Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

Őry: Célzatos csúsztatás, félreinfor múlás A Liga és az amerikai dollárok Fizetett hirdetésként látott napvilágot a Népszava ked­di S. oldalán a Szolidaritás Munkásszövetséig elnökségé­nek állásfoglalása, az amerikai AFL—CIO Szakszervezet­nek a magyar szakszervezeti mozgalomba történő be­avatkozásáról. Az állásfoglalás nem kevesebbet állít, mint hogy a Li­ga amerikai pénzen Jött létre, miközben ehhez az ,,apa­názshoz” még a közös vagyont is megcsapolta 2» millió­nál nagyobb összeggel. Egyoldalúan támogatja az AFL— CIO, még akkor is, ha ezzel vezetője, Lane Kirkland el­nök exponálja magát alkotmányellenes és nemzetközi egyezményeket sértő törvények támogatásával, más tag­jai pedig eközben egyszerűen lckommunistázzák a többi magyar szakszervezetet, mintha nem is tudnák, hogy Forgács Pál, a Liga elnöke Gáspár Sándor mellett kül­ügyi vezető volt... Mit szól mindehhez For­gács Pál? Szerettük volna megtudni, ám szabadsága miatt őt nem érhettük el. Így kérdéseinkre Öry Csa­ba, a Liga ügyvezető alelnö- ke válaszolt. ■ Alelnök úr, igaz-e, hogy az AFL—CIO favorizálja a Li­gát? — Az igaz, hogy az AFL— CIO több delegációt és szakembereket is küldött Magyarországra, tanulmá­nyozni a magyar szakszer­vezeti mozgalmat. Lane Kirkland elnök két ízben is járt Magyarországon, a Sza­bad Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének dele­gátusaként. Részletesen ala­posan tájékozódtak, nem­csak a vezetőkkel találkoz­tak, a legutóbbi küldöttség például nyolc megyében járt. De tény, valóban úgy-találták, hogy a szabad szakszervezeti eszményeket leginkább a Liga testesíti meg szemükben. ■ S igaz-e az állásfoglalás kitétele, mely szerint a Lilga amerikai pénzen jött létre, s hogy az AFL—CIO juttatásai több százezer dollárt tesznek ki. — Nem, a Liga az AFL— CIO-tól függetlenül jött létre még azelőtt, hogy egyetlen fillért is kapott volna az AFL—CIO-tól. Az viszont igaz, hogy — mivel a szakszervezeti vagyon je­lenlegi birtokosai kirekesz­tettek minket a vagyonból — működésünk feltételeinek tetemes részét a nemzetkö­zi szakszervezeti szolidari­tás révén finanszírozzák. Nem titok — mi mondtuk el —, hogy az AFL—CIO körülbelül évi 200 ezer dol­lárral támogat minket. B Igaz-e, hogy a Liga több mint 20 milliós összeggel „csa­polta meg” a közös szakszerve­zeti vagyont, mielőtt felrúgta a vagyonelosztási tárgyalásokat? — Nem igaz ez sem. A Liga és az MSZOSZ között született egy keretmegálla­podás a minimális infra­struktúra egy részének biz­tosítására (bérleti díjakról, 500 négyzetméter alatti iro­daterület egyszeri épület­használatbavételi díjáról van szó). Ez valóban 20 millió körüli összeg lenne, a fővárosi önkormányzatnak azonban legutóbbi infor­mációink szerint még nem fizette ki az MSZOSZ. Ezen kívül legfeljebb pár száz ezer forint erejéig terhelte a Liga a közös vagyont, például telefonközpont be­rendezéssel. S Es az igaz-e, hogy Lánc í.land elnöknek a magyar Parlament elnökéhez irt levele alkotmányellenes és az ENSZ alapokmányát, valamint más nemzetközi egyezményeket sér­tő törvényt támogat? — Szerintünk a szakszer­vezeti törvény nem alkot­mányellenes, nem avatkozik a szakszervezetek belügyei- be, csupán közös döntésü­ket igényli a vagyont illető kérdésekben a választáso­kig. Arról, hogy nemzetközi szerződéseket sértene ez, az a véleményem; nem ártana, ha Bátonyi Sándor, a Szo­lidaritás Munkásszövetség elnöke elolvasná e szerző­déseket újra. Az ILO- egyezményeket nem sérti a törvény, erről maga az ILO főigazgatója nyilatko­zott nemrégiben Budapes­ten ... B I.gaz-e, hogy a Liga támo­gatására hívta az AFL—CIO küldöttségét, melynek tagja Slaiman úr lekommunistázott minden más magyar szakszer­vezetet? — Nem igaz, rendszeres a kapcsolatunk, a delegáció­cserénk az AFL—CIO-val, tehát nem alkalmi megtá- mogatásunkra jöttek. Eddig három-három delegáció uta­zott, rövidesen megy a ne­gyedik. Slaiman úr a sajtó- konferencián pedig nem ál­talában „kommunistázott”, hanem annyit mondott: a névváltoztatás a számukra nem azonos a tényleges változtatással, ők csak a té­nyeknek hisznek. B Apropó, tények: Igaz-e, hogy Forgács Pál, a Liga elnö­ke Gáspár Sándor mellett meg­bízható külügyi vezető volt? — Nem. Forgács Pál va­lóban szakszervezeti és ezen belül valóban külügyi vo­nalon dolgozott. A Nemzet­közi Vegyész Szakszervezet főtitkáraként ment nyugdíj­ba, korábban pedig munka­helye volt az ILO-nál és másutt a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban. De nem a SZOT és a magyar szakszervezetek delegálták őt, hanem a nemzetközi szervezetek hívták meg és alkalmazták. Az a vélemé­nyem, hogy ez az állásfog­lalás a célzatos csúsztatás és félretájékoztatás tipikus esete. Vasvári G. Pál árién Homokzsákok a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról.) nak szolgáltatni. Ez a ki­esés azonban nem veszé­lyezteti egyelőre a főváros ivóvíz-ellátását. A fővárosi árvízvédelem felkészül ar­ra is, hogy a tetőzés ide­jén készen álljon harmad­fokú készültségre is. Pórul járnak azok a Du- na-parti építkezők, akik a nyílt ártérre húzták fel há­zukat, s az előírás ellenére az építési engedélyhez nem kérték a vízügyi szakértői véleményt. Sok ilyen épület pincéit elöntötte a medré­ből kiáradt Duna, s az eb­ből keletkező kárért o biz­tosító nem fizet. A rende­let szerint ugyanis nyílt A Szolidaritás nem hátrál meg Sztrájk pedig lesz Még nem alakult ki tel­jes kép arról, hogy milyen kiterjedésű lesz a Szolida­ritás kezdeményezte szer­dai egynapos okkupációs sztrájk, mert folyamatosan érkeznek a csatlakozást megerősítő üzenetek az or­szág minden részéből. Mi­után ez'eddig a kormány­zat képviseletében senki sem kereste meg tárgyalási szándékkal a sztrájk szer­vezőit, a sztrájkfelhívás visszavonására a hátralévő időben már nincs esély — tájékoztatta Bátonyi Sán­dor, a Szolidaritás Szak- szervezeti Munkásszövetség elnöke kedden az MTI-t. A Szolidaritás informá­ciói szerint a komáromi régióban a legintenzívebb a készülődés. A központba Dorogról, Tatabányáról, Lá­batlanról, Környéről és Márkushegyről érkezett visszajelzés a csatlakozás­ról. Ez mintegy 18 vállala­tot érint. Dunaújvárosban egy helyi érdekegyeztető b) A helyszíni jegyérté­kesítést a szervezők részé­ről senki sem egyeztette cé­gemmel, bár mint ön is tudja, a külső területen folytatandó reklám- és ke­reskedelmi tevékenységhez kapcsolódó jogokat cégem birtokolja. c) Bár a külső terület független a versenyzéstől, mégis szükséges lenne össz­hangba hozni a kettőt, hisz a nézők itt haladnak ke­resztül, és a betétverse­nyeknek is be kellene va­lahogyan jutni a pályára stb. d) Tudomásom szerint a rendezők megbízásából a külső területen 3 különfé­le rendfenntartó erő fog intézkedni, nem tudva egy­másról. Ezen felül van a saját rendezőgárdánk. Mi szívesen egyeztetnénk, akár mindegyikkel is, hiszen a mi területünkről van szó, de egyetlen tervet és egyetlen akkreditkártyát sem mutattak eddig be. e) Megoldatlan a rende­zők és vendégeik gépkocsi­jainak parkolása, amelyről csak érintőleges informá­cióink vannak. Ok szintén előzetes bejelentés nélkül a hasznosításunkban lévő te­rületen kívánnak parkolni. A Hungaroring Sport Rt. kárigényének bejelentését nem értem, épp az előbb felsorolt okok miatt, ráadá­sul — tudomásom szerint — az rt. még meg sem ala­kult. Ezzel szemben kár­igényünket mi továbbra is fenntartjuk. Igazán sajnálom, hogy a mai napig azt a látszatot igyekszik kelteni levelében, mintha cégem jogi helyze­te nem volna tisztázott. Ál­láspontom szerint ezt a ki­búvót önnek és megbízói­nak a tények ismeretében ma már nem volna szabad jóhiszeműségre hivatkozva leírniuk. Mindezek után a követ­kezőket közlöm önnel: a nagyfokú hozzá nem értés a belső szervezés részéről oda vezethet, hogy az ez évi Forma—1-es futam alatt és azon túl is komoly károk érhetik a verseny lebonyolítását és magát a pályát. Ezt a C. C. Co. megakadályozni nem tudja, csak annyit tehet, és ezt meg is teszi, hogy a mai nappal a belső terület fel­ügyeletét felfüggeszti a Forma—1-es verseny vé­géig, bízva abban, hogy az elvakult gyűlölködés a ren­dezők részéről nem vezet további, esetleg helyrehoz­hatatlan károkra a pályán. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy ma már nyilvánvaló: a verseny le­bonyolításához önöknek szükségük lenne a belső te­rületre úgy kereskedelmi (Ecclestone úr hirdetőtáblái egy részét itt helyezik ki), mint más, versenylebonyo­lítást segítő okok miatt. önök és szerződő part­nereik mind ez ideig meg­akadályozták a belső terü­let általunk való kereske­delmi és reklámcélú hasz­nosítását, most mégis a hasznosítást magukénak kí­vánják, bár a terület nem az Önöké! Üdvözlettel: Feldmájer Anna ügyvezető igazgató” Eddig a levél, melynek olvastán azért még maradt kérdeznivalónk. O Mit tesz most Feld­májer Anna? — Csodálkozom. Megáll az agyam: öt évre szóló szerződésem van a terület­re, és ez nem az évi egy hétig tartó Forma—1-re szól... Engem és a C. C. Co.-t is tetemes kár ért, különösen azután, hogy a belső területről a keddre virradó éjjel kivontam az embereket, és ezt a terüle­tet most az Ecclestone- féle társaság hasznosítja. A káromért kártérítést fogok kérni. O Mekkorát? — Ha per lesz, az sokba fog kerülni. Nem egy-két millióról van szó... A megrendeléseim — a jelen­legiek — a 100 milliót sú­rolják. Én se gondoltam volna, de ennyi. És min­dennek nem tudok, nem tudunk eleget tenni. Pedig ajánlottunk kompromisz- szumot. Ebből a pénzből, ha megkapjuk, másnak is ju­tott volna... V. G. P. tanács szervezi a sztrájkot. Az előzetes információk szerint Szegedről is több csatlakozóra számítanak. Budapesten, ahol a Szolida­ritás már eleve nem számí­tott széles támogatásra, az Ikarusból, több csepeli vál­lalattól és egyes Ganz- gyárakból csatlakoznak szervezetek a sztrájkhoz. Áz üzemekben a sztrájk ideje alatt o termelést nem állítják le, de a kapukhoz sztrájkőrséget állítanak majd. A sztrájkkal szolida­ritást vállalók pedig kék szalagot hordanak majd. Bátonyi Sándor kiemelte — mint azt hétfőn az őt felkereső kisgazda-képvi­selőknek is elmondta —, a sztrájk nem a legitim Par­lament elleni akció. Az Or­szággyűlés sajnálatos mó­dón elégtelen előkészítés, az érdekeltek részletes vé­leményének megismerése nélkül és idő hiányában nem megfontoltan döntött a két szakszervezeti tör­vényről. Ezzel mellesleg ép­pen annak a politikai szán­déknak ártott a legtöbbet, amelyet érvényesíteni sze­retett volna. Az pedig, hogy felhívják a figyelmet a döntések alkotmányellenes­ségére, éppen hogy a Par­lament érdekeit szolgálja. A Római-parton az üdülők már vízben kerékpároznak ártérben az épületekben az árvíz miatt bekövetkező kárért nem jár térítés. Ilyen terület a Szentendrétől Du- nabogdányig a 11-es út, és a Duna között húzódó terü­let, ahol most jó néhány ház pincéjében áll a víz. A Dunakanyar településein egyébként nagy a bizony­talanság; az önkormányza­tok nem mindenhol tudják, hová fordulhatnak védele­mért, tanácsért az árvíz kapcsán. A Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóságtól több ezer homokzsákot rendeltek a települések a gát meg­erősítésére azokon a mé­lyebben fekvő helyeken, ahol a víz a környező lakó­házakat fenyegeti. A zsá­kokért az önkormányzatok fizetnek, kivéve az első­rendű árvízvédelmi töltése­ket, amelyeknek védelmi költségeit az igazgatóság állja. Ilyen például Szent­endrén a partmenti sétány, ahol most a vízügyi igaz­gatóság emberei emelik a falat homokzsákokból a vízbetörés megakadályozá­sára. A nagymarosi félbe­maradt vízierőműrendszer 40 hektáros, a Duna med­rében kialakított munka­gödrét nem fenyegeti a megemelkedett vízszint. Ügy tervezték meg, hogy még a mostaninál nagyobb árhullámnak is ellenállna. MEGBÉKÉLÉSI ISTENTISZTELET SZENTENDREI VERSSEL Különös Pest megyei vo­natkozása volt a tegnapi megbékélési istentisztelet­nek, amelyet a Budapesti Erdélyi Gyülekezet Megbé­kélés Közössége tartott a horvátok, a magyarok és a szerbek megbékélése érde­kében. A részt vevő egy­házi és világi személyisé­gek beszédei, imái és a ce- lebrálás mellett elhang­zott az igehirdető Németh Géza református lelkész verse is, amely húsz évvel korábban éppen a Pest Me­gyei Hírlapban jelent meg először nyomtatásban. A költeményt Torday Ferenc olvasta fel az istentisztele­ten, amelyet az Erdélyi Gyülekezet központjában, a budapesti XIV. kerületi Dózsa György úti templom­ban rendeztek. A szerzőt nemcsak az köti Pest megyéhez, hogy ez a verse szentendrei vo­natkozású, amit a címe — A menedékváros — szent­endrei üzenet — is jelez, hanem sokkal inkább an-­nak eszmei üzenete, amely Szentendre összebékítő sze­repére hívja fel a figyel­met. „ ... a város szíve / dobbanását csak az érti, ki kapuit újra / kitárja minden üldözöttnek ...” ír­ja Németh Géza. Szentend­re jelképpé nő ebben a gondolati lírát idéző költe­ményben, amely felidézi a törökök elől egykor kény­szerűen Magyarországra menekült szerbek hazavá­gyódását is, akárcsak a Duna mentén élő népek történelmi keserveit. A versíró lelkészt más szálak is fűzik Pest megyé­hez. 1971-ig ő töltötte be az érdi református templom lelkészi feladatkörét, ami­kor — feltehetően pártnyo­másra — onnan elmozdí­tották. Ezt követően évekig lappangó munkáspapként tevékenykedett, két eszten­deje pedig a Budapesti Erdélyi Gyülekezet Megbé­kélés Közösségének veze­tője. —KU­SZA J7V17VA Csadó Szakmai fórumok vitat­ják a tervezetet, érthetően híre megy tehát a laikus közönség körében is annak, miként kívánják változtat­ni a személyi jövedelemadó rendszerét a jövő eszten­dőben. Csacska ember az, aki örülne az adófizetés bármely módjának, a józan polgár azonban elismeri, az adóra szüksége van az ál­lamnak. Kérdés porsze, mennyire és milyen módon. A tervezet visszhangja azt mutatja, mintha ezzel a móddal nem lenne túlságo­san elégedett a polgár. Nehezen vagy sehogy sem emészti meg ugyanis, hogy egyre több jelét látja az adózás alól kivont és mind kövérebbre hízó jövedel­meknek. A számla nélküli iparoskodás és kereskedés olyan természetes, nemcsak a maszekok, hanem a gaz­dálkodó szervezetek köré­ben is, mint az, hogy az üz­leti jutalékokat valutában kérik, és persze nem itt­honi, hanem külföldi kifi­zetésre ... S ezenközben szájtátva hallom a felhábo­rodott véleményeket, hogy a tervezettek szerint a jövő esztendőben az adóköteles jövedelmek körébe tartoz­na a családi pótlék is, az­az a máris csadóként em­legetett összeg tovább rövi­dítené azt a szerencsétlent, akit a ház-, a telekadó, a kamatadó stb. éppen elég­gé megrogyaszfc. Ha így haladunk, akkor bizony a csadó már csak egy tétel lesz a sok között, bár azoknak a családoknak — számuk a megyében a legutóbbi évek átlagában 61-67 ezer között volt —, amelyek pótlékot kaptak, kapnak, aligha ennyi, ha­nem érvágás. Ha a polgár lassan nem ismeri ki ma­gát, miféle adókat, adó Jel­legű befizetéseket (mint amilyen a kötelező gépjár­műbiztosítás) követelnek tőle, akkor ott a hiba nem a polgárban van. Hanem az adórendszerben. Mert ha átláthatatlan, aligha tud­ható, igazságos-e... MOTTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom