Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

Egymást vádolják a tűikor sok résztvevői A fegyverek változatlanul dörögnek Bátonyi 25 napja éhezik Schamschul ával Hétfőre virradóra is dö­rögtek a fegyverek Hor­vátországban, a jugoszláv néphadsereg alakulatai több településnél is ismét fegyvereiket használták. Az újvidéki hadtest tájé­koztatószolgálata szerint hétfőre virradóra a horvát belügyminisztérium és a horvát Nemzeti Gárda fegyveresei ismét tüzet nyitottak a néphadsereg Bjelo Brdo környékén ál­lomásozó azon alakulatai­ra, amelyeket a nemzetek közötti összecsapások meg- gátlására vezényelték a térségbe. A tájékoztatás szerint háromszor is tá­madták a katonákat a hor­vát fegyveresek, a katonák ellen tüzérséget is bevetet­tek. A jugoszláv néphadse­reg egységei viszonozták a tüzet, soraikban senki nem sebesült meg. Ebben a tér­ségben már rendszeresek a horvát fegyveresek és a hadsereg alakulatai közötti összecsapások, amelyek ki­robbanásáért minden eset­ben egymást vádolják a tűzharc résztvevői. Pakracban nagy erejű pokolgép robbant az éjsza­ka, a helyi rendőrség sze­rint az anyagi kár jelentős, de senki nem sebesült meg. A hadsereg szerint Pod- ravska Slatinán géppiszto- lyos és kézigránátos táma­dást hajtottak végre az ot­tani határőrlaktanya ellen. A katonák viszonozták a tüzet, senki nem sebesült meg közülük. Az újvidéki rádió szerb nyelvű hírműsora szerint továbbra is a horvát fegy­veresek blokádja alatt van 11 szerb falu Horvátország­ban a Vinkovci—Eszék— Djakovo határolta három­szögben. A rádió szerint néhány nappal ezelőtt már kimenekítették az utolsó asszonyt és gyermeket is a körzetből, ahol atrocitások fenyegetik az ottmaradot- takat. A jugoszláv néphadsereg légierejének parancsnoksá­ga hétfőn közzétett állás- foglalásában azzal vádolta Szlovéniát és Horvátorszá­got, hogy tudatos rágalom­kampányt indítottak a lé­gierő ellen. A közlemény szerint a szlovéniai össze­csapások óta Horvátország légterében 25 esetben nyi­tottak tüzet horvát fegy­veresek a légierő gépeire, még azok csak 6 esetben használták fegyvereiket. A Vegyes vállalatok Kekt-Európábm Csak töredékük működik Átlagosan 41 százalékkal emelkedett a nyugati tőke vállalkozásainak száma az idei év első negyedében a Szovjetunióban és a kelet­európai országokban — ál­lapította meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­sága. A tavalyi évkezdet óta megötszöröződött a nevezeti térségben a vegyes vállala­tok száma, s elérte a 18 900-at. Csakhogy ezeknek mindössze töredéke műkö­dik, a többi pusztán „pa­píron él”. Az AP amerikai hírügynökség kiemeli a ta­nulmányból, hogy az in­dulás nehézségei között el­ső helyen a szakképzett menedzserek hiánya szere­pel. Visszatérve az idei első negyedre, a legszembeszö- kőbb gyarapodás — Bulgá­riát leszámítva — Csehszlo­vákiában volt: 78 százalék­kal, 3750-re nőtt a vegyes vállalkozásoK száma. Ezek közül azonban csak 275 kezdett ténylegesen tevé­kenykedni március végéig. Magyarországot tekintve a növekedés 40 százalékos, 7 ezerre szaporodott a kül­földi tőkerésszel bejegyzett cégek száma, Lengyelor­szágban 34 százalékkal 3750-re, Romániában 33 százalékkal 1200-ra, Bulgá­riában pedig 185 százalék­kal 400-ra. Mérsékeltebb a növeke­dés a Szovjetunióban: 23 százalékos, bár e mögött 3700 új vegyes vállalat bejegyzé­se van. Csehszlovákia kivételével az ENSZ-tanulmány nem tárta fel, hogy mennyi a valóban működő, s nem csak bejegyzett vegyes vál­lalat az egyes országokban. unni ................................