Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
I. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1991. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ BUDAÖRS & EiiD # SZAZUA»-. - , ^ i'i^íöVuúüáVAll 9 BUDAKESZI # BIATORBAGT • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO 0 PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM MEGMARADTAK A SZAKKOROK A jó légkör kihat A pilisszántói nemzetiségi általános iskola az idei tanévben gazdagabb lett egy nyelvi laboratóriummal, a zsolnaiak ajándékával. A gyerekek szlovák és angol nyelvet tanulnak, utóbbit tavaly, az orosz helyett vezették be a negyedik osztályban. Idén a negyedikeseken kívül az ötödikesek és a hatodikosok is angolt tanulhatnak. A korábban Pilisszent- ivánra bejáró zeneiskolázok oktatását is helyben oldják meg ezentúl. Az ön- kormányzat egy zongorával is öt hegedűvel járult hoz- rá a kicsik zenei képzéséhez. Az érdeklődés jóval nagyobb volt a vártnál; januárban 21 gyerek jelentkezésére számított az iskola, ehelyett szeptemberben 46 elsőst írattak be a lelkes szülők. Pedig itt tandíjat is kell fizetni — igaz, nem olyan sokat, mint mondjuk egy magániskolában, ebben a munkanélküliséggel fenyegetett világban azonban sokaknak havi 150 forint kifizetése is gondot jelent. Az általános iskola zökkenők és megrázkódtatások nélkül kezdte az új tanévet, a tavaly bevezetett új tantárgyak — mint az említett angol, valamint a hit- és erkölcstan — mellett változatlanul teljes számban működnek a már Jól bevált szakkörök. A gyerekek válogathatnak o népi tánc, színjátszó, irodalom, számítógép, biológia és kémia szakkörök között, sőt ha kedvük tarifa, egyszerre több helyre is járhatnak. Az’ iskola fiatal igazgatója, Járai Attila jól emlékezik még saját diákkorára, amikor a tanárok meghatározták, ki hová, hány szakkörbe járhat. (Ez a szokás persze iskolától függött.) Szerinte hasznosabb, ha egy gyerek minden téA Terra Ingatlanforgalmi Kft. a jelenleg még a Dózsa Tsz területét képező nyolc-kilenc hektárnyi föld belterületbe csatolását és azon egy Bürotel Center építéséhez elvi hasznosítási engedélyezését kérte a biatorbágyi önkormányzattól. A képviselő-testület tagjai, bár mindenekelőtt a falu érdekeit tartották szem előtt, mégis hajlottak a mosBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. €> Fogadónap minden hétfőin 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. 6 ^írlav ren kipróbálhatja magát, és utána dönti el, mihez van kedve igazán. Fontos szempont, hogy egyáltalán van miből választaniuk. — önmagában is eredménynek tartom, hogy nálunk megmaradtak. Sok helyről hallottam, hogy anyagi okokból, vagy a pedagógusok kilépése miatt meg kellett szüntetni a szakköröket — vagy jobb esetben csökkenteni kellett a számukat. — Sportolási lehetőségben is ilyen gazdag a választék? — Mivel nincs tornatermünk, az időjáráshoz kell alkalmazkodnunk. Egész évben lehet pingpongozni, ősszel és tavasszal indul a tenisz és a kispályás labdarúgás, téten a teniszt sakk váltja fel. Üszni is visszük a gyerekeket, tavaly a margitszigeti Hajós Alfréd uszodába jártunk. Hogy tornaterem nélkül is lehet szép eredményeket elérni, bizonyítják a pilisszántói iskola kis focistái és sakkozói, akik a megyei versenyeken sikeresen szerepelnek. — A hit- és erkölcstant miért vezették be? — A plébános úr kezdeményezte, mi pedig jó ötletnek tartottuk. Sokszor emlegették korábban, hogy az etikai válság mélyebb a gazdasági válságnál —, erre gondolva vezettük be. Két külön tantárgyról van szó, a hittant a plébános úr tanában oly sokat hangoztatott nézetre: „csak jöjjön a működő töke, mi tárt karokkal várjuk”. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a képviselők reálisan felmérték, hogy nem teljes mértékben igazodnak ki a jelenlegi paragrafusok között, ehhez hozzájárult az is, hogy a testület elé vitt anyag sem volt tökéletesen elkészítve. Szerencsére mégis döntés született: a biatorbágyi képviselő-testület elviekben támogatja a kérvényt, de egy későbbi ülésen az együttműködési megállapodással kapcsoltan ismét megtárgyalni szándékozik. A Bürotel Centerhez a Hungaroscan nevű cég már jelentkezett is tőkéstársnak. Az önkormányzat a cégtől megkérte a szándék- nyilatkozatot, melynek tanulmányozása folyamatban van. — d — tartja, az erkölcstant az osztályfőnökök. — Érezhető-e valamilyen eredmény? — Hittan után olyan átszellemült arcokat szoktam látni, amilyeneket mondjuk egy matematika- vagy li- zikaórán nem tapasztaltam. — Igaz-e, hogy a vallásos nevelés bevezetése szigorúbb iskolai légkört eredményez? Sokan ugyanis egyenlőségjelet tesznek a kettő közé, és azért szorgalmazták a hittanoktatást, hogy a gyerekeket jobban „megfogják”. — Én a demokratikus szellemű iskola híve vagyok. A szabad szellem, a jó légkör kihat a szakmai munkára is. Nem szeretem, nem várom el, hogy ha megjelenek valahol, mindenki vi- gyázzba álljon, csak azért, mert én vagyok az igazgató. A köszönést sem erőszakkal akarom kikényszeríteni a gyerekekből, inkább megpróbálok olyan légkört teremteni, hogy az egymás iránti megbecsülésből és szeretetből köszönjenek. (pachner) A második világháború kitörése előtt, 1938-ban az ország 6899 hatosztályos elemi iskolája közül 4643 az egyházak s főleg a katolikus egyház kezében volt. A 64 tanító- és óvónőképzőből 50, a 156 gimnáziumból 87 volt felekezeti, közöttük nagy múltú, országos hírű alma materek. A hatalom igénybe vette ugyan az egyházak föld* birtokát, de egyéb tulajdonát, érdekeltségeit és funkcióit teljesen érintetlenül hagyta. Sőt a szegényebb egyházközségeknek — tekintet nélkül felekezeti hovatartozásukra — 1945 szeptemberéig 20 ezer ka- tasztrális hold földet juttatott, a hitélettel és a közoktatással kapcsolatos teendők zavartalan ellátását pedig az állami költségvetésből támogatta, 1945—.1946-ban a Függetlenségi Fronton és a kormánykoalíción belül még fel' sem merült az iskolák államosítása és az iskolai vallásoktatás. A koalíciós pártok 1948. március ll-i pártközi értekezletén — az új kormányprogram kidolgozásával összefüggésben — a Kisgazdapárt képviselője felvetette a fakultatív vallásoktatás bevezetését minden iskolában. A Kisgazda- párt — személy szerint Nagy Ferenc pártelnök és miniszterelnök — célja e radikálisnak tűnő javaslattal az volt, hogy igazolja a baloldali pártokkal való együttműködési szándékát. Másfelől pedig azt remélte, hogy a fakultatív vallásoktatás bevezetése hosz- szabb időre elodázhatja az egyházi iskolák államosítását. Mindszenty József bíboros azonban kezdettől Biatorhágy Jön a külföldi töke? Vállalva a gondokat Jól megérteti magát Gyerekek az udvaron. Játszanak. Néhány pedagógus figyelő szemmel nézi őket. Az egyik gyermek tolókocsiban. Tekintete a pajtásain, akik a homokozóban építgetnek. Felszabadultan. Az ia mosolyog, akit betegsége megfoszt attól, hogy együtt szaladgáljon a többiekkel, vagy várat emeljen a homokból. Kisebbek, nagyobbak vannak együtt, úgy tűnik, értik egymást. Sőt kedvelik, mert jó így együtt. A helyszín a százhalombattai 3. számú óvoda, ahol szeptember elejétől kezdődően mozgássérült és értelmi fogyatékos gyermekek napközi otthonos gondozását, a tankötelesek oktatását látják el. Óvónők, tanítónő és gyógypedagógus. A gyerekekről beszélgetünk az óvoda vezetőjével, Török Kál- mánnéval. Az egyik kislány közben hozzászalad, átöleli-, és kíváncsi szemmel azt kérdezi: mikor jön Éva néni? A "vezetőnő .kedvesen válaszol, hamarosan itt lesz, a leányka megnyugodva visszamegy a többeikhez. FELOLDÓDOTT Közben megtudjuk, mekkora változást jelent az ap- róbb-nagyobb gyermekek életében az, hogy itt lehetnek. S nem az intézetben, mint korábban. Egy kisfiúról esik szó, aki megnyílt ebben a közösségben. A nyár folyamán ugyanis már működött a napközi itt, az óvodában, a sérült gyermeke^ számára. A szülők, pár nap elteltével, örömmel mesélték el, mekkora változást tapasztaltak a gyerek viselkedésében. Régebben sírva hagyták ott az intézményben, volt, hogy nem is evett, mert nem érezte jól magát. Most az is előfordult, meséli Török Kálmánná, hogy amikor délután érte jött az édesanyja, kedvesen intett neki, menjen el, ö visszament játszani. Beszélni nem tud, de a jelekkel jól megérteti magát. Az az elhangzottakból egyértelműen érezhető, hogy ez a kisfiú sokat fejlődött. Már nem fél, sőt feloldódott abban a közösségben, melybe belekerült. S ez a fontos. KEZDEMÉNYEZTE Korábban már hírt adtunk arról, hogy a városban működő Szülők Fóruma elnevezésű egyesület tagjai, és elnöke, Cseh Kor- .nélné kezdeményezésére jött létre ez az egész. Az ötletet többen felkarolták, segítettek, átérezve súlyát, jelentőségét. Mert elkel a támogatás azoknak a családoknak, melyek beteg gyermeket nevelnek. A legköny- nyebb megoldás az, ha a szülők elhelyezik egy intézményben, s néha meglátogatják fiukat, leányukat. Nehezebb helyzetben azok vannak, akik vállalni kívánják. A gondokkal és örömteli eseményekkel együtt. Mert részesei akarnak lenni a gyermekük életének. A fejlődésének, az esetleges megtorpanásoknak. Hiszen ez is előfordul mindenkinél. Csak csodálható „harc” ez, aminek az a lényege, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbbet elérje a beteg gyermek. Képes legyen a beilleszkedésre, megtanuljon egyes alapvető ismereteket, s ha lehet, felkészüljön a középiskolai tanulmányokra. S a hátrányok ellenére elérhessék, azt, amit akarnak. Amikor ott jártunk, a szobákban az utolsó simításokat végezték a pedagógusok. Már megvoltak a szobák, a játékok, egy-két apróság elrendezése volt hátra. Kell majd egy tábla, ide egy meghitt játszósa- rok. Itt, ezekben a helyiségekben nem látszik, hogy a felnőtteknek mennyi szervező, időpontokat, érdekeket egyeztető munkájába került mindez. S az sem látható, hogy mennyi teendő van még hátra, mennyi terv, mely megvalósításra vár. Hány hivatalt és hivatalnokot kell arról meggyőzni, hogy ez a kezdeményezés jó és egyedülálló. Egyelőre. Talán akadnak követők, s tulajdonképpen mindig az „úttörőknek” nehéz. Azoknak, akik először próbálnak valami olyat, amit más még nem. Legalábbis nálunk, ebben az országban. ÖSSZEFOGÁS Az összefogás példája ez a pár szülő és lelkes pedagógus. Az ember csak azt kívánhatja, sikerüljön nekik mindazt végigvinni, amit elkezdtek. Biztassa őket a gyerekek mosolya, nyíltsága. Ezért megéri vállalni a gondokat, vitákat, erőfeszítéseket. —jisz— Múltunkból Az iskolai vallásoktatás fogva élesen ellenezte a fakultatív vallásoktatás bevezetését, és a kötelező vallásoktatás melletti kitartásra hívott fel. Sőt a katolikus egyház mellett a protestáns egyházakat is megnyerte egy tiltakozó tömeg- mozgalomra, amely 1947 márciusában és áprilisában országos méreteket öltött. Az esztergomi érsek kezdeményezésére egyházi és világi személyek, a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének szervezetei százszámra küldték tiltakozó távirataikat, leveleiket a kormány és a pártok vezetői címére. Ezeket legtöbbször az egyházközségi képviselő-testületek ülésein, a szülők iskolában rendezett gyűlésein fogadtatták el, de olykor az egyházi szertartás keretében a templom látogatóit is megszavaztatták a fakultatív vallásoktatás kérdésében. A polgári jobboldali csoportokhoz tartozó képviselők a nemzetgyűlésben tiltakoztak a fakultatív vallásoktatás ellen. A katolikus főpapság azonban korántsem volt maradéktalanul elégedett a sikerekkel. A szülők körében ugyanis rövidesen az aggodalom és a bizalmatlanság jelei mutatkoznak, s főleg ilyen aggályok merültek fel: „Nem lesz jó ajánlólevél a továbbtanulásra és elhelyezkedésre, ha valaki hittant tanul”: Az Actio Catholicát és a katolikus sajtó munkatársait viszont az aggasztotta, hogy a bíborqs utasításainak fenntartás nélküli végrehajtásakor megtorlásként a kormány esetleg betiltja a katolikus lapokat, s féltek, ha a kormány megvonja anyagi támogatását, nem tudnak olcsó tankönyveket adni a tanulóifjúság kezébe. A katolikus püspöki kar 1947. április 12-én — minden tagjának aláírásával ellátott — levélben követelte a miniszterelnöktől a Vatikánnal való kapcsolatok felvételét és a fakultatív vallásoktatás levételét a napirendről. Mindszenty József április 28-án, majd május 13-án újabb levelet intézett a miniszterelnökhöz, követelve, hogy a Kisgazdapárt véglegesen vétesse le a napirendről a fakultatív vallásoktatást. Ezt azonban Nagy Ferenc nem merte vállalni, mint ahogyan azt sem, hogy a nyilvánosság előtt beismerje, eredetileg a Kisgazda- párt vezetői kezdeményezték a fakultatív vallásoktatás bevezetésének napirendre tűzését. Ez az elképzelés tehát 1947. május végén, június elején lényegében zsákutcába jutott, de a vele kapcsolatos politikai küzdelmek és bonyodalmak nagymértékben járultak hozzá, hogy Nagy Ferenc az egyházi tiltakozó tömeg- mozgalmak idején tanúsított „semleges” magatartásával gyakorlatilag mind a koalíciós partnerek, mind a katolikus egyház bizalmát elveszítette. Az 1947, augusztus 31-i országgyűlési választások után aligha lehetett kétséges, hogy az erejében megnövekedett és az egységét megszilárdító kormánykoalíció a korábbiaknál határozottabban halad majd előre az állam és az egyházak kapcsolatának rendezése terén is. Dinnyés Lajos miniszterelnök 1947. október 7-i országgyűlési programbeszédében az általános és főiskolai oktatás reformját, valamint az egységes állami tankönyvek mielőbbi bevezetését jelölte meg a legfontosabb teendőnek az oktatásügy terén. Kifejezésre juttatta ugyanakkor, hogy kormánya az állam és az egyházak kapcsolatának végleges, megnyugtató rendezésére törekszik. 1947. december 4-én a törvényhozás megszüntette a „bevett” és az „elismert” vallásfelekezetek jogállása közötti különbségeket, felszámolta a „bevett” egyházak, köztük a katolikus egyház által addig élvezett előnyöket, amivel megszűnt az egyházi adók kényszerjellege. Ez kétségtelenül döntő lépést jelentett a vallásszabadság irányában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1948. május 15-i sajtókonferenciáján jelentette be az iskolák államosítását. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata követelte „az egyházi iskolák államosítását az egyház hitoktatási jogának és a papnevelő iskolák egyházi jellegének csorbítása nélkül”. Az országgyűlés 1948. június 16-án Bognár József (FKGP) előadása alapján megtárgyalta és megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. * - D. A.
