Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

együtt BZ ÚT2&TGI2M J&mSTl Az Ü tin formiból Bozán György jel&n-ti: A 10-ra főút pillsosa- bíü szűk aszán továbbra is az ivóvízvezeték építésé okoz útszű- Jcüsletet. A l!>-es főú-tról Üröm felé vezető utat pétiig gázcsöfek- tetés miatt bontották fel egy kilométeres hosszban. Solymáron szintén a gázvezeték-hálózat kiépítésén dolgoznak, a munkálatok miatt a Mátyás király úton továbbra is jelző­lámpák irányítják a váltakozó irányú forgalmat. Törökbálinton a Szent Tstván úton fektetnek gázcsövet. A le­szűkült útpályán itt is 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. Örkény és Tatárszentgyorgy között csaknem elkészült az út­burkolat felületi bevonása. Az erre közlekedők a kavicsfelve- rőíiés veszélye miatt időben csökkentsék a tempót. Vasárnap 10 órakor Cs oh inkáról rajtol a Békás, Kupa kerék­párverseny mezőnye. A versenyzők Pilis vörösvár—Pilis csaba— Dorog—Esztergom útvonalon hajtanak végig, és a Sípoló hegyi célba futnak be. A kerékpárosokat rendőrségi biztosító kocsik kísérik. A Duna kedvező vízállása miatt valamennyi komp és sze­mélyszállító kishajó rendben közlekedik a folyón. BEFELLEGZETT - VÉGES? Az Országos Rendőr-főkapitányság és a BM Határőr­ség együttműködési megállapodást kötött a Karc Autó- regiszter Klubbal egy különleges, az autólopásokat meg­előző vagyonvédelmi rendszer hazai bevezetésére — je­lentette be a minap Suha György rendőrségi szóvivő az ORFK központjában tartott sajtótájékoztatón. . Elmondta, hogy a klub biztonsági jelzéseket helyez el az autókon, s az adatokat számítógépen tárolja. Ezen­kívül beszerel egy kis készüléket, amelynek jelzéseit egy speciális vevőberendezéssel lehet észlelni. Ilyen érzé­kelőket kap egy hónapon belül minden rendőrjárőr, va­lamint a határátkelőhelyeket is ellátják hasonló jelfo­gókkal. Ezek 30 méter távolságon belül jelzik a lopott autókat. A számítógépes rendszer, amely nyilvántartja az eltulajdonított járműveket, ugyanis kapcsolódik eh­hez a jeladó- és vevőrendszerhez. A komplett vagyonvé­delmi rendszer beépítése nem éri el az 5000 forintot — hangzott el. Hazánkban egyébként évente mintegy 15 ezer autót lopnak el, s jelentős részük sohasem kerül elő. KICSI ÉS BRAGA Néhány állam polgártársunk már megteheti, hogy ilyen kicsi robogón szaladgáljon a zsúfolt városokban. Az 50 köbcentiméteres Honda motor 100 kilométerenként két hamburger árát fogyasztja el, s hogy e csöppnyi motor se károsítsa a levegőt, katalizátorral látták el. A kecses, egyszemélyes járgány ára 130 ezer forint, így sokunknak egy ideig marad a benzinfaló Zsiguli (Vimola Károly felvétele) AUTOMOBIL ’91 Automobil *91 címmel személyautókat és haszonjár­műveket bemutató szakkiállítás nyílik a BNV területén november 6—10. között — jelentette be a sajtónak Bo­ros István, a Hungexpo vezérigazgató-helyettese és Haris György, a Haris Kereskedőház Kft. vezetője, a korábbi autószalonok rendezője. A két cég képviselője megegyezett a közös munkában, sőt mint elmondották, a Hungexpo, valamint a kereskedőház további öt évre szóló együttműködést ír majd alá. A novemberi szakkiállításon nemcsak autókat lehet majd látni, hanem motorkerékpárokat, bicikliket, autó­ápolási cikkeket, alkatrészeket is bemutatnak a gyár­tók. Haris György kifejtette: ez a fajta kiállítás eddig hiányzott a magyar szakkiállítások sorából. Márpedig manapság a kereskedelemben nemcsak autót akarnak eladni,-hanem a vele kapcsolatos eszközöket, szolgálta­tásokat, szervizgépeket. Az ezeknek a börzéjéül szolgáló kiállítás két pavilon kivételével a BNV teljes területét felöleli. Tervek szerint az A és D pavilont összekapcsol­ják, itt helyezik el majd a legmárkásabb autókat. A 27 ezer négyzetméteres területen összesen 160 kiállítót vár­nak. Zömük magvar résztvevő lesz, hiszen a legtöbb autógyárnak létezik már magyarországi generálimpor­tőre. Azt tervezik, hogy az öt kiállítási napból kettőt a Szakmai érdeklődőknek tartanak fenn. Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András r r 'ír BETTES A BIZTOSÍTÓ A LUMMGOT&L? esálók! kiegészítést fizetünk a táp­pénzes napokra. ' Q A biztosító tehát retteg a lumbágótól?- — Ez egy kicsit túlzás. Felkészültünk arra, hogy minél nagyobb mértékben kiszűrjük a visszaélések le­hetőségét. Ezt éppen a tisztességes állampolgárok érdekében tesszük, hiszen a csalás útján kifizetett ősz— szegekkel végső soron ők károsodnak. © Előfordul-e, hogy az ÁB ügyintézői összejátsza­nak az ügyfelekkel? — Nem ritka eset, de megválunk attól, aki gya­núba kerül. A közelmúlt­ban például kiderült, hogy egyik szigetszentmiklósi ügyintézőnk gépjármű-biz­tosítás alapján kártérítést akar fizetni, holott a ka­rambol még a biztosítás megkötése előtt történt. Természetesen azonnal el- ' bocsátottuk. Ügyelünk ar­ra, hogv rend legyen a sa­ját portánkon. Ga. J. Nem üzlet a nyugdíjasház Az alkony nehéz napjai Néhány évvel ezelőtt volt Pest megyében egy igazán meghökkentő — a kívülállók számára kissé mulatságosnak tűnő — biz­tosítási csalás. A nagyká- tai körzetben sok gazdálko­dó vett fel tisztes összegű kártérítést azon a címen, hogy a jégeső elvitte a ter­mést. Ám egy idő után va­lahol valaki felfigyelt rá, hogy nem is láttak jégesőt azon a tájon. Megindult a vizsgálat, természetesen meteorológus szakemberek bevonásával, és visszame­nőleg kimutatták, hogy az időjárás és a kárrendezési papírok homlokegyenest el­lentétesek egymással. Ek­kor már nem volt értelme a tagadásnak, és kiderült, hogy a biztosító emberei meg az ügyfelek szépen megegyeztek egymással. Az eset természetesen büntető- eljárással és bírósági ítélet­tel zárult. © Mi a helyzet manap­ság? Iparkodnak-c egyesek becsapni a biztosítót? — kérdeztem Fülöp Zoltánt, az Állami Biztosító közép-ma­gyarországi területi megyei igazgatóját: ■ — Sajnos igen, de a bizo­nyítás nagyon nehéz, úgy is fogalmazhatok, hogy ké­nyes dolog. Felfedezünk olyan körülményeket, me­lyek nem éppen tisztességes módszerekre utalnak, és, ha nem egyértelműen bizonyí­tott a csalás, azzal zárjuk a dolgot, hogy nem fizetünk kártérítést. A szaporodó esetek azonban arra figyel­meztetnek, hogy szerveződ­het tippadó társaság, ame­lyik arra törekszik, hogy csalással próbáljon pénzhez jutni. Ezt felismerve idén júliusban együttműködési megállapodást kötöttünk a Fest Megyei Rendőr-főkapi­tánysággal. Kölcsönösem tá­jékoztatjuk egymást a bűn- cselekményekből eredő ká­rok mértékéről, és az ehhez kapcsolódó dolgokról. Azonnal jelezzük a gyanús cselekményeket, melyeket véleményünk szerint csak nyomozati módszerekkel le­het felderíteni. A rendőrök nagyon készségesek. • Kérem, említsen gya­núsnak tűnő próbálkozáso­kat. — Közismert, hogy na­gyon elszaporodtak a betö­rések. Nálunk ez jelenleg úgy mutatkozik, hogy az összes kártérítés 70 száza­léka erre megy el. Ám na­gyon kérdéses, hogy min­den esetben igaz-e, amit a kedves ügyfél, állít? Előfor­dult például, hogy a beje­lentő állítása szerint duna­kanyari víkendházában 29 kiló ezüstöt tartott. De az eddigiek alapján ez nem látszik biz nyitottnak. Je­lenleg is folyik a nyomozás egy különös betörési histó­riában. A károsult is felje­lentést tett a rendőrségen arról, hogy megfúrták a páncélszekrényét, melyben tízmillió forint volt. A nyomok kétségtelenül bizo­nyították, hogy a bűncse­lekmény megtörtént, és mi kifizettük a kártérítést. Egy idő után azonban a rendőr­ség elfogta a tettest, aki beismerte, hogy megfúrta a páncélt, ám az üres volt. Az ügyfél úiabb meghallga­tására pedig azóta sem nyílt lehetőség, ugyanis külföldre távozott, és azóta sem került elő. Persze ez végletes példa, de nagyon gyakori, hogy a betörést követően felvesszük a jegy­zőkönyvet, de a bejelentő egy-két nap múlva vissza­tér, és közli, hogy a kára jóval több annál, mint ahogy először gondolta. Azután beszélhetnek még az álkulcsos esetekről, ami­kor nagyon nehéz bizonyí­tani, hogy mi is történt valójában. @ Tehát sikk lett átverni a biztosítót? — Igen, úgy tűnik. Míg azelőtt tömegével kaptuk a figyelmeztető leveleket, most ezek-elmaradnak. Per­sze mindent megteszünk, hogy ne lehessen kijátszani minket. Míg azelőtt látat­lanban is kötöttünk szerző­dést, frissen vett tanyára, ami esetleg rövidesen le­égett, és a tulajdonos igen magasra taksálta az értékét, Á megyében mindössze három bentlakásos nyugdt- jasház — gondozóház — működik, Pécclen, Dabason és most nyílt meg Gyom­ron, Gödöllőn pedig hama­rosan átadják a negyediket. Mindhárom nyúgdíjasházat szociális otthonok elkülö­nített részeként alakították ki. Ám a területi összetar­tozás ellenére mások a szo­ciális otthonok és a nyugdí­jasházak jogi és anyagi vi­szonyai is. Más az anyagi és jogi helyzet a helyi ön­kormányzatok tulajdonában lévő öregek napközi ottho­nában, mint a bentlakásos megyei nyugdíjasházak vo­natkozásában. Átkérték magukat A dabasi gondozóházat — népszerű nevén nyugdíjas­házát — ez év áprilisában nyitották meg. Ott napi 350 forint önköltségi áron 12 nyugdíjas lakhat. Ezt a 12 helyet fokozatosan betöl­tötték, de a romló anyagi feltételek miatt augusztus l-jétől nyolcán átkérték magukat az ugyanott lévő szociális otthonba, amely­nek havi ellátási díja min­den egyes beutaltra egysé­gesen 2070 forint. A dabasi szociális otthonban lakó 116 ember ezért a pénzért ugyanazt az ellátást kapja, mint o gondozóháziak, de nem havi tízezer forintért, hanem ennek ötödéért. Haj­szálnyi különbség azért akad a kétféle ellátás kö­zött. A gondozóháziak négy­ágyas szobában lakhatnak, míg a szociális otthonba tartozóknak nemcsak négy­ágyas, hanem nyolc- sőt tíz­ágyas szobák állnak a ren­delkezésükre. A másik megyei fennha­tóság alá tartozó intézmény­ben, a péceli gondozóház­ban egy éve, vagyis a meg­alakulás óta napi 200 fo­rint ellátási díjat kell fi­zetniük a bentlakóknak. Mivel a napi önköltség időközben 450 forintra emelkedett, ezért az intéz­mény vezetői azt tervezik, hogy szeptember közepétől 300 forintra emelik a napi térítési díjat. A 450 és a 300 forint közötti különbséget a helyi önkormányzattól szeretnék megkapni. most igyekszünk mindig a helyszínre menni. © Néhány évvel ezelőtt történt Magyarországon, hogy egy férj megölte a fe­leségét, aki korábban nagy összegű életbiztosítást kö­tött. Ilyen végzetes eset azóta nem történt? — Szerencsére nem, de az életbiztosítások bizonyos módozatainál előfordulnak manipulációk. Például az ügyfélnek olyan betegsége van, amit privát kezeltek, és a körzeti orvos nem tud róla. Mi megkötjük a biz­tosítást, és az illető, a fél életét táppénzben tölti, mondjuk, lumbágó miatt. Mi pedig jelentős összegű Mindkét gondozóházban egyre nagyobb a tülekedés, az igyekezet, hogy minden­ki mielőbb átkerüljön a szociális otthoni fizetési ka­tegóriába. Ez emberileg tö­kéletesen érthető, hiszen senki Sem fizeti szívesen a három-ötszörösét csaknem ugyanazért az ellátásért. A nyugdíjasok zöme eddig sem, vagy csak nehezen tudta fedezni a magas gon­dozóházi dijakat. A terve­zett díjemelés után valószí­nűleg még kevésbé lesznek képesek erre. Talán csak azok bírják továbbra is fi­zetni a megemelt összeget, akiknek magas a nyugdí­juk, de a kisnyugdíjasok er­re aligha lesznek képesek. Vagyis ismét elsősorban azok járnak jól, akiknek több a pénzük, akik az elő­ző rendszerben kivívott ér­demeikért most magas nyugdíjat kapnak. Másféle módon is fenye­get a kontraszelekció. Nyil­vánvaló, hogy a nyugdíja­sok végcélja, hogy a 2070 forintos szociális otthoni, ellátási jogosultságot-meg­szerezzék. Ehhez legtöb­ben csupán ugródeszkának tekintik a gondozóházi ellá­tást, amely mindössze há­rom hónapig, vehető igény­be, különleges engedéllyel újabb három hónapig meg­hosszabbítható. A gondozó­házakat ; eredetileg , azért alakították, hogy átmeneti szállást adjanak azoknak az öregeknek, akiket például a család nyaralása, lakásfes­tés vagy egyéb családi problémák miatt rövid idő­re el kell .helyezni, vagy olyan időseknek, akiknek a kórházból váló kikerülés után hirtelenjében nincs hová menniük. Ugró deszkánál: nézik A gyakorlat ezzel szem­ben az, hogy kontra- szelekció révén a gon­dozóházakba legtöbbször nem ezek a nyugdíja­sok igyekeznek bekerülni, hanem azok, akik a pénzük révén végcélként az ala­csony, 2070 forintos szociá­lis otthoni ellátást szeret­nék megkaparintani. Vajon mi lesz azokkal, akiknek a nyugdíjuk a létminimum — 5700 forint — körüli, és a családjuk — ha ugyan van — nem tud vagy nem akar a zsebébe nyúlni, hogy fizes­se a hiányzó forintokat a gondozóházra • rászoruló nyugdíjas rokonnak? Nyereséges vállalkozás A megye a törvény betűje szerint zokszó nélkül tartja fenn saját szociális ottho­nait. Ezek pénzt ugyan nem fialnak a megyei költ­ségvetésnek, viszont annál többet visznek. A megyei gondozóházak önköltségi alapon működnek ugyan, de a pénzügyi egyenleg itt is nullszaldós, a megyének pénzügyi haszna ezeken sincs. Bonyolítja a helyze­tet a szociális otthonokhoz tartozó gondozóházak kö­rül most kialakult zavaros tulajdonjogi vita, amely a megyei önkormányzat jo­gászi karának is alaposan föladja a leckét. A fő gond az, hogy még nem született meg a mindent egyértel­művé tevő in'gatlantörvény. Folyik tehát a huzavona a gondozóházak tulajdonjoga körül. Kié legyen egy-egy gondozóház? A megyei vagy a helyi önkormányza­té? Sőt, helyenként az egy­ház is csatasorba állt, pél­dául Récéién, benyújtva tu­lajdonjogi igényét az épü­letre. Nyugdíjasokról gondos­kodni semelyik társadalom­ban sem tartozik a nyere­séges vállalkozási szektor­ba. Ám talán va’amennyi érintett félnek megoldást jelentene, ha például a Pest megyei vállalkozók — karitatív, vallási vagy em­berbaráti meggyőződésüktől fűtve — magángondozóhá­zakat nyitnának arra szá­mítva, hogy csak csekélyke hasznuk lehet a vállalkozá­sukon. Akik ezzel feltétle­nül jól járnának, azok a mostani állami szociális othonokban mindinkább összezsúfolódva élő kispén­zű nyugdíjasok, de a ma­gángondozóházak könnyí- tenének az állami, a me­gyei és a helyi költségve­tés terhein is. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom