Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

Egyedülálló lehstosegenet kínál a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában az az új vegyület, amelyet másfél évtizedes kutató­munkával fejlesztettek ki a Gyógyszerkutató Intézet munkatársai — jelentette be a keddi sajtótájékoztatón dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója. Felszámolják a Tessedikbm az üszé'ielepei A nyakukon marad Az év elején lezajlott tejdemonstráció a Parla­ment előtt már előrevetí­tette árnyékát annak, hogy gondban lesznek a tehené­szetek. A közös gazdaságok és a kistermelők érthe­tően nehezen fanyalodtak arra, hogy megritkítsák a szarvasmarha-állományt. Azután teltek a hónapok, s mind több olyan hír lá­tott napvilágot, hogy soka­sodnak a vágóhídra terelt állatok. Nem működhet tovább a bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetke­zet tehenészete sem. A nö­vendék üszők tartására be­rendezkedett állattenyész­tési ágazat ma ott tart, hogy az ország egykoron harmadik legjelentősebb szakosított üszőtelepét fo­kozatosan felszámolják. Hegedűs Zoltán, a tsz alaptevékenységi főágazat- vezető helyettese sajnál­kozva beszélt arról, hogy nehezen tudnak megszaba­dulni az üszőktől. Tartásuk a drága takarmányozás következtében egyre költ­ségesebb. Reménykedve mondta, hogy Kárpátaljá­ról élénken érdeklődik a nagylucskai Lenin Kolhoz 150 darab holstein-fríz üsző iránt, s az üzletet barter formájában kíván­ják megkötni. Idén, eddig már közel 10 millió forint­nyi veszteséget termelt ez az üszőtelep. Az elmúlt év nyara óta egyetlen komoly vevő sem kereste meg őket. Néhány évvel ezelőtt pedig egymást követték a belga, német, meg spanyol vevők. Telített a nemzet­közi piac, s érthetően ott kopogtatnak a vásárlók, ahol olcsóbban juthatnak hozzá a portékához. A szakosított üszőtelepet AZ ÁH ELLEN ÚSZVA PER KOPONYA Függhet-e több, mint százezer gyermeknek a támogatása attól, vajon éppen hol lakik szüleivel? A kérdés szónokinak hangzik, hiszen úgy gondolja az ember, nem függhet, csakhogy a valóság rácá­fol a kézenfekvő válaszra. Igenis, függhet! A száz­ezernyi gyermeksereg a megyében az általános is­kolákba jár, s ennek megfelelően (per koponya alapon) tanévkezdési segélyhez juthatott az ön- kormányzatoktól. A megyét járva azonban kiderül, ez a segély (per koponya) nagyon is eltérő összegű. Van, ahol egy-egy gyermek két-háromezer forintot kapott, másutt viszont a szinte semmivel egyenlő nyolc­százat ... Van persze ebben a per koponyában sok­sok igazságtalanság, hiszen a dúsgazdag szülők gyermeke éppúgy megkapta ezt az összeget,- mint az a kicsi, akinek a szülei szó szerint napi megél­hetési gondokkal küszködnek. Pillanatnyilag azon­ban még nincsen kellő adminisztrációs erő az ön- kormányzatoknál ahhoz, hogy ennél jobb megol­dást alkalmazzanak. Marad azonban a kérdés, vajon mi döntötte el, hogy az egyik önkormányzat valódi segélyt (akko­ra összeget, két-háromezer forintot) adott, a másik pedig látszatnyit? Pusztán az önkormányzatok anyagi tehetőssége diktált itt összeget? Ugyan! Amint észlelhettem, nagyon szerény anyagiakkal gazdálkodó önkormányzatok képesek voltak per koponya kiszorítani 1500-1800 forintot is, míg te­hetősebb településeken kínos viták után úgy szólt a döntés, csakis a minimálisra futja ... Gyanítom, az egészséges mértéknél nagyobb szerepe volt itt a szubjektivitásnak, a képviselő-testület összetételé­nek, a települési képviselők empatikus képessé­gének. Kérdés, lehet-e ilyesminek a függvénye a gyermek? Lehet. Lehet? S ha lehet is, szabad-e?! <M) S BKIPOUmOU KRÓNIKA tiiimii»......win. ■!■■■■ ■ .................... .......... „ G öncz Árpád köztársasági elnök tegnap a Parlamentben fogadta Suchinda Kraprayoon tábornokot, a thaiföldi 62árazföldi haderő főparancsnokát, aki katonai kül­döttség élén, hivatalos meghívásra tartózkodik hazánk­ban. ö Az idén augusztus végéig a vártnál kevesebb, 9,379 milliárd bevétele származott az államnak a priva­tizációból. 0 Az Alkotmánybíróság tegnapi teljes ülésén — többnapos tárgyalás és az illetékes közjogi méltósá­gok meghallgatása után — közbenső döntésével egyesí­tette a köztársasági elnök jogállásával, hatáskörével kapcsolatos indítványokat. Q A Statisztikai Hivatal je­lentése szerint a tavalyinál 43 ezer tonnával kevesebb gabonát takarítottak be a gazdaságok az idén. az esztendő végéig min­denképpen meg kívánják szüntetni. Ez pedig azzal jár, hogy tovább zsugoro­dik az Országos Házai Hol- stein-Friz Szarvasmarha Szövetség taggazdaságai­nak a tábora. Az elmúlt évben még reménykedett a szövetség is, hogy az USA-'oa havonta 500 nö­vendék üszőt exportálhat­nak. Azután ebből sem lett semmi. Vészesen gyülekeznek a viharfelhők a közös gazda­ság juhászata fölött is. Amikor az elmúlt évben bérbe adták a 2500 darabos anyajuhállományt, azt hit­ték, jól tették. Bérlőik, az egykori tagokból verbuvá­lódott juhászok azonban még a bérleti díjat sem képesek fizetni. Azon egy­szerű oknál fogva, mert ott a juhászok nyakán az el­adatlan gyapjú, s nem fogytak a remélt számban a bárányok sem. Hegedűs Zoltán lehangoltan jegyez­te meg, sajnos nagy a va­lószínűsége annak, hogy az esztendő végén kénytele­nek lesznek visszavenni a juhászatot. (gyócsi) Tíz nap múlva BNV Harmincöt ország már bejelentkezett Az idén ősszel, szeptem­ber 20-án 94. alkalommal nyitja meg kapuit a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. Az eddigi jelentkezések alapján Magyarországgal együtt 35 ország 1583 cége mutatja be ajánlatát, több mint 64 ezer négyzetméte­ren. A kiállítók döntő több­sége — több mint 1500 — magyar vállalat. Az őszi BNV iránt megkülönböz­tetett érdeklődést mutat a Kínai Népköztársaság és Németország. Mellettük Törökország, Tajvan, Ausztria, Franciaország, Svájc, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és Izrael foglalja el a legna­gyobb területet. Kollektív kiállításon Franciaország először, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság pedig hosszabb szünet után jelent­kezik. Ugyancsak először ál­lít ki az őszi BNV-n Szvá- ziföld, több mint 80 négy­zetméteren. A díszvendég státust ez­úttal az államszövetség mega’akulásának 700. év­fordulóját ünneplő Svájc kapta. A 94. őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben rendezik meg a Ho- venta 91 Nemzetközi Ke­reskedelmi és Vendéglátó- technikai Szakkiállítást, az Interplayexpót, a Nemzet­közi Játék Szakkiállítást. A Vállalkozók Országos Szövetsége történetének legnagyobb seregszemléjére készül. Előzetes tervek sze­rint 300 vállalkozó 2700 négyzetméteres területen használja ki a vásár nyúj­totta lehetőségeket a kap­csolatteremtésre. Mint utalt rá: korunkban az egész világon, így ha­zánkban is a legtöbb halál­esetet a szív- és érrend­szeri megbetegedések okoz­zák, amelyeknél a szervezet bizonyos helyein trombózis alakulhat ki. Az új vegyü- letből készülő gyógyszer a trombózist okozó, a véral­vadásban kulcsszerepet ját­szó thrombin nevű anyagra hat. Ilyen hatásmechaniz­musú gyógyszer jelenleg sehol a világon nincs for­galomban. Az e területen használatos gyógyszerek ve­szélyes mellékhatásnak le­hetnek, például vérzést okozhatnak. A Gyógyszer- kutató Intézetben kifejlesz­tett vegyületnek ilyen mel­lékhatása nincs. Az új ve- gyületre felfigyeltek a vi­lág jelentős gyógyszergyár­tó cégei, s a minap az egyik legnagyobb amerikai multinacionális gyógyszer- gyártó cég megvásárolta a találmány licencjogát. Repülőn száll a küldemény Csíkos zsákban ér célba Á Magyar Postát-szolgál­tatásainak színvonala miatt sokszor éri kritika, s nem egy esetben még maguk az ott dolgozók is elismerik, hogy a bírálatok jórésze nem alaptalan. Akad azon­ban egy szolgáltatásuk — a gyorsposta — amely ugyan színvonalas, s bár több év után, mégiscsak mostanában, az üzleti élet fellendülésével tesz szert nagyobb népszerűségre. A Magyar Posta Vállalat levélfeldolgozó üzeme ugyanis 52 országgal tart kapcsolatot, s ezekre a he­lyekre vállalják, hogy a küldeményeket — levelet, csomagot húsz kilóig — el­juttatják 24—48 óra alatt. Manápság általában ban­kok, kft-k veszik igénybe ezt a szolgáltatást, s ha a megrendelő fővárosi, nem kell mást tennie, mint te­lefonon felhívnia a levélfel­dolgozó üzemet, ahonnan gépkocsival mennek a meg­adott címre, s onnan viszik a küldeményt a repülőtér­re. Vidéki megrendelőikhez az üzemanyagköltségek miatt nem utaznak el gép­kocsival. A Budapesten kí­vül élőknek ezért a helyi postajáratra kell feladniuk a levelet vagy csomagot, amiért viszont már a levél­feldolgozó üzem futárai mennek el, hogy a gyors­postaszolgálat piros és fe­kete csíkkal ellátott zsák­jában elvigyék a külde-, ményt a repülőhöz. A levélfeldolgozó üzem tervei között szerepel az is, hogy a gyorspostaszolgáia- tot a közeljövőben belfö’d- re is kiterjesszék. H. Rövidesen lejár a mméáinm Kérdéses a KGST-vagyon sorsa Továbbra is kérdéses a KGST-vagyon sorsa, nem közeledtek az álláspontok a vitás kérdésekben — mondotta hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren Kádár Béla külgazdasági miniszter, aki a KGST likvidációs bizottsága el­nökeként két napig Moszk­vában tárgyalt. A vagyon legjelentősebb részét a moszkvai KGST- palota képviseli, amelynek értékét körülbelül 39 mil­lió rubelre becsülik. A szovjet fél úgy véli, hogy a vagyon a moszkvai ön- kormányzat tulajdonát ké­pezi, s néhány nappal ez­előtt már fel is szólítottáik a lengyel és a csehszlovák nagykövetet, ruházza át a ráeső részt az épületből. Kuba és Vietnam kivételé­vel valamennyi volt szo­cialista ország képviselője egyetértett abban, hogy az épületet közösen kell hasz­nosítani. Magyarország ré­szesedése egyébként 10 szá­zalék. A KGST felszámolási bizottságának mandátuma szeptember 26-án jár le. Alig több mint két hét áll tehát rendelkezésre a vi­tás kérdések megoldására. Kádár Béla azt javasolta, hogy a magyar fél hason­ló értékű, 2000 négyzetmé­ter alapterületű ingatlant kapjon. A javaslatot egy­előre nem fogadták eh Szó volt arról is, hogy a fel- számolási bizottság 90 na­pos működési határidejét meghosszabbítják, ám er­ről sem született döntés. A magyar külgazdasági miniszter bízik abban — főként, mivel úgy tapasz­talta, hogy a szemlélet és a stílus Moszkvában is vál­tozik —, hogy a hátralévő 15 nap alatt sikerül elsi­mítani a konfliktusokat. Csak szemeznek vele. Nagy mennyiségben á'.l a német brikett, a tatai to­jásszén és még a tűzifa is a tüzelőanyag-telepeken, s az eladók arról panaszkodnak, hogy még az előjegy­zett mennyiséget is visszamondják az emberek. Az érthetetlen jelenségre azonnal találunk magyarázatot, ha a telep ártáblája! megnézzük. Az állami támogatás­tól mentes német szén ára 980 forint mázsánként, de a jóval gyengébb magyar tü­zelő is alig olcsóbb. Az ócsai tüzelőanyag-kereskedő csak tehetetlenül szemez a nagy néha betérő nézelödőkkel, akik alighanem azt kívánják, hogy enyhe telünk legyen. (Kép és szöveg; Vimola Károly)

Next

/
Oldalképek
Tartalom