Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

Senkit mm éri sérelem A bérlakások bérét ez év elején emelték. Ezt köve­tően született meg egy olyan határozat, amelynek értelmében azok, akik kü­lönböző okokból jogosult­nak tekinthetők, támoga­tást kaphatnak. Ez a ko­rábbi és az új lakbér kö­zötti különbséget jelenti, havonta kétszáz—ötszáz fo­rint körüli összeget. Az Al­kotmánybíróság a nyár fo­lyamán hatályon kívülre helyezte a lakbértámoga­tásra vonatkozó régebbi határozatot, s ezután ha­marosan érvénybe lépett az új rendelet: 97/1991. (VII. 23.) Változtak-e a feltételek? — kérdeztük Mitták Fe­rencet, a százhalombattai ügyfélszolgálati iroda veze­tőjét. Elmondotta, a felté­telek változatlanok, egy­részt életkorhoz, másrészt jövedelemhez kötött az, ki kaphat lakbértámogatást. A városban jelenleg négy­százötvenen veszik igénybe ezt a segítséget, bár ez a szám a közeljövőben vál­tozni fog. Folyamatban van ugyanis a bérlakások értékesítése, s akinek tu­lajdonába kerül a lakás, már nem lesz jogosult erre a támogatásra. Senkit nem ért sérelem áz alatt az idő­szak alatt, amíg létrejött az új rendelkezés, mivel háromhavonta küldik el a pénzt a segítségre szoru­lóknak. — jisz — I. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM 1991. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK BU^VIDEKI Otília BUDAÖRS O ÉRD O SZÁZHALOMBATTA 0 PILIS VÖRÖS VAU 0 BUDAKESZI © BI.ATOR- BAGY 0 TÖRÖKBÁLINT ® PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBÁL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM ' ■ Ürömi elképzeléseit Céltámogatást remélnek A napokban tartotta ülé­sét az ürömi önkormányzat képviselő-testülete. Hor­váth Péter polgármestertől megtudtuk, különböző dön­tések, rendelkezések szü­lettek, a szociális segélyek­re és a lakáscélú hitelek kamatadójára vonatko­zóan. Beszámolt a határidős munkák teljesítéséről, és a 'féléves költségvetési hely­zetről. A testület nemleges választ adott a budakalá­szi önkormányzat kérésére. Van egy terület, a község határában, a Szadove-dűlő, &©rtészkedcknek Hagymás virágaink Ahol kert van, ott virág is van. Hogy jövőre is le­gyen, azt most kell előké­szíteni. A jövő évi szép vi­rágoskert érdekében ve­gyük sorra a legszüksége­sebb teendőket. Köztudott, hogy a hagy­másokat időnként át kell ültetni, mert talajukat ki­élik, meg időnként le kell szedni róluk a fölös szám­ban növő fiókhagymákat. A nyugalmi időszakban felszedett és nyáron tárolt hagymák elültetésénél lé­nyeges szempont az ültetés mélysége. Általános sza­bály az, hogy a kisebb hagymákat a hagymanagy­ság két-háromszoros mély­ségére, a nagyobbakat én­nél mélyebbre kell ültetni. Ez a krókuszoknál 5—7 centimétert, a tulipánok­nál 7—12 centimétert, a jácintoknál 12—13 centi­métert jelent. A krókuszo- kat ültethetjük sziklakert­be vagy a pázsitba is. Többségük tavasszal virít, már márciusban (melegebb télutón akár februárban is) üde színfoltot adnak a kertben. Vannak őszi vi- rágzású fajok is, ezek azért értékesek, mert ilyenkor kevés virágzó hagymás van a kertben. Még októberben is gyönyörködhetünk ben­nük. A tulipánhagymák beszerzésénél és ültetésé­nél is vegyük figyelembe, hogy vannak korai (már­ciusi), középkorai (áprili­si) és késői (májusi) virág- zásúak. A télálló hagymák elül­tetése után a nem télálló — még most virágzó — gumósok gumóit viszont fel kell szedni. Az elvirág- zott és behúzódott gladiá- lusz (kardvirág) gumóit úgy szedjük fel, hogy ásóval mélyen nyúljunk alá, és földdel, valamint a rajta levő apró fiókgumókkal együtt emeljük ki. (A kis gumókból két év alatt, vi rágzóképes gumókat nevel hetünk.) Kiszedés után a fiókgumókat hagyjuk a nagy gumón, a virágszárat 10—15 centire vágjuk visz- sza, és az egészet így vi gyük száraz helyre. Ha megszáradt, végezzük el a tisztogatást, ami abból áll, hogy a sarjgumókat leszed jük, a régi gyökereket le szakítjuk a gumókról. A megtisztított gumókat szá­raz, fagymentes helyen tá roljük tavaszig. A gumós begóniát az el­ső fagy vagy nagyobb dér után földlabdával együtt emeljük ki (a leveleket ne vágjuk le), és vigyük 10— 12 fokos hőmérsékletű szá­raz helyre. Itt lassan behú zódik, levelei lehullanak. Csak ezután tisztogassuk meg, majd kissé nyirkos tőzegbe vagy fűrészporba téve fagymentes helyen raktározzuk. Széli László BoEt Ili Ki lesz a boltvezető? — a többi között erről hoz dön­tést Csobánka képviselő­testülete, a soron következő ülésén. S hogyan került e kérdés napirendre? Ügy, hogy van egy bolt a község tulajdonában. Ez idáig úgy üzemeltették, hogy bérbe adták az arra vállalkozók­nak: Most viszont az önkor­mányzat szeretné saját irá­nyításában működtetni a boltot. Oly módon, hogy al­kalmaznak valakit, aki megvalósítja üzleti elkép­zeléseiket. Ennek lényege, hegy alacsonyabb áron kí­nálnák a portékát vásár­lóiknak. A boltvezetői ál­lás betöltésére pályázatot írtak ki, a jelentkezők kö­zül választják ki azt, akit megfelelőnek tartanak. mely korábban Budakalász közigazgatásához tartozott. Ez később Ürömhöz került, s most a másik önkor­mányzat visszakérte a te­rületet. Mivél sok idevalósi ingatlanai állnak ott, a tes­tület nem járult ahhoz hozzá, hogy a dűlő vissza- csatolódjék. — Bár — tette hozzá a polgármester — lehet, hogy ezzel nem zárult le az ügy. Arról is döntöttek, csat­lakoznak a pilisi medencé­ben levő települések laza szövetségéhez. Ennek cél­ja a fejlesztések, elsősor­ban a közművelés, mert elmaradások ezen a téren vannak leginkább. S ahogy szóba került ez a téma, a polgármester azonnal rá­tért arra, milyen az ürömi helyzet. — A szennyvíz elvezeté­se nálunk is gondot jelent — mondta. — Megoldás­ként két ötlet is felmerült. Az egyik az, hogy egy szennyvíztisztító telepet kell létrehozni, ahonnan a tisztított víz éilő vízbe, a patakba kerülne. A másik elképzelés szerint Üröm és volt társközségünk, Pilis- borosjenö szennyvizét fo­gadni tudná a Fővárosi Csatornázási Művek, úgy, hogy Budakalászon ke­resztül csatlakozhatnánk a már meglevő hálózatra. Annyit kellene tennünk, hogy odáig megépíttetjük a vezetéket. Persze, a dom­bok .miatt kellenek majd átemelők és egyéb, ehhez szükséges műszaki beren­dezések, de mindezt figye­lembe véve, úgy tűnik, ez az ötlet' az, ami gyorsab­ban kivitelezhető. Előnyé lenne, hogy — mivel másutt fogadják a .szenny­vizet — nem kell tisztító- telep, és mindaz, ami ezzel jár, zöldövezet, energia- csatlakoztatás, és így to­vább. — A másik szempont, ami emellett szól, az az, hogy a kiadások sem egy­szerre jelentkeznének. Ha a csatlakozó hálózatra rá­kötik az első házakat, azok már üzembe is helyezhe­tők. Nyújtott, folyamatos beruházást jelentene, ami­hez az anyagi források könnyebben előteremthe­tők. A közműfejlesztési hozzájárulás mértéke még kérdéses, meg kell majd ebben állapodnunk- a csa­tornázási művek vezetői­vel. A fővárost körülvevő községekben, szinte min­denütt, szorító gondként jelentkezik a szennyvíz ke­zelése. Ezért is szeretnénk terveinkhez céltámogatást kapni. Bízunk abban, hogy sikerül. A tárgyalások most kezdődtek. Lesz még mun­kánk bőven, a lényeg az, hogy ez a kérdés előbb- utóbb megoldódik. J. Sz. I. Érdi napok rendezvénysorozata Hagyományt élesztve Nem kevesebbre vállal­koztak az érdiek a szeptember 21. és 30. kö­zötti rendezvényekkel, mint. hogy. hagyományt élesszenek. Erre ad módot ás lehetőséget az említett kilenc nap eszmecseréivel, fórumaival, melyeknek ott­hont más és más intézmény ad, miközben azok a prob­lémák kerülnek felszínre, melyek napjaink társadal­mi és gazdasági életéhez tapadnak. Mód nyílik szel­lemi kalandozásra is, mi­közben sokszemközt tisz­tázhatnak hangulatot, köz­érzetet befolyásoló kérdése­ket. Az Érdi napok ren­dezvényei — ahogy a vá­ros polgármestere, Har­mat Béla fogalmazott — „nemcsak a gondok meg­osztására adnak alkalmat, hanem arra is jók, hogy a 750 éves település szelle­mét élesszék, jó, mert az is ránk fér, hogy egyre töb­ben legyünk lokálpatrió­ták”. A program jegyében Szeptember 21-én, szomba­ton — ez az első, megnyitó rendezvény — az Érdligeti 6-os Számú Általános Isko­la ünnepélyesén felveszi Széchenyi István nevét. S továbblapozva az esemé­nyeket, vasárnap, 22-én Csuka Zoltán költő-műfor­dító síremlékének felava­tására kerül sor, születésé­nek 90. évfordulóján. 24-én, kedden — hogy csak ki­emeljünk néhányat a min­den napra jutó események közül — a diákönkormány­zatok vezetőinek találko­zójára is sor kerül. Ugyan­csak ezen a napon az ipar­testület székházában este hat órakor a rendszervál­tás gazdasági, pénzügyi helyzetéről, gondjairól Rabár Ferenc és Vida Fe­renc tart előadást. Igaz, jó­val később, 26-án a pártok székházában este 7 órakor az Országgyűlési tudósítá­sok címen futó rendezvény vendége lesz dr. Kovács László, az MDF egyéni kör­zetben megválasztott kép­viselője, s Prepeliczay Ist­ván, az FKGP Pest megyei listavezetője. Az Érdi napok rendez­vénysorozatából kiragadott események — de már ezek is jelzik, sokszínű, sokrétű, mindenki érdeklődésére számot tartó hagyományt élesztő, ápoló események­nek lesz színhelye, akár a városi művelődési központ, vagy a Csuka Zoltán váro­si könyvtár, s az iskolák, az intézmények. A programo­kat érdemes nyomon kö­vetni, figyelemmel kísérni, s részt venni azokon. V. E. Állomás helyett őrsöt szervezitek Fizet az önkormányzaf Az Érdi Rendőrkapitány­ság területi iileíékessége túlnő a város határain. Így Százhalombattán éppúgy, mint Diósdon, Tárnokon vagy Sóskúton a még vélet­lenül sem kívánt „esemé­nyek” miatt az érdi nyomo­zóknak fő a fejük. Az érin­tett területen lakó polgárok pedig igencsak szeretnék, ha „álmukat” nem egy renidőrállomiás őrizné, va­gyonukat nem az vigyázná, hanem egy tekintélyes rendőrőrs. Minit minden ezen a világon, ez a dolog is csak pénzkérdés! A száz­halombattai örkamáinyzat- nak aránylag egyszerű a dolga, hiszen bevételei után talán egyike az ország leg­gazdagabb önkormányzatai­nak. Éppen ezért van mód­juk s lehetőségük arra, hogy tíz rendőrt alkalmaz­zanak, évente fejenként mindegyiküknek 700 ezer forintot biztosítsanak. Bér­re, felszerelésre. Éppen ezért igen gyorsan felállhat a hattal rendőrőrs, csak tíz jelentkezőre van ehhez szükség. Persze szakember­re, rendőrre... Ugyanakkor Diósdon, Tárnokon is az állomá­sokat az őrsök váltják fel, hogy a szükséges intézkedé­sek, a vagyon- és életvéde­lem ne szenvedjen csorbát, hogy a polgár nyugodtan allhasson. Megkezdődött az új tan­év, és a térség több isko­lájának élére — pályázat útján — új igazgató került. Sokan sokféleképpen értel­mezik manapság az isko­lákban a demokráciát. Lehet, nem a demokrá­cia szót kellene használ­nunk, amikor az iskolán és a lakóhelyi közösségeken belül zajló érdekíolyama- tokat akarjuk tökéletesíte­ni. De az a meggyőződésem, hogy társadalmi viszonya­ink továbbfejlesztése most éppen a kisebb-nagyobb társadalmi szervezetek job­bá tételén áll vagy bukik. A különböző társadalmi együttesekben bonyolódó érdekfojyamatokban szer­zi meg az egyén ténylege­sen az alternatívákban való gondolkodás szabadságát, minthogy ezek azok a valós társadalmi terepek, amelyek politikai, döntési részvételt tesznek lehetővé. Ügy vél­jük, hogy napjainkban — a munkahely mellett — a la­kóhely a maga intézmé­nyeivel, kiemelten az álta­lános iskolával, növekvő fontosságú társadalmi terep ehhez. Ezért szólunk most külön is a hetvenes évek­ben szakmai körökben oly sokat emlegetett „iskolai demokráciáról”. Az iskolai demokrácia jö­vőjéről mondható egyik megállapítás roppant vul­gáris. így hangzik: az isko­lában minden technikai újí­tás többletmunkaerőt, több­A jelen vagy a jövő iskolája ? Valós igényt jelent letmunkaidőt, és többletrá­fordítást igényel. Ennek ta­lán az úgynevezett progra­mozott tanítás a klasszikus példája. Ez a hatvanas— hetvenes években -valóságos divattá váló pedagógiai el­járás ■— különösen a mai is­kolai körülményeink között — számottevően könnyített a pedagógusom és a tanulók terhein, mert levette a vál­lukról a megtanulandók ki­válogatásának vesződését. Ugyanakkor szigorú techno­lógiával egyúttal korlátozta is az egyéni választásokat, elhatározásokat, egyszóval mindent! A másik megállapodás, az iskolai demokrácia jövőjé­ről az általános iskola kap­csán, valószínűleg ugyan­csak nem új. A szervezetek méreteinek növekedésével növeljük annak az esélyét, hogy a tanárok „elidege­nednek”, és hogy egy elkü­lönült irányítási (kontroll-) apparátusra lesz szükség az iskolán belül is — rend­szerint igazgatóság formá­jában, hivatali jellegű ke­retek között. A különböző iskolatípusok e tekintetben persze nem egyformák, pél­dául az óvodák, szerencsé­re, kisebb méretűek, mint az általános iskolák. Ez utóbbiak közt újabban mamutmtézményekkel is találkozhatni, ami gyerekek és felnőttek fokozódó társ- talanságával jár együtt. (Annak ellenére, hogy ezek­re az iskolákra nyilvánva­lóan szükség van.) Egy harmadik megfigye­lés az iskolák elmúlt egy­két évtizedes történetéből az, hogy megnövekedtek a különböző, nem közvetlenül tanítási feladataik. Az is- • kola — ahogyan a vonat­kozó pedagógiai dokumen­tumok megfogalmazzák — „egész napossá” kell, hogy váljék, ami ténylegesen a benne dolgozók teendőinek kitágulásával jár együtt. A szervezetnek ezek az átala­kulásai az iskolai demok­rácia kérdéseit is újszerűén teszik föl az iskolában. Pél­dául megváltozott az igaz­gató funkciója, további lép­csők iktatódnak be az irá­nyításba is. Divatos ma arról is írni; valójában hogyan is sor­vadtak el egyes helyi társa­dalmak az elmúlt egy-más- fél évtizedben, miután a hatóságok egyik vagy má­sik közintézményüket el­vonták tőlük. Mindez kiha­tott a kistelepülések isko­láinak működtetésére is, és a szervezetek és a lakóhelyi környezet határán folyó „háborúskdást” jelentett. A jelenlegi irányítási rend­szer szempontjából ugyan­is a többfunkciós intézmé­nyek nem mindig kívána­tosak, néha pedig megold­hatatlan feladatokat jelen­tenek. Ugyanakkor pedig áldatlan versengésbe szorít­ják az egyik ágazatot a má­sikkal szemben a szűkülő anyagi erőforrások meg­szerzéséért. A helyben vagy a környéken lakóknak vi­szont sokszor az az érthe­tetlen, hogy miért nem akar egy intézmény vezetősége a másik segítségére sietni, ha egyébként intézményeik ki­használatlanul állnak. Ma már minden telepü­lésen érzékeli a lakosság, hogy érdemes fejleszteni az általános iskolát. Nagyon fontos azonban, hogy mé­lyére tekintsünk azoknak a folyamatoknak. amelyek következtében az általános iskolák megkülönböztetett fejlesztése nemcsak mél­tánylást érdemlő gesztus, hanem valós igény, társa­dalmi szükségszerűség. D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó írem és Pachner Edit. © Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: ßp. VIII., Somogyin, u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1416. Telefon: 138-1761, 138-1067,

Next

/
Oldalképek
Tartalom