Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

1. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 6., KEDD ßua^vmm ^/ailap BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZ II ALOMBA TI A • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBEK • SOLYMÁR • • NAGYKOVÁCSI • BL’OA.JENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Szakmai háttér nélkül kockázatos Vita a TIN-TA körül B1ATOR­TARNOK Feszült a viszony a budaörsi TIN-TA és az egyesület­nek helyet biztosító közösségi ház vezetői között. És nincs béke a TIN-TA, illetve a városi. művelődési ház munkatársai között sem. Ez utóbbi intézmény „fiók­jaként” működik a közösségi ház a lakótelepen, ahová a szülők nem szívesen engedik gyermekeiket, éppen a TIN-TA jelenléte miatt. És az egyesület most heti két alkalom helyett mindennap szeretne különféle foglalko­zásokat tartani az épületben. Mivel az intézményveze­tők, illetve a TIN-TA kép­viselőinek álláspontja- • a , tárgyalások .során egyre tá­volabbra került, Selmeczi Gabriella önkormányzati képviselő igyekezett megol­dást találni. A Fidesz kép­viselője a .változatlan, il­let vjs a TIN-TA igényei szerint nyitvatartási ren- . tlen kívül harmadik megol­dásként azt javasolta, hogy szeptember 1-jétöl az egye­sület székhelyét tegye át a Lévai, utcában lévő, a vá­ros kezelésében állá és je­lenleg üres faházba. — A TIN-TA-ba olyan fiatalok járnak, akik nem tudnak megbirkózni a ser­dülőkor tipikus problé­máival, családi, szociális nehézségeik vannak, s többséggel már bajba is jutottak. Az egyesület az ő fölkarolásukat vállalta, azaz fiatalok nyújtanak se­gítséget fiataloknak. A szándék mindenképp ne­mes, de ameddig nincs pszichológus mellettük, magam e törekvést csak jó szándékú amatőrizmusnak nevezem — mondta Selme­czi Gabriella. : TArt, : a most felmerült nyitvatartási idő bővítése kapcsán nagyító alá veszi, a művelődési bizottság. Gaz­daságilag természetesen nem vizsgálhatunk egy egyesületet, az azonban er­kölcsi kötelességünk, hogy a nyilvánvalóan mutatko­zó gondokon segítsünk. %«»%«! szerint az egyesület bőví­teni kívánja meglévő tevé­kenységét szórakoztató, képző és szolgáltató profil­lal, ezért is szükséges a nyitvatartási idő bővíté­se, no meg, hogy hathatós segítséget csak úgy tudnak adni a fiataloknak, ha a veszélyeztetettek rögtön megtalálják őket. Á városban többén pus­mognak árról, nii is törté­nik á zárt ajtók mögött. És ezzel kínosan összevág az, ami a " képviselő-testület egyik ülésén a TIN-TA- soktól elhangzott: ugyan miért nem ad ki a patika ügyeleti időben óvszert? Mert mi van abban külö­nös, ha a fiatalnak tablet­tára, miegyébre késő este van szüksége? Mint utóbb megtudtuk: a Selmeczi Gabriella által javasolt faházalternatívát a TIN-TA nem fogadja el; mert ott nincs az egyesület működéséhez nélkülözhe­tetlen telefon. Pillanatnyi­lag tehát patthelyzet van, s a művelődési bizottság tiszte lesz javaslatot ten­ni az önkormányzatnak. A dolog azonban — mint a fentiekből már kitűnt — nem lesz egyszerű. A fej­leményekről természetesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Fazekas Eszter Egyetértett a tagság Átalakulás előtt állnak A Dunai Kőolajipari Vállalat az ország egyik legnagyobb kőolaj-finomí­tója. A jelenleg is folya­matban lévő gazdasági át­alakulás természetszerűen érintette c céget is, úgy is, mint az Országos Kőolaj­éi Gázipari Tröszt tagvál­lalatát. A változások vele­járójaként új, illetve fel­elevenített fogalmakkal is­merkedhettünk mindany- nyiau. Az OKGT részvénytársa­sággá történő átalakítására hozott kormánydöntés után a Százhalombattán műkö­dő vállalatnál már nem­csak elméleti síkon vetőd­nek fel különféle kérdé­sek. Számukra a válaszo­kat már a jelenre, közeljö­vőre kell megfogalmazni. Hiszen megoldás előtti fel­adatok tornyosulnak a szervezeti átalakulást el­végzők elé. E folyamat egyik részeként a BKV szakszervezeti tanácsa jú­niusban Írásban érdeklődte meg á dolgozóktól, igény­lik-e a dolgozói vagyon­szerzés lehetséges formái közül a vagyonjegy és a kedvezményes dolgozói részvény bevezetését, a munkavállalói részvételi programba való bekapcso­lódást. Az aláírásgyűjtő ak­ció eredményéről lsaák László titkártól kérdezős­ködtünk. — A közel háromezres létszámból több mint 2900 egyetértő választ kaptunk — mondotta a titkár. — Azt hozzátenném, már vagy egy éve állandóan na­pirenden van ez a téma. Azért, mert tudjuk, igazán esélyünk a dolgozói rész­tulajdonlásra csak az rt.- vé alakulás előtt vagy az­zal egyidejűleg van lehe­tőségünk. Ez ideig a válasz inkább elutasító volt a kérdéssel kapcsolatosan. Most az aláírásgyűjtés lé­nyegében azt bizonyította, a dolgozók mögöttünk áll­nak, nem egy-két ember ötletéről van szó - csupán. A patikárius szentélye Magánkezdeményezéssel és tökével épül Perbálon gyógy­szertár. Az épület már sejteti, hogy nem egyszerű pati­ka lesz. Berta Csaba gyógyszerész egy korszerű kis la­boratóriumot is megvalósít házában (Vimola Károly felvétele) Ügy is felfoghatjuk, hogy ez a végeredmény üzenet mindazok számára, akik az átszervezéssel foglalkoz­nak. Időközben kialakult a részleteket kidolgozó pari­tásos bizottság, amelyben gazdasági vezetés és •; szakszervezet képviselő' vesznek részt. A dolgoz' tulajdoni programját fedő zendő, a tartalékvagvonbci elkülönítettek egy részt, í.. a munkavállalók részé lehetnek a privatizáción^ — Most hol tartanak 10 tárgyalások? ■ — Továbbra is váltó zár-.; lanul folynak, mivel nem ( csak a DKV-t érinti az át­alakulás, hanem négy fi-1 nomítót, négy forgalmazó1 és bányavállalatot. Bár már tavaly, szakértőkkel kidolgozgattuk az elképze­lések jó részét, a végkifej­letig mindent egyeztetni kell az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium, az olajipar vezetőivel, vala- . mint a . Vagyonügynökség .képviselőivel. A tervek megvalósításához jóváha­' gyásuk szükséges. — A szakszervezet miért vállalta a dolgozói tulaj­donlással kapcsolatos szer­vezői munkát? — Lényegében azért, mert ha valamilyen mér­tékben is, de tulajdonos a dolgozó, akkor ezzel bele­szólási jogokat is kap a vállalati tevékenységbe. S ez erősíti a munkavállalói pozícióját. Nem véletlen, azt hiszem, hogy ez a for- ^ ma mennyire elterjedt Nyugaton. Ha érinti sze­mély szerint is, eléggé ér­zékenyen a dolgozót a vál­lalat anyagi helyzete, sike­re,. vagy eredménytelensé­ge, sokkal jobban figyel mindenre, saját teendőire is. Emellett, úgy érzem, az érdekvédelmi munkának része e lehetőség biztosítá­sa. S persze, van egy sor szervezeti tennivaló a részvénytársaság megala­kulásáig, amit vállalhatunk ezután is, akárcsak az elő­készületek során tettük. j. sz. r. BIDA VIDÉKI HÍRLAP Verető munkatárs: Enekas Eszter. • Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fo­gadónap minden hétfőn 14— 1* óráig a szerkesztőségben, rímünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. h. í. PL: 311. Ír. sz.: Míg. Telefon: 13»-47gl, 138- 4067. *&£MaD — Túl sokba kerül ne­künk a TIN.-TA — summáz Kosa Pál, a Jókai Mór Mű­velődési Ház igazgatója. — S amíg kénytelenek va­gyunk bizonyos programo­kat szűkíteni, arra érdemes közösségektől megvonni a támogatás egy részét, mert a művelődési ház költség- vetését is kénytelen volt szűkíteni az önkormányzat, addig fizetjük a TIN-TA évi több mint kétszázezer forintos telefonszámláját. Munkatársam, Kovács Fe­renc, egy alkalommal ki­szúrta, hogy valaki húsz- perces beszélgetés után hat percet, regisztrált a telefo­nos naplóba... A legna­gyobb gondom azonban az egyesület 'milyenségével van: való igaz, hogy a szü­lők még korrepetálásra se engedték gyerekeiket, a kö­zösségi házba, mert ott működik: a TlN-TÁ. ' És ugyanezért állt el terem- bérleti szándékától a gon­dolkodók klubja. Meggyő­ződésem, hogy az egyesület által benyújtott adatokon sok' a púder. Mert mi bi­zony azt tapasztaltuk, hogy 8-7 emberén kívül nem je­lenik meg több a foglalko­zásokon. És azt is érdemes tüzetesen vizsgálni, hogy hányán járnak a TIN-TA- ba budaörsiek? Előfordult, hogy összetört székek, asz-, talok maradtak az épület­ben a „foglalkozások” után. S hogy, valójában mi történik a „ne zavarj” fel­iratú, zárt ajtók mögött, azt senki se tudja ponto­san... A naplóból szá­momra nem derült ki, hogy ki miért fordult a TIN-TA- hoz, s ügyével mit tudnak kezdeni, hiszen tény: pszichológus tiem segíti az egyesület munkáját. A mű­velődési ház véleményem szerint csődbe kerülhet, ha továbbra is ráerőltetik a TIN-TA-t. Ráadásul ilyes­mit megkövetelni egy ön­álló gazdálkodású intéz­ménytől, önmagában is, enyhén szólva, furcsa. A művelődési háznak és fiók- intézményének, a közösségi háznak elsősorban kulturá­lis igényeket kell kielégíte­nie, nem pedig szociális, orvosi, pszichológiai esete­ket megoldania. Berkit Évát, a TIN-TA vezetőjét többszöri próbál­kozásunk ellenére seftj si­került elérnünk. Így csak a képviselőnő interpelláció­jában olvasható vélemé­nyére hivatkozhatunk, níi­IDQSKORUAK KLUBHÁLÓZATA Az öregek tisztelete A falu hagyományos éle­tének rendjében az öregek­nek megvolt a pontos he­lyük. A hagyomány megha­tározta a ruha viseletét. Ki­alakultak az öregek hagyo- m dnyos közösségi formái, külön szórakozásai. Minden életkornak megvolt a maga szerepe a munkamegosztás­ban. Amíg bírta magát az öregember és az asszony, dolgozott. Csak akkor fe­küdt ágyba, ha már a be­tegségtől vonszolni sem tud­ta magát. Ünnepnap az üre­gek ki-kUiltek a kapu elé, -a kispadra. Pipázgattalc, be­szélgettek. Elmentek a templomba, utána ebéd. dél­után szunyókálás, majd egy kis pír beszerezés (ahol volt pince) Következett. Az asz- szonyok délután szomszé­dotok, akkor volt idejük ebéd és vacsora között. Más volt természetesen a gazdag paraszt sorsa, ha megöregedett, s más a sze­gényparaszté. A népdal az ő bánatát fejezi ki: „Egy vén ember bánatjában / Csak kesereg ő magában; / Ifjú­ságát óhajtozza / öregségét siratozza...” A legszegényebbek, köz­tük a cselédek, ha egyedül maradtak, késő öregségük­ben koldusként kóboroltak; boglyákban húzódtak meg; éhen haltak vagy megfagy­tak. Nagy ínségben egyes tájakon, például Erdélyben, a Székelyföldön az öregek az önkéntes halált válasz­tották, hogy ne legyenek a család terhére. Döbbenetes dokumentuma ennek Sánta Ferenc- elbeszélése (Sokan voltunk). A torjai Büdös­barlangba vándoroltak a halni kényszerülő öregek. Hazánkban és a Világban az utóbbi évtizedben egyre többet kezdenek foglalkozni áz öregek sorsával. Egyre ritkább az olyan család, ahol három nemzedék él együtt. Az öregek gondja egyre inkább az államra ne­hezedik. Nem véletlen, hogy 1982-ben az ENSZ az öre­gedéssel kapcsolatban világ- konferenciát is összehívott. Természetesen mást je­lent az öreg — manapság — a különböző országok­ban, hiszen a nyugdíjkorha­tárokban is jelentős az elté­rés. Ezzel kapcsolatosan az életmód, a hagyományok is- másképpen jelentkeznek. Nemcsak a népmesék ki- -ályfija kereste az örök if­júság titkát, hanem ma is kozmetikusok és orvosok kutatnak fiatalítószerek, eljárások után. Próbálkoz­tak majommirigy beiniek- ciózásávat. Ezzel „fiatalít­Maugham — nem sok si­kerrel. Csodát reméltek va­laha a román orvosnő, Ana Aslan Geroviíaljától — aztán kiderüli, ez sem cso­daszer. Nyugaton a legfej­lettebb országokban illik az időseknek is sportosnak, fiatalosnak látszani. Persze csak az teheti ezt meg, aki­nek kellő vagyona is van önmaga karbantartásához. Jórészt az orvostudomány eredményeinek tulajdonít­ható, hogy a 60 éven felüliek aránya rohamosan nő, így az öregek kérdése egyre fontosabbá válik. Hazánk­ban is szaporodnak a szo­ciális otthonok (öregottho­nok), az öregek klubjai- Gondozóhálózat épül, segé­lyek rendszerét alakították ki. A gondok mégis nyö- masztóak. Átalakulóban vannak a viselkedési normák'. Az öre­gek tisztelete felemás. Jel­lemző, hogy plakátokon, kel­lett ösztönözni a fiatalokat, hogy a járműveken adják át helyüket az idősebbek­nek. Az eltartási szerződé­sek rendszere alapjában an- tihumánus. Az eltartott ér­deke és a tartást vállaló ér­deke alapjaiban eltérő, s ez gyakori -konfliktusok forrá­sa. A tisztelet a munkahe- tatta” magát például a vi- lyen többnyire nem az élet- lághírú író, Sommerset kornak, hanem a hatalom­nak szól. Az a tiszteletre méltó öreg, aki nyugdíjba menve elveszti jelentős po- -zícióját, sokszor .elveszti A - korábbietiszleletet is. Akik előre köszöntek neki, azok a nyugdíjasnak jó, ha visz- szaköszönnek. A falvakból való elvándorlás, a munka­erő-átcsoportosítás miatt a családok messze szakadnak egymástól. Az idős szülőket olykor száz kilométerek vá­lasztják el gyermekeiktől, akiktől napi segítséget nem várhatnak el. Megyénkben az elmúlt időszakban a szociális ellá­tás helyi intézményei közül a területi szociális gondo­zásra fordítottak a legtöb­bet. Bár a szociális otthoni hálózat fejlesztése nem tu­dott lépést tartani az igé­nyekkel, mégis Pest megyé­ben' jelenleg huszonegy szo­ciális otthon. harminckét gondozási egységgel műkö­dik. Az utóbbi években megtörtént a szociális ott­honok szakosítása is, így az időskorúak otthonai az élet­kornak megfelelő „nyugal­mat” biztosítanak. Az ala­csony jövedelmű' időskorúak egyre növekvő szociális igé­nyét saját környezetükben elégíti ki a házigondozó-há- lózat. A hivatásos gondozó­nők száma — megyénkben — megközelíti á háromszá­zat,;'és a gondozási munkát a társadalmi aktivisták is segítik. A szociális gondozás egyik új formája az idősko­rúak klubhálózata: itt or- frosi ellenőrzés mellett, akár szállásra is berendezked­hetnek a magányos, , idős emberek. Deák Attila — A Eidesz nyár közepe óta foglalkozik a problémá­jukkal, s magam vizsgáló­dásaim''során árra a Meg­állapításra jutottam, ,hogy megfelelő háttérintézmény,' szakmai segítség nélkül kockázatos e vállalkozás. Mert az alkoholizáló, dro­gos fiatalokat éppen a hat­hatós segítség miatt to­vább kell küldeni megfe­lelő intézményekbe. A TIN-TA-nak abban van szerepe, hogy megtalálja őket, illetve a megfelelő kezelés után értelmes sza­badidős elfoglaltságot kí­náljon nekik. Ma azonban a segítségnyújtás leglénye­gesebb láncszeme hiányzik. Az önkormányzat nemcsak helyiséget biztosít számuk­ra a megfelelő infrastruk­túrával, de anyagilag is támogatja az egyesületet. Kérdés, hogy a jelen felté­telek mellett jó helyre tesszük-e a forintokat? Ez ügyben magam se látok még tisztán, ezért örültem, amikor az önkormányzat úgy döntött, hogy a TIN-

Next

/
Oldalképek
Tartalom