exportgyárát. A miniszter — bár fontos tárgyalásra sietett — készségesen adott interjút lapunknak. # Az utóbbi hónapokban az agrártárcára igencsak rájárt a rúd. Kezdődött a sertésfelvásárlás megpróbáltatásaival, folytatódott a búzaértékesítés zökkenőivel. Most pedig a szőlőtermés átvétele okoz fejfájást. A kívülálló úgy érzi, hogy önök állandó lépés- hátrányban va n na k ... — Ez az egész — amikor erre a posztra kerültem — elkezdődött a tejdemonstrációval. Aztán következett a sertéshús-, majd a gabona-, most a szőlőprobléma. A gondok egymás után jönnek. Elkezdünk felkészülni. Például a szőlőnél határozottan és hosszú távra. Csak a gazdaság váltását nehezen élik meg az emberek. Nem értik, miről van szó. Arról, hogy egy tervutasítás után . következik egy közgazdaságos rendszer. És mi ez időszak alatt valóban lépéshátrányban vagyunk. Ezt nem is tagadom. Nekünk túl gyorsan jöttek a bajok. A sertéshús drámáját megkín- lódtuk. A gabonánál és a szőlőnél már előrementünk. # A jelzések szerint — bár változó a kép — vontatottan haladnak az őszi mezőgazdasági munkák. Akad, ahol egyáltalán nem szántanak, máshol gyengébb minőségű gabonát vetnek. On szerint a kárpótlási törvény végrehajtásából adpdó bizonytalanság vagy pénzügyi nehézségek miatt a késlekedés? — Az, hogy az őszi munkák vontatottak vagy sem, az az ország különböző pontjain másként jelentkezik. Én igazán elkeserítő és nagyon rossz képet a szerencsi területen láttam. A nyugat-dunántúli részeken sokkal kedvezőbb a helyzet. Kétségtelen: a kárpótlási, valamint szövetkezeti törvény lehetetlen elnyúj- tása alighanem zavarja az embereket. Viszont az okosabban gondolkodó tsz-ve- zetők szerint azt a nagyapjuk is tudta: aki nem szánt, nem vet, nem is arathat. Az a föld így vagy úgy, azoké lesz, akik ott vannak. Egy biztos: nekik kell megművelni, s ők jutnak belőle jövedelemhez. Ezért nem sok értelmét látom ennek a késlekedésnek. Az előretekintő vezetők nem is ezt teszik. Azt hiszem, van egy bizonyos hangulati háttere a dolognak, -aminek nincs semmi értelme. Azt kellene megérteni, hogy a mienk, és magunknak csináljuk. • önöknek van-e már elképzelésük, hogy mit és mennyit érdemes vetni? — Mi soha többet nem Tisztelt Tunyogi Űr! Szomorúan olvastam levelét, mert egy lezártnak tekintett ügy felelevenítése sohasem szerencsés. A tények a kővetkezők: a Pest Megyei Hírlap munkatársa egy frissiben kiadott KSH-jelentéssel kapcsolatban a napilapoknál szokásos módon telefonon tájékoztatást kért öntől. Olyan kérdésben kért információt — a kisgazdaságok számának csökkenése —, amely évek óta tartó folyamat, és amelyet az agrárgazdaságban már évek óta elemeznek, okait feltárták. ön az interjútól elzárkózott a felkészülés szükségességére hivatkozva, és amint azt augusztus 31-én közzétett levelében is elismerte, egyidejűleg figyelmeztette az újságírót bizonyos szakmai, etikai szabályokra. Amelyek lehet, hogy Ady korában talán érvényesek voltak, de a: elektronikus kommunikáció idején, amikor a tájékoztatás gyorsasága alapvető feltétel, már nyilván nem értelmezhetőek. Az ügy következményei már nálam csapódtak le. Ezért megpróbáltam felhívni önt. Távollétében munkatársával tudtam beszélni, és megállapodtunk abban, hogy az önök által szervezett tájékoztatóra, az önök által kért időpontra, egy másik munkatársat küldünk, aki tudósítást készít e tájékoztatóról. A személyes nézetkülönbséget pedig, miután az nem tartozik a nyilvánosság elé, lezártnak tekintjük. Mindez így is történt. Ezek után az ön levele teljesen lesújtott. Nemcsak azt tartom ijesztőnek, hogy ön egy személyes vitát egy állami hivatal és egy teljes szerkesztőség konfliktusaként kíván feltüntetni, nem csupán az a gondom, hogy Ön a személyét ért vélt sérelmet egy hivatal és egy egész gazdasági ágazat elleni támadásnak tekinti. Éppúgy, mint régen egyes hivatalnokok. Amit igazán ijesztőnek tartok, az a zsarolás és a fenyegetőzés. Levelének második oldalán kilátásba helyezi azt, hogy lapunk információs bojkott alá kerülhet, és megfenyeget azzal, hogy egyéb fórumokhoz fordul. Nem tudom, milyen alapon nyilatkozik ön, mint állami hivatalvezető a gazdaságok nevében. Nem tudom azt sem, milyen fórumokhoz kíván fordulni. Azt azonban tudom, hogy a nekem címzett fenyegetésektől nincs okom megijedni. Tudom azt is, hogy egy hivatalnak, amely az állampolgárok ügyeit intézi alcár közvetve, akár közvetlenül, kötelessége a tájékoztatás. Ezt a kötelességet az 1991. szeptember 1-je óta irányításom alatt álló szerkesztőség nem szegte meg. . , . Jókívánságait éppoly őszintén köszönöm, mint amilyen őszintén azt Ön kinyilvánította. Tisztelettel: Tallós Emil főszerkesztő fogjuk megmondani, hogy miből mennyit vessenek. Annak az irányítási módszernek már vége. Befolyásolás van. Gyakorlatilag kértük, hogy kevesebb búzát, több kukoricát. Ezt a piac magától is visszajelzi ám, csak figyelni kell rá. Azonkívül lesz égy nagyon jó megoldás: a terméktanácsok rendszere. Ahol szépen leültetik a termelőt, felvásárlót, feldolgozót — szinte a fogyasztót is —, és megbeszélik a témát. Itt még nem, de az agrárpiaci bizottságban már jelen lesznek a minisztériumok képviselői. Akik azt mondják, kérem, ennyi a belső fogyasztás, ennyit tudunk exportálni bizonyos mértékű támogatással. Ezt bírja el az ország. Ezek fogják meghatározni a mennyiségeket. O Az ön kinevezését az FKGP néhány prominens személyisége nehezményezte. Eltelt pár hónap. Érzése szerint tudott-e a kételkedőknek bizonyítani? Biztosabban ül-e most a miniszteri bársonyszékben? — Ebben az úgynevezett bársonyszékben életemben nem éreztem jól magam. Nem egy kényelmes ülőhely. Azt viszont érzem, hogy a munkatársaim nagyobb bizalommal vannak irántam, mint öt-hat hónappal ezelőtt... A kormányon belül látom a pozícióm — azt hiszem, nincsen baj. Ám az agrártárca nem derűs. Itt állandóan gondokkal kell mostanság viaskodni. És attól tartok, nehézségek akkor is akadnak majd, amikor jobban csatlakozunk a Közös Piachoz. Az utóbbi tárgyalásain tessék megnézni, mit csinálnak. Mindenesetre, ha valahol, a mező- gazdaságban -van gond. Amit nekünk vállalni kell. Az is kétségtelen, az agrárágazat az, amelyik igazából segít és megcsinálja a maga exportját.- Fehér Ferenc SZAJTATVA A bűn ideje Meredek lajtorján igyekszik felfelé az alvilág. Az országoshoz hasonlóan a megyében is gyorsan növekszik az ismertté vált bűncselekményeknek a száma. Az év első felében, a tavalyi kezdő hal hónaphoz viszonyítva, 43,? százalékkal ugrott meg a közvádas bűncselekményeknek a mennyisége. Ez bizony aggasztó gyarapodás, a mérték jól illusztrálja n közbiztonsági helyzete t. Korábban szinte kialakult rendje volt annak, a különböző bűn- cselekmények mely napszakokhoz köthetők. Szájtátva hallgatom mostanában a bűnüldöző szakemberek tapasztalatait arról, miként terjed időben is a bűn, az elkövetők miként fütyülnek a különleges hagyományokra. Szinte teljesen új jelenség a korábban tipikus esti. éjszakai órák helyett a fényes nappal elkövetett rablás. Változott a bűn ideje a betöréses lopások esetében is, egyre több az olyan ügy, amikor a tettes a tulajdonos rövid idejű távoli étét használja ki — akár kora reggel is vagy éppen délben —, szemben a hagyománnyal, a hosszabb időre magára hagyott épületek, lakások kifosztásával. Különösen az üdülőterületeken nőtt meg a szinte néhány perc alatt lezajló besurranásos betöréses lopásoknak a száma, s amint a szakemberek hangoztatják, feltűnő az elkövetők merészsége, mondhatni, szemtelensége. Az első félév adatai alapjait az idén várhatóan kétszer annyi(l) bűncselekményt kell elszenvednünk. mint csupán két esztendeje, 1989- ben. Ami annyit tesz, hogy a félmillió közelébe kerül az ismertté vált bűncselekményeknek a száma. A bűn ideje ezek szerint átvitt értelemben is tágul, nem csak napszakokra érthető, hanem hónapokra, évekre szintén. A társadalom önvédelmi reflexei berozsdásodtak? MOTTÓ Januáriól minden esziendőben