-i , .................i ............... K ülföldi események m •egy moitdafbaii Dr. Kádár Béla külgazdasági miniszter augusztus 5-től kezdődően az érintett kormányok meghívására Chilé­ben, Argentínában, Brazíliában és Mexikóban folytat tárgyalásokat a gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehe­tőségeiről. A Rendkívüli értekezletet tartanak kedden Hágában az Európai Közösség külügyminiszterei, hogy megvitassák „a Jugoszláviában kialakult helyzet szám­talan aspektusát” — jelentette be hétfőn a holland kül­ügyminisztérium szóvivője. Közel-keleti békekonferencia Halál Fejszalra? James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn leg­újabb közel-keleti kőrút­jának utolsó állomására, Algírba érkezett, és azonnal tárgyalóasztalhoz ült Sadli Bendzsedid elnökkel, hogy megvitassák a közel-keleti békekonferenciával kap­csolatos kérdéseket — kö­zölték a hírügynökségek. Közben a nyilvánosság előtt is folytatódik a vita a békekonferenciáról. Mint a Reuter jelentette, Ali Ak- bar Velajati, az iráni diplo­mácia vezetője az Iszlám Konferencia Szervezetének isztambuli értekezletén hétfőn azt fejtegette, hogy csak Izrael nyerhet a tár­gyalásokon, s a palesztinok jogos igényei csak az inti- fáda, vagyis a fegyveres harc fokozásával váltható valóra. Viszont Fejszal Huszeini, aki James Baker palesztin tárgyalópartnereinek egyi­ke volt, hétfői sajtónyilat­kozatában kifejtette, hogy a palesztinok csak feltétele­sen mondtak igent Baker­nek, s mindig megakadá­lyozhatják a törvényes jo­gaiknak és törekvéseiknek ellentmondó megoldásokat. A béke megteremtése mindenesetre a palesztinok között nem mindenkinek van ínyére. Hírügynökségi beszámolók szerint a Pa­lesztinái Iszlám Szent Há­ború nevű fundamentalis­ta csoport vasárnap halál­lal fenyegette meg Fejszal Huszeinit és két társát, amiért „lepaktáltak a hitet­lenekkel”. tárgyalnak támadásokban a légierő 11 repülőgépe rongálódott meg. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség értesülése sze­rint a Travniktól nyugatra található Bjelo Bucje falu­ban 1 személy meghalt, négy pedig megsebesült, amikor az öt személy egy pokolgépet vizsgálgatott. Eközben már több mint 35 ezerre nőtt Szerbiában a Horvátországból elmene­kültek száma. A hivatalos nyilvántartások szerint a menekültek többségét, kö­zel 21 ezer főt a Vajdaság­ban helyeztek el. ★ A holland külügyminiszter szerint az Európai Közösség már nem tud többet tenni az eddigieknél a jugoszláviai pol­gárháború megakadályozására. Hans van den Broek, aki va­sárnap, az EK újabb békélte­tő missziója után Belgrádból hazatérve nyilatkozott az AP és a Reuter hírügynökségek­nek, egyértelműen Szerbiát tette felelőssé a tárgyalások kudarcba fulladásáért. A miniszter szerint a Közös Piac nem folytatja közvetítési erőfeszítéseit Jugoszláviában, de a júliusi brioni megállapo­dás betartását ellenőrző nyu­gat-európai megfigyelőcsoport tagjai a helyszínen maradnak. Van den Brock kijelentette: a közvetítési kísérlet összeomlá­sa azt jelzi, hogy Jugoszláviá­ban már nincs meg a politikai akarat a polgárháború elhárí­tására. A miniszter szerint a nyu­gat-európai békefenntartó erők kiküldésének korábban általa felvetett ötlete csak ak­kor kivitelezhető, ha azt az összes érintett jugoszláviai fél elfogadja, ez azonban, ismer­ve a szerb elutasítást, jelen­leg valószínűtlen. Ebben az esetben viszont — tette hozzá a holland politikus — kizáró­lag az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának feladata lehet a be­avatkozás fontolóra vétele, különösen akkor, ha — mint Irak esetében — egész nép­csoportok kerülnének életve­szélybe Jugoszláviában. SEJTBEÜLTETÉS Brit sebészek csoportja múlt pénteken sikerrel ül­tettek be inzulintermelő sejteket egy 40 éves cukor­beteg asszony májába — közölte hétfőn a közép­angliai Leicester kórházá­nak bejelentésére hivatkoz­va az AFP. Hasonló be­avatkozásokat már végez­tek az Egyesült Államok­ban és Kanadában, de Nagy-Britanniában ez volt az első ilyen műtét. A donorok hasnyálmiri­gyéből származó több száz­ezer inzulintermelő sejt beültetése lehetővé teszi, hogy a szervezet maga tudja előállítani az inzu­lint, s a beteg ne szoruljon mindennapos injekciókra. stem Már közel 160 munkahe­lyen alakították meg a Szolidaritás Szakszerve­zeti Munkásszövetség által meghirdetett országos fi­gyelmeztető sztrájk koordi­nálására hivatott krízis bi­zottságokat — tájékoztatta hétfőn Bátonyi Sándor, a szövetség elnöke az MTI-t. A munkásszövetség azért tiltakozik, mert alkot­mányellenesnek tartja a szakszervezeti vagyon fel­osztásáról hozott törvényt. A már 25. napja éhség- sztrájkoló szakszervezeti Kizárólag papírkartonban A kertészeti termékek exportjának lehetőségeiről, eladhatóságuk konkrét fel­tételeiről tartott tájékozta­tót a Magyar Kerté­szek Egyesülete. Téglás András, az immár hatvan­ezer tagot számláló, keceli székhelyű érdekvédelmi szervezet elnöke, az ese­mény kapcsán elmondta: a mezőgazdasági kisterme­lők jelenlegi legnagyobb gondján kívánnak segíteni. Ezentúl heti rendszeresség­gel, hétfő esténként az egyesület hajósi panziójá­ban minden érdeklődő díj­mentesen információt kap­hat a nyugati exportlehe­tőségekről, s elsősorban a müncheni nagybani vásár- csarnok kereslet-kínálatá­nak alakulásáról. A Magyar Kertészek Egyesülete vezetőségének véleménye szerint olyan sokféle támogatás áramlik be külföldről az országba, hogy legalább az ingyenes tájékoztatással támogatni illene, kellene a magyar falvak lakóit is. Például azzal, hogy ne költsenek már egy fillért se a továb­biakban a műanyag reke­szekre, betétekre, mert a jövő év január elsejétől nyugat-európai piacra ki­zárólag papírkarton csoma­golásban lehet árut szállí­tani. vezető elmondta — a mun­kahelyeken tapasztalható a dolgozók együttműködési készsége, azonban az or­szágos szövetségek szintjé­ről még semmiféle jelzés nem érkezett. Azokban az üzemekben, ahol a krízis­bizottságok működnek, az okkupációs sztrájk azt je­lenti, hogy a termelőhelye­ken az alapvető technoló­giák működését biztosítják. Azoknak, akik csatlakozni kívánnak a kezdeménye­zéshez, még rendelkezésük­re áll a mai és a holnapi nap. Hasonló a helyzet a kormányzati szervekkel kapcsolatban is. Egyelőre semmiféle reagálás nem érkezett arra a levélre, amelyet Szabad Györgyhöz juttatott el a Szolidaritás. „Az idő előrehaladtával csökkennek a megegyezés esélyei” — mondotta. A legjobb megoldásnak azt tekintettük volna, ha Göncz Árpád nem írta vol­na alá a szakszervezetről hozott törvényeket. Az ál­lamelnök ezzel bizonyíthat­ta volna, hogy politikailag nem befolyásolt vezető. Ez nem történt meg. A máso­dik lehetőség az lenne, ha a Szabad Györgyhöz eljut­Hétfőtől nemcsak az Áfor-kutaknál drágult meg a motorbenzin, hanem más forgalmazóknál, így pél­dául a Shellnél is, amely­nek 25 százalékos a része­sedése a magyar piacon. Noha január 1-jétől li­beralizálták a kőolaj- és a kőolajtermékek behozata­lát, feldolgozását, forgal­mazását, mégsem alakult ki árverseny a hazai ben­zinpiacon. Ezzel kapcso­latban a Shell és Intez-ag Kft. illetékese elmondta: a hazai beszerzési források olcsóbbak, mintha impor­tálnák az üzemanyagot, miután a nemzetközi és a magyar termelői árak kö­zött nincs akkora különb­ség. hogy érdemes legyen tatott levél alapján a kor­mány tárgyalásokat kezde­ményezne. Ez azonban va­lószínűleg csak a figyelem- elterelést szolgálná, és ed­dig még semmi jele a kor­mány tárgyalási szándéká­nak” — mondta a szak- szervezeti vezető. Ezt ki­egészítve még megjegyezte, hogy amennyiben a tárgya­lásokat Schamschula Györgyre bíznák, akkor a Szolidaritás nem fog leülni a tárgyalóasztalhoz. A har­madik és mostanra a leg­valószínűbb megoldási mód az Alkotmánybíróság dön­tése marad, ami kétségtele­nül a törvények megsem­misítését jelenti, ha jogi és nem politikai döntés születik. Bátonyi Sándor egyre ne­hezebben viseli az éhezést. Ennek ellenére, saját sza­vai szerint — szerda estig mindenképpen ki fog tar­tani, az elmúlt napokban hozzá csatlakozó másik két szakszervezeti vezetővel együtt. Ez idő alatt, a Szo­lidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség teljes ve­zetősége bent fog tartóz­kodni a szervezet központ­jában, a sztrájk szervezé­sére. önálló behozatalra gondol­ni. Varga István szólt arról is, hogy hiába liberalizált az üzemanyagok importja, a motorbenzin behozatalát 11,2 százalékos vámköltség terheli. Ezenkívül a kor­mányrendelet tárolási kö­telezettséget is előír, ez kőolajnál az importált mennyiség 5, üzemanya­goknál pedig 8 százalékát jelenti. Ráadásul a literen­kénti 33 forintos fogyasztá­si adót a tartályokban levő mennyiségek után is be kell fizetni. Így a hazai fo­gyasztók egyelőre nem számíthatnak árversenyre, már csak azért sem, mert rendkívül alacsony az ár­rés a motorbenzin árában. Verseny, ami nincs Elbocsátások a Magyar Nemzetnél A kép túlságosan sötét volt Üjságirókat bocsátottak el az elmúlt héten a Magyar Nemzet című napilaptól. Felmondtak a lap tizenkét ve­zető munkatársának, közöttiek Weycr Béla gazdaság- politikai rovatvezetőnek, a szerkesztőbizottság tagjának, akinek írásait a Pest Megyei Hírlap olvasói is ismer­hetik, hiszen hosszú ideig volt lapunk munkatársa, gaz­daságpolitikai rovatvezető-helyettese. Weyer Béla elbocsátásá­nak okairól a következőket nyilatkozta a Népszabad­ságban. — Véleménye szerint a szer­kesztőségi átszervezés vagy az őn „politikai értetlensége’* miatt bocsátották el? — Biztos vagyok benne, hogy „értetlen és éretlen” viselkedésem az igazi ok. Erre utal egyebek között az is. hogy nemrégiben mély megrovásban részesültem azért, mert — a Kopint- Datorg, illetve a Pénzügy- kutató Rt. elemzéseire utalva — „túlságosan sötét képet festettünk a gazda­ságról”. Márpedig ez nem támasztja alá a kormány kibontakozó programját. — Ügy tudjuk: nincs egye­dül. Több munkatársától meg­válik, vagy éppen már meg is vált a lap. — Körülbelül egy hó­nappal ezelőtt mondtak fel Berkes Erzsébetnek, Nyer­ges Andrásnak és Budai Jánosnak. Utóbbi az én ro­vatom munkatársa volt, így eléggé meglepett, mikor egy értekezleten (utólag) megtudtam: már nem dol­gozhat nálunk. Az ő bűne a „szélsőséges vélemény- nyilvánítás” volt, azaz fo­lyamatosan bírálta a kor­mányt, és nem átallott a paksi atomerőmű rekonst­rukciójára kiírt pályázatról olyasmit tudósítani: a francia tender a legrosz- szabb, nyilvánvalóan csak a francia környezetvéde­lem csődjét kívánják Ma­gyarországra exportálni... Amikor egyébként munka­társam kirúgását megtud­tam: nyilvánosan bejelen­tettem, lemondok szerkesz­tőbizottsági tagságomról, érdekes módon hetekbe telt, amíg nevem lekerült az impresszumról. — Lapunk tegnapi infor­mációjában Császár Nagy László, a hir- és információs rovat vezetője is szerepelt. — Nem vagyok meglep­ve. Csaszi a Magyar Nem­zet úgynevezett „kritikus szemléletű” táborának egyik vezéralakja. — Miért, a másik tábornak milyen a „szemlélete”? — Ok a mindenkori ha­talom készséges kiszol­gálói. Ők csináltak — bo­csáttassák meg az elfogult­ságom! — az ország haj­danvolt legjobb lapjából mindenáron kormánypárti újságot. ★ Es innen kezdve bármi megtörténhet. Mert a Magyar Nemzet nem egy újság a sajtópiacon, nem az egyik szerkesztőség a sok bomló és alakuló közepette, nem egy lenyelni vagy ki­köpni való falat a posztkom­munista vagy prekapitalista (ahogy tetszik) hatalmasságok terített asztalán. A Magyar Nemzet mindig, de a kénye­sebb történelmi időszakokban mindenképpen szimbólum volt. Jelképe a magyar nemzet A jobbik lelkének, okosabbik eszének, az elnyomás elleni lázadásnak, a csöndes vagy éppen harcos ellentmondás­nak. A Magyar Nemzet a ma­gyar nemzet történelme, szel­lemisége, éberen tartott lelki­ismerete volt, amióta csak megjelent. Ilyen volt a Kádár-érában is. Az egyetlen újság volt, amelynek nem volt párttag a főszerkesztője. Ez volt az a lap, amelyik kimondva-ki- mondatlanul a „kívül reked­tek” szellemi tápláléka volt. Ha mással nem, hát a szoká­sosnál őszintébb külpolitikai híradásokkal, kommentárok­kal. Ami a lehető legtöbb volt abban az időben, amikor azt a szót, hogy belpolitika, kiej­teni sem volt szabad. Most szabad belpolitikáról beszélni, sőt van is belpoliti­ka. Történnek dolgok. Csak épppen már annyira elszaladt velünk a ló, hogy lassan nem lesz újságíró és nem lesz új­ság, aki és ahová ezeket a csodás változásokat megírná, megjelentetné. Lassan, de ki­tartóan szűnnek meg azok az újságok, tévéműsorok, ahol a belpolitikáról lehetett elmél­kedni, lehetett híreket adni, véleményt és ellen véleményt tolmácsolni, kérdezni és ké­telkedni. Tucatjával kerülnek utcára, hallgattatnak el olyan újságírók, akik a szakmát magas fokon bírják, vélemé­nyüket el tudják, el akarják mondani. Helyüket — persze nem a szakmai sikerlistán, csak a farkastörvényű piacon — átveszik a mindenkori ha­talom szorgos kódexmásolói. Sok lap és sok szerkesztő­ség züllött már szét- amióta sajtószabadság van nálunk. A Magyar Nemzet csak egy a sorban. S ha a Magyar Nem­zet és a magyar nemzet már csak egv a többi között — attól a pillanattól kezdve bár­mi megtörténhet. (—jakubovits—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom