Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

I. ÉVFOLYAM, 105. SZÄM 1991. AUGUSZTUS SZERDA t/tiitop MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON A Dabas-tej kelendő (II.) A csomagoláshoz pénz kell Kozma István, a dabasi tejüzem termelési irányító­ja a gondok ellenére is op­timista: ő még ma is bízik abban, hogy elkerülhető a tejjel kapcsolatos kataszt­rófa. Sőt már a jövőn is munkálkodnak: felvették a kapcsolatot a különböző külföldi gyárakkal, és sze­retnének mielőbb korszerű csomagolású, biztonságosan szállítható tejtermékek­kel megjelenni a piacon. — Az is mutatja, hogy jelen vagyunk a piacon — mondja Kozma István —, hogy a konkurencia szere­tett volna bennünket, azaz a Dabas Tejet például Budapestről kiszorítani. Nem mindenki nézi jó szemmel, hogy a legforgal­masabb fővárosi üzletek­ben jelen vagyunk. Az tény, hogy hosszú évek óta a Dabason készült tejtermékek zöme eljut a fővárosi Skála áruházak­ba, a Sugárba, a Csemege és más nagyobb áruházak­ba, s természetesen a saját mintaboltjukba. Ugyanak­kor a megye mintegy ket­tőszázötven üzletében, élel­miszer-áruházában kapha­tók a Dabas névvel már­kázott termékek. — Napjainkban sokan túltermelési válságról be­szélnek, még inkább pa­naszkodnak. Mi erről a vé­leménye? — Nézze, ez a túlterme­lés nálunk is egy kicsit re­latív — folytatja a beszél­getést Kozma István. — Mert tudja, az egyik nap vásárolunk valahonnan te­jet, a másik nap meg el­adunk. A termelés meny- nyisége mindig függ az évszaktól, az időjárástól, és a piaci, vásárlói igények­től, mert azok sem egyfor­mák és állandóak. Más a január, más a július vagy az augusztus a tejfogyasz­tásban is. Kánikula idején például nincs túltermelés, hanem inkább hiány van. — Ez mivel magyaráz­ható? — Először is a kánikula hatására a termelőtelepe­ken az adott tehénállo­mány termelése csökken. A huzamosabb kánikula ha­tására a mostani, napi öt­vennégyezer liter felvásá­rolt tejmennyiség lecsök­ken ötven-ötvenegyezer literre. Ugyanakkkor a ká­nikula hatására a vásárlói igények megemelkednek. Ebbe belejátszik például a szezonális ételek, a főze­lékfélék vagy a gyümölcs- levesek fogyasztása. Ha naponta háromezer literrel csökken a tejtermelés, és háromezer literrel nő a fo- gyasztás¥ akkor rögtön hiány is keletkezik. — Azt hallottam, hogy a Dabas Tej egyik különle­gessége az, hogy a hűtő- szekrényben tárolva még Olvasószolgálat, videoprogramok Ajánló nyugdíjasoknak A dabasi Városi Könyv­tár nyugdíjasklubja állan­dó programja: könyv-, fo­lyóirat-, hanglemezköl­csönzés. Nyitva tartás: hét­főn 10.00—18.00-ig, kedden 10.00— 18.00-ig. Szerdán szünnap. Csütörtökön 10.00— 18.00-ig, pénteken 10.00— 18.00-ig, szombaton 8.00— 12.00-ig. A nyugdíjasklub ren­dezvényei: augusztus 15­én 15.00—18.00-ig, szeptem­ber 19-én 15.00—18.00-ig. Rendezvényeket az eddi­giektől eltérően csütörtöki napon nem tartanak. Min­den alkalommal a jelenlé­vők igényének megfelelően alakítják a programot. Le­hetőség van a városi könyvtár szolgáltatásai­nak igénybevételére: ol­vasószolgálat, zeneművek meghallgatása, videoprog­ramok megtekintése. A klub tagjainak kezde­ményezésére különböző té­májú beszélgetésekre, tár­sasjátékokra is sor kerül­het. Kötött program: 1991. szeptember 19-én 17.00 óra­kor. A városi könyvtár nyug­díjasklubja rendezvényeire szeretettel meghívják az országjáró klub tagjait és kedves hozzátartozóikat is. Kakucsi építkezések! Csarnok nő a földből Kakucsot alaposan fel­forgatták! Az utcákat ár­kok barázdálják, az iskola­udvaron szinte lépni nem lehet: épül a gázvezeték, és az általános iskola torna- csarnoka. A csarnokot a Techno­gép Kft. tervei alapján Kostyalik János vállalkozó DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 őrálg a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII. kér.. Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 144«. Telefon: 138-23S9/2CJ és csapata építi. Ügy terve­zik, hogy e hét végére ké­szen lesznek az alapozási, zsaluzási munkákkal, utá­na kezdődhet az építkezés látványosabb része, amikor az épület kezd kiemelkedni a földből. A tervrajzok alapján ha­talmasnak tűnő csarnokot egy átjáró köti majd össze az iskolával, hogy a gyere­kek esőben, hóban is a megfázás veszélye nélkül mehessenek tornázni. A tervezett átadási ha­táridő december húszadika. több nap után is garantál tan fogyasztható. — Kérem, a ma reggel nyolc órakor a Dabasi Fe­hér Akác tehenészetében fejt tej déli tizenkét óra­kor legkésőbb az üzemben van, egy órakor pasztőröz­ve már a hűtőkamrában várja a szállítást. Gyakor­latilag huszonnégy órán belül a fogyasztó elé kerül a tej. Tehát a ma meg­termelt tej holnap a fo­gyasztó elé kerül, és ez a minőség szempontjából nem közömbös. — Nem szeretnék han­gulatrontó lenni, alig me­rek előhozakodni az unos- untalan ismert csomagolá­si panaszokkal... — Erről a mostani cso­magolásról egy könyvet lehetne írni, és akkor is sok minden kimaradna be­lőle. — Sokan mostanában nosztalgiázta emlegetik az üveges és n kannás tejet. — Az tény, hogy ma már mi is sok mindent más­képp értékelünk, különö­sen, hogy végigszenvedtük a mostani csomagolás min­den hátrányát. Akkor, amikor ezt bevezettük, ter­mészetes, hogy előrelépés volt. A nosztalgiázás csak visszafelé viszi a terme­lést. Mi most azon va­gyunk, hogy modern cso­magolóeszközökkel, korsze­rű termékeket állítsunk elő, és megfeleljünk pél­dául a nyugat-európai, a közös piaci elvárásoknak. Tárgyalásokat folytattunk eddig is, és folytatunk ez­után is, csakhogy mindeh­hez pénz kell. Nagyon sok pénz! Amíg ez nincs biz­tosítva addig nyilatkozni, és felelőtlenül ígérgetni nem lenne tisztességes. Deák Attila (Vége) Ókeresztény hagyományok Százak imádkozhatnak Harangja volt — az iskolakápolnában —, csak temploma nem (Vimola Károly felvétele) Épül Felsőpakony első temploma. A zömök kis épületet — mely XI. száza­di román kori emlékeket ébreszt — erdélyi mesterek építik. Hogy a pakonyi hívek­nek ne Gyálra kelljen utazniuk misére, az előző plébános, Nagy Árpád 1988-ban tervpályázatot írt ki a felsőpakonyi temp­lomra. A meghívott építé­szek tervei közül Török Fe­rencet fogadták el. A kis templom nem hi­valkodó. Harmonikusan il­leszkedik a szomszédos há­zakhoz, mégis kiemelkedik közülük, máris — körüláll­ványozva is — meghatáro­zó szerepet tölt be környe­zetében. Török Ferenc, a Buda­pesti Műszaki Egyetem középülettervező tanszé­kének Ybl-díjas docense gyakorlott templomépítő, a 60-as évek közepén tervez­te első templomát. Első­sorban a Balaton környé­kén, Ábrahámhegyen, Rév­fülöpön, Balatonfenyvesen találkozhatunk a munkái­val. Vallását soha nem tagad­ta meg, hívő katolikusként sok pappal kötött barátsá­got, így jutott az első meg­bízásokhoz. Mindezt az épülő temp­lom lépcsőjén ülve tudtam meg tőle. Kikívánkozott Változó értékrend Szégyen a közmunka? Inárcson megközelí­ti a hatvanat a munka- nélküliek száma, ennek ellenére — a legutóbbi alkalomig — sorozato­san kudarcot vallottak a közmunka-szervezés­re irányuló kísérletek. Először másfél hónap­ja próbálkozott az ön- kormányzat, személye­sen keresték meg az ál­lás nélkül maradiakat, de a munkakezdés nap­ján egyetlen ember je­lent meg a polgármeste­ri hivatalban, hogy kö­zölje: nem jön! A máso­dik szervezés, mintha az elsőre akart volna rí­melni, ugyanúgy zajlott. Talán kevés volt a fi­zetés? Ugyanannyit kaptak volna, mint má­sutt, ahol tíz fölött volt a jelentkezők száma: 8-9 ezer forintot (brut­tóban). A munka nem felelt meg? Közterek, árkok, útpadkák rendbetéte­léről lett volna szó. Ma­gyarul: faluszépítés­ről. Hasonló (társadal­mi) munkára Inárcson is sokan vállalkoztak lomtalanításkor. Talán az önkormány­zat választott rosszul? Ugyanis nem mindenkit hívtak, csak akiről úgy gondolták, hogy számít­hatnak rá. Lehet, hogy mindenkit értesíteni kellett volna, minden alkalommal. Harmadszorra végre akadt két vállalkozó, aki azóta is dolgozik. Mert munka, az van bőven. Az említetteken kívül a temető is rendezésre vár, ahová egy utat is terveznek. Hetekre, de inkább hónapokra tudunk mun­kát biztosítani — mond­ja a polgármester. Le­het, hogy a közmunká­ról kialakított érték­rend torz — vélekedik. Mert egyébként bármit kérünk az emberektől, szívesen vállalkoznak bármilyen társadalmi munkára. A közmunkát talán szégyellnivaló- nak tartják? pe belőlem a kérdés: nem ül­dözték-e hite miatt? — Nem volt soha bántó- dásom, de azért mindig éreztették, hogy „baj” van velem. — Hogyan? — A külföldi tanul- mányutakra nem engem küldtek, az előléptetések­hez pedig kétszer annyi időt kellett várnom, mint másoknak. Művezetésre érkezett. Mielőtt beszédbe elegyed­tünk, Petkes Imre építésve­zető kíséretében gondosan ellenőrizte az építkezést. „Az atya nem kapott réz­szöget ...” — figyeltem fel az építésvezető szabadko- zására az egyik ajtónál. El­szorult a szívem. Félig tár­sadalmi munkában, félig a hívek pénzéből építik ezt a kis templomot, a pap és a tervező szaladgál anyagért — és néhány elvetemült alaknak éppen ide tartotta kedve betörni néhány hete! A templom alapjait a pa- konyiak rakták le, 2 méter 50 centis falat is húztak, in­nen folytatták az Erdélyből szerződött építőmunkások. „Ajándékban” végzik a dolguk, fizetést majd az otthoni plébániától kapnak lejben. Az önkormányzat biztosít számukra szállást és élelmiszert, ami annyit jelent, hogy egy háromszo­bás lakásban laknak tizen­öten, és naponta ezer forint értékben vásárolhatnak a helyi ABC-ben. Magyarországi tartóz­kodásuk és a templomépí­tés egyaránt örömet okoz számukra: — Az ember sokkal lel­kesebben épít egy templo­mot, ahol majd százával imádkoznak, mint egy ma- ganhazat. A plébános, a tervező és az építők remélik, hogy a pápa látogatásáig be tud­ják fejezni a külső munká­kat. A fehér falú templom tetejére zöld tegolaborítás kerül, a fából készült ré­szeket hasonló árnyalatú, tört zöld színű Xiladekorral festik be. Nem tudni, mikor készül el a belső tér, és a templo­mot körülvevő kert, mert — a sok önkéntes munka ellenére — pénzügyi zavar támadt. Egyelőre tervrajzok alap­ján ismertetett meg Török Ferenc a templom belső képével, amit szintén maga álmodott meg: egy­szerű berendezés, sima, fe­hér falak, kőtömb oltár, mögötte 12 kopjafa; er­délyi fafaragók munkája. A kopjafákba vésett reliefek vezetnek végig a kereszt- útón. Az utolsó, amely ép­pen az oltár mögé kerül, Szűz Máriát ábrázolja, és felül egy keresztben folyta­tódik. A műszaki rajzokat fél­retéve, a tervezés szellemi síkjára terelődött a sző. Mert nem elsősorban a fi­zikai környezethez való al­kalmazkodás, hanem a lel­ki hozzáállás formálta ilyen kedvesen zömök, szerény épületté a pakonyi templo­mot. — Ahhoz az ókeresztény hagyományhoz kötődöm, amelyik még keresi a ma­ga stílusát. Amelyik még antik példák alapján épít­kezik, de már megsejti a2 új formákat. Ez a korszak „eklézsia dómusz” címszó alatt szerepel a művészet- történetben. Mindig bizal­matlanul néztem a maga­biztos, lendületes katedrá- lisokat, mert nem a keresz­tény életformát fejezik ki. A mi katolizicmusunk nem triumfál (győzedelmes), in­kább az ókeresztény közös­ségek felfogásához hasonlít, azoknak minden kiscsopor­tos dinamikájával együtt. Útkereső, belső életet épí­tő, közösségi. Pachncr Edit Győzött a mozgalmasabb Emlékművet választottak Két emlékműterv között választhattak Inárcs lakói az elmúlt héten. Az egyik rendkívül visszafogott, egy­szerűségében monumentá­lis, a másik mozgalmasabb, többrétegű jelentéssel bíró. A szavazók döntő többsége, az utóbbit, Kampfl József tervét fogadta el. Egy imitált sziklahasadé­kon át pillanthatók meg az első és második világhábo­rú áldozatainak nevei, a kő előtt egy pirogránitból ké­szült, mécsest tartó nőalak vigyázza az emlékezet lángját. Az emlékmű a — tervek szerint a közeljövőben Hő­sök terére keresztelendő — mai Dózsa György téren kap helyet, felállítását .no­vember elsejére tervezik. er—ed

Next

/
Oldalképek
Tartalom