Már az orvosunkra is szavazhatunk Vgrászerü változás várható január 1-jétől az egészségügyi alapellátás rendszerében. A tervezett módosításokat a Népjóléti Minisztérium által kidolgozott cselekvési program tartalmazza. A dokumentumot a minisztérium széles körű vitára bocsátotta, s csütörtökön Andréka Bertalan helyettes államtitkár már a véleménycsere tapasztalatairól is beszámolhatott. Az egészségügyi alapellátásban csaknem teljes- körüen, azaz a felnőtt és gyerek körzetekben a polgárok dönthetnek: melyik körzeti orvos tudására bízzák gyógyulásukat. (A fogorvosi körzetekben csak később vezetnék be a szabad orvosválasztást.) A tervek szerint minden évben egy előre meghatározott időben lehetne voksolni az orvosokra, s ez a döntés a következő évi szavazásig szólna. A minisztérium statisztikái szerint a lakosság 60-65 százaléka évente legalább egyszer orvoshoz megy, így várható, hogy előbb-utóbb mindenki személyes kapcsolatba kerül orvosával. A választás természetesen nem kötelező, aki nem választ mást, azt a területileg illetékes orvos kezeli majd. Az új szisztéma változást hozhat az orvosi jövedelmekben is, hiszen mód nyílik a „közmegelégedés” mérésére. Az orvosok fizetése a tárca reményei szerint emelkedhet, s szoros kapcsolatba kerülhet szaktudásukkal, az általuk ellátott körzet sajátosságaival, munkájuk hatékonyságával is. A jövő év közepén azután elkezdődhetne a szakorvosi ellátás rendszerének korszerűsítése, majd ezt követően a kórháái ellátás reformja is. Érd, Százhalombatta Bűnmegelőzési kiállítás Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi kiállítás lesz szeptember 24—25-én Érden, majd 26—27-én Százhalombattán, a Művelődési Központban. A gyártó és forgalmazó cégek bemutatják elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi jelzőriasztó és biztosító készülékeiket, berendezéseiket. Szakemberek válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Az érdi rendezvényt dr'. Balatoni István ezredes, a A ORFK bűnügyi főigazgatóhelyettese, a százhalom- battait dr. Komáromi István alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője nyitja meg. Feljelentés ismert tettesek ellen Pecsétbontás vagy betörés? Az MSZOSZ szerint betörés történt csütörtökön délelőtt a Tárogató úti szakszervezeti iskolában. A szövetség birtokháborításnak minősíti az esetet, és Répadömping Ä:'~ , -- ** ~"s P‘' * ' rn zr- ■ mm má Idén igazán kedvező volt az időjárás a mezőgazdasági munkákra; ezt a bőséges termés i-. bizonyítja. A héten megkezdték a cukorrépa betakarítását. A Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerli kerületében a legkorszerűbb, nagy teljesítményű gépekkel szedik a répát, amelyet a földekről egyenesen a Szolnoki Cukorgyárba szállítanak az ütemezés szerint (Erdős! Ágnes felvétele) feljelentést tesz ismert tettesek ellen. Csütörtökön délelőtt a Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet és a Világi Zsidó Iskola Alapítvány közötti szerződés alapján az épület 8 szobájának lezárt ajtaját kinyitották az MSZOSZ állítása, illetve megfogalmazása szerint a VIKSZ és a Munkástanácsok Országos Szövetsége képviselői. A szobákban, mint ugyancsak állítják, több millió forint értékű különféle fel- szerelési tárgy található. Az MSZOSZ illetékesének ezzel kapcsolatos tájékoztatóján elmondták: az iskola portaszolgálata értesítette a rendőrséget, az kiszállt a helyszínre, de hivatalos jegyzőkönyvet nem vett fel. A MSZOSZ szerint később a rendőrök azt az utasítást kapták a kapitányságtól, hogy ne foglalkozzanak az üggyel. Az MSZOSZ a feljelentésen túl a legfőbb ügyészhez kíván fordulni annak megállapítása érdekében, hogy jogosult-e szerződést kötni, intézkedni az a VIKSZ, amely a törvényi rendelkezéstől eltérő módon egy szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ és több más szak- szervezeti konföderáció közös képviselője nélkül, csak két szakszervezeti szövetség részvételével — tehát jogellenesen — hoztak létre. "y#|jap
