Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-13 / 215. szám
Senkit mm éri sérelem A bérlakások bérét ez év elején emelték. Ezt követően született meg egy olyan határozat, amelynek értelmében azok, akik különböző okokból jogosultnak tekinthetők, támogatást kaphatnak. Ez a korábbi és az új lakbér közötti különbséget jelenti, havonta kétszáz—ötszáz forint körüli összeget. Az Alkotmánybíróság a nyár folyamán hatályon kívülre helyezte a lakbértámogatásra vonatkozó régebbi határozatot, s ezután hamarosan érvénybe lépett az új rendelet: 97/1991. (VII. 23.) Változtak-e a feltételek? — kérdeztük Mitták Ferencet, a százhalombattai ügyfélszolgálati iroda vezetőjét. Elmondotta, a feltételek változatlanok, egyrészt életkorhoz, másrészt jövedelemhez kötött az, ki kaphat lakbértámogatást. A városban jelenleg négyszázötvenen veszik igénybe ezt a segítséget, bár ez a szám a közeljövőben változni fog. Folyamatban van ugyanis a bérlakások értékesítése, s akinek tulajdonába kerül a lakás, már nem lesz jogosult erre a támogatásra. Senkit nem ért sérelem áz alatt az időszak alatt, amíg létrejött az új rendelkezés, mivel háromhavonta küldik el a pénzt a segítségre szorulóknak. — jisz — I. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM 1991. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK BU^VIDEKI Otília BUDAÖRS O ÉRD O SZÁZHALOMBATTA 0 PILIS VÖRÖS VAU 0 BUDAKESZI © BI.ATOR- BAGY 0 TÖRÖKBÁLINT ® PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBÁL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM ' ■ Ürömi elképzeléseit Céltámogatást remélnek A napokban tartotta ülését az ürömi önkormányzat képviselő-testülete. Horváth Péter polgármestertől megtudtuk, különböző döntések, rendelkezések születtek, a szociális segélyekre és a lakáscélú hitelek kamatadójára vonatkozóan. Beszámolt a határidős munkák teljesítéséről, és a 'féléves költségvetési helyzetről. A testület nemleges választ adott a budakalászi önkormányzat kérésére. Van egy terület, a község határában, a Szadove-dűlő, &©rtészkedcknek Hagymás virágaink Ahol kert van, ott virág is van. Hogy jövőre is legyen, azt most kell előkészíteni. A jövő évi szép virágoskert érdekében vegyük sorra a legszükségesebb teendőket. Köztudott, hogy a hagymásokat időnként át kell ültetni, mert talajukat kiélik, meg időnként le kell szedni róluk a fölös számban növő fiókhagymákat. A nyugalmi időszakban felszedett és nyáron tárolt hagymák elültetésénél lényeges szempont az ültetés mélysége. Általános szabály az, hogy a kisebb hagymákat a hagymanagyság két-háromszoros mélységére, a nagyobbakat énnél mélyebbre kell ültetni. Ez a krókuszoknál 5—7 centimétert, a tulipánoknál 7—12 centimétert, a jácintoknál 12—13 centimétert jelent. A krókuszo- kat ültethetjük sziklakertbe vagy a pázsitba is. Többségük tavasszal virít, már márciusban (melegebb télutón akár februárban is) üde színfoltot adnak a kertben. Vannak őszi vi- rágzású fajok is, ezek azért értékesek, mert ilyenkor kevés virágzó hagymás van a kertben. Még októberben is gyönyörködhetünk bennük. A tulipánhagymák beszerzésénél és ültetésénél is vegyük figyelembe, hogy vannak korai (márciusi), középkorai (áprilisi) és késői (májusi) virág- zásúak. A télálló hagymák elültetése után a nem télálló — még most virágzó — gumósok gumóit viszont fel kell szedni. Az elvirág- zott és behúzódott gladiá- lusz (kardvirág) gumóit úgy szedjük fel, hogy ásóval mélyen nyúljunk alá, és földdel, valamint a rajta levő apró fiókgumókkal együtt emeljük ki. (A kis gumókból két év alatt, vi rágzóképes gumókat nevel hetünk.) Kiszedés után a fiókgumókat hagyjuk a nagy gumón, a virágszárat 10—15 centire vágjuk visz- sza, és az egészet így vi gyük száraz helyre. Ha megszáradt, végezzük el a tisztogatást, ami abból áll, hogy a sarjgumókat leszed jük, a régi gyökereket le szakítjuk a gumókról. A megtisztított gumókat száraz, fagymentes helyen tá roljük tavaszig. A gumós begóniát az első fagy vagy nagyobb dér után földlabdával együtt emeljük ki (a leveleket ne vágjuk le), és vigyük 10— 12 fokos hőmérsékletű száraz helyre. Itt lassan behú zódik, levelei lehullanak. Csak ezután tisztogassuk meg, majd kissé nyirkos tőzegbe vagy fűrészporba téve fagymentes helyen raktározzuk. Széli László BoEt Ili Ki lesz a boltvezető? — a többi között erről hoz döntést Csobánka képviselőtestülete, a soron következő ülésén. S hogyan került e kérdés napirendre? Ügy, hogy van egy bolt a község tulajdonában. Ez idáig úgy üzemeltették, hogy bérbe adták az arra vállalkozóknak: Most viszont az önkormányzat szeretné saját irányításában működtetni a boltot. Oly módon, hogy alkalmaznak valakit, aki megvalósítja üzleti elképzeléseiket. Ennek lényege, hegy alacsonyabb áron kínálnák a portékát vásárlóiknak. A boltvezetői állás betöltésére pályázatot írtak ki, a jelentkezők közül választják ki azt, akit megfelelőnek tartanak. mely korábban Budakalász közigazgatásához tartozott. Ez később Ürömhöz került, s most a másik önkormányzat visszakérte a területet. Mivél sok idevalósi ingatlanai állnak ott, a testület nem járult ahhoz hozzá, hogy a dűlő vissza- csatolódjék. — Bár — tette hozzá a polgármester — lehet, hogy ezzel nem zárult le az ügy. Arról is döntöttek, csatlakoznak a pilisi medencében levő települések laza szövetségéhez. Ennek célja a fejlesztések, elsősorban a közművelés, mert elmaradások ezen a téren vannak leginkább. S ahogy szóba került ez a téma, a polgármester azonnal rátért arra, milyen az ürömi helyzet. — A szennyvíz elvezetése nálunk is gondot jelent — mondta. — Megoldásként két ötlet is felmerült. Az egyik az, hogy egy szennyvíztisztító telepet kell létrehozni, ahonnan a tisztított víz éilő vízbe, a patakba kerülne. A másik elképzelés szerint Üröm és volt társközségünk, Pilis- borosjenö szennyvizét fogadni tudná a Fővárosi Csatornázási Művek, úgy, hogy Budakalászon keresztül csatlakozhatnánk a már meglevő hálózatra. Annyit kellene tennünk, hogy odáig megépíttetjük a vezetéket. Persze, a dombok .miatt kellenek majd átemelők és egyéb, ehhez szükséges műszaki berendezések, de mindezt figyelembe véve, úgy tűnik, ez az ötlet' az, ami gyorsabban kivitelezhető. Előnyé lenne, hogy — mivel másutt fogadják a .szennyvizet — nem kell tisztító- telep, és mindaz, ami ezzel jár, zöldövezet, energia- csatlakoztatás, és így tovább. — A másik szempont, ami emellett szól, az az, hogy a kiadások sem egyszerre jelentkeznének. Ha a csatlakozó hálózatra rákötik az első házakat, azok már üzembe is helyezhetők. Nyújtott, folyamatos beruházást jelentene, amihez az anyagi források könnyebben előteremthetők. A közműfejlesztési hozzájárulás mértéke még kérdéses, meg kell majd ebben állapodnunk- a csatornázási művek vezetőivel. A fővárost körülvevő községekben, szinte mindenütt, szorító gondként jelentkezik a szennyvíz kezelése. Ezért is szeretnénk terveinkhez céltámogatást kapni. Bízunk abban, hogy sikerül. A tárgyalások most kezdődtek. Lesz még munkánk bőven, a lényeg az, hogy ez a kérdés előbb- utóbb megoldódik. J. Sz. I. Érdi napok rendezvénysorozata Hagyományt élesztve Nem kevesebbre vállalkoztak az érdiek a szeptember 21. és 30. közötti rendezvényekkel, mint. hogy. hagyományt élesszenek. Erre ad módot ás lehetőséget az említett kilenc nap eszmecseréivel, fórumaival, melyeknek otthont más és más intézmény ad, miközben azok a problémák kerülnek felszínre, melyek napjaink társadalmi és gazdasági életéhez tapadnak. Mód nyílik szellemi kalandozásra is, miközben sokszemközt tisztázhatnak hangulatot, közérzetet befolyásoló kérdéseket. Az Érdi napok rendezvényei — ahogy a város polgármestere, Harmat Béla fogalmazott — „nemcsak a gondok megosztására adnak alkalmat, hanem arra is jók, hogy a 750 éves település szellemét élesszék, jó, mert az is ránk fér, hogy egyre többen legyünk lokálpatrióták”. A program jegyében Szeptember 21-én, szombaton — ez az első, megnyitó rendezvény — az Érdligeti 6-os Számú Általános Iskola ünnepélyesén felveszi Széchenyi István nevét. S továbblapozva az eseményeket, vasárnap, 22-én Csuka Zoltán költő-műfordító síremlékének felavatására kerül sor, születésének 90. évfordulóján. 24-én, kedden — hogy csak kiemeljünk néhányat a minden napra jutó események közül — a diákönkormányzatok vezetőinek találkozójára is sor kerül. Ugyancsak ezen a napon az ipartestület székházában este hat órakor a rendszerváltás gazdasági, pénzügyi helyzetéről, gondjairól Rabár Ferenc és Vida Ferenc tart előadást. Igaz, jóval később, 26-án a pártok székházában este 7 órakor az Országgyűlési tudósítások címen futó rendezvény vendége lesz dr. Kovács László, az MDF egyéni körzetben megválasztott képviselője, s Prepeliczay István, az FKGP Pest megyei listavezetője. Az Érdi napok rendezvénysorozatából kiragadott események — de már ezek is jelzik, sokszínű, sokrétű, mindenki érdeklődésére számot tartó hagyományt élesztő, ápoló eseményeknek lesz színhelye, akár a városi művelődési központ, vagy a Csuka Zoltán városi könyvtár, s az iskolák, az intézmények. A programokat érdemes nyomon követni, figyelemmel kísérni, s részt venni azokon. V. E. Állomás helyett őrsöt szervezitek Fizet az önkormányzaf Az Érdi Rendőrkapitányság területi iileíékessége túlnő a város határain. Így Százhalombattán éppúgy, mint Diósdon, Tárnokon vagy Sóskúton a még véletlenül sem kívánt „események” miatt az érdi nyomozóknak fő a fejük. Az érintett területen lakó polgárok pedig igencsak szeretnék, ha „álmukat” nem egy renidőrállomiás őrizné, vagyonukat nem az vigyázná, hanem egy tekintélyes rendőrőrs. Minit minden ezen a világon, ez a dolog is csak pénzkérdés! A százhalombattai örkamáinyzat- nak aránylag egyszerű a dolga, hiszen bevételei után talán egyike az ország leggazdagabb önkormányzatainak. Éppen ezért van módjuk s lehetőségük arra, hogy tíz rendőrt alkalmazzanak, évente fejenként mindegyiküknek 700 ezer forintot biztosítsanak. Bérre, felszerelésre. Éppen ezért igen gyorsan felállhat a hattal rendőrőrs, csak tíz jelentkezőre van ehhez szükség. Persze szakemberre, rendőrre... Ugyanakkor Diósdon, Tárnokon is az állomásokat az őrsök váltják fel, hogy a szükséges intézkedések, a vagyon- és életvédelem ne szenvedjen csorbát, hogy a polgár nyugodtan allhasson. Megkezdődött az új tanév, és a térség több iskolájának élére — pályázat útján — új igazgató került. Sokan sokféleképpen értelmezik manapság az iskolákban a demokráciát. Lehet, nem a demokrácia szót kellene használnunk, amikor az iskolán és a lakóhelyi közösségeken belül zajló érdekíolyama- tokat akarjuk tökéletesíteni. De az a meggyőződésem, hogy társadalmi viszonyaink továbbfejlesztése most éppen a kisebb-nagyobb társadalmi szervezetek jobbá tételén áll vagy bukik. A különböző társadalmi együttesekben bonyolódó érdekfojyamatokban szerzi meg az egyén ténylegesen az alternatívákban való gondolkodás szabadságát, minthogy ezek azok a valós társadalmi terepek, amelyek politikai, döntési részvételt tesznek lehetővé. Ügy véljük, hogy napjainkban — a munkahely mellett — a lakóhely a maga intézményeivel, kiemelten az általános iskolával, növekvő fontosságú társadalmi terep ehhez. Ezért szólunk most külön is a hetvenes években szakmai körökben oly sokat emlegetett „iskolai demokráciáról”. Az iskolai demokrácia jövőjéről mondható egyik megállapítás roppant vulgáris. így hangzik: az iskolában minden technikai újítás többletmunkaerőt, többA jelen vagy a jövő iskolája ? Valós igényt jelent letmunkaidőt, és többletráfordítást igényel. Ennek talán az úgynevezett programozott tanítás a klasszikus példája. Ez a hatvanas— hetvenes években -valóságos divattá váló pedagógiai eljárás ■— különösen a mai iskolai körülményeink között — számottevően könnyített a pedagógusom és a tanulók terhein, mert levette a vállukról a megtanulandók kiválogatásának vesződését. Ugyanakkor szigorú technológiával egyúttal korlátozta is az egyéni választásokat, elhatározásokat, egyszóval mindent! A másik megállapodás, az iskolai demokrácia jövőjéről az általános iskola kapcsán, valószínűleg ugyancsak nem új. A szervezetek méreteinek növekedésével növeljük annak az esélyét, hogy a tanárok „elidegenednek”, és hogy egy elkülönült irányítási (kontroll-) apparátusra lesz szükség az iskolán belül is — rendszerint igazgatóság formájában, hivatali jellegű keretek között. A különböző iskolatípusok e tekintetben persze nem egyformák, például az óvodák, szerencsére, kisebb méretűek, mint az általános iskolák. Ez utóbbiak közt újabban mamutmtézményekkel is találkozhatni, ami gyerekek és felnőttek fokozódó társ- talanságával jár együtt. (Annak ellenére, hogy ezekre az iskolákra nyilvánvalóan szükség van.) Egy harmadik megfigyelés az iskolák elmúlt egykét évtizedes történetéből az, hogy megnövekedtek a különböző, nem közvetlenül tanítási feladataik. Az is- • kola — ahogyan a vonatkozó pedagógiai dokumentumok megfogalmazzák — „egész napossá” kell, hogy váljék, ami ténylegesen a benne dolgozók teendőinek kitágulásával jár együtt. A szervezetnek ezek az átalakulásai az iskolai demokrácia kérdéseit is újszerűén teszik föl az iskolában. Például megváltozott az igazgató funkciója, további lépcsők iktatódnak be az irányításba is. Divatos ma arról is írni; valójában hogyan is sorvadtak el egyes helyi társadalmak az elmúlt egy-más- fél évtizedben, miután a hatóságok egyik vagy másik közintézményüket elvonták tőlük. Mindez kihatott a kistelepülések iskoláinak működtetésére is, és a szervezetek és a lakóhelyi környezet határán folyó „háborúskdást” jelentett. A jelenlegi irányítási rendszer szempontjából ugyanis a többfunkciós intézmények nem mindig kívánatosak, néha pedig megoldhatatlan feladatokat jelentenek. Ugyanakkor pedig áldatlan versengésbe szorítják az egyik ágazatot a másikkal szemben a szűkülő anyagi erőforrások megszerzéséért. A helyben vagy a környéken lakóknak viszont sokszor az az érthetetlen, hogy miért nem akar egy intézmény vezetősége a másik segítségére sietni, ha egyébként intézményeik kihasználatlanul állnak. Ma már minden településen érzékeli a lakosság, hogy érdemes fejleszteni az általános iskolát. Nagyon fontos azonban, hogy mélyére tekintsünk azoknak a folyamatoknak. amelyek következtében az általános iskolák megkülönböztetett fejlesztése nemcsak méltánylást érdemlő gesztus, hanem valós igény, társadalmi szükségszerűség. D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó írem és Pachner Edit. © Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: ßp. VIII., Somogyin, u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1416. Telefon: 138-1761, 138-1067,
