Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-10 / 212. szám
..XXXV. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM IMI. SZEPTEMBER 10., KEDD Kilincselő kárvallottak Az is feltáratlan, amit éle őriznek A levéltárakat mostanában a munkásmozgalom történetének kutatói helyett az elmúlt évizedek kárvallottjainak egy csoportja célozza meg. Jönnek a földjüktől, műhelyüktől, házuktól, malmuktól, üzemüktől megfosztottak. Igazságtételre számítanak, fa a kárpótlás keretében rendezendő ügyekhez keresnek írásos dokumentumokat. Cegléd és az egykori járás községeinek hivatali iratanyagát nagyrészt a nagykőrösi levéltár őrzi. Dr. Böőr László igazgatótól azt tudakoltuk, miben tudnak segíteni a kárpótlást keresőknek, illetve milyen típusú megkeresésekhez nem rendelkeznek anyaggal. A szakember véleménye szerint a sajtóban sok helytelen tájékoztatás látott napvilágot a levéltárakról. Ez azt a képzetet keltette az emberekben, hogy ott mindent megtalálnak, holott ez koránt sincs így. Néhány esetben csupán véletlenszerűen bukkannak rá a keresett ügyiratra, miután annak idején a mutatók nem a jelenlegi szempontok szerint készültek, és az anyag egy része eleve feltáratlan. Éppen ezért ahhoz sem könnyű hozzáférni, amit ők őriznek. FÖLDKATASZTER Ott van például a tanyák kérdése. Ezek legtöbbjét lebontották, sorsára hagytáK. Be kellene írni egy rubrikába, hogy hány négyzet- méter volt az alapterületűk az épületeknek. Tanya- kataszter viszont sohasem készült, s valaha engedély sem kellett az építkezéshez, ezért erről nincsenek használható forrásaik. ‘ A ceglédi polgármesteri hivatalból a közelmúltban megjelentek a levéltárban, és a városi földkatasztert kölcsönkérték fénymásolásra. Ez segíteni fogja az ügyekben való eligazodást. Sajnos, a hiányosságokat növeli, hogy amikor a földhivatalok áttértek az egységes földnyilvántartási rendszerre, és a törvény előírta, hogy a régi adatokat levéltárban kell elhelyezni, ezt Pest megyében nem hajtották végre. Ezért a földhivataloknál lehet hozzáférni ezekhez az iratokhoz. Az igazgató leszögezte, hotgy ők ingatlanügyekben csupán a tulajIngázók Ceglédbercelen 1847 szeptember elsejétől vezet át vasúti sínpár. A vonatnak is köszönhető, hogy napjainkban vasutasfalunak nevezik a települést. A 4696 lakosból közel 1600-an dolgoznak a fővárosban. Ezen munkavállalók 60 százaléka a MÁV-nál keresi a kenyerét. donosváltozásról tudnak adatot adni, de a tulajdonviszonyok változásáról nem. Azt minden esetben a földhivatalban kell felkutatni, hiszen az adatok a telekkönyvekben a tulajdoni lapokon szerejjelnek. HAZALLARíOSÍTÁS Az ingatlanok állami felajánlására vonatkozó dokumentumok és a tagosító adatok részben megvannak a Pest Megyei Levéltárban, ahol az egykori megyei tanács földbirtokrendezési iratait őrzik. Adott földterület aranykorona-értékének megállapítására is a földhivatal hivatott. Az adókönyvekbői ugyan ők is őriznek, de azokban még nem végezlek kutatást. Jó hír viszont azoknak, akiknek a házuktól kellett megválniuk, hogy a házállamosítással kapcsolatos jegyzék Cegléd és a községek adataival birtokukban van. A levéltárosok tapasztalata szerint eddig 80-90 százalékban földügyekben fordultak hozzájuk. A többi ügyfél üzemek, gyógyszertárak, más létesítmények felől érdeklődött. Velük sem sokat tudnak kezdeni, mivél annak idején a leltárakat a Pénzintézeti Központhoz továbbították. Ezeket az iratokat most az l/j Magyar Központi Levéltár polcain tárolják. Mindazonáltal a levéltár segítőkészen fogadja valamennyi ügyfelét. A lehetőségekhez mérten megpróbálnak mindent kikeresni, adott esetben másolatot készítenek a náluk levő okmányokról. Felvilágosítják, a megfelélő helyre küldik az ügyesbajos dolgaikat intéző polgárokat. Az eddigi forgalom alapján látható, hogy a nagykőrösiek közül ötször any- nyian fordulnak hozzájuk, mint Ceglédről, és a községekből. Arra is vállalkoznak, hogy elegendő igény esetén ellátogassanak egy- egy településre, ahol helyet adnak nekik. Ott vennék fel az adatokat, és sok embert megmentenének az idő- és pénzigényes utánjárástól. SEGÍTŐKÉSZEK Akik e cikk olvastán úgy érzik, hogy a kárpótlási űrlapok kitöltéséhez mégis a levéltárban találhatnak adatokra, azok Nagylcőrösön a Hősök tere 4. szám alatti épületben találják meg őket. Munkanapokon 8-tól 12 óráig fogadják az í^gyfele- ket, de a vidékről érkezőknek természetesen egész munkaidőben rendelkezésére állnak. Jelenleg négyöt napos határidővel vállalják az adatszolgáltatást. T. T. Lehet, hogy gyújtogattak Egy halott és sok tűz Bizony régen esett az eső, és ennek következtében az utóbbi napokban sok dolga akadt a ceglédi tűzoltóknak. Néhány közlekedési balesethez is riasztották őket. Pilis közelében egy Barkas tehergépkocsi és egy Mercedes karambolozott a 4-es számú főúton. Heten súlyosan megsérültek, a tehergépkocsi vezetője meghalt. A sérültek kimentése volt a tűzoltók feladata. Ugyancsak a 4-es főúton egy német állampolgár gépkocsija az árokba borult. A járműből épségben mentették ki. Pilis fa Albertirsa között egv mikrobusz gyulladt ki, a tüzet poroltóval eloltották. A rövidzárlat következménye 60 ezer forint kár. Tarlótűz keletkezett Nagykőrös és Csemö között, de kéziszerszámokkal elszigetelték, a kár nem jelentős. Avartűz továbbterjedését akadályozták meg Kőröstetétlen, valamint Szolnok határában. Az egyik csémői nyárfaerdőben félezer négyzet- méteren égett az avar, Mi- kebudán hasonló jellegű tüzet kellett lokalizálni. Nyársapáton a termelő- szövetkezet ipartelepén egy pótkocsin gumihulladékok és raklapok gyulladtak meg. Ugyanis szabadtéri tüzelés révén átterjedtek a lángok a pótkocsira is. A kár 50 ezer forint. Cegléd-V gyérben másfél hektáron égett a tarló és a lángok belekaptak egy elhagyatott tanya kerítésébe, később több gumiköpenybe is. A traktorszikra okozta kár 50 ezer forint. Szintén Cegléden a Pe- nomah hűtőházában egy légyriasztó berendezés felrobbant és füstölni kezdett. Időben eloltották a tüzet és számottetvő kár nem keletkezett. Kitárta szárnyait és támadott a vörös kakas Törteién is. A Karai úton egy 8x4 méteres sertésól égett, szálastakarmány öngyulladása következtében. Az állatoknak nem lett bajuk, de így is 30 ezer forint kár keletkezett. Csévharaszton az Iskola utcában egy szalmakazal gyulladt ki, de időben sikerült a lángokat megfékezni. Csemö-Ereklyésen rozstarló és részben bálázott szalma lett a lángok martalékává mintegy 25 hektáron. A keletkezett kár meghaladja a 40 ezer forintot. A tűzoltók véleménye szerint nincs kizárva, hogy szándékos gyújtogatás történt. (r. i.) Újdonság Üj megőrzési rendszert vezettek be a napokban Cegléden az Opál Rt. Kossuth téri ADC-áru- házában. Már a bejáratnál egy ifjú hölgy fogadja a vásárlókat. Megőrzésre udvariasan elkéri a bevásárlókosarat, szatyrot, táskát és — miként a ruhatárban — ad egy számkártyát. A megoldásnak két haszna is van. Egyrészt a vásárló biztos lehet abban, hogy a táskáját, vagy egyéb szállítóeszközét. nem lopják el. Az üzlet pedig azért jár jól, mert az egyre gyakoribb üzleti lopásokat visszaszoríthatja. A példa másutt is — persze csak a nagyobb boltokban — követésre méltó! (r.) Betörés a Putrisarokban Kellett a kanál is Szokványos betörések ügyében kellett intézkedniük a hétvégén a Ceglédi Rendőrkapitányság nyomozóinak. Cegléden ismeretlen tettesek behatoltak K.. Antal budapesti lakos hétvégi házába és 50 ezer forint értékben különböző háztartási eszközöket loptak el. Még rosszabbul járt L. Rezső budaipesti lakos, akinek Újszilváson levő hétvégi házát törték fel és 60 ezer forint kárt okozva motoros- fűrészt, vízszivattyút és más berendezéseket vittek el. Ugyancsak betörtek az Évig leányvállalat putrisarki erdőben levő pihenőházába. Gázpalacknak, üdítőnek, szesznek, kanálnak és villának kélt lába. A kár mintegy 25 ezer forint. Betörtek Sz. Péter ceglédi lakos Csemő-Zöldhalom- ban levő hétvégi házába. Villanymotort, szivattyút, öntözőcsövet és miegymást vittek el, számottevő kárt okozva. A rendőrség a vizsgálatot megkezdte. (r.) Kezdődik a szüret Nagy kiterjedésű szőlőültetvények láthatók Cegléd és Nagykőrös között, szőlő- termesztő szakcsoport készülődik a hamarosan kezdődő szüretre Ceglédbercelen. Elsőként az értékes irsai Olivér kerül a puttonyokba és utána a prés alá. A piaci kilátások több mint aggasztóak. A termelési költségek 30-40 százalékkal emelkedtek. Legalább annyi bevételre szeCeglédi apróhirdetések Családi ház eladó és sok egyéb ingóság. Cegléd, Molnár u. 8. (72 953/2K) A ceglédi fényképezés történetéből (1.) Toldy Ferenc és a fotózás A nyári szünet után a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság a napokban megtartotta szeptemberi összejövetelét a ceglédi könyvtárban. A ceglédi fényképezés története címmel Kaczur Pál fotóművész — aki túlzott szerénységből csak fényke- pészmesternek titulálja magát — tartott diaképes előadást. Cegléden a fotózás a legrégibb és legsikeresebb művészeti ágazat. Eredete a múlt homályába vész. A szakértő kutatások révén e homály lassan oszladozni kezd. Már amikor 1839-ben a francia Daguerre felfedezte a fény állandósításának módszerét — közvetett módon —, Cegléd is kapcsolatba került vele. Toldy Ferenc a reformkor idején a magyar irodalom- történet megalapítója. A nem magyar származású Toldy maga is bevallotta, hogy amikor Cegléden járt iskolába — 1813—14-ben —, akkor tanult meg magyarul. Emlékét őrzi a városban a Toldy Ferenc Kórház és egy emléktábla a római katolikus plébánia falán. De mi köze Toldynak a fényképezéshez? Eh-V hez segítséget nyújt a Fotólexikon. „A magyar szakirodalom csiráinak mondhatjuk azokat a folyóirat-tudósításokat, amelyek Daguerre mindenekfelett legérdekesebb találmányát a hazai közönséggel megismertették. A Hasznos mulatságok egyik év eleji száma 1839- ben ügyes leírását adta az eljárásnak: az Athenaeum, Vörösmarty és körének lapja Janint, a nagy hírű francia műkritikust szólaltatta meg Toldy Ferenc fordításában a romantika esztétikájának megfelelően, a valóság és az igazság megjelenítését ünnepelve a leheletfinom képekben. A FÉNYKÉP szavunk ebben a szövegben fordul elő először.” Konkrétan a ceglédi fényképezés kezdeteiről még manapság sem tudja megmondani senki, hogy melyik évszám az, amely kiindulópontnak számít. Annyi bizonyos, hogy Hain Károly Cegléden 1896-ban kért és kapott iparűzési jogot. Hogy honnan jött és előtte mennyit amatőrös- ködött, nem lehet tudni. Egy másik adat is a millennium évéből való. Sulyok Béla járásbíró fényképeit már közszemlére tették ki. Az elsők között vett fényképezőgépet Mezei Béla zsidó tanító. Kirándulásokra szerette magával vinni a gépét, bármilyen nagy volt is. Ügy vélekedett, hogy „nagy gép, nagy pénz”. A korabeli újságok 1905-től jelzik, hogy Ker- nitz Károly megnyitotta műtermét és eléggé nagyképűen azt mondta, hogy az amatőrök számára külön osztályt nyitott. Az első világháború idején (1914—18) csak egy-két orvos és néhány más foglalkozású polgár foglalkozott fényképezéssel az Alföld kapujában. A 20-as években már markáns egyéniségek tűntek fel. A már említett Mezei Béla mellett olyan tehetségek jelentkeztek, mint Sulyok Béla, Radványi Sándor, dr. Szalisznyó Sándor, Füle Lajos és Herz doktor. Ezek után peregtek az évek. Pestről Ceglédre költözött Czeglédi Sándor fényképész, aki nagyon kapzsi ember volt. A ceglédi amatőr fényképészek első kiállítását ő szervezte és rendezte meg. A nevezési díjakat beszedte, a tiszteletdíjakat ösz- szekéregette, de a megígért díjakat soha nem osztotta ki. Az sem lehetett véletlen, hogy az első díjat a fia kapta! Összesen 500 képet állítottak ki. A helybeliek közül sikerrel szerepelt Túri László, Hanga István és Polónyi úr. A második reprezentatív kiállítás 1931-ben nyűt meg. Ceglédről 12-en mutatkoztak be. Eseménynek számított, hogy 1932-ben Túri László egy országos kiállításon oklevelet kapott. Az evangélikus iskolában 1936-ban rendeztek tárlatot. A fotószaklapok 1939-ben kezdik közölni a ceglédiek felvételeit. A Ceglédi Iparos Ifjúsági önkéntes Egylet fényképészszakosztálya 1940-ben alakult meg. A MÁV-fűtőház 1942-ben hozott létre fotókört. Az utolsó jól sikerült kiállítást 1943-ban rendezték meg. lakkor megalakult a le- venteegyesület fotószakosztálya és egyszerűen elvették a rendezés jogát az iparos ifjúsági önkéntes egylet fényképészszakosztályától. Közelgett a front 1944 végén, ezért a fotósok is bezárták a boltot. Rozgonyi István (Folytatjuk) retnének szert tenni a szőlősgazdák, mint amennyi kiadásuk volt. Arról nem is beszélve, hogy áprilisban Cegléden és környékén az ültetvények jelentős fagykárt szenvedtek. Túltermelés és piachiány tapasztalható. Nem kell jóstehetség annak megállapításához, hogy a szőlősgazdák az idén 15-20 százalékkal kevesebb pénzt kapnak a borszőlő kilójáért, mint. tavaly. Számos gazda fejében megfordult már, hogy nem kínlódik tovább, kivágja az ültetvényt. A fogas kérdés: mit termeszt azután? Napirenden Kábeltévé Nyilvános ülést tart szeptember 12-én (csütörtökön) Albertirsán a polgármesteri hivatalban a nagyközség önkormányzati képviselőtestülete. A 10 órakor kezdődő tanácskozáson a kábeltelevízióval kapcsolatos időszerű kérdéseket vitatják meg. Utána dr. Kiss Tibor polgármester különfélékről tájékoztatja a testületet. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 0 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 0 Munkatársak : Tamasi Tamás és Rozgonyi István. 0 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kőzöin ség szolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. bártan
