Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

XXXV. ÉVFOLYAM. 214. SZÁM . 199L SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Alvázgyártás Székesfehérvárott Hazavitték a profilt A karosszériák mellett már az Ikarus által terve­zett, s Székesfehérvárott gyártott autóbuszok alvá­zai, valamint az azokhoz tartozó alkatrészek is hely­ben készülnek az Ikarus Járműgyártó __ Rt. székesfe­hérvári gyárában. Az év második felétől egyetlen al­vázat sem rendeltek már korábbi szállítójuktól, a Csepel Autógyártól. Néhány hónapi munkával saját al­vázgyártó sort alakítottak ki az egyik szerelőműhely­ben. A célgépekkel kiegé­szített soron jelenleg na­ponta 12 alvázat készítenek, de szükség esetén napi ti­zenhatot is ki tudnak bo­csátani. Ez a tennivaló egyelőre háromszáz szak­embernek ad munkát, aki­ket a helyi Ybl Miklós Szakközépiskolában képez­tek át. Az alvázgyártás „ha­zavitele” — hiszen a szel­lemi termék korábban is az Ikarus tulajdona volt, csak a munkát végezte el a Cse­pel Autógyár — jelentős költségmegtakarítást ered­ményez, s lehetővé teszi a minőség további javítását. A fehérvári gyárnak egyébként szüksége is lesz az alvázakra, hiszen az év végéig jelentős exportmeg­rendeléseknek kell eleget tenni, s már tárgyalnak- a jövő évre szóló külföldi megrendelésekről is. BilPOUTMAi KRÓMMÁ Szabad György házelnöik tegnap fogadta a brit alsó­ház elnökét, Bemard Weátherillt. Q Az Európai Kö­zösségek Bizottsága és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselői, s a helyi vállalkozói központok megbízottai aláírták szerdán azt a keretszerződést, amelynek révén a magyar vállalkozók összesen 19,5 millió ECU támogatásban részesülnek. • Terjeszkedik Magyarországon a Kleider Bauer osztrák ruházati ke­reskedelmi vállalat, mely eddig 54 budapesti ruházati szaküzletre tette ki emblémáját, s tegnap újabb szaküz­letet nyitott a fővárosban. • Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának szerdai zárt ülése bírósági megkereséssel foglalkozott, mert a bíróságok Dörnbach Alajos és Haraszti Miklós SZDSZ-es képvise­lők mentelmi jogának felfüggesztését kérték. NEM SZEDIK A SÁTORFÁJUKAT (Cikkünk a 10. Gidaion) Rendkívüli érdeklődés az alma iránt Az egész termést megveszik Az időjárás szeszélyes, ennek pedig a természet, s ezen belül is a növényi kultúrák látják a kárát, il­letve jobb esetben a hasz­nát. Nos, az idei tavasz Nyugat-Európában rendkí­vüli fagyokkal károsította a gyümölcsöskerteket. A német és francia farmerek, gazdaságok, valamint gyü­mölcsfeldolgozó üzemek három évtizede nem tapasz­talt rossz termésre számít­hatnak, különösen almából. Németország nyugati térsé­gében az almatermés egy­negyedét sújtották a ke­mény fagyok. Ráadásul a két német állam egyesülése után az almafák egynegye­dét kivágták. Lényegében hasonló ját­szódott le másfél évtizede nálunk is, történetesen Szabolcsban, ahol a terme­lők nyakán maradt a gyü­mölcs. A számukra gazda­ságtalan vállalkozást a gyü­mölcsöskertek megritkítá­sával kívánták ellensúlyoz­ni. Az említettekkel ellen­tétben, mint hírlik, hazánk­ban idén jó termésre szá­míthatnak a gazdák és a nagyüzemek egyaránt. En­nek pedig most az lehet az eredménye, hogy szokatla­nul nagy keresletnek ör­vendhet a magyar alma. Kulcsár Attila, a megyei Teszöv Info főmunkatársa a témával kapcsolatban el­mondta, hogy hazánkban az utóbbi években erősen megritkultak a gyümölcs- kertek, sok fát kivágtak, de ennek ellenére ezen az őszön valóban nagyszerűek a terméskilátások. Szólt arról, hogy eddig mintegy 400 ezer tonnányi almára érkezett igény, de a belföl­di piacon is vannak 50-60 tonnányi terményre rende­lések. Jórészt a Főt és Dán- szentmiklós környéki al­máskertek számottevőek. Kulcsár Attila kitért arra is, hogy a külföldi érdek­Gahonaexport célegyenesben Pénz az ablakban A Gabona Rt. szakembe­rei újabb részletekkel szol­gáltak a gabonaüzlettel kapcsolatban. Az MTI szer­dán ugyanis hírül adta, hogy a nap folyamán létre­jött a Szovjetunióba szállí­tandó 500 ezer tonna gabo­na kiviteléhez szükséges fi­nanszírozási szerződés. A Gabona Rt.-nél Kelemenné Visky Katalin elmondotta, hogy az üzlet keretében nemcsak búzát, hanem lisz­tet is exportálnak. Ez utób­bi mennyisége 30 ezer ton­na. Beszámolt arról is, hogy bár lassan a legfontosabb pénzügyi kérdéseket sike­rült tisztázni, ám az sem lényegtelen, hogy a terme­lők időben jutnak-e a pén­zükhöz vagy sem. Egyelőre úgy néz ki, az ügylet lét­rejötte ellenére még min­dig tisztázatlan, miként jutnak az exportőrök, illet­ve a termelők a kiszállított gabona ellenében, illetve a kivitelt megelőzően forint­hoz. Váltott az erdészeti gépgyártó Utánfutók a Szentendrei Kocsigyárból r Az elmúlt hónapok gaz­dasági folyamatai azt bizo­nyítják, hogy a gépipar a gazdaság egyik leginkább túlméretezett területe. Ne­héz napok járnak a mező- gazdasági gépgyártókra is, hiszen az agrárgazdaság tulajdonosi szerkezetátala­kítása még nem történt meg, s a bizonytalanság hónapjaiban megcsappant a géprendelések száma is. Ezek után aligha lehet csodálkozni azon, hogy a szentendrei Erdészeti és Gépgyártó Vállalatnál is teljes profilt váltottak, s mivel nincs igény rá, mező- gazdasági gépeket már egyáltalán nem gyártanak. Barta András igazgató el­mondta, hogy alkatrész-el­látási kötelezettségük ugyan még van, de a kereslet visszaesésére jellemző, hogy mig régebben 20-25 mil­lió forint értékben rendel­tek tőlük alkatrészeket, addig az idén ez a szám a félmilliót is alig érte el. A szentendreiek jövedel­mezőbb üzletág után néz­tek, s ma már haszonjár­művekhez készítenek után­futókat, elárusító-pavilono­kat. lakókocsikat forgal­maznak. Telephelyükön az érkező vevőket is kiszolgál­ják, de szerződésük van külföldi cégekkel is, ter­mékeik fele Németország­ban talál gazdára, s a kö­zeljövőben a többi nyugat­európai országban is sze­retnének piacot szerezni. Termékeik emblémáján már ismét a Szentendrei Kocsigyár felirat szerepel, hiszen ismert, hogy a terv­be vett átalakulás után — melyről lapunkban is tudó­sítottunk — ismét régi ne­vüket szeretnék felvenni. Ami a privatizációt illeti, az igazgató elmondta, hogy az Állami Vagyonügynök­ség már befejezte a válla­lat vagyonának felértéke­lését. A napokban várják az AVU szakembereinek lá­togatását, hogy a továbbia­kat megbeszéljék. Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a gyár kollektívája veszi majd meg az üzemet, de mára már csak 5-0 ember maradt, akiket még mindig foglal­koztat ez a gondolat. A többiek visszaléptek, mond­ván, félnek a kockázattól, s pénzük sincs a gyárvásár­lásra. Akik még maradtak, azok is az Egzisztencia­hitel millióira szeretnének támaszkodni. Az igazgató hozzátette, hogy első lépésként — október vagy november ele­jén — a vállalat az önkor­mányzat és a Vagyonügy­nökség részvételével kft.-vé alakul, s ezt követően ven­nék meg a jelentkezők az AVÜ tulajdonrészét. Ha nem a gyári dolgozók lesz­nek végül is a vásárlók, akkor minden bizonnyal majd pályázatot írnak ki a gyár megvételére. Az átalakulás hónapjai­ban — tartva a bizonyta­lanságtól — akadtak olya­nok is, akik máshol keres­tek maguknak munkát. Barta András megjegyezte, elsősorban nem olyan dol­gozók mentek el, akiktől ő is szívesen megvált volna, de hát a képzett emberek könnyebben változtatnak állást. A kft. megalakítása után sem terveznek drasz­tikus létszámleépítést, ter­mékeikre van kereslet, s a piaci lehetőségek bővítésé vei szeretnék növelni for galmukat. * H. É. lödök között német és uk­rán cégek is találhatók. Utóbbiak az egyre kedvel­tebb ranett fantázianévre keresztelt almát kérik, s kínálnak érte dollárt. A gond az, hogy ezt csak Sza­bolcsban termesztik, de ott kis mennyiségben. Még mindig a jonatán, a star- king, az idared fajták vannak túlsúlyban a kíná­lati palettán. Némethy Zoltán, a MOSZ tanácsosa, a téma szakava­tott ismerője már bővebb felvilágosítással szolgálha­tott. Mint mondta, holland, német, francia kereskedők járják az ország almáskert­jeit, s foglalót adnak, sőt esetenként a gyümölcsös­kert teljes termését meg­vásárolják. A franciák a legnagyobb „almaigénylők”, hiszen náluk kiterjedt ha­gyományai vannak a lé, párlat, s egyéb termék ké­szítésének. Ami különösen érdekes, hogy első ízben jelentkeztek svájci cégek, akik köztudottan az olasz almákat részesítették előnyben, ők a már lesze­dett, előhűtött termést ve­szik meg. Különösen érdek­lődnek a külföldi vevők a starkrimzom nevű alma iránt, amelyet á dánszent- miklósi Micsurin Tsz-ben termesztenek. Ezek után érthetően már az foglalkoz­tatja a gazdákat, hogy a termést lehetőleg a legideá­lisabb időben és minőség­ben takarítsák be. (gyócsi) Az Agrimpex Rt. 100 ezer tonna étkezési búzát, 10O ezer topna kukoricát, vala­mint 50 ezer tonna napra­forgódarát adott el a Ta­tár Autonóm Köztársaság­nak tudta meg az MTI a cég" vezérigazgató-helyette­sétől. Urbán Imre közölte: a mintegy 25-27 millió dollár értékű áruért kőolajjal fi­zetnek a tatárok, akik már le is szállították a nyers­anyagot a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat­nak. Az Agrimpex Rt. illeté­kese azt is elmondta, hogy információjuk szerint a szovjet külkereskedelmi bank még ezen a héten ki­adja a fizetést ígérvényt arra az 500 ezer tonnás ma­gyar búzaexportra, amelyre a magyar kormány már ko­rábban garanciát vállalt, a így végre megkezdődhet az áru kiszállítása. Nicke’sdorfí határzár Sokba kerül! A magyar Külügyminisz­térium szerdán hivatalosan tájékoztatást kért az oszt­rák kormánytól, hogy mi­lyen intézkedést tervez a nickelsdorfi fiatárállomás- nál a helyzet normalizálá­sára, s mikorra lehet szá­mítani a határblokád meg­szüntetésére — mondta a távirati iroda érdeklődésé­re a magyar külügyi szó­vivő. ":i! Herman János rámuta­tott: a magyar gazdaság, a közúti fuvarozás és az ide­genforgalom szempontjá­ból egyaránt rendkívül fon­tos hegyeshalmi határállo­máson immár harmadik napja szünetel a személy- és teherforgalom, nem kis veszteséget okozva ezzel az országnak. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA KIVÉTEL Ahogyan múlttá lesz a közvetlen tegnap, teg­napelőtt, úgy sokasodik azoknak a száma, akik „már akkor is ... ” Akik szembeszálltak, nem en­gedelmeskedtek, bomlasztották a pártállamot, akik ... Nincs semmi bajom ezzel, ki-ki olyan legen­dáriumot készít magának, amilyet kíván; csak le­gyen, aki hisz neki. A baj ott van. hogy ezekbe a legendáriumokba olyan tettek, hősi cselekedetek kerülnek be, amelyek a mából plántálódnak át ab­ba a múltba, azaz nem voltak. Sorozatban hoz össze mesterségem olyan embe­rekkel, akiket hosszú évek, évtizedek óta ismerek, s akikről csak most tudhattam meg... A megye településeinek tetemes részén az a sokat emlege­tett nép harsányan kacag némelyeken, miket ál­lítanak magukról, holott... Egy kisvárosban is ne­héz, egy községben viszont lehetetlen átírni egy- egy embernek a maga tegnapját, hiszen ott zaj­lott az mindenki szeme láttára. Volt egy híres-hírhedt szamizdat, azaz illegális kiadvány a Kádár-rendszerben, a Napló. Ennek 1977—1982 közötti évfolyamaiból készült egy vá­logatás a közelmúltban. Az akkori szerzők egyike, Sulyok Miklós a kötet előszavában így ír: „ .. . na­gyon kevés kivételtől eltekintve, amit tettünk, az nem volt több annál, mint hogy másképpen gon­dolkoztunk, és másmilyen gondolatainkat baráti beszélgetéseken elmondtuk egymásnak.” Lefegy- verzően őszinte szavak. Talán-talán nem ártana, ha mindazokat töprengésre késztetné, akik nem tartoztak a „nagyon kevés kivétel” közé, de ma e kivételek elé furakodva, azok fölébe tornyosulva hirdetik, kik voltak ők tegnap... Igen, nem ár­tana egy-egy közösségnek, ha szakítana időt arra, hogy felmérje, kik is azok, akik okítják, népneve­lik, korholják, vezetgetik. (M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom