Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
—pp Pázmány Péter szellemében Piliscsabán Nyitva minden diák előtt A világon ötven katolikus egyetem működik. Hazánkban az elmúlt másfél száz év során többször próbálkoztak meg — sikertelenül — hasonló intézmény létesítésével. Jövőre, 1992 őszén azonban végre megnyitja kapuit a Magyar Katolikus Egyetem a fővárostól 30 kilométerre fekvő Piliscsabán. A piliscsabai önkormányzat — a kormány döntése alapján — 19 hektáros szovjet katonai objektumot, épületegyüttest kapott az intézmény szervezésével, felállításával foglalkozó Katolikus Egyetemi Alapítvány. A kérdésekre dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád, az alapítvány kuratóriumának tagjai válaszoltak. • Milyen célokat szolgál az intézmény, és miért van azükség katolikus egyetemre? — A hagyományos európai keresztény értékek tiszteletén alapuló képzést és egyetemes, átfogó szintézisre törekvő tudományos szemléletet kíván adni hallgatóinak az egyetem. Az ember és a család tiszteletére tanít. Céljai között említhetnénk a tudomány nyíltságának, nemzetköziségének, az ország és a magyarság szolgálatának, a szegényekkel, betegekkel való törődésnek a gondolatát, keresztény életszemlélettel és szellemiséggel átitatva. Az egyelem nyitva áll minden diák előtt, aki ezeket a keresztényi elveket elfogadja. Miért van szükség katolikus egyetemre? A kereszténységnek mindig egyik legfőbb törekvése volt az universitas, az egyetemesség. A mai egyetemek túlságosan szakosodtak, a szintézisre törekvés nem mindig jellemezte tevékenységüket. Ezenkívül egy kicsit hasonló most a helyzet, mint 1635-ben, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. Az ország a török- dúlás után rendkívül nehéz helyzetben volt, nagyfokú megosztottság, pesszimizmus, elkeseredettség jellemezte a közállapotokat. Ilyen körülmények között Pázmány úgy érezte, hogy a legfontosabb tennivalók közé illik az egyetemalapítás. Ma egy kicsit hasonló helyzetben vagyunk ... 49 Milyen karokat indítanak? — Az egyetemnek két kara lesz: a bölcsészettudományi, valamint a szociális és egészségtudományi. A bölcsészkar tanári pályára, tudományos kutatásra és a hagyományos bölcsész munkakörök (könyvtáros, szerkesztő stb.) betöltésére készít fel. Négy területen ad képzést: klasszikus nyelvek (latin, görög, héber, arab), modern nyelvek (angol német), valamint történelem és filozófia szakon. A szociális és egészségtudományi kar három területen képez szakembereket. E három terület: magatartástudomány (egészségpszichológia és egészséggondozás), szociológia, valamint humán erőforrások és nonprofit management. 6 Mit takar ez a nonprofit management kifejezés? — A fejlett ipari társadalomról még ma is torz kép él bennünk. A Rákosi- idökben egy furcsa kapitalista szimbólumot, azt a bizonyos Samu bácsit rajzolták meg nekünk a faliújságon. Most viszont ez a Samu bácsi (Uncle Sam) lett a modell, a példa. A kegyetlen Samu bácsi képe alapján profitéhes, farkastörvényekkel működő társadalomról van szó, ahol a gyenge, a szegény áldozatként pusztul el. A valóság ezzel szemben az, hogy a profitorientált verseny, a piacgazdaság csak egyik pillére a nyugati társadalmaknak. A másik nagy pillér a közadakozáson alapuló intézmények hálózata. Az ún. humán szféra szinte valamennyi intézményét — kórházakat, iskolákat — az USA-ban közadakozásból működtetik. Az egészség- ügyi intézmények 90 százalékát alapítványok, önkormányzatok tartják fenn a lakosság támogatásával. A Rockefeller Center falára fel van írva: „A pénz kötelez!” Ez azt jelenti, hogy kötelesség adakozni a közjóért. A Samu bácsi-képből ez a pillér kimaradt, pedig ez ugyanolyan fontos eleme a nyugati társadalmaknak, mint a piacgazdaság. A katolikus egyetemen azért indul szociális-közigazgatási szakemberképzés, mert a jövő társadalmában szükség lesz olyan szakemberekre, akik értenek a közadakozások szervezéséhez, gyűjtéséhez, a közadakozásból működtetett — nem profitérdekeltségű — intézmények menedzseléséhez. A két önálló kar mellett az egyetemen Kántor és Egyházközségi Munkatársképző Főiskolai Intézet is létesül. • Külföldiek is érdeklődnek az egyetem iránt? — Nemzetközi hírű tanárok ajánlották fel szolgálatukat. Nemcsak magyar származású tudósokról van szó, németek, angolok, amerikaiak is jönnek tanítani. A magyarok közül is sokan jelentkeznek. Jó példa erre Prékopa András professzor, aki hosszú évek óta az USA- ban tanít. Feleségével együtt tagja a kuratóriumnak, és szándékában áll tanítani is. Tanulni vágyó diákok is sokan jelentkeznek. • A hazai fiatalok számára lesz-e előkészítő és felvételi? — Német és angol nyelvű, valamint számítástechnikai előkészítőt szervezünk. Ezek a jövő év elején kezdődnek féléves időtartammal. A vidéken élő fiataloknak is szeretnénk több városban tan folyamot indítani. Mivel fontosnak tartjuk a közösségi életet, már megalakult a diákszövetség. E szervezet feladata, hogy a fiatalokkal foglalkozzék, törődjék. Országos hálózatot szerveznek, ezen keresztül segítik majd a vidéki fiatalokat. A jelentkezőnek a felvételin ismernie kell a választott nyelvet, a választott szak valamelyik témaköréből tanulmányt kell írnia, és azt bizottság előtt megvédenie. A tervek szerint az oktatás 250 hallgatóval indul. A hallgatók havonta 3 ezer forint tandíjat és vizsgadijat fizetnek. Alapítványunk fontos feladata, hogy a rászoruló, tehetséges hallgatókat ösztöndíjjal segítse. Hazánkban a 20-25 éves fiataloknak csak 15 százaléka tanulhat felsőfokú oktatási intézményben, Nyugaton ez az arány 30 százalék körül mozog. Nálunk a fiatalok számára a továbbtanulás lehetőségeit szélesíteni kell. Ez most az egyik legsürgetőbb feladat, egyúttal pedig a társadalmi és gazdasági válságkezelés leghatékonyabb forrása. <§ Milyen szakaszai lesznek az egyetemi képzésnek? — Az oktatás három ciklusra tagozódik. Az első 2-4 évig tart, amely után egyéves gyakorlati képzéssel főiskolai oklevelet vagy négyévi összképzéssel tanári diplomát kapnak a végzettek. A második ciklusban, a gyakorlati évet nem számítva, a tanulmányokat 5-6 évre egészítik ki, s ekkor kapnak egyetemi diplomát. Az egyetemi diplomával rendelkezők vehetnek részt a harmadik ciklusban, amely doktorátus megszerzésére nyújt lehetőséget. Terveinkben szerepel a posztgraduális képzés indítása is, amely mind a tudományos képzést, mind pedig a tudományos fokozatszerzést szolgálja majd. Kiss György Mihály ■ Jogi tanácsok A szülőfartás • telek használata Illeték-feljegyzési jog • Egy szigethalmi levélírónk édesanyja nemrég töltötte be 55. évét és igen kevés a nyugdija. Legutóbb szülőtartást' kért tőle, pedig olvasónk is nehéz körülmények között él. Mikor kell tartásdíjat fizetnie? A szülőt a leszármazója csak akkor köteles eltartani, ha az arra rászorult. A rászorultság egyedileg vizsgálandó eldöntéséhez meg kell vizsgálni a szülő életkorán kívül egészségi állapotát, a családi körülményeit, a szülő kereseti, vagyoni és jövedelmi viszonyait. önmagában tehát az a tény, hogy valaki eléri a törvényben meghatározott 60. illetve 55. életévét, nem jogosult a szülőtartásra, mert vagyoni helyzete, életkora vagy egészségi állapota mindezt nem indokolja. Természetesen mindennek az ellenkezője is előfordulhat; ha a szülői évei számát tekintve még a munkaképes korban van, de egészségi állapota miatt nem tud munkát vállalni, vagy igen kevés szolgálati idővel alacsony jövedelem alapján folyósítják rokkantsági járandóságát. Ilyen esetekben tehát meg kell vizsgálják — végső soron a bíróság —, hogy a rászorultság esete fennáll-e vagy sem. Az igenlő válasz esetén a törvény rangsort határoz meg a kötelezettek körében. Elsődlegesen a házastársat. terheli a tartási kötelezettség. Házastárs hiányában a gyermekek kötelesek szülőjükről gondoskodni. Ezt követően vizsgálják a rászorultság kérdését. Általában nem szorul szülőtartásra, akinek tartását életjáradéki, tartási vagy öröklési szerződés biztosítja. Abban az esetben, ha ez a tartás a tényleges megélhetéshez kevés, tartáskiegészítést kérhet a szülő. A gyermekeket (vagy további leszármazottakat) azonban nem egyenlő arányban terheli a szülőtartásdíj összege, ugyanis azt a kötelezettek közölt kereseti, jövedelmi viszonyaik figyelembevételével anyagi teherbíró képességük arányában meg kell osztani. • Idő* «Ivasónk körös udvarban él tulajdonos társával, aki nemrég egy kutyát vásárolt. Olvasóm szeretne ez ellen tiltakozni, mivel a szomszéd egy korábbi kutyája megharapta. Nem tudja azonban eldönteni, joga van-e tiltakozásra vagy sem. A közös tulajdon évezredek óta a baj és a viszály forrása annak ellenére, hogy közös tulajdon nélkül elképzelhetetlen az életünk. Kenyértörésre ugyanis nem a közös tulajdonjog, hanem a rendelkezési (a főleg használati) jog készteti a gazdákat. A problémák igen könnyen megoldhatóak, ha a használati jog természetben elkülöníthető. Egy kerítés gátat szabhat az indulatoknak. Sajnos, azonban a drótot nem lehet mindig kifeszíteni, ilyenkor a Új iskola Százhalombattán Százhalombattán hétfőn már a város most elkészült negyedik általános iskolájában is megkezdődött a tanítás. Az új oktatási intézmény 16 tantermében és 5 oktatási kabinetjében közel félezer diák tanulhat. Képeinken az új, impozáns épületet, valamint az intézmény büszkeséget, a rajztermet láíhaljuk (Ilancsovszki János felvételei) ♦ szomszédok vitáit csak az ősi szabály döntheti el, amely szerint a közös tulajdon használatáról a felek állapodnak meg. Olvasónknak tehát meg kell kísérelni a megállapodást az ebtartásról. Adja elő saját érveit, de azt ne kívánja, hogy a szomszéd megfossza magát a kutyatartás örömétől. A közösen kialakított szabályok betartásán azután mindketten őrködjenek, mert megsértésük esetén a másik fél birtokháborítási eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzatnál. • Igen rossz anyagi körülmények között él egy szigetszenuniklúsi fiatalasszony, akit férje elhagyóit, és gyermekeik tartásáról nem gondoskodik. Mielőbb . szeretne elválni férjétől, de sajnos még az illetéket sem tudja kifizetni. Annak, akinek jövedelmi viszonyai alapján nincs módjában a jogszabályban meghatározott illetéket lerónia a per megindítása előtt; személyes költségmentesség engedélyezését kell kérnie. A kérelemben — amelyet a bírósághoz kell benyújtani — meg kell jelölni, hogy milyen igényt kíván érvényesíteni. A kérelemhez a helyi önkormányzat által kiállított, jövedelmi viszonyokat igazoló okiratot kell csatolni. Ha a fél jövedelme, munkabére, nyugdíja, egyéb pénz- beni juttatása nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legki- =^bb összegét, vagyona pedig a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Ugyancsak költségmentességben részesítik azt a kérelmezőt, aki rendszeres szociális segélyt kap. Amennyiben a költségmentesség feltételei nem állnak fenn, méltányosságból engedélyezni lehet a kérelmet. Ilyen előzmények esetében, tehát nincs akadálya a per megindításának. Más a helyzet akkor, ha ezek az anyagi körülmények levélírónknál nem állnak fenn, és részére illetékmentesség nem biztosítható. Ilyenkor az esetek nagy többségében a jogos igények érvényesítését az illetékfel jegyzési jog biztosítja. Az illetékfeljegyzési jog azt jelenti, hogy a pert kezdeményező félnek nem kell lerónia előzetesen az illetéket. Az illetéket a per befejezésekor az a fél fogja fizetni, akit erre a bíróság kötelez. Ha az Illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, kérelmére mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. Az a fél. akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető illletékfeliegy- zésben. ha erre megállapított feltételek mind őrá,' mind pedig a szülőjére, illetve házastársára vonatkoznak. Nem részesíthető illetékfeljegvzésben az a fél, akinek perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már eleve eredménvteíennek látszik. Vannak olyan performák, amelyekre nézve a törvény kizárja az illeték- feljegyzési jog megadásának lehetőségét. Többek között nem lehet illetékfel- jegyzési jogot engedélyezni házassági bontóper előtti meghallgatási kérelem és a házasság felbontására irányuló kereset esetén. Dr. Sinka Imre
