Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-05 / 182. szám
I. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ (Hancsovszki János felvétele) A ráckevei szakorvosi rendelőintézet építésének története az egész rendszer- váltáson átívelt, s annak ellenére, hogy az egészségügy nem tartozik a politika tzféráiba, igenis dúlA KASTEL YBAN Kiállítás A ráckevei Savoyai-kas- tély kupolatermében megnyílt Kárpáti Korn Boldizsár festőművész kiállítása. A tárlat augusztus 11-ig, naponta 10-től 18 óráig látogatható. tak politikai viharok a beruházás körül. Kezdetben a város vezetői között támadt nézeteltérés a rendelő miatt, a közelmúltban pedig a helyi és a megyei önkormányzat kapcsolatát feszélyezte a tulajdonjog körüli vita, s lett a beruházás példája annak, miként lehet többféleképpen értelmezni az önkormányzati érdek látszólag egyértelmű fogalmát. Hétvégén felavatták a ráckevei szakorvosi rendelőintézetet, s az hogy három helyi egyház lelkésze kérte Isten segítségét az emberi gyógyító akarathoz, mintegy jelkép és megbékélés is volt a múlttal. Ezt Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Dunakeszi. Fő út 75—81. Tel.: 41-902. Augusztus 5., éjszaka dr. Varga Eszter, nappal dr. Zámori Attila. Augusztus 6. (é.) dr. Tor- dasi Éva, (n.) dr. Imreh Magdolna. Augusztus 7. (é.) dr. Varga Eszter, (n.) dr. Tornyi András. Augusztus 8. (é.) dr. Tornyi András, (n.) dr. Tordasi Éva. Augusztus 9. (é.) dr. Gujdi Judit, (n.) dr. Varga Eszter. Augusztus 10. (é.) dr. Fűzi József, (n.) dr. Zalay Bálint. Augusztus 11. (é.—n.) dr. Fűzi József. Ügyelet éjjel: 18-tól reggel 8-ig. Nappal: 12—14 óráig. Gyermekorvosi ügyelet: szombat, vasárnap 8—12 óráig. DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. # Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T- István. ® Fogadónap: minden hétfőn 11—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-M67. 8 Fogorvosi ügyelet: Dunakeszi, Barátság u. 29. Tel.: 41-285. Szombaton 8—12-ig. Pomázi körzet: Pomáz, Kossuth u. 21. Tel.: 25-472. Augusztus 5. dr. Varga Margit. Augusztus 6. dr. Tóth Irén. Augusztus 7. dr. Varga Margit. Augusztus 8. dr. Gál Katalin. Augusztus 9. dr. Tóth Irén. Augusztus 10—11. dr. Tóth Irén. Szentendrei körzet: Szentendre, Bükkös-part 27. Tel.: 12-650. Augusztus 5. dr. Nagy István. Augusztus 6. dr. Baracska József. Augusztus 7. dr. Marosvölgyi Ildikó. Augusztus 8. dr. Antal József. Augusztus 9. dr. Nagy István. \ugusztus 10. dr. Gombás Katalin. Augusztus 11. dr. fagy István, dr. Gombás Katalin. Tahitótfalu körzete: Taíitótfalu, Ifjúság u. 5. Tel.: 17-030. Augusztus 5. dr. Oláh József. Augusztus 6. Ír. Antal József. Augusztus 7. dr. Bazsa Márta. Augusztus 8. dr. Dezső István. Augusztus 9. dr. Szász István. Augusztus 10. dr. Philip Viktor. Augusztus 11. dr. Philip Viktor. hangsúlyozta avatóbeszédében dr. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára és erről szólt dr. Kulcsár István Ráckeve polgármestere is. Az avatási ünnepség részvevőit — helyi és környékbeli körzeti orvosokat, polgármestereket, önkormányzati tagokat — dr. Szanyó László orvos igazgató kalauzolta körbe az új rendelőintézetben, amely külső megjelenésével remekül illeszkedik a Szent István tér utcaképébe, s amelynek belső kialakítása is rendkívül újszerű. A rideg kórházi környezet számos rekvizitumát száműzte a tervező. A kényelmetlen műanyag széksorok helyett barátságos, klinkertéglából épített natúr fával borított bokszokban várakozhatnak a betegek, a szorongást a vidám színösszeállítású belső terek oldják. M. K. Bal partról a bal partra a jobb parton át fiíelliiáiiy aiifili Csakis úgy lehet eljutni a Duna bal partjáról a bal partjára, például Párkányból Szobra vagy Vácra, hogy előbb átmegyünk a jobb partjára, azaz Esztergomba. Innen azután nekivághat a szlovák állampolgár a Dunakanyarnak, majd újra átkelhet a folyón, hogy céljához jusson. Persze van más megoldás is. Az utazni vágyó elkerékpározhat-au tózhat-vonatozhat Komáromig, és ott is átjöhet. Annál Inkább kénytelen megtenni ezt, mert az Esztergom—Párkány között közlekedő komp csak délután négyig jár. A fondorlatosán kitalált csatlakozásokra hivatkozva állítom, hogy az említett útvonalak legalább olyan gyorsan bejárhatók, mint mondjuk a Budapest—Nyíregyháza közti távolság — Szombathelyet is útba ejtve. Persze nemcsak e nevetséges anomália indokolja az esztergomi Mária Valéria híd hiányzó íveinek megépítését, hanem a növekvő turistaforgalom és a folyó két partján lakók igénye is. No és a látvány. Legutóbb a németek robbantották föl a hidat a II. világháború végén. Egy egyházi méltóság panaszolta, hogy azóta nem győz magyarázkodni külföldi vendégei előtt, amikor azok a lehangoló mementó látványán megrökönyödve kérdezik: miért nem építik újjá? Még a Pozsgay-féle MSZP indította a választásokon azt az esztergomi jelöltet, aki a választási küzdelem egyik reklámfogásaként hangoztatta: építsük meg újra a traverzeket Párkány és Esztergom között. Hiszen a mederpillérek hibátlanok. A két parton megmaradt hídeson- kon nem találtak egyetlen meglazult szegecset sem. Csupán a vasszerkezet sínylette meg a 32 éve szünetelő kezelést. Első alkalommal Esztergomban találkoztak a két ország szakemberei, politikusok és közéleti személyiségek, akik ütni kezdték a vasat, hangoztatván azt a képtelenséget, hogy a Duna bal partjáról csak úgy lehet eljutni egy másik bal parti pontjára, hogy közben át kell kelni a jobb partjára. Szerveztek fórumot Párkányban is. Ezen fölszólalt egy hídépítő szakember. Elmondta, hogy amikor az Ipolyszalka—Letkés közötti átkelőt felújították, valaki azt mondta neki, hogy az esztergomi csonka híd lesz a következő munkahelye. A mérnök azóta bejárta a világot, és jó néhány hídépítésen dolgozott — csak éppen az esztergo- min nem. — Vége a hatalomváltással járó harcoknak, amely időszakban egy-egy ember hangoztatta, hogy „hidat kell építeni” — összegezte az eddigi reményeket Símén András, a Rákóczi Szövetség választmányának tagja. — Immár a két érintett ország kormányainak kell összefogniuk azért, hogy előteremtsék a beruházáshoz szükséges pénzt. Nos, ez az összefogás még várat magára a jelek szerint. Bár a közelmúltban sor került egy demonstrációra a hídesonkok mindkét oldalán — lapunk tudósított róla. Rögtön ezután szlovák és magyar szakemberek találkoztak Esztergomban, hogy megvitassák: milyen legyen az új átkelő? Ezen a fórumon egyetlen olyan kijelentés sem hangzott el, amely a terv esztelenségét, netán az építkezés kivitelezhetetlen- ségét bizonygatta volna. (Bár a KÖHÉM főtanácsosa megjegyezte, hogy a minisztérium szándéknyilatkozatot kérő levelére nem válaszoltak Esztergom városának vezetői!) Mindemellett az VVATERV és a Hídépítő Vállalat munkatársai és a Pozsonyi Műegyetem tanárai lelkesen sorolták a különböző megoldásokat, amelyek közül az eredeti híd újjáépítése látszik a legésszerűbbnek. Hiszen ebben az esetben a két meglévő ív a helyén maradhat, és a felső pályás kiképzés nem teszi szükségessé a mederpillérek emelését. A Mária Valéria híd megépítésének akadályaként csakis anyagi gondokat emlegetnek. Holott nyilvánvaló, hogy nemcsak a 70 millió korona, illetve magyar részről 400 millió forint hibádzik. Éppen a másik, a Letkést és ípolv- szalkát összekötő, használhatói!) átkelő zártsága kelt gyanút a kívülállóban. Nem szükséges órákig számolnunk, hogy belássuk: üzembe helyezése a többszörösére növelné a turistaforgalmat, élénkítené a kereskedelmet. A letkési polgármester ezt írta Si- mén Andrásnak: „A híd műszaki állapota kifogástalan. A forgalomellenőrTúra a part mentén Különösen sok fiatallal lehet találkozni ezekben a hetekben a Duna közelében. A képen látható fiatalok a part mentén túráztak, s bizony az egész napos kerekezés után jólesett nekik a pihenés----- - _ _ — (Erdősi Agnes felvétele) z ésre és vámkezelésre a kalmas épület rendelkezés re áll. A község 600 ezt forintot költött a hídhc vezető út felújítására és környék rendezésére.” E: az átkelőt három alkalom mai nyitották meg eddij Mindenszentek napján é karácsonykor 1990-ben, i! letve ez év első napján é húsvétkor. Ügy sejlik, a civil(' óhaj megvalósulása egésze: más akadályokba ütközik Mindenekelőtt az országol nemzetek mozgásszabadsá gát korlátozó politikusok nak illenék gondolkodniuk ezen. Nem csupán a Mári; Valéria híd csonkasága é: az ipolyszalkai átkelő le zárása jelent komoly gon dot az északi határszélen Megannyi érthetetlen — vagy nagyon is érthető — korlátozást sorolhatunk Aki megpróbált már átvonatozni Ipolyságról Dré- gelypalánkra, tapasztalhatta, hogy a szerelvény befut az utóbbi helységbe, majd kihátrál onnan, és eltolat Balassagyarmatig. Ugyanis fölszedték a határon átvezető síneket! Igencsak itt az ideje, hogy helyreállítsák a vasúti összeköttetést Vác és Balassagyarmat, Ipolyság és Zólyom irányában! Az ember nem tudja, hogy nevessen vagy sírjon, ha felszáll a „korridorvonatra”, amely Losonc és Nagykürtös között közlekedik. A szerelvény magyar területen is áthalad Ipolytarnóc és Nógrádsza- kál térségében — de nem éli meg! Magyar utasok nem vehetik igénybe! Mi több, még morc határőr is felugrik a vicinálisra és árgus szemmel figyel, nehogy némely elvetemült helyi polgár utazásra használja a csühöst. Losonc volt a körzet központja. A Szob és Párkány között járó személyvonaton még ma is fegyveresek terelik az utazóközönséget egyetlen kocsiba. Esztergom és Párkány között most sem közlekedhetnek harmadik országból érkezők. Sátoraljaújhely térségében egy vicinálist taszigálnak ide-odar ä két kilométeres határszakaszon. A Ronyva- hidat lezárták! A medvesaljai falvakat és a Cserehát környékén élőket i elvágták a határátkelés lehetőségétől! Sorolhatnám tovább a nevetséges és alapvető emberi jogokat sértő intézkedéseket, amelyek együtt sejtetik, nem csupán a pénz hiányzik akkor, amikor a szomszédos országok közötti közlekedés megkönnyítéséért akarunk tenni valamit is. Van egy sokkal egyszerűbb ok is: a magyarországi vasútvonalak sugaras rendezésűek. Még akkor épültek, amikoj- hazánk nagyobb volt. Mármost amikor kisebbre szabták, a szabók minduntalan úgy nyestek, hogy a nagyobb küzlekedési csomópontok a mai határokon kívülre, az utódállamokhoz kerüljenek. Aki nem hiszi, járjon utána. Nézze meg a néhai Nagy-Magyar- ország vasúthálózati térképét. Az ok: a katonai mozgósítás egyetlen eszköze a vonat volt annak idején. Az volt nyerő helyzetben, aki a sugaras elrendezésű vasúthálózat csomópontjait összekötő keresztirányú pályákat uralta! Valami nagy-nagy hidat kéne rakni. A fejekben. Amíg emez nem készül el, hiába várunk annak a másiknak a megépítésére Esztergomnál. Szilas Zoltán (Megjelent lapbanJ Pesti HírIsten segítségét kérték a gyógyító akarathoz Jelképes megbékélés
