Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

Mesferdetekiévek a Fehér Gyűrűben Csilingelő a WC-ajtón A zene végigkísérte az életét Egyesültek, kettéváltak 8 Annak idején, amikor a Pest Megyei önkor- ^ mányzati Hivatal irodái megalakultak, Művelő- ^ dési és Népjóléti Iroda néven állt össze az a csa- pat, amely a régi megyei tanács egészségagyi és ^ művelődési osztályának feladatait vette át. Veze- 8 tőjük dr. Felmérni István, korábbi egészségügyi 5 osztályvezető lett. Kinevezését követő beszélge- ^ fésűnkben akkor elmondta: az új helyzet kíván- § ta. hogy e két területet egy szervezet, egy ember 8 fogja össze, mivel igen sok a munkában az átfe- § dés. tonsági berendezéssel óhajt­ja felszerelni az otthonát, nincs kizárva, hogy pan- csernak fizeti ki a kemény ezreseket. Mint Dobos Já­nos mondta, ma még «ki­fordul, hogy a WC-ajtóra is csilingelőt szerelnek, az­után mégsem bizonyul jó­nak a túlbiztosított beren­dezés. Persze a legkiválóbb de­tektívek is a piacról élnek. Nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a tanácsadás, de mint elhangzott, a szolgáltatás ára a megbízatásra fordí­tott. időtől függ. De nem küldik el a hozzájuk for­duló kispénzű embereket, a nyugdíjasokat sem. Természetesen nem ve­szik át az aktív rendőrök szerepkörét, adott esetben megmondják, hogy fordul­jon az ügyfél hozzájuk. De számos olyan ügy adódhat, amelyre a leterhelt szerve­zetnek már nem marad ide­je. Mint ígérik, három kér­déssel már felderítik, mi­ről is van szó tulajdonkép­pen. Például, hogy valós-e a fenyegetettség, vagy ne­tán gyengébb idegzetű a hozzájuk forduló. A tájékoztató után meg­kérdeztem az egyik mas- terdetektívet: — gyilkossági ügyekkel is foglalkoznak, Láposi úr? — Hát az attól függ — hangzott a válasz, majd két kérdés következett: A rend­őrség nem tudott semmit kideríteni? Öngyilkosság­nak könyvelték el? Beval­lom, hogy szerencsére nincs konkrét ügy, csak kíváncsi voltaim. Ga. J. Hát bizony nincs is szo­morúbb látvány, mint a hal nélkül, üres szákkal haza­ballagó horgász. Pedig, ha jön a hétvége, és az idő is jó. több százezer ember fog­ja a botját, indul, hogy hó­doljon szenvedélyének, a pecázásnak. Nem tévedés ez a nagy szám, hiszen a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség közel 370 ezer tagot tart nyilván. Ha a különféle el­várásokat is hozzávesszük, bizony bőven aktul felada­ta a szövetségnek. Mert ugyan melyik az a horgász, aki ha üres kézzel tér haza, az időjárás és a halak után ne a MOHOSZ-t szidná az elmaradt fogásért? Kevés a hal, nincs rendesen telepít­Az azóta eltelt idő alatt azonban a feladatok oly­annyira megszaporodtak és sokrétűvé váltak, hogy szeptember 1-jétől, amint arról lapunk is hírt adott: már, a két egykori osztály- ismét kétfelé vált. A nép­jóléti iroda vezetője vál­tozatlanul dr. Felmérni Ist­ván maradt, a művelődési iroda vezetőjévé pedig No- seda Tibor osztályvezetőt léptették elő. Kinevezése alkalmából arra kértük, beszéljen eddigi életútjá- ról. — Budapesten születtem — mondta Noseda Tibor —, 1942. augusztus 6-án, te­hát az oroszlán jegyében, amely közismerten uralko­dó típust takar. Mindig olyan foglalkozást válasz­tottam, ahol vezetőként dol­gozhattam; már első mun­kahelyemen is, a kispesti Rózsa téri általános iskolá­ban. Itt különleges társa­dalmi érzékenységet szerez­tem, hiszen a munkásne­gyed — a Vörös Csillag Traktorgyár és a Lőrinci Hengermű — közelsége miatt a legproblémásabb, legmélyebbről jövő rétegek­től kezdve, a — már az ak­kori viszonyok közt is — igen nagy jólétben élőkig a legkülönbözőbb emberek­re, füstölögnek mérgesen. Mondják, holott tudják: a horgászvizek nagy részénél csupán telepítéssel oldható meg az utánpótlás, lévén a természetes szaporulat el­enyészően kevés. A MOHOSZ-nak az or­szágban több helyen van halnevelő tava. Szakembe­rek tucatjai szorgoskodnak azért, hogy legyen elegendő méretes ponty a telepítésre. Ha a pecás autójával a fővárosból a Velencei-tóhoz tart, úgy jobb kéz felé, Ba­racska magasságában lát­hatja a MOHOSZ Kajászói Halgazdaságát. A tavaly lé­tesült halnevelő tavakban idén már mintegy 100 ton­na két- és háromnyaras ponty fejlődik, várja a ki­kel siker-ült itt megismer­kednem. Sok cigány tanuló járt hozzánk. Érzékeny, fo­gékony gyerekek, akiknek ha eltérő gondolkodási struktúráját át tudtuk ven­ni. szép eredményeket le­hetett velük elérni. Kispestire kerülőúton ju­tottam. Érettségi után két­szer is jelentkeztem a Ze- neakadémiara, de neon vet­tek fel. Utólag mégsem ér­tékelem kudarcnak, hiszen a z-ene egész életemben vé­gigkísért, bármit csinál­tam. Diplomámat végül is a szegedi pedagógiai főisko­lán szereztem. A műszaki ismeretek tanáraként dol­goztam csaknem tíz évig, két kispesti általános isko­lában. Ezt követően, a bel­városi főplébánia főállású orgonistája lettem. Szerzett szakmámat azóta kerülöm, mert úgy látom, nincsenek még meg az oktatásának feltételei. Amit ma taníta­nak politechnika címszó alatt, az merő idő-, anyag- és pénzpocsékolás. Elha­tároztam tehát, hogy a ze­ne mellett maradok. Idő­közben elvégeztem a kán­torképzőt, majd később megalapítottuk ennek egy továbbképző változatát is. A 70-es évek végén egy szállítást. Ezekben a he­tekben az itt dolgozók ké­szülnek az őszi lehalászás­ra, atni a horgászoknál a telepítést jelenti. A kisze­dett halak nyomban útnak indulnak az egyesületek és az intézőbizottságok hor­gászvizeibe. Mint képünkön is látha­tó, az egyik tóból kerítő­hálóval halásszák le a megszüntetett zámolyi víz­tározóból idehozott hatal­mas, 10-15 kilós busákat. Most még ezek kerülnek a hálóba, de októberben már a mindenki állal kedvelt pontyok költöznek majd új szállásukra a kajászói ta­vakból. Kép és szöveg: Hancsovszki János meghívás alapján a krisz­tinavárosi templom karna­gya lettem, majd a sopro­ni zeneiskola tanára és a: ottani szimfonikus zene kar karnagya. Erről az ál lásomról azonban nem sok kai később le kellett mbn- dánom, mert lakásom ::> vábbra is Budapestért Volt Megváltam a krisztinavá rosi plébániától, és a Va sas Művészegyüttesnél kap tam művészeti vezetői ál lást, ahol Vas Lajos kar nagy mellett a zenekar má sodkarmestere és a fúvós zenekar vezetője lettem Később vonószenekart i. alapítottam, részben a Va sas Művészegyüttes tag iáiból. Sajnos, négy-öt é« működés után megszűnt és mive] léte mindvégii Súrlódásokat okozott a Va sas Művészegyüttessel, íg; tőlük is megváltam. Énektanári állást keres tem, így kerültem a Józse Attila lakótelep egyik általá nos iskolájába, majd in nen a József Attila Gim náziumba. Kilenc évig ta nítottam itt. Igazgatón! minden lehetőséget meg adott, hogy az általam jó nak ítélt módszereket al kalmazhassam. Szabadó] oktathattam egyházzenét javíthattam a téves tan kö-nyvszövegeket. Karácso nyi koncerteket rendez tünk, s ehhez természete sen kamarakórust szervez tem. Tagjaiból egy fakul tációt is alakítottam. Elsők ként az országban diák jaim énekből érettségiz hettek; már eleve így készí tettem fel őket. Ugyanez i társaság alkotja ma a szer vita templom kórusát. It jómagam egyébként 11 éve korom óta orgonátok. Amikor 1991-ben az ö.n kormányzati hivatal meg alakult a megyénél, és mű velőd-ési osztályvezetőt ke restek, már éreztem, hog; a József Attila Gimmá ziumból el kell jönnöm Akkor kilencedik éve tani tottam ugyanazt a tananya got, hét párhuzamos ősz tálynak. A munka kezdett rutin ná válni számomra. A me gye által felkínált beosz tást azért vállaltam e! mert úgy éreztem, széles; rálátásom a Magyarorszá gon ma dolgozó tanáról helyzetére. Anyám is tanú volt, és van róla sejtésem milyen irányban keilen haladni. Sok dolog ma nen anyagi, hanem szemlélet kérdés, habár az oktatásra művelődésre fordíthat« költségvetési tételek való ban nagyon alacsonyak Nehéz lesz tehát a refoi- mot végbevinni! Szegő Krisztina Szomorú szakosok szerencséje A krimiirodalom szabályai szerint először a hely­színt kell bemutatni. A Fehér Gyurii Közhasznú Egyesület klubja egy pincehelyiség a fővárosban, • Balassi Bálint utca 27. szám alatt. Félhomály van. csak néhány rejtett lámpa világít. Az egyesület egyébként nemzetközi szervezet, mely német minta alapján Nyugat-Európa 15 országában és az USA- ban szerveződött. Magyarországon 1S89. december 8l én alakult meg, a bűnözés áldozatainak támo­gatására és a bűncselekmények megelőzésére. Nem véletlen tehát, hogy éppen itt tartotta .sajtótájé­koztatóját szeptember 18-án délelőtt az aznap megalakult MftsterdeteKtív Iroda. Ezen a címen eddig egy havonta megjelenő kri- imfodyóiratot ismertünk, de természetesen nem plá­gium, hogy az új iroda is ezt az elnevezést viseli. Mint megtudtuk, kft.-ben együttműködnek a szer­kesztőséggel. S ha az iroda munkatársait bemutatjuk, már nyilvánvalóvá válik, hogy törvénytelenségről itt igazán nem lehet szó. Az Ismert bűnüldözők: dr. La­post Lőrinc vezérőrnagy, dr. Dobos János ezredes, továbbá két kiváló elméleti szakember, dr. Tóth Tiha­mér ezredes, a hazai vikti- mológia tudományának megteremtője és a bűncse­lekmények prognosztizá- ciójával foglalkozó dr. Déri Pál ezredes. Jelenleg már nyugdíjasok, sok évtized gazdag tapasztalatával a tarsolyukban. És a témánál maradva, a bűnügyi iroda­lomból ismert detektív- óriások sem voltak már fia­tal emberek. Elég. ha a szürke agysejtjeit igencsak jól -használó Poirot urat, Maigret felügyelőt, vagy éppen Miss Marple-t em—1 lítjük. S hogy miért van szük­ség a Mesterdetektív Iro­dára? Mint a tájékoztatón is elhangzott: az elmúlt öt évben az ismertté vált bűn- cselekmények száma S6.5 százalékkal növekedett. Az idei év prognózisa pedig még szolidan is kb. félmil­lió ismertté vált bűncse­lekményt ígér. És akkor még hol vannak azok, ame­lyekről senki sem tud, ame­lyek rejtve, titokban ma­radnak? Az emberek többsége pe­dig nemcsak fél, de felké­születlennek is érzi magát. Jóformán semmit sem tu­dunk tenni az egyre szem- telenebbül, nyíltabban és durvábban támadó bűnö­zőkkel szemben. Mit ajánl tehát a Viseg­rádi utca 33. szám a'latt megnyíló Mesterdetektív Iroda? Az ismert szakem­berek meghallgatják a ta­nácsokért jelentkező ügyfe­leket. Természetesen a leg­teljesebb diszkréciót biz­tosítják, ha pedig ez törvé­nyesen ' is engedélyezetté válik, tervezik magánnyo­mozói tevékenység beve­zetését is. Addig pedig elméleti és gyakorlati tanácsokat ad­nak a vagyonvédelemmel vagy más jogorvoslásra vá­ró problémákkal kapcsolat­ban. Az igényeket adott esetben kiközvetítik az ez­zel foglalkozó szervezetek­nek. Például, ha valaki biz­BIRKABOGYÓBÓL ARANYTOJÁS A kirgiz kábítószer­csempészek felfedezték az aranytojást tojó tyú­kot. A nevezetes haszon­állat négy lábon jár és juh nak, közismertebb nevén birkának hívják. A leleményes drogter­mesztők és -kereskedők ugyanis rájöttek, hogy megspórolhatják a vad­kender hasissá történő bonyodalmas feldolgo­zását, és sajátságos tech­nológiát dolgoztak ki a hasis természetes előál­lítására. Ennek lényege, hogy alaposan kiéhezte­tett birkákat hajtanak a Vadkendeíföldré. Az igénytelenségükről is­mert jószágok szorgal­masan felfalják a takar­mánynak még nagy jó­indulattal sem nevezhe­tő növényt, amelyre amúgy rá sem bírnak nézni. A moszkvai Komszo- malszkaja Pravda be­számolója szerint a töb­bi már technika, azaz inkább technológia kér­désé. Az értékes mel­léktermék ezúttal főter­mékké lép elő golyócs­kák formájában, amely­nek jó ára van a fekete­piacon. Ráadásul az agyafúrt kábítószer-kereskedőket még csak felelősségre sem lehet vonni, hiszen a juhtrágya-kereskedést nem tiltja a törvény ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom