Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
XXXV. ÉVFOLYAM. 214. SZÁM . 199L SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Alvázgyártás Székesfehérvárott Hazavitték a profilt A karosszériák mellett már az Ikarus által tervezett, s Székesfehérvárott gyártott autóbuszok alvázai, valamint az azokhoz tartozó alkatrészek is helyben készülnek az Ikarus Járműgyártó __ Rt. székesfehérvári gyárában. Az év második felétől egyetlen alvázat sem rendeltek már korábbi szállítójuktól, a Csepel Autógyártól. Néhány hónapi munkával saját alvázgyártó sort alakítottak ki az egyik szerelőműhelyben. A célgépekkel kiegészített soron jelenleg naponta 12 alvázat készítenek, de szükség esetén napi tizenhatot is ki tudnak bocsátani. Ez a tennivaló egyelőre háromszáz szakembernek ad munkát, akiket a helyi Ybl Miklós Szakközépiskolában képeztek át. Az alvázgyártás „hazavitele” — hiszen a szellemi termék korábban is az Ikarus tulajdona volt, csak a munkát végezte el a Csepel Autógyár — jelentős költségmegtakarítást eredményez, s lehetővé teszi a minőség további javítását. A fehérvári gyárnak egyébként szüksége is lesz az alvázakra, hiszen az év végéig jelentős exportmegrendeléseknek kell eleget tenni, s már tárgyalnak- a jövő évre szóló külföldi megrendelésekről is. BilPOUTMAi KRÓMMÁ Szabad György házelnöik tegnap fogadta a brit alsóház elnökét, Bemard Weátherillt. Q Az Európai Közösségek Bizottsága és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselői, s a helyi vállalkozói központok megbízottai aláírták szerdán azt a keretszerződést, amelynek révén a magyar vállalkozók összesen 19,5 millió ECU támogatásban részesülnek. • Terjeszkedik Magyarországon a Kleider Bauer osztrák ruházati kereskedelmi vállalat, mely eddig 54 budapesti ruházati szaküzletre tette ki emblémáját, s tegnap újabb szaküzletet nyitott a fővárosban. • Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának szerdai zárt ülése bírósági megkereséssel foglalkozott, mert a bíróságok Dörnbach Alajos és Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérték. NEM SZEDIK A SÁTORFÁJUKAT (Cikkünk a 10. Gidaion) Rendkívüli érdeklődés az alma iránt Az egész termést megveszik Az időjárás szeszélyes, ennek pedig a természet, s ezen belül is a növényi kultúrák látják a kárát, illetve jobb esetben a hasznát. Nos, az idei tavasz Nyugat-Európában rendkívüli fagyokkal károsította a gyümölcsöskerteket. A német és francia farmerek, gazdaságok, valamint gyümölcsfeldolgozó üzemek három évtizede nem tapasztalt rossz termésre számíthatnak, különösen almából. Németország nyugati térségében az almatermés egynegyedét sújtották a kemény fagyok. Ráadásul a két német állam egyesülése után az almafák egynegyedét kivágták. Lényegében hasonló játszódott le másfél évtizede nálunk is, történetesen Szabolcsban, ahol a termelők nyakán maradt a gyümölcs. A számukra gazdaságtalan vállalkozást a gyümölcsöskertek megritkításával kívánták ellensúlyozni. Az említettekkel ellentétben, mint hírlik, hazánkban idén jó termésre számíthatnak a gazdák és a nagyüzemek egyaránt. Ennek pedig most az lehet az eredménye, hogy szokatlanul nagy keresletnek örvendhet a magyar alma. Kulcsár Attila, a megyei Teszöv Info főmunkatársa a témával kapcsolatban elmondta, hogy hazánkban az utóbbi években erősen megritkultak a gyümölcs- kertek, sok fát kivágtak, de ennek ellenére ezen az őszön valóban nagyszerűek a terméskilátások. Szólt arról, hogy eddig mintegy 400 ezer tonnányi almára érkezett igény, de a belföldi piacon is vannak 50-60 tonnányi terményre rendelések. Jórészt a Főt és Dán- szentmiklós környéki almáskertek számottevőek. Kulcsár Attila kitért arra is, hogy a külföldi érdekGahonaexport célegyenesben Pénz az ablakban A Gabona Rt. szakemberei újabb részletekkel szolgáltak a gabonaüzlettel kapcsolatban. Az MTI szerdán ugyanis hírül adta, hogy a nap folyamán létrejött a Szovjetunióba szállítandó 500 ezer tonna gabona kiviteléhez szükséges finanszírozási szerződés. A Gabona Rt.-nél Kelemenné Visky Katalin elmondotta, hogy az üzlet keretében nemcsak búzát, hanem lisztet is exportálnak. Ez utóbbi mennyisége 30 ezer tonna. Beszámolt arról is, hogy bár lassan a legfontosabb pénzügyi kérdéseket sikerült tisztázni, ám az sem lényegtelen, hogy a termelők időben jutnak-e a pénzükhöz vagy sem. Egyelőre úgy néz ki, az ügylet létrejötte ellenére még mindig tisztázatlan, miként jutnak az exportőrök, illetve a termelők a kiszállított gabona ellenében, illetve a kivitelt megelőzően forinthoz. Váltott az erdészeti gépgyártó Utánfutók a Szentendrei Kocsigyárból r Az elmúlt hónapok gazdasági folyamatai azt bizonyítják, hogy a gépipar a gazdaság egyik leginkább túlméretezett területe. Nehéz napok járnak a mező- gazdasági gépgyártókra is, hiszen az agrárgazdaság tulajdonosi szerkezetátalakítása még nem történt meg, s a bizonytalanság hónapjaiban megcsappant a géprendelések száma is. Ezek után aligha lehet csodálkozni azon, hogy a szentendrei Erdészeti és Gépgyártó Vállalatnál is teljes profilt váltottak, s mivel nincs igény rá, mező- gazdasági gépeket már egyáltalán nem gyártanak. Barta András igazgató elmondta, hogy alkatrész-ellátási kötelezettségük ugyan még van, de a kereslet visszaesésére jellemző, hogy mig régebben 20-25 millió forint értékben rendeltek tőlük alkatrészeket, addig az idén ez a szám a félmilliót is alig érte el. A szentendreiek jövedelmezőbb üzletág után néztek, s ma már haszonjárművekhez készítenek utánfutókat, elárusító-pavilonokat. lakókocsikat forgalmaznak. Telephelyükön az érkező vevőket is kiszolgálják, de szerződésük van külföldi cégekkel is, termékeik fele Németországban talál gazdára, s a közeljövőben a többi nyugateurópai országban is szeretnének piacot szerezni. Termékeik emblémáján már ismét a Szentendrei Kocsigyár felirat szerepel, hiszen ismert, hogy a tervbe vett átalakulás után — melyről lapunkban is tudósítottunk — ismét régi nevüket szeretnék felvenni. Ami a privatizációt illeti, az igazgató elmondta, hogy az Állami Vagyonügynökség már befejezte a vállalat vagyonának felértékelését. A napokban várják az AVU szakembereinek látogatását, hogy a továbbiakat megbeszéljék. Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a gyár kollektívája veszi majd meg az üzemet, de mára már csak 5-0 ember maradt, akiket még mindig foglalkoztat ez a gondolat. A többiek visszaléptek, mondván, félnek a kockázattól, s pénzük sincs a gyárvásárlásra. Akik még maradtak, azok is az Egzisztenciahitel millióira szeretnének támaszkodni. Az igazgató hozzátette, hogy első lépésként — október vagy november elején — a vállalat az önkormányzat és a Vagyonügynökség részvételével kft.-vé alakul, s ezt követően vennék meg a jelentkezők az AVÜ tulajdonrészét. Ha nem a gyári dolgozók lesznek végül is a vásárlók, akkor minden bizonnyal majd pályázatot írnak ki a gyár megvételére. Az átalakulás hónapjaiban — tartva a bizonytalanságtól — akadtak olyanok is, akik máshol kerestek maguknak munkát. Barta András megjegyezte, elsősorban nem olyan dolgozók mentek el, akiktől ő is szívesen megvált volna, de hát a képzett emberek könnyebben változtatnak állást. A kft. megalakítása után sem terveznek drasztikus létszámleépítést, termékeikre van kereslet, s a piaci lehetőségek bővítésé vei szeretnék növelni for galmukat. * H. É. lödök között német és ukrán cégek is találhatók. Utóbbiak az egyre kedveltebb ranett fantázianévre keresztelt almát kérik, s kínálnak érte dollárt. A gond az, hogy ezt csak Szabolcsban termesztik, de ott kis mennyiségben. Még mindig a jonatán, a star- king, az idared fajták vannak túlsúlyban a kínálati palettán. Némethy Zoltán, a MOSZ tanácsosa, a téma szakavatott ismerője már bővebb felvilágosítással szolgálhatott. Mint mondta, holland, német, francia kereskedők járják az ország almáskertjeit, s foglalót adnak, sőt esetenként a gyümölcsöskert teljes termését megvásárolják. A franciák a legnagyobb „almaigénylők”, hiszen náluk kiterjedt hagyományai vannak a lé, párlat, s egyéb termék készítésének. Ami különösen érdekes, hogy első ízben jelentkeztek svájci cégek, akik köztudottan az olasz almákat részesítették előnyben, ők a már leszedett, előhűtött termést veszik meg. Különösen érdeklődnek a külföldi vevők a starkrimzom nevű alma iránt, amelyet á dánszent- miklósi Micsurin Tsz-ben termesztenek. Ezek után érthetően már az foglalkoztatja a gazdákat, hogy a termést lehetőleg a legideálisabb időben és minőségben takarítsák be. (gyócsi) Az Agrimpex Rt. 100 ezer tonna étkezési búzát, 10O ezer topna kukoricát, valamint 50 ezer tonna napraforgódarát adott el a Tatár Autonóm Köztársaságnak tudta meg az MTI a cég" vezérigazgató-helyettesétől. Urbán Imre közölte: a mintegy 25-27 millió dollár értékű áruért kőolajjal fizetnek a tatárok, akik már le is szállították a nyersanyagot a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalatnak. Az Agrimpex Rt. illetékese azt is elmondta, hogy információjuk szerint a szovjet külkereskedelmi bank még ezen a héten kiadja a fizetést ígérvényt arra az 500 ezer tonnás magyar búzaexportra, amelyre a magyar kormány már korábban garanciát vállalt, a így végre megkezdődhet az áru kiszállítása. Nicke’sdorfí határzár Sokba kerül! A magyar Külügyminisztérium szerdán hivatalosan tájékoztatást kért az osztrák kormánytól, hogy milyen intézkedést tervez a nickelsdorfi fiatárállomás- nál a helyzet normalizálására, s mikorra lehet számítani a határblokád megszüntetésére — mondta a távirati iroda érdeklődésére a magyar külügyi szóvivő. ":i! Herman János rámutatott: a magyar gazdaság, a közúti fuvarozás és az idegenforgalom szempontjából egyaránt rendkívül fontos hegyeshalmi határállomáson immár harmadik napja szünetel a személy- és teherforgalom, nem kis veszteséget okozva ezzel az országnak. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA KIVÉTEL Ahogyan múlttá lesz a közvetlen tegnap, tegnapelőtt, úgy sokasodik azoknak a száma, akik „már akkor is ... ” Akik szembeszálltak, nem engedelmeskedtek, bomlasztották a pártállamot, akik ... Nincs semmi bajom ezzel, ki-ki olyan legendáriumot készít magának, amilyet kíván; csak legyen, aki hisz neki. A baj ott van. hogy ezekbe a legendáriumokba olyan tettek, hősi cselekedetek kerülnek be, amelyek a mából plántálódnak át abba a múltba, azaz nem voltak. Sorozatban hoz össze mesterségem olyan emberekkel, akiket hosszú évek, évtizedek óta ismerek, s akikről csak most tudhattam meg... A megye településeinek tetemes részén az a sokat emlegetett nép harsányan kacag némelyeken, miket állítanak magukról, holott... Egy kisvárosban is nehéz, egy községben viszont lehetetlen átírni egy- egy embernek a maga tegnapját, hiszen ott zajlott az mindenki szeme láttára. Volt egy híres-hírhedt szamizdat, azaz illegális kiadvány a Kádár-rendszerben, a Napló. Ennek 1977—1982 közötti évfolyamaiból készült egy válogatás a közelmúltban. Az akkori szerzők egyike, Sulyok Miklós a kötet előszavában így ír: „ .. . nagyon kevés kivételtől eltekintve, amit tettünk, az nem volt több annál, mint hogy másképpen gondolkoztunk, és másmilyen gondolatainkat baráti beszélgetéseken elmondtuk egymásnak.” Lefegy- verzően őszinte szavak. Talán-talán nem ártana, ha mindazokat töprengésre késztetné, akik nem tartoztak a „nagyon kevés kivétel” közé, de ma e kivételek elé furakodva, azok fölébe tornyosulva hirdetik, kik voltak ők tegnap... Igen, nem ártana egy-egy közösségnek, ha szakítana időt arra, hogy felmérje, kik is azok, akik okítják, népnevelik, korholják, vezetgetik. (M)
