Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
I. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK D U NLAJÁJ S'/ENTENDREI-SZIGET CSEPEÍ,-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE MI KI,OS • FŐT • GÖD SZIGETSZENTCsődbe jutott a SZIM Fejlesztő Rt. Cédula a zsebben Az évtizedekkel ezelőtt még jól prosperáló cégek többsége vegetál, utolsó végjátékát éli. Meglehetősen csúfos a bukás, de tanulságos a darab, nevezetesen az a konklúziója, hogy sürgősen meg kell tanulni a volt KGST által nyújtott mankók, s az állami „pumpa” nélkül élni. A piaci törvények ugyanis kíméletlenül elsöprik, aki nem odavaló. A csőd most a halásztelki SZIM Fejlesztő Rt.-t is elérte. Hirtelen jött és szinte. letaglózta az embereket, akik két táborra szakadva várják a végkifejletet: egy részük már meglcapta, másik részük a közeljövőben kapja meg a munkakönyvét. Legfeljebb ócskavas Az elmúlt évben még csaknem háromszáz emberrel tevékenykedő cég 1991- ben már csak kétszáz dolgozóval nyitotta az évet, azóta pedig folyamatosan karcsú- sodtak: e pillanatban ötve- ven vannak, akiknek még nincs kezükben a felmondólevél. Természetesen az ő sorsuk is megpeesételte- tett, a valamikor jó hírű cégnél ugyanis július 8-a óta végelszámolás zajlik. Az előzményekről érdemes annyit tudni, hogy a Szerszámgépipari Művek gyárai 1988-ban kezdtek részvénytársaságként működni — azért ebben a formában, mert ez adókedvezményeket biztosított, illetve lehetőséget teremtett a nyugati tőke beáramlására. A dolgozók már akkor szorongva fogadtak a változásokat, de bíztak a prognózisokban, miszerint az önállóság a talpon maradást is biztosíthatja. Meg kell jegyezni, az átalakulás nem hozta éppen kedvező helyzetbe a halásztelkieket, tulajdonképpen „pucéron” maradtak: a fő részvényes az állami vagyon kezelője, a SZIM vezérigazgatósága, amelynek 94 százalék tulajdona van az Rt.-ben. A fennmaradó hat százalék ugyancsak állami vállalatok között oszlik, magántőke az Rt.-ben nincs, állami cég volt és maradt, s immár sokkal kevésbé a dolgozóké, mint valaha. A nyugati s a volt szocialista piacra egyaránt exportáló cég az átalakulást követően még úgy- ahogy fenntartotta önmagát, sőt, a belföldi értékesítési nehézségek ellenére hazai megrendelést is szerzett, de hamarosan kiderült, minden relációban zárul a piac. Megmunkálóközpontjaikra, amelyből évente tizet, tizenkettőt gyártottak, nincs igény, pang a kereslet, egyszerűen eladhatatlanok a termékek. Az idei év tavaszán, 1991 áprilisában az évzáró közgyűlésen már ki kellett mondani a szomorú tényt: 25,4 millió a veszteség, s ha nem történik valami, vége a halásztelki társaság pályafutásának. A kritikus helyzetben igazgatóváltás történt, de már későn. A cég ugyanis ebben a periódusban már képtelen volt megújulni. De hogy menynyire rosszul számították ki a lépéseket, jelzi, már a pangás látható jelei ellenére is még év elején ugyanazt a mennyiséget kezdték gyártani. Holott eladatlanul nem több a gép, mint ócskavas — csakhogy óriási pénzek állhak benne, amelyek sohasem térülnek meg. Az új vezetés áprilistól már képtelen a radikális változásokra. Járja az országot, termékbemutatót tart, de hiába: a megmunkálóközpont senkinek sem kell, épphogy valamennyi bérmunkát szereznek. Közben külföldi partnerekkel is lázas tárgyalások folynak, hátha megtörténik a csoda, s valamely nyugati befektető felfedezi a rációt a halásztelki részvénytársaságban. Csodák azonban nincsenek, s jóllehet most is van francia érdeklődés, ez jottányit sem garantálja a megmaradást. Üres a kassza 8 A jelenlegi vezetés — mint ilyenkor szokásos — a volt irányítókat hibáztatja, mondván: óriási mulasztások történtek a közelmúltban. Nem álltak át egy eladható termékre, nem volt tartalékban egy piacképes gyártmány, nem igazították a létszámot a feladatokhoz, nem lépték meg a szervezetkorszerűsítés radikális lépéseit. Ilyen előzmények után következett el a július 8-i közgyűlés, amikor kimondatott, hogy végelszámolással, jogutód nélkül megszüntetik a társaságot. Jog szerint történt a döntés, bár a dolgozók inkorrektnek tartják, számukra előnyösebb lett volna a felszámolás — tehát a Pest Megyei Cégbíróság által kijelölt, külső felszámolóbiztos által levezetett eljárás. Jelen pillanatban ugyanis belső munkatársak vezénylik a folyamatot, csak abból teremthetnek pénzt, amit a vagyon értékesítéséből kasszíroznak — felszámoláskor a vagyon terhére hitelfelvételi lehetőség van —, pillanatnyilag tehát üres a kassza. Any- nyira, hogy még a végelszámolás költségeire sincs fedezet, ugyanakkor a dolgozók részfizetést kapnak, végkielégítést pedig egyáltalán nem. Aki az utcára kerül, annak is csak egy cédula van a zsebében — miszerint ennyi és annyi lenne a járandósága. Hogy mikor lesz a cédulából pénz? Egyelőre kérdés. A dolgok, minthogy a finishez közelednek, egyre forróbbak. Ügy tűnik, a végelszámolást a felszámolásnak kell felváltania, mert ezt már a külső hitelezők is követelik — a cégbíróságon keresztül. Ezt a dolgozók is támogatják, így talán lesz esélyük, hogy megkapják járandóságukat. Kiárusítás — bagóért Természetesen most is nagy pénzszerző manőverek vannak folyamatban — a kész gépeket, a raktárkészletet, s a termelőberendezéseket egyaránt értékesíteni szeretnék —, a dolgozók szerint még a darut is eladják a gép mellől. Bagóért, fillérekért. De még ez is kevés, ez sem fedézi a minimális létfeltételeket. A dolgozók kétségbeesettek. Elkeseredetten várják a bérfizetést, s immár nemcsak egyéni sorsuk felett keseregnek, hanem azon is, hogy Halásztelken egy szellemi-műszaki értékeket felhalmozó alkotó műhely jutott csődbe. Amelyre talán éppen a közeljövőben óriási szükség lenne a leépült és műszaki potenciálját elherdáló gazdaságnak. Vasvári Éva ismét lesz fóti faluszínpad Szomszédságban a fővárossal Nehéz időkben csak a legszükségesebb közkiadásokra vállalkozik a közigazgatás minden testületé. Ám mint azt Főt nagyközség esetében is tapasztaljuk, az általános körülmények között is keresik a kiutat. Megtalálják a módját, hogyan jusson előbbre a falu, s váljék minél kedvezőbbé az itt élők helyzete. Az idei tanév kezdete sok újdonságot hozott a lakosság és főleg a kisdiákok számára. Régi törekvés vált valóra például azáltal, hogy a polgármesteri hivatal megteremtette egy helybeli zeneiskola működésének alapjait. Iskolák, óvodák Az űj intézmény a gyermekváros területén kezdi meg működését. Horváth István igazgató irányításával, mintegy 156 fiatal kezdheti meg tanulmányait. Kialakult a tanári kar, a zenekedvelők népes fóti tábora által teremtett hagyományokra alapozva még magasabb színvonalon fejlődhet a nagyközség kulturális élete. Egészséges kompromisz- szum alakult ki végül a sok vitat kiváltó, egyházi irányítással létrehozott általános iskola ügyében. A Fóti Közművelődési Egyesület által szervezett külön - tanoda éppen úgy megkezdhette a gyerekek oktatását, mint az 1. sz. általános iskola, ahonnét a legtöbb növendék került át az ökumenikus szellemiségű intézménybe. Más helyzet alakult ki az óvodák világában. A katolikus egyház az elmúlt félévben visszakérte az egy- . kor tulajdonában lévő Vörösmarty téri épületét. Megfelelő számú szülői igény esetében itt egyházi irányítással nevelték volna a kicsinyeket. Erre azonban az említett feltételek miatt nem került sor, így az egyházi óvodába bejelentett gyerekek is az önkormányzat intézményeibe járhatnak. Más kérdés, hogy a katolikus egyház más területen is alapíthat új óvodát, de eddig ilyen szándékról nem tudnak a faluban. Megkezdte viszont munkáját a szakosodást jelző 2. sz, speciális általános iskola, amely kilenc évfolyamon oktatja a közismereti tárgyakat. Ezenkívül faipari, fehérnemű-készítői és kosárfonói ismereteket szereznek a növendékek. A nagyközség kisalagi területén működő 3. sz. általános iskolában egv első osztályos csoportot a Zsolnay- módszer szerint tanítanak. Nem az iskolához tartozó, de a művelődés lehetőségeit gyarapító fejlemény a nagy múltú Fóti Faluszínpad feltámasztása. A kezdeményezés jelentőségét felismerve, szűkös lehetőségei ellenére is ötvenezer forint támogatást szavazott meg javukra az önkormányzat testületé. Telefon és kultúra Az információ gyors közvetítésének műszaki-technikai feltételei egyben a kulturális fejlődés anyagi alapjait jelentik. A fótiak is csatlakoztak ahhoz a hálózatfejlesztési programhoz, melynek keretében Dunakeszin, Gödön, s náluk bővíthető a jelenleg még hiányos telefonhálózat. Pályázatuk szerint 15 ezer állomás létesülhet, mintegy 867 millió forintos költséggel. A beruházás megkezdéséhez szükséges központi támogatás érdekében a három település polgármestere megbeszélést kezdeményezett a MATÁ1 vezérigazgatóságával, ahe a benyújtott pályázat gaz dasági, műszaki feltételei jónak tartják, a befektetéi megtérülését is lehetséges nek vélik. A pályázat elbr Tálasára szeptember köze pén kerül sor. Változó falukép Az idei őszön dől teháí el, milyen forrásokból hánj forint jut a fejlesztésre Azt azonban nagyjából mái ki lehetett számítani, hog) egy állomás beszerelési költsége előreláthatólag 6t ezer forint körül alakul Az önkormányzat javaslata szerint ennek egyhar- madát, vagyis 20 ezer forintot á helyi költségvetésből kellene átvállalni. Ea azonban még a pályázat sorsától is függ, s így sor kerülhet a megrendelő, vagy a közigazgatás nagyobb kiadásaira. Fót előreláthatólag 4 ezer állomással bővíthetné a hálózatát ebből az idei programból. Várható, hogy nemcsak az információ feltételei javulnak, hanem a települé* arculata is fiatalodik, modernebbé válik. Kidolgozták a faluközpont rendezési javaslatát. A Vörösmarty tér felújításának megkezdődtek az előkészületei. Nehéz időkben is előretekintve, a lehetőségeket kihasználva jut mindig előbbre a világváros tő- szomszédságában élő nagy település lakossága. (K. T, I.) Novembertől Bevásárlóközpont Megoldásához közeledik Taksonyban a régóta húzódó, a bevásárlócentrum kiépítése körült bonyodalom — az önkormányzat képvi- selő-testülete nemrégiben hozott döntést e kérdésben. Mint már jeleztük, volt pályázó a működtetésre, de visszalépett, így új helyzet állt elő, s csak most dőlt el véglegesen az ügy. Ezek szerint a MÁV-állomás közelében húzódó telket egy betéti társaság vásárolja meg, a közeljövőben megkezdi a kivitelezést, s novemberre — ha minden a tervek szerint halad — kinyit a bevásárlóközpont. Az ígéretek szerint sokféle szolgáltatással várják majd a környékbelieket — az ellátás színvonalát nagymértékben javítva ezzel. KÁBELTELEVÍZIÓS TERVEK Nem lesz vitáktól mentes Korábban már beszámoltunk arról, hogy számos Pest megyei településen, a többi között Vácott, Nagykörösön, Tápiószentmárton- ban, de másutt is elindult a kábeltelevíziózás. Több város, így például Ráckeve, Szentendre önkormányzata pedig beadta a kérvényeket és várja a frekvenciamoratórium feloldását. Ügy tűnik, hogy az Induló magyar kábeltelevíziózás — hasonlóan a „nagy” televízióhoz — nem lesz vitáktól mentes. Értelemszerűen ma még többnyire nem a konkrét adások milyenségén és minőségén polemizálunk, hanem azon, hogy a leendő kábeltelevíziók mennyiben felelnek majd meg a „fent és lent” várakozásainak. Nem válthatunk még szót a műsorok kommunikációs hatásösz- szegezeítségéről. mivel a kábeltelevíziós stúdiók és szerkesztőségek embrionális állapotban vannak. De felelősségteljes vélemények hangzanak el, hol teoretikusan, hol kissé spekulatívan a születő tevékenységről: arról, hogy vajon képes lesz-e a kábeltelevízió hozzájárulni a társadalmi demokratizmus fejlődéséhez, alkalmas lesz-e az újfajta televíziózás az adott társadalmi közegben az érdekek artikulálásához. Abban egyetértés van, hogy a magyar társadalom jelenlegi állapotában alapvető érdek, sürgető szükségszerűség a demokrácia szélesítése, tartalmi gazdagítása. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele a tájékoztatás bővítése, a társadalmi nyilvánosság szerepének erősítése. Éppen ezért a szkeptikusság csak részben tartható elfogadható megközelítési szempontnak. Ugyanakkor bizonyos félelmek is vannak. Nem valamiféle szürke hályogon való keresztülnézés nehézségei miatt, hanem mert félő, hogy a demokratizmus megreformálásában a kábeltelevíziós stúdiók szerkesztői, esetleg közreműködői a pofozottak szerepkörét is betölthetik, ameny- nyiiben egy-két dolgot maguk körül nem vesznek tudomásul. Miről is van szó? A vitában sokan úgy képzelik el. a majdan működő kábeltelevíziók kritikai hangvétele, azoknak szinte parttalan szerkesztési, szerkesztői és műszaki-technikai szabadsága a lakosság demokratikus fórumainak újfajta vázát és hatásos tartalmát is jelenthetik majd. Tehát arról van szó, hogy az adott város önkormányzata — az általuk létrehozott sajtóban — amennyit és mit engednek meg a különböző véleményszínezetek megfestésében. Lehetséges-e, elviselhető-e, hogy különféle nézetek és vélemények exponálódjanak a képernyőn ? Ez mennyiben rombolhatja a különböző szervek és szervezetek kivívott tekintélyét vagy netán sértő hatású-e valaki vagy valakik számára. Ki az, aki ilyen környezetben majd megfogalmazza, és milyen jogon merészeli szóba hozni mindazokat a furcsaságokat, amelyekről a felszínes rácsodálkozássál még csak sejteni sem lehet, hogy a pellengérre kívánkozó jelenség nagyon is emberi hiba, téves döntés, esetleg torz magyarázkodások tarthatatlan szüleménye. A kábeltelevízió szerkesztői? Talán ők? De itt azért a szkeptikusság reálisan bekalkulálható az eseményekbe. A kritikai hangvétel, amennyiben etikus és észszerű, minden bizonnyal konstruktív lehet az önkormányzat, a képviselő-testület számára is. Főleg akkor, ha a téma megközelítésének árnyaltságával a megoldás útját és módszereit is felvázolja, vagy törekszik erre. Azonban nem mehetünk el szó nélkül a hagyó- mányozódott hivatali merevségek, a feudális színezetű, saját fészek tisztántartási reflexiók mellett, amelyek „sokat” érő és sokakat védő mechanizmusban testesülnek meg. Deák Attila DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden héttőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4057.
