Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

fc VlT ) I XXXV. ÉVFOLYAM. 215. SZÁMI 1391. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK •?> .KZ?.* •-Tfawp-l; - TL . '. ••• ■■ o:/ KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ IMflutáiura^ígsiBiaBegaK^CTBnE«^^ imi i ii imppcpgKzgareigarapgrii miig Fogyasztási adóval a minőségért Leállnak a pénznyerő automaták Fortuna kegyvesztettjei ‘f László Balázs kormány- szóvivő szokásos tegnap délutáni tájékoztatóján el­mondta: a kormány csü­törtöki ülésén foglalkozott az Ózdi Kohászati Üzemek pénzügyi és gazdasági hely­zetével, amely a tárcaközi egyeztetések után várha­tóan a jövő héten kerül újra a kabinet elé. A kor­mány jóváhagyta az ENSZ idei őszi 40. közgyűlésének ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség tevékeny­ségének irányelveit, vala­mint összetételét, és fel­hatalmazta a külügymi­nisztert: tegyen előterjesz­tést a küldöttség vezetőjé­nek és tagjainak megbíza­tásáról a köztársasági elnök számára. A kormány foglalkozott a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma vezetőjének előterjesztésé­ben az exporthitelnyújtás és -biztosítás új alapokra helyezésével. A Földműve­lésügyi Minisztérium elő­terjesztésében a kabinet foglalkozott a szőlő- és bor- termelési válsággal, a ter­vezett intézkedésekkel. Ezek lényege: az agrárin­tervenciós alap 800 millió forintos pótkerettel egé­szüljön ki. Ennek feltétel- rendszerét szeptember 30- áig kell kidolgozni, illetve meghirdetni. Mivel ezenkí­vül körülbelül 300 millió forintra van szükség a vál­ság kezeléséhez, a kormány ezen összeg megszerzésé­hez a Parlament segítségét fogja kérni. A tervezett in­tézkedések között szó van arról is: a kormány a való­di borpárlat piacképes fo­gyasztói árszínvonalának biztosítása édekében szük­ségesnek tartja, hogy az 1992. évi adótörvény erre a termékre 150 forint/hek- toliter-fok mellett 14 szá­zalékos fogyasztási adót ál­lapítson meg. Ezenkívül a tárca egyetértésével: visz- sza kell szorítani a terme­lést a nem hagyományos borvidékeken és csökken­teni kell az alacsony ér­tékű szőlőborok arányát. Megalapozatlan vádak A tájékoztatón megjelent Keleti György, a Honvé­delmi Minisztérium szóvi­vője, aki ismertette azt a szóbeli jegyzéket, amelyet Joó Rudolf, a HM helyet­tes államtitkára és Kelemen József vezérőrnagy, vezér- karifőnök-helyettes csü­törtök délután adott át Ju­goszláviai katonai és lég­ügyi attaséjának tiltakozá­sul a jugoszláv néphadse­reg közleménye ellen, amelyben az fegyverek szál­lításával és a légtér meg­sértésével vádolta meg ha­zánkat. A HM szóvivője elmond­ta, hogy szóban tájékoztat­ták a jugoszláv attasét ar­Útra készül a dánszentmiklósi alma Gyorsérlelés helikopterről r Ä jó gazda, ahogy mon­dani szokás, idejében talaj­ba juttatja a jövő évi ke- nyérnekvalót. Ugyan a szö­vetkezetekben egyre bi­zonytalanabbak a jövőt il­letően, de tudják, a szántó azért van, hogy azt meg kell művelni. Így látják ezt a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetnél is. Több mint ötezer hektáron gazdálkodnak, s ezen az őszön nyolcszáz hektáron került magágyba a búza, az árpa és a rozs. A vetési előkészületek­kel egy időben a több mint négyszáz hektáros napra- forgótáblára helikopterről szórják azt a vegyi anya­got, amely meggyorsítja a termés érését, elősegítve annak mielőbbi betakarítá­sát. Vesztes János, a közös gazdaság elnökhelyettese az őszi munkákkal kapcsolat­ban elmondta, hogy a meg­szokottnál jóval kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használnak fel, mert a pénzügyi lehetőségek ugyancsak behatároltak. Idén a kedvezőtlen időjá­rás miatt eléggé kitolódott az aratási időszak, a dán- szentmiklósiak kombájno- sai augusztus harmadik he­tében tudtak csak levonul­ni a búzatáblákról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az őszi munkákkal késésben lennének. Híres ez a szövetkezet gyümölcsöskertjéről. A kö­zeli napokban több mint 300 hektáron foghatnak hozzá az alma szedéséhez. Vesztes úr elégedetten szól­hatott arról, egymást érik a külföldi vevők, s így mód­juk van arra, hogy a leg­előnyösebb ajánlatok között válogassanak. Egyébként régóta megbízható partne­rük a Hungarofruct, közve­títésükkel jutnak el a kül­piacra a dánszentmiklósi gyümölcsök. Gy. L. ról: a magyar honvédelmi vezetés telj értetlenség­gel fogadta a Belgrádban akkreditált magyar katonai attasé számára a jugoszláv néphadsereg vezérkari-fö- nök-helyettese által megfo­galmazott közléseket, va­lamint az annak tartalmá­val megegyező, a jugoszláv nemzetvédelmi miniszté­rium tájékoztatási szolgá­latának szerdán megjelent közleményét. Tekintettel ar­ra, hogy mind a szóbeli közlés, mind a közlemény a magyar kormányra és a Magyar Honvédségre vo­natkozó megállapításai rosszindulatúak, minden alapot nélkülöznek, ezért azokat a leghatározottab­ban visszautasították. A Magyar Köztársaság változatlanul a Jugoszlá­viával való jószomszédi kapcsolatok fenntartására törekszik, ezt hangsúlyozza az a közlemény, amit a Honvédelmi Minisztérium tegnap kiadott. Mivel eredménytelennek bizonyultak a tárgyalások a hivatalos szervekkel, a Játékautomata Gyártók és Üzemeltetők Szövetségének tagjai beszüntetik tevé­kenységüket. Több dolgozó­jukat is elbocsátják, és tő­kéjük kivonására hívják fel a szektor külföldi befekte­tőit — tájékoztatott csü­törtökön Rappaport Gábor, a szövetség vezetőségének tagja. A szövetség tagjai az augusztus 16-án életbe lé­pett szerencsejáték-törvény rájuk vonatkozó több ren­delkezését is kifejezetten rossznak tartják. Nem érte­nek egyet azzal, az Alkot­mánybíróság előtt már ki­fogásolt résszel, hogy csak a tisztán magyar tulajdo­nú gazdasági szervezetek működtethetnek pénznyerő automatákat Magyarorszá­gon. Kifejezetten elhibá- zottnak és sérelmesnek tartják azt is, hogy a tör­vény életbeléptetésével azonnali hatállyal érvényü­ket vesztik az eddig ki­adott engedélyek. A szövetség eddig abban reménykedett, hogy leg­alább a végrehajtási utasí­tás elkészítésében figye­lembe veszik véleményüket. A Szerencsejáték Felügye­lettel folytatott legutóbbi tárgyalásokon azonban semmiféle választ nem kap­tak javaslataikra. Techni­kai jellegű javaslataikkal szerették volna elérni azt, hogy lerövidüljön a gépek engedélyeztetéséhez szüksé­ges idő. Ez jelenleg leg­alább hat hónap. Ráadásul évente csupán 10 gépet le­hetne a mai feltételek mel­lett bevizsgálni. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy évekre betiltják a pénznye­rő automaták üzemelteté­sét. A gépek leállásával ko­moly csapás éri az állam- háztartást is, amely havi 150-170 millió forinthoz jut nyereményadó címén.. De a cégek felszámolásával kap­csolatos éves veszteség el­érheti akár a 2 milliárd fo­rintot is. snPOUnKAI KRÓNIKA Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap hivatalában fo­gadta a Zsidó Világkongresszus Magyarországon átutazó küldöttségének tagjait. O Kupa Mihály pénzügyminisz­ter, miután hazaérkezett Japánból, szűkszavú nyilatkoza­tában bejelentette, hogy a forint várhatóan jövőre kon­vertibilissé válik, s ehhez a szigetország is segítséget nyújt. © Roszik Gábor lelkész, országgyűlési képviselő meghívására tegnap Budapestre érkezett az amerikai székhelyű Nemzetközi Börtönmisszió Szolgálat több ve­zetője. © Az MDF elnöksége jelenlegi stratégiája meg­erősítéseként értékelte, hogy a napokban megtartott húsz megyegyűlésen a tagság kifejezésre juttatta: olyan poli­tizálást vár a párttól, amely elősegíti a határozottabb, gyorsabb rendszerváltást. © A Magyar Honvédség kecs­keméti Szentgyörgyi Dezső Honi Vadászrepülő Osztályá­nak egy MÍG—21 típusú katonai repülőgépe csütörtökön a déli órákban kiképzés közben lezuhant — egy hónapon belül ez a második MIG-katasztrófa. Az MDF országgyűlési frakciójának Monopoly- csoportja a legfőbb ügyész­hez írt levélben büntetőel­járás megindítását kezde­ményezte Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke ellen. A feljelentők szerint Nagy Sándor a június 24-én alá­írt adásvételi szerződések­kel 15 szakszervezeti szék­házat áron alul adott el a Frohburg Union Pénzügyi Rt. részére, és ezzel „a szakszervezeti tagságnak különösen nagy hátrányt (kárt) okozott". A levelet dr. Balás István, Halás* István és dr. Zacsek Gyu­la írta alá. Bevándorlóknak lottóprogram Gysíssségi vomny Az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetsége köz­leményt juttatott el a Ma­gyar Távirati Irodához ar­ról, hogy az elkövetkező három. esztendő során évente 40 ezer új beván­dorló telepedhet le az Egyesült Államokban egy különleges, lottó rendszerű program keretében. Ebben a világ azon 34 országában születettek vehetnek részt —• köztük magyarok is —, akiket a leghátrányosab­ban érintett az 1965-ben hozott amerikai bevándor­lási törvény. A bevándorlási igényeket 1991. október 14. és 20. kö­zött lehet benyújtani. Az első 50 ezer jelentkezőnek lesz lehetősége arra, hogy az 1991. október 1. és 1992. szeptember 30. közötti idő­szakban kiadandó 40 ezer vízumszám egyikét elnyer­je. A bevándorlási enge­délyt azok kapják meg, akik a leggyorsabban kül­dik vissza a vízumhoz szükséges okmányokat. A programot a következő két évben megismétlik. Minderről részletes in­formációt az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykö­vetsége ad a személyesen érdeklődőknek. Amint az várható volt, a hónapokon át tartó sertés- túlkínálat jócskán alább­hagyott. Méghozzá olyany- nyira, hogy augusztus végé­vel megszűnt a felvásárlók számára előnyös átvételi pozíció, s egyre inkább emelkedik a vágósertések kilónkénti átvételi ára. A megyei földművelésügyi hi­vatali a vágósertés-tenyész­tés és -felhasználás össze­hangolása érdekében fel­mérést készített Pest me­gye mezőgazdasági nagyüze­meiben és a kisgazdaságok­ban. Ebből kitűnik, hogy az utóbbi két esztendőben egy tsz felszámolta a sertésága­zatot, s további két közös gazdaság döntött úgy, hogy az esztendő hátralevő ré­szében nem' foglalkozik ser­téstartással. Óvatos becslé­sek szerint a' kistermelői szektorban idén mintegy ezer gazda hagy fel a hiz­lalással. Ma már az a hely­zet, s ez cseppet sem meg­nyugtató, hogy szeptember első napjaiban a kereslet meghaladja a kínálatot, ERŐTELJESEN CSÖKKENT A SERTÉSKÍNÁLAT Végül már itthon sem lesz? méghozzá a normálsúlyú sertések esetében. Minden bizonnyal azon egyszerű oknál fogva, mert a tavaszi nagy malacexport nap­jainkban érezteti negatív hatását. A túlsúlyos állato­kat a kistermelők különbö­ző csatornákon értékesítet­ték. Nem egy sebtében meg­alakult magán sertésfeldol­gozó, mivel néhány forint­tal többet ígért a porté­káért, megnyugtató haszon­nal tudta az árut forgal­mazni. Voltak területek, így elsősorban Jászkarajenő térségében, ahol viszont a tenyésztésre már alkalmat­lan anyakocák a kisterme­lőknél maradtak, mert igen alacsony árat ígértek értük. Pest megyében a legfris­sebb információk szerint mintegy félezerre tehető a már említett, s eleddig nem értékesített kocák száma, alapvetően a kistermelők háza táján. A nagyüzemek­nél ilyenfajta gondok nin­csenek. A közös gazdaságok szerződéses állománya mi­nimális. A húsipari vállala­tokkal a legtöbb esetben nem kötnek szerződést, s így döntőek az eseti megál­lapodások, éppen a niaga- sabb értékesítési ár elérése érdekében. S még valami. Mind több az olyan kister­melő, aki ugyan foglalko­zik sertésekkel, de csak annyival, amennyit érde­mes etetni, s ezáltal kisebb az eladási rizikó. Az említett tények isme­retében óhatatlanul is fel­vetődik a kérdés: vajon a több mint fél éven át tartó gyorsított sertésfelvásár­lásnak és -forgalmazásnak egyáltalán lesznek-e kül­piaci, ráadásul kedvezőtlen kihatásai?! Ugyanis néhány hete mozdulni látszik az európai közös piaci orszá­gok merevsége. Hajlandók pénzügyi fedezetet adni a magyar kenyérgabona szov- jetunióbeli és albániai ex­portjához. Számos jele van annak is, hogy különösen az Urálon innen, egyre erő­teljesebb az igény a ma­gyar sertésekre, s ezen be­lül is a feldolgozott, dara­bolt, de az élő állatokra is. Amikor éppen elindulhat­na majd a hőn várt külpia­ci pezsgés, akkor derül ki, hogy kevés a kínálat. (gyócsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom