Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

PUCCSOr IÜER A CSILLACJÓS Még alig heverte ki az augusztusi pueesot az egy­kori birodalom, máris ké­szülhet az újabbra. Lega­lábbis ezt állítja I’avcl Glo­ba, az egyik legismertebb szovjet asztrológus. Gűoba szerint szeptember 17—19. között ismét nehéz napok elé néz az ország. De mi történik ezen az újabb «iramai három na­pon'.' Globa nem keveseb­bet állít, mint azt, hogy a szovjet hadsereget ezúttal szétfeszítik a régóta dúló ellentétek, a végeken pedig véres összetűzésekre is le­het számítani, A jós októ­berre, de legkésőbb decem­berre szörnyű látképet vá­zolt fel. Nagy hideg lesz, a rossz termés és az elosztás hiányosságai miatt tömeges éhínség .úti fel a fejét, s en­nek nyomán az elégedet­len tömegek az utcára vo­nulnak. Globa Oroszországnak sem sok biztatót jósol. Borisz Jelemnek nagyon meg kell küzdeni a föderáció egysé­géért, mert a volt autonó­miák szintén a maguk út­ját akarják járni. Az iga­zi megpróbáltatások azon ban csak jövő ősszel vár­nak Borisz cárrá, amikor a konzervatívok egy utolsó elkeseredett rohamot indí­tanak a reformerek ellen — vélekedett a hües szovjet jós. HOL VÁM MÁM AZ ÓSZI Vagon bőven van a szállíttató kevés A gazdasági recesszió miatt egyre nehezebb hely­zetbe kerülnek a szállítási vállalatok is, amelyeknek manapság nem könnyű fu­vart, üzletet szerezniük. Három-négy évvel ezelőtt szeptember táján bizony még a MÁV-nál is sok meg­rendelő fordult meg. s nem volt ritka az sem, hogy ke­vesebb volt a vagon, mint amennyit az üzleti partne­rek igényeltek. Azóta azon­ban nagyot változott a vi­lág, s már a vasúti árufu­varozók sem beszélhetnek Őszi csúcsforgalomról. Simon László üzemvítéli főosztály vezető-helyettes nem kis szomorúsággal je­gyezte meg, néhány évvel ezelőtt, ha tízezer vagont raktak meg. már félt, hogy a főnökétől elmarasztalást kap, manapság pedig már ennek a felére sincs ele­gendő árumennyiség. Ré­gebben ilyentájt biztos fu­vart jelentett az úgyne­vezett tömegáru — szén, kavics, kő, fűtő- és gázolaj — szállítása. Napjainkban azonban ismert, hogy keve­sebbet termelnek a szénbá­nyák, s megcsappant az építkezési kedv is. A MÁV üzemviteli főosztályán azt is érzékelik, hogy a mező­gazdasági termelők is ér­tékesítési nehézségekkel küszködnek. Veszélyben az üzemegészségügy Gyógyítás helyett elsősegély? Jelenleg 1300 üzemorvos áll az ország négymillió munkavállalója gyógyításá­nak és gondozásának szol­gálatában. A gyárakban és üzemekben lévő rendelők többsége korszerű, jól fel­szerelt és szükség esetén könnyen elérhető. Ezért a beteg — ha dolgozó — gyakran szívesebben keresi fel az üzemorvost, mint a körzeti orvosi rendelőt. Az elmúlt évben 9 millió 400 ezer esetben láttak el be­teget az üzemorvosok. INFORMÁCIÓ HELYETT AGGODALMAK alapellátásnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a beteg dolgozót nem gyógyíthat­juk, nem vehetjük betegál­lományba, legfeljebb első­segélyt nyújthatunk # Ki kezeli akkor hál * beteget? — A körzeti orvosához kelt küldenünk. Ezért első­sorban a vidéki lakosok, a bejárók kerülnek veszély­be. Tudjuk, Magyarorszá­gon több százezren ingáz­nak naponta. Kérdem én. este, mire hazaérnek, hol találnak orvost? pékét használnak, nem kell annyira óvni a dolgozók egészségét, mint nálunk. SZENT ISTVÁN ÓTA TUDHATNÁNK —■ Sajnos veszélyben van az üzemegészségügy, a été forog kockán — panaszolja dr. Fodor Etelka, a Magyar Orvosi Kamara üzemegész- ségtigyi szervezetének tit­kára. — Nagyon várjuk a magyar egészségügy re­formját, de igen félünk is tőle. A tervezet szerint jeniről kívánják átalakíta­ni az üzemorvosi hálózatot, hangoztatva, hogy nincs szükség rá. feladatkörét majd a családi orvosok ve­szik át. Legalábbis ezt hall* juk a témában megszóla­lóktól. Többféle elképzelés került nyilvánosságra, ám a Népjóléti Minisztérium koncepcióját mindeddig nem volt módunk megis­merni. Sovány vigasz, hogy az orvosi kamara sem ren­delkezik több információ­val, mint mi, pedig a re­form bevezetésének idő­pontja, 1992. január elseje, igen közel van. Bármilyen hihetetlen újságcikkekből és a minisztérium egyik- másik vezetőjének nyilat­kozatából értesülünk a ho­nt egészségügy átalakítását célzó elképzelésekről. # Miből táplálkozik * félelmük? Hiszen a Magyar Orvosi Kamara kiállt az üzemorvosok mellett. Elvi állásfoglalásuk szerint az üzemorvosok a megelőzé­sen kívül gyógyító munkát is végezhetnek. — Éppen a gyógyítás jo­gát akarják elvenni tőlünk! A kamara állásfoglalását figyelmen kívül hagyva a napokban jelent meg a Népjóléti Minisztérium 1991/20. számú rendelete. Eszerint pedig az üzemor­vosi hálózat nem része az S nem csak a Budapest­re. bejárókról van szó. az összes vidéki nagyváros munkát ad a környező tele­püléseken élőknek. Az ő ellátásukat sem látom biz­tosítva, hiszen ezek az em­berek csupán késő estétől kora hajnalig vannak ott­hon. AMIT VÉGÜL SZÁMON KÉRNEK 10 üpffirlqp • Magyarország három évvel ezelőtt irta alá az üzemegészségügyről szóló genfi egyezményt, amily tíz évig van érvényben. — Ez így van, s eleget is kell(ene) tennünk a~ vállalt kötelezettségeknek, hiszen ezt számon kérik. Az üzem­egészségügy legfontosabb feladata a betegségek meg­előzése és a foglalkozási ártalmak kiszűrése. Ügy tűnik, gazdasági gondjaink közepette most minden fon­tosabb, mint a dolgozó em­ber egészsége. Mi pedig olyan speciális alapellátást nyújtunk, amire csak mi szakosodtunk. Nem vélet­len, hogy a nyugat-európai országokban egyre jobban támaszkodnak az üzem- egyészségügyi hálózat tevé­kenységére. Ha itthon el­sorvasztják ezt a szakmát, az ország egy olyan szak­orvosi gárdát veszít el, aki ért a munkahelyi egészség- károsodás, valamint a kör­nyezni ártalmak kiszűré­séhez, s a betegségek meg­előzésében és gyógyításában évtizedes gyakorlatot szer­zett. • Mi az oka annak, hogy az elmúlt években nálunk jóval gyorsabban fejlődött az üzemegészségügy, mint Európa más országaiban? — Elsősorban a hazai ipar alacsony technikai és technológiai színvonala. Azokban az országokban ugyanis, ahol korszerű gé­Azért, mert a berendezések kezelése biztonságos s » por-, zaj- és egyéb környe­zeti ártalmak kiszűréséről is gondoskodnak. Az itthon elavult géppark lecserélése horribilis összegbe került volna, amire persze koráb­ban sem volt pénz. Egysze­rűbb volt az üzemorvosi hálózatot fejleszteni, hogy a bekövetkezett egészségká­rosodást csökkentse, illetve gyógyítsa. Talán kevesen tudják, az üzemorvoslás megteremtőjének Szent István királyunkat tekint­hetjük, hiszen ö rendelte el először 1030-ban. hogy a bányákban dolgozó embe­reket kötelező megvizsgál­ni. Nyilván felismerte: az egészségesek többet dolgoz­nak és nagyobb hasznot termelnek, mint a betegek, Gyerkó Katalin Simon László elmondta, hogy a búzaszállitások már elhidultak a Szovjetunióba és Albániába, s naponta át­lagban 100 vagont raknak meg kenyérgabonával és tengerivel, s szeretnék ezt még feltornázni 150-200-ra. Bizakodnak abban is, hogy a jó cukorrépatermésből is profitálhatnak, egyelőre azonban még e terménynél csak a belföldi mozgás in­dult meg, az exportra 2-3 hetet várni kell. A MÁV információi szerint várha­tóan Jugoszláviába, Romá­niába, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaságba in­dulnak majd cukorrépával teli vagonok. Igaz, még itt is akadhatnak kérdőjelek, hiszen nem tudni, hogy a jugoszláviai események mennyire befolyásolják majd a déli cukorrépa- exportot. Simon László hozzátette, a MÁV felkészült egy en­nél jóval nagyobb őszi for­galomra is, van elegendő vagon, s bíznak abban, hogy a gazdaság élénkülé­sével a fuvaroztatók visz- szafogottsága is csak át­meneti lesz, H. É. Emlékkiállítás a Vigadóban A püspnkhatvani római katolikus plébánia is támogat­ta azt a kiállítást, amelyet Tasnádiné Kedeezky Anna mű- és aranyhímző iparművész emlékére rendeztek a Vigadóban. A bemutatóit gyönyörű hímzések, egyházi textíliák közűt nagy érdeklődésre tartott számot a ké­pen látható kazula. amely Mária-Terézia esküvői ruhá­jából készült. A restaurálási munkákat Rcdeczky Anna végezte (Vimoia Károly felvételei A „szellemhónap” uralma Tajvanon Vevőriasztásra jó Az arany- és ékszerke­reskedők arra panaszkod­nak, hogy jelentősen csap­pant a vevők száma. lany­ha lett az autópiac. A há­zasságkötő termekben is kevesebb ifjú pár fordul meg, mint más hónapok­ban. Tajvanon mégsincs gazdasági recesszió, és tár­sadalmi zavargásokról sem érkeznek hírek. Az ok egé­szen másban keresendő — beköszöntött a „szellem hava" a szigetországban, és ez alatt a harminc nap alatt, egy ősi kínai babona keríti hatalmába az embe­reket. A babona szerint a szel­lemvilág ajtaja a holdév hetedik hónapjában tárul szélesre — az idén augusz­tus 10. és szeptember 7. kö­zött. A szellemek jelenléte pedig azt jelenti, hogy sze­rencsétlen dolog — sőt, ve­szélyes — olyan tevékeny­séget folytatni ez alatt az idő alatt, mint úszni, há­zasságot kölni, leöltözködm és új állást vállalni. Kínai szülők arra tanítják fiaikat, hogy a menyasszony szel­lemmé fog változni, ha a házasság a „szellemhónap­ban” köttetik. Szellemek a víz alá rántják az úszókat, Ml KELETIEK IS TUDUNK VALAMIT Bevásárlóközpont a tengeren Külsejét tekintve minden vonatkozásban hasonlít egy vizen ringó hatalmas hajó­ra, de aligha fog valaha is nagyobb tengeri utat meg­tenni. Egyszerűen azért nem, mert a Lloyds Hajózási re­giszterbe felvett — a közel­jövőben átadásra kerülő —- óriás létesítmény Rostock­ban, a Warnow folyó part­ján nem egyéb, mint úszó áruház, a „Port Center”, Az összesen hat fedélze­ten egy hatalmas önkiszol­gáló market, csaknem 30 más üzlet és vendéglátó­ipari létesítmény, továbbá több cég irodahelyiségei ta­lálhatók. Hans-Ulrich Hen­ke, a Port Center Kft. ügy­vezető igazgatója, nagyon elégedett a társaság első „gyermekéver’. Ügy véli, hogy még szebbre sikerült, mint ahogyan eredetileg gondolták, öntudatosan tet­te hozzá: „Meg akartuk mu­tatni, hogy mi, keletiek ix tudunk valamit. És minden bizonnyal sikerült is, hogy ezzel a 45 millió márka költ­séggel épült szupermarket­tel az NSZK egykori tarto­mányainak és bankjainak bizonyos előítéleteit elosz­lassuk.” Az ötlet, hogy a víz fel­színén létesítsenek bevásár­lói központot., nern kis rész­ben annak köszönhető, hogy egyre nehezebb Rostock­ban megfelelő építési tel­ket szerezni, A hanzaváros- ban ma már alig tudnak új cégek megtelepedni. A ki­utat azután egy ponton mu­tatta meg, amelyet kerek egy évvel ezelőtt vontattak Norvégiából a Warnow partjára. A többi már ment, mint a karikacsapás, és az eredmény: bevásárlóköz­pont, összesen 14 500 bér­beadott négyzetméternyi területtel, ahal ötszáz em­bernek kínainak munkale­hetőséget. A tervek szerint az első úszó bevásárlóközpont, a Port Center nem az utolsó lesz. Ifenke szerint máris több európai ország, sőt Ma­rokkó és Kuwait is érdeklő­dik a létesítmény iránt. A következő úszó bevásárló- központot valószínűleg a lengyelországi Szczecinben építik fel. Már keresik is számára a megfelelő helyek A társaság további tervei még merészebbek: kombi­nált iroda- és lakóhajókat készülnek építeni, amelyek rövid távon — külföldön is — megoldhatják azt a prob­lémát, hogy a túlzsúfolt nagyvárosokban terjeszke­dő cégek munkatársai szá­mára miként találhatnának irodahelyiségeket és laká- solcat. vagy tönkreteszik annak a karrierjét, aki ebben a hó­napban változtat állást — figyelmeztetnek a nagy­szülők. Camessa Csen 25 évei egyetemi hallgató szarud „jobb nem a hagyomány el­len cselekedni, s az anyó­som különben is hisz ezek­ben a babonákban”. Ezért aztán Camessa megvárja, amíg elmúlik a „szellem­hónap”, csak azután megy férjhez és költözik új la­kásba. A gazdag tajvani kör zéposztály számúra a há­zasságkötéseket pompái külsőségek közt lebonyolí­tó ügynökségek pedig mi mást tehetnének, mint hogy szokatlanul nagy kedvez­ményt adnak azoknak a fia­taloknak, akik a babonával dacolva, meg mernek esküd­ni ebben a hónapiban. Dl igy is ráfizetéssel dolgoz­nak ... A kevesebb házasságkötél azonban egyúttal azt is je­lenti, hogy kevesebb jegy­gyűrűt és ékszert adnak el. Júliusban például Tajvan aranybehozatala az eddigi legalacsonyabb szintre (1,49 tonnára) süllyedt, főleg a „szellemhónap” miatt. A többi üzlet is átlagosan 20 százalékkal kisebb forgal­mat bonyolít .le ilyenkor. Az autószalonok 24 száza­lékos forgalomcsökkenésre panaszkodnak. Mit lehet tenni ez ellen? Nos, évente megrendezik Kilung kikötővárosban a szellemf esztivált. Ilyen­kor a sötétség beálltával tíz- és tízezrek vonulnak fel, a hagyományos kínai zene hangjaira, lampionati- kal a város kanyargó ut­cáin. A tengerhez érve kis papircsónakokat bocsáta­nak vízre, remélve, hogy a szellemek ezeken a csóna­kokon elhagyják Tajvant. Minél távolabbra viszi a víz a csónakokat, annál sze­rencsésebbek lesznek a jö­vő esztendőben, mert mész* szíré' kerültök a szelle­mek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom