Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

ÁTADTÁK A SZÍNIKRITIKUSOK DÍJAIT Törőcsik a toplista élén Az 1979/80-as évadban ad­ták át először a színikriti­kusok díját az évad legjobb rendezéséért, alakításaiért, díszlet- és jelmezterveiért, illetve a bemutatott leg­jobb új magyar drámáért. Ezzel a díjjal semmi egyéb nem jár, mint egy díszes oklevél és egy szép bronz­plakett. Értéke eszmei. Je­lentősége abban áll, hogy a színikritikusok nyílt, névvel vállalt véleményal­kotása alapján, a többségi elvhez igazodva értékeli az évadot, nem zárva ki a vélemények szóródását, az ellenvéleményeket sem. Miután az egyes szavazatok a Színház című folyóirat­ban napvilágot látnak, ma­nipulálás nem lehetséges. A díjazás mindig csak abból az összteljesítmény­ből meríthet, amit az évad nyújtott. Így a mindenko­ri díjlista valamelyest az évad tükre is. Az idén ez különösen így volt. Az 1990/91-es színházi szezon­ban folytatódott az a ten­dencia, amelyet már az el­múlt egy-két évadban meg­figyelhettünk, nevezetesen: • legtartalmasabb színhá­zi értékek nem a nagy szu­perprodukciókban, hanem a kisebb, kamarajellegű előadásokban születtek. Kern magyar sajátosság ez, európai jelenség. A nagy «zínházakban inkább a szó­rakoztató műfajok kapnak helyet, a bensőséges, az em­beri konfliktusokhoz közel hozó művek, előadások in- timebb térre kerülnek. Törőcsik Mari átveszi a díjat a Színházművészeti Szö­vetség színikritikus tagozatának elnökétől, Koltai Ta­mástól (Kékesdy Károly felvétele) Ezért aztán a most kiadott díjak is olyan előadásokat jutalmaznak, amelyek szin­te kivétel nélkül az ember és a világ kapcsolatát elem­zik, e kapcsolat ellentmon­dásait sem titkolva el. Az 1990/91-es évad leg­jobb új magyar drámája díjat nem adták ki; nem született olyan mű, amely­re a kritikusok többsége szavazott volna. A legjobb rendezés díját a szolnoki színházban García Marquez Száz év magány című re­génye adaptációjának szín- reviteléért Taub Jánosnak adták. Ugyanennek az elő­adásnak a női főszereplőjé­nek, Törőcsik Marinak ítél­ték a legjobb női alakítás díját. A legjobb férfi ala­kítás díját két darabban (Leonce és Léna, Az út vé­gén a folyó) játszott szere­peiért a fiatal Szarvas Jó­zsef, a legjobb női epizód­alakítás díját Pap Vera (szintén e két darabban nyújtott alakításaiért), a legjobb férfi mellékszerep­lő díját Derzsi János Az út végén a folyó című darab­ban játszott szerepéért ér­demelte ki. A legjobb dísz­let díja (Valahol Oroszor­szágban, Kaposvár, A tit­kos elragadtatás, Katona József Színház) Antal Csa­ba kapta. A legjobb jelmez díját nem adták ki. Kü- löndíjjal jutalmazták vi­szont Eszenyi Enikőt, a Leonce és Léna rendezé­séért. (t. i.) // Ősszel jobban kuncog a krajcár Fejreállt a tanszer akció Ilyenkor szeptemberben, a tanévkezdést követő napok­ban azoknak a családoknak a tagjai, ahol még vagy már Iskolába járó gyerekek vannak, biztos, hogy legalább egyszer-kétszer megfordulnak a papír-írószer boltokban. Nem véletlen, hogy a Pest Megyei Önkormányzati Hi­vatal Kereskedelmi és Piacfelügyelőségének munkatár­sai augusztus végére, szeptember elejére tették azt az el­lenőrző kőrútjukat, melynek során az iskolaszereket vizs­gálták. A két hét alatt a megyé­ben közel húsz üzletben — állami, szövetkezeti áru­házban, Piért és maszek boltokban — fordultak meg. Örvendetes _ tapasztalatként könyvelték él, hogy a meg­látogatott boltokra nem volt jellemző a szeptemberi tü­lekedés. A korábbi évek­hez képest a forgalom egyenletesen oszlott el, s ez a szakemberek vélemé­nye szerint annak köszön­hető, hogy már nyáron is több helyen volt kedvez­ményes vásár. A vevőknek az idén kevesebbet kellett bosszankodniuk a hiánycik­kek miatt is, csupán ese­tenként a rajzszeg, hurka­pálcika, korong, a 3 B-s ceruza beszerzése okozott gondot, de a zavar csak át­meneti volt. Akinek iskoláskorú cse­metéje van, az tudja, hogy nemcsak a tanári lista tel­jesítése okoz gondot a szü­lőknek, hanem az is, hogy a füzetek, tanszerek kifize­tésekor egyre mélyebben kell a zsebbe nyúlni. Sok helyen az önkormányzat sem tud anyagi segítséget nyújtani, ezért nem mind­egy, hogy ki mennyire tud­ja kihasználni az adódó kedvezményes akciókat. Ezekkel kapcsolatban a Ke­reskedelmi és Piacfelügye­lőség munkatársai jó pél­dával is találkoztak, Gö­döllőn a Szevak kereske­4 "Sorlap delmi és szolgáltató kft. üzletében a Piért leszállí­tott árainál olcsóbban le­hetett megvenni a füzete­ket. A kft. ugyanis a Ba- latonfűzfői Papírgyárban kedvezményesen vásárolt, s ezt az árcsökkentést to­vábbadták a fogyasztók­nak. A vevők jó kiszolgá­lását tapasztalhatták az el­lenőrök az érdi Skála Áru­házban is, ahol a nem ép­pen olcsó, előre összeké­szített füzetcsomagok áru­sítását az eladók meglehe­tősen rugalmasan kezelték, kérésre szétbontották a csomagokat, a nem szüksé­ges árucikkeket kivették belőlük, vagy éppen kíván­ságra másfajta összeállítást készítettek. A vizsgálat során most is előfordult, hogy több he­lyen a kereskedők elmu­lasztottak számlát adni, s az ellenőrző körút árnyé­kos oldalára tartozik a Senior Váci Kötöttárugyár mintaboltjának esete is. A jó minőségű pólóiról, sza­badidőruháiról híres gyár üzletében ugyanis elhatá­rozták, hogy vevőcsaloga­tóként az iskolaköpenyek, sportruhák mellett az idén tanszereket is árusítanak. Ügy tűnik azonban, hogy e téren hiányzott a kellő tapasztalat, a vizsgálat so­rán ugyanis kiderült, hogy a füzetcsomagokon feltün­tetett árak sok esetben nem stimmeltek. Volt, hogy egy­szerű összeadási hiba miatt kellett a vevőknek többet fizetniük, de előfordult csomagból. A Kereskedelmi és Piacfelügyelőség mun­katársai úgy vélik, nem szándékos túlszámlázásról volt szó, hiszen találtak olyan tanszercsomagot, amelynél a saját kárukra tévedtek. A hozzá nem ér­tést bizonyítja, hogy az előre összeállított pakkok ba olyan árucikkek is ke­rültek — például elsősök­nek drága színesceruza készletek — amelyek meg­vétele nem tartozik az elő­írt tanszerek közé. Való­színű, hogy ez esetben sem a becsapás volt a cél; úgy tűnik, a nem szakmabeliek nek egy elfekvő tételt sóz­tak a nyakukba. H. É. Jogi tanácsok 15lefékmentes-e <ta tulajdoni lap-máso­lat? • Lemondhatnak-e a jogosultak kárpótlási igényükről? • Házasságkö­tés külföldivel # Sok olvasónk érdeklő­dik, hogy jogszerűen fizet­tettek-e egyes földhivata- tok a tulajdonlap-másolato­kért illetéket, annak ellené­re, hogy kárpótlási kérel­mükhöz igényelték, míg más földhivatalok ingyene­sen adták ki a tulajdoni- lap-másolatokat. A kárpótlási igények ér­vényesítéséhez minden ál­lamigazgatási szerv, így a földhivatalok, levéltárak, polgármesteri hivatalok, kárrendezési hivatalok el­járása illetékmentes, a tu­laj donilap-másola tokát, illetve más bizonyító ok-, iratokat ingyenesen tartoz­nak kiadni a kérelmezőnek. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellék­letének IV. 4. pontja alap­ján ugyanis „illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges”. A tulajdonvi­szonyok rendezése érdeké­ben, az állam által az ál­lampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott ká­rok részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. tör­vény (röviden: kárpótlási törvény) 12. §/(6) bekez­désének rendelkezése alap­ján pedig a kárrendezési hivatalok előtt induló eljá­rások illetékmentesek, te­hát a kárpótlási igényekhez kért tulajdonilap-másola- tok vagy egyéb bkiratok il­letékmentesek. £ Lemondhatok-e egy nyilatkozattal Magyarorszá­gon élő testvérem javára kárpótlási jogosultságom­ról — kérdezi egy New Yorkban élő üzletember. A polgári törvénykönyv öröklési jogi rendelkezései szerinti lemondást a kár­pótlási törvény nem teszi lehetővé. A törvény ugyan­is speciális jogutódlási sza­bályt állít fel, mely eltér a Ptk.-ban meghatározott öröklési szabályoktól. Az eltérés lehetőségét az Al­kotmánybíróság is megerő­sítette, mivel a kárpótlás során az állam olyan tulaj­dontárgyak utáni részleges kárpótlást biztosít, amelyek — az időközbeni államosí­tásra tekintettel — nem ké­pezték a jogosultak hagya­tékát. Abban az esetben tehát, ha az egyik jogosult leszármazó kárpótlási igé­nyét a törvény által meg­határozott eljárási rend szerint nem érvényesíti — az őt megillető kárpótlási igény elenyészik. Külföldön élő jogosul­tunknak ezért azt javas­lom, hogy a kárpótlási nyomtatványok (külképvi­seleteken is beszerezhetők) töltse ki, aláírását hitelesít­se (ugyancsak a követségen) és küldje el a Fővárosi Kárrendezési Hivatal (Bu­dapest, Városház u. 9—11. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 377.) címére. Magyar- országon élő testvére szin­tén nyújtsa be kérelmét, és a megfelelő okirati bizonyí­tékokat, s így mindketten külön-külön megkapják kárpótlási jegyeiket. A kár­pótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kár­pótlás összegének megfele­lő, az állammal szemben fennálló követelést névér- tékben megtestesítő érték­papír, így nincs akadálya annak, hogy külföldi olva­sónk kárpótlási jegyeit szándéka szerint testvéré­nek ajándékozza. • Magyar állampolgársá­gú vőlegényemmel Magyar- országon szeretnénk házas­ságot kötni, de bizonytala­nok vagyunk házasságköté­sünk jogi feltételeiben, nem tudjuk, milyen hivatalos eljárás szükséges — Írja egy román állampolgár olva­sónk. A házasulóknak a lakó­helyük szerint illetékes anyakönyvvezetőt kell fel­keresniük a házasságkötést megelőző eljárás lefolytatá­sához. A külföldi állampol­gárnak, illetve a Magyar- országon tartózkodó honta­lan vagy vitás állampolgár­ságú személynek megfelelő­en igazolnia kell, hogy há­zasságkötése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Az anyakönyvvezető emellett vizsgálja azt is, hogy a magyar családjogi törvény­ben foglalt előfeltételek fennállnak-e. Az anyakönyvvezető a fe­lektől bekéri a szükséges okiratokat (az esetleges Ko­rábbi házasság megszűnését igazoló okiratokat is — ha a házasuló személyi igazol­vánnyal nem rendelkezik —• pl. a volt házastárs ha­lotti bizonyítványa, a há­zasság felbontását vagy érvénytelenné nyílvan-'tá- sát tartalmazó jogerős bí­rósági határozat, a názas- társat holttá nyilvánító vagy a halál tényét megál­lapító jogerős bírósági ha­tározat) és az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet és a szüksé­ges okiratokat felettes szervéhez felterjeszti annak elbírálására, hogy a külföl­di Okiratok megfelelöek-e, kivéve, ha a külföldi háza­suló az igazságügyminisz­ter felmentését ez alól meg­szerezte. Olvasónk és vőlegénye tehát a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőt keresse fel, csatolja a szük­séges okiratokat (vagy azok hiteles másolatát), to­vábbá a tanúsítványt ar­ról, hogy házasságkötésük a román jog szerint nem ütközik akadályba. Abban az esetben, ha ez utóbbi feltételt teljesíteni olva­sónk nem tudja, a tanúsít­vány alóli felmentést az igazságügyminisztertől ké­relmezheti. Az Igazságügyi Miniszté­riumban a felmentés kiadá­sához be kell majd mutatni személyi igazolványát csa­ládi állapota hitelt érdem­lő megállapítására, illető­leg, ha személyi igazolvá­nya nincs vagy az abban szereplő bejegyzés már nem helytálló (olvasónk esetében a „házas” bejegy­zést volt házastársa halálát követően nem módosítot­ták), ez esetben az utolsó állandó romániai lakóhely prefektúrájának ún. lak­hely bizonylatát, igazolását (averencia) szükséges be­szerezni, annak bizonyítá­sára, hogy a bejegyzéssel ellentétben házassági köte­lékben jelenleg nem áll. Az igazságügyminiszter ezen okiratok alapján dönt a tanúsítvány alóli felmen­tés megadásáról. Az anya­könyvvezető a harmincna­pos várakozási határidő számításánál figyelembe veszi az Igazságügyi Mi­nisztérium igazolását arról, 'hogy a tanúsítvány bemu­tatása alóli felmentési ké­relem elbírálás alatt áll. dr. Fogarasi Gabriella jogtanácsos A VAD TANÚJA Kisfiú a családi sokszögben A Pest Megyei Bíróság 1991. szeptember 5-én ki­hirdette a nem jogerős íté­letet; négy év börtön em­berölési kísérletért. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett, s lesz majd újabb tárgyalás, a Legfelsőbb Bí­róságon. Az asszony, bár egy késszúrás majdnem ki­oltotta az életét, azóta fel­épült, és beadta a válóke­resetet a vádlott ellen, aki évéken keresztül a férje volt. Kihallgatták a csalá­di háromszög harmadik szereplőjét is; a vádlottnál jóval fiatalabb férfit, vele az asszony azóta összeköl­tözött. A tízéves kisfiú, a gyil­kossági kísérlet egyetlen szemtanúja, nem volt a tár­gyaláson. A bíróság, amikor csak lehetséges, mellőzi a gyermekek kihallgatását, is, hogy valami kimaradt Aiüe a kisfiú vallomását ko­rábban már rögzítették. Megdöbbentő ez az egyéb­ként is véres történet, ab­ból a szempontból ugyan­csak, hogy milyen megráz­kódtatást jelenthet egy nyi­ladozó értelmű emberkének. — Mi történt hát azon a reggelen? Mit látott a kis­fiú? — Én egy nagy durranás­ra ébredtem, arra hogy a fürdőszoba ajtaja becsapó­dott. Azt is hallottam, hogy anyu sikít, majd azt kiabál­ta, hogy Tibi, gyere gyor­san, segíts! Én amikor a nevemet hallottam, gyor­san kiugrottam az ágyból, de apu nem engedett ki a szobából, nekem lökte a fürdőszobaajtót. Mikor be­jutottam anyuhoz, ő már az ágyon feküdt, minden csupa vér volt körülötte, és azt mondta, hogy nem kap levegőt, hívjunk azonnal orvost. Apu elrohant, én először azt hittem, hogy or­vosért megy, de azután nem jött senki, és én szaladtam a szomszéd nénihez, hogy nagy baj van ... Máskor is sokszor volt már vita és veszekedés köztük. Apu minket is fenyegetett azzal, hogy megöl, meg öngyilkos lesz. Petárdát is robbantga- tott elég gyakran, hogy min­ket ijesztgessen... Az asszony nem tagadta, hogy új férfi volt az életé­ben, és a férje sokszor kér­te őt, hogy szakítsanak, de erre nem volt hajlandó. Vi­tatkoztak, veszekedtek, tett- legesség korábban nem volt köztük. Azon a reggelen, fél hat volt, már felöltözött és a szemét festette a tükör előtt, mert indult volna munkába. A tü&örből né­zett a férjére, aki mondta a magáét... ö csak annyit felelt, hogy hagyja békén, mert siet... Azután egy nagy ütést érzett a hátán. Nem gondolta, hogy szúrás, de egyszerre tele lett a szá­ja vérrel. Segítségért kia­bált, orvost kért... Szerencse, hogy a kisfiú gyorsan intézkedett, mert a férfi, aki teherautóba ült — fuvarozó a foglalkozása — nem segítségért indult. Nyíregyházára akart men­ni a szüleihez, de útközben elakadt, mert lerobbant a kocsi... Azután a rendőrök elfogták. Vallomása szerint csak kenyeret akart vágni a kés­sel, az őzlábnyelű disztőr- rel, azután elkapta az in­dulat, és hátbacsapta vele a feleségét. A férfinek ez a második házassága volt, az első fe­leségétől is van öt gyere­ke. Szerelemből nősült, fél­tékenységből szúrt. A gye­rekekre, úgy tűnik, nem gondolt senki... Ga. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom