Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

L ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT VIDÉKI BUDAÖRS • EKD 0 SZAZHALOMBATIA 0 PILISVÖRÖSV AR 0 BUDAKESZI 0 BIATOR- B.lGY • TÖRÖKBÁLINT © PII.ISCSABA • PATY 0 ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ A PERBAL 0 TOK 0 TINNYE 9 ÜRÖM Nem csak nekik okoz gondot Küszöbön az új iskolai tanév. Értekezletek, évnyi­tó ünnepségek után jöhet a munka, az oktatás, tanulás. Mikor kezdenek? — kér­deztük a százhalombattai zeneiskola igazgatójától, Virág Tibométól. — Szeptember 4-én, 5-én lesz a beiratkozás — válaszolta. — Nálunk ál­talános és középiskolás gye­rekek zenei oktatása folyik. Egy-egy választott hang­szert ismernek meg, annak használatát. Különböző tan­szakok , vannak, zongora, furulya, hegedű, fuvola, cselló, gitár, csak nagy vo­nalakban felsorolva. A tan­év végén zajlanak a felvé­teli vizsgák, most ezek a gyerekek iratkozhatnak be. Ez a régi növendékeinkre is vonatkozik. — Mekkora a tanulók létszáma? — Általában száznegy­ven-százötven gyerek is­merkedik meg valamilyen hangszerrel egy tanévben. A legtöbben zongorára je­lentkeznek, sajnos, annyi gyereket nem tudunk fel­venni, ahányan ezt szeret­nék tanulni. Tavaly indult a gitár szak, annak nagy volt a sikere. Egyébként a létszám alakulása attól is függ, milyen hangszerre tudjuk oktatni növendé­keinket. Amikor csak elő­képző volt, zongora és he­Sok műi k a hozzáálláson gedű, kevesebb tanulónk volt. A tanszakok bővülése magával hozta azt, hogy többen jelentkeztek. öt esztendeje önálló az isko­la, korábban az érdi zene­iskola tagozataként műkö­dött, az egyik általános is­kolában. Azután egy épü­letrészt kaptunk a helyi Matrica Múzeum egyik fe­lében. — Milyen terveik van­nak? — Szeretnénk egy zene­kart létrehozni, ez akkor lesz lehetséges, ha stabil a vonós és fúvós tanszak. Most csak kamaracsoportok lesznek, mint eddig is. Ami újdonság ez évben, az az, hogy sikerült két oboát vásárolnunk. Égjük kollé­ganőm, aki eddig furulyát tanított, tulajdonképpen oboás. Most elkezdhetik az oboatanulást. Jó lenne más hangszereket is venni, . minél színesebb a hangzás, annál jobb. De hát az árak ezt nemigen teszik lehetővé. A hangszervásárlás nem­csak nekünk nehéz, a szü­lőknek is. A két oboa há­romszázezer forintba ke­rült. Egy jobb fuvola már nyolcvanezer forint körül van. Egyszerűen elképesz- tőek az árak. Az utóbbi időben vagy nyolcszorosá­ra emelkedett a korábbi­hoz mérten. Ez már or­szágos gond, nemcsak a miénk. Javulás pedig nem Zárás előtt a strandfürdő' Ha közeleg az ősz... Ahogy nézzük a naptárt, kissé szomorúan vehetjük tudomásul, elmúlt a nyár. Gyorsan, mint mindig. Az évszakhoz kötött kedves időtöltés a strandolás. Amíg az időjárás engedi, azért szeretnénk még napozni, úszni. Meddig tartanak nyitva? — kérdeztük a százhalombattai strandfür­dő vezetőjétől, Szűrös Fe­renci 61. — A strand szeptember végén zár — válaszolta. — A versenymedencét szeret­nénk október végéig nyitva tartani. Bár ez az időpont még nem biztos. — Milyen volt az idei forgalom? —• Tavalyhoz képest nem tapasztaltunk lényeges vál­tozást. Ez évben ötven szá­zalékkal emeltük a belépő­jegyek árát, azért csak ennyivel, hogy ne riasszuk el a vendégeket. De a lá­togatottság elsősorban attól függ, milyen az idő. Egy- egy hétvégén, amikor nagy kánikula volt, vagy ötezren kerestek nálunk felüdülést. Sokan jönnek a környező településekről is, talán töb­ben is, mint a városból. Ezt azért veszem majdnem biz­tosra, mert két éve végez­tünk egy félmérést erre vonatkozóan. S nem hi­szem, hogy az arány sokat- változott volna azóta. Egyébként a bevételünk nem volt több most az áremelés ellenére sem. Az energia- és egyéb árak nö­vekedése miatt a szolgálta­tás is többe kerül. Azért az a jó, ha vannak vendé­geink. Az pedig most is akadt... —bó várható, mivel mindezt ke­mény valutáért hozzák be. Régebben a csehszlovák, vagy NDK-hangszerek elér­hető áron voltak kapha­tóak. Ez már megszűnt. Hozzáteszem, a kották sem olcsók. Ügy hogy bőszen másolunk. Rákényszerül az ember. Pedig mi az önkor­mányzattól sok segítséget kapunk. Nem mindenütt állnak ilyen jól a dolgok a zeneiskolákat illetően. Ami nekünk hiányzik, az a hangversenyterem, a múzeum nagytermét hasz­náljuk növendék- és tanári koncertek során. De az év­zárókon ide nem -férünk be, akkor a művelődési házban kapunk helyet. Csakhogy a hangszereket oda vinni kell, az ott ta­lálható zongora nem olyan, mint a miénk. De ez legyen a legna­gyobb gondunk.- Azért az a lényeg, hogy dolgozha­tunk, s ehhez támogatást is kapunk. Azt hiszem, sok múlik a hozzáálláson, mennyire kívánják segíteni a kulturális tevékenységet egy településen. Itt ez úgy tűnik, megvan. A város ve­zetése hajlandó áldozni erre a célra. Az esztétikai nevelés, képzés nem szorul háttérbe. Az már más kér­dés. hogy a szülőknek meny­nyibe kerül a gyermekük taníttatása. Az árakat már körvonalaztam, egy hang­szert miképp lehet besze­rezni. Nem könnyű, és nem csak anyagi okok miatt. Kisméretű hegedűt nem lehet kapni, ha a gyerek kinövi, bizony nem keveset talpalhat a szülő, míg hoz­zájut, Az a szokás alakult ki épp ezért, hogy egyik szülő megveszi a másiktól, .ha a méret megfelelő. Ez van, mindenki igyekszik megoldani egy-egy prob­lémát. A fontos az, a be­iratkozás után megkezd­jük a tanítást.., J. Sz. I. Augusztusi tangó' név is memltoz Nagyanyáink éppúgy „va­dásztak”, mint a mai kis- pénzek. Csakhogy akkor még nem az idegenek, a külföldiek terítették aluljá­rókban, pályaudvarok tövé­ben, áruházak előtt, pia­cokon a hozott olcsó cuccot — nekik a tangó jutott. Nem egy tánc, hanem az ócskapiac, amit akkor még úgy neveztek. Holott nem is mindig ócska holmik cse­réltek gazdát. Hanem nehéz anyagi helyzetbe kerültek kínálták nélkülözhető mo- tyóikat, vagy éppen az örö­költ márlíás, netán kevésbé márkás, de patinás festmé­nyeket, régi kiadású köny­veket. Mára már a név is meg­változott, tangó helyett, aki Kinek adózzunk? A két-háromezres lé­lekszámú pilisi falvak egyik fontos problémá­ja az ideiglenes lakók költségvetési hozzájá­rulása, illetve ennek hiá­nya. Egy részük Romá­niából menekült, mások az ország elmaradott vi­dékeiről érkeztek, ahol megszűnt minden ko­rábbi munkalehetőség. Budapesten dolgoznak, de lakás, munkásszálló hiányában az agglome­rációban telepedtek le. Állandó lakásukat ter­mészetesen megtartot­ták, adójuk is oda ván­dorol. Ne vádoljuk a pilisi falvakat a vendégszere­tet hiányával. Nemcsak egy-két ideiglenes la­kosról kell gondoskod­niuk, hanem sok százról, van, ahol majd’ ezren élnek. Szomorú, hogy a leg- jószándékúbb rendelke­zés sem megfelelő min­denkinek. Korábban ah­hoz a településhez ke­rült a személyi jövede­lemadó, ahol az illető dolgozott. Mivel azon­ban a legtöbb munka­hely a nagyvárosokban, elsősorban Budapesten van ma is, éppen a sze­gényebb települések ér­dekében született a dön­tés: az állandó lakóhely önkormányzata rendel­kezzen az adóval. Arra azonban senki nem számított, hogj' ez­zel egy másik, szintén hátrányos helyzetű falu kerül kényes helyzetbe. cr-cd teheti, bolhapiacra jár. Ahol mindent összehorda­nak, megunt vagy nélkü­lözhető holmit — fő az, hogy csalogassa a kuncogó krajcárokat. Az érdi piacot járva mindig ilyesfajta gondolatok foglalkoztatnak. Az érdi piac, mely alig vesztett valamicskét „fé­nyéből”, árufelhozatalából. Kommersz konyak és vodka, a márkás whisky mellett papírzsebkendő és teflon. Jól megférnek egymás tár­saságában. No meg kerti szerszámok, autóalkatré­szek s vízmérő órák. Az utóbbiról jut eszembe: a szomszédok — mármint a lengyelek — valamit hal­lottak arról az ádáz vitá­ról, mely a panelek vízfo­gyasztásához kapcsolódik. Érden éppúgy, mint a nagyvárosokban. így aztán a felhozatalból nem marad ki a panelekbe beszerelhe­tő, kis helyet elfoglaló, az egyéni fogyasztást mérő vízóra sem. No meg a tef­lonok, az olajsütők, a lo­csolótömlők. Van itt min­den, mi szem-szájnak inge­re. S aki az újat, a módit nem győzi pénzzel, az válo­gathat a kevésbé használt, tangóra, azaz bolhapiacra való holmik között is. Am a vásárlók nem ta­possák egymás sarkát. így aztán a bágyadtabbá váló napsütésben az árusok az összecsukható székeken pi­henik ki a cipekedés, az utazás fáradalmait, össze­kötve a kellemest a hasz­nossal ... V. E. TELKIBE jüli az orvos Telkiben alig több mint hatszáz ember él, ám nya­ranta sokan töltik idejüket ott a telkesek, az üdülőte­rületen levő kétszázötven víkendházban. Ezért is in­dokolt, hogy a faluban magoldják a körzeti orvosi ellátást. Eddig ugyanis he­tente egj’szer, csütörtök délutánonként mindössze két órát rendelt Telkiben az orvos, aki Budajenöről járt át. Mivel a szomszéd községgel nem tudtak meg­egyezni, Telki saját erőből pótolja a hiányt. Kedden délutánonként, pénteken pedig délelőttönként várja a betegeket az orvosi ren­delőben szeptembertől dr. Hankis János. A főváros? bői kijáró orvos azonban, lévén másodállásban látja el a betegeket — a vonat­kozó rendeletek szerint — táppénzbe nem vehet senkit. Ez ügyben tehát további intézkedés szükséges majd, mindenesetre megnyugta­tó, hogy ezentúl a hét há­rom napján elérhető" lesz a két orvos valamelyike Tel­kiben. A ballal óvodában Új íőzőhelyiséj* Szeptember 2-án, 9 órai kezdettel adják át Százha­lombattán a 3. számú óvo­da főzőhelyiségeit. A mun­kálatok két hónap alatt készültek el, a költségek a berendezések beszerzésével együtt tizenötmillió forin­tot tettek ki. ALKONYAT I. CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA Olajba álmodott varázslat végletek embere egy külkereskedelmi intéz­ményt alakítottak át. Visz- szatért a textilhez is, az egyik budapesti bank falát filckompozíciója díszíti. Bár — teszi hozzá mosolyogva — textillel csak akkor fog­lalkozik, ha megrendelést kap rá. Amikor a tervek kerül­nek szóba, elmondja, öt képet kíván zsűriztetni, így kerülhetnek be a munkái a „vérkeringésbe”. Szeret­ne tíz darabból álló textil- kompozíciót készíteni. Meg­bízatást nem kapott rá, csak érlelődik benne az ötlet. Meg kellene csinálni. Ezek szerint azért vissza- viszatér a fiatalon válasz­tott anyaghoz. Nézzük a képeit, melyek a fény és formák játékát közvetítik. Néha ellentmondásosak, mint maga a világ, de mindenképpen csak ma­gukhoz mérhetők. Kiss Elek saját bevallása sze­rint irtózik a középszerű­ségtől. Elutasítja a közíz­léshez alkalmazkodó festé­szetet, a súlytalan roman­tikát a vásznon. Akárcsak az intellektuális blöffbe átmenő alkotásokat, me­lyekben nem húzódik meg ezen kívül semmi más. Ö a maga, elképzelései szerin­ti utat járja. Amikor meg­kérdezzük, hol állít ki leg­szívesebben, csöndesen vá­laszol: a legjobb galériá­ban vagy az utcán ... Sze­retem a végleteket. J. Szabó Irén BVDA VIDÉKI HÍRLAP Vexető munkatárs: Fazekas Eszter. @ Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. & Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VHL, Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 138­«67. A művészt Törökbálint fogadta be, e dombok ke­retezte nagyközség. Hosz- szú út után. Kiss Elek nagyváradi festőművész itt várja visszahonosítását. azt. hogy a történelem egy fur­csa kacskaringója után új­ra magyar állampolgár le­hessen. Műtermében keres­tük fel a már érett férfi- korban levő festőt, aki­ben egy fiatalember ener­giái munkálkodnak az új remények, új lehetőségek küszöbén. A kolozsvári Ion Andreescu Képző- és Ipar- művészeti Főiskolán vég­zett, textil szakon. Tagja volt a Nagyváradi Képző- művészeti Szövetségnek, és hosszú éveken át a népművészeti iskolában ta­nított. ,Itt, tizennégy esz­tendőstől kezdv.e, nagypa­pa és nagymama korig bárki megismerkedhetett a grafika, a szobrászat, fes­tészet és iparművészet sza­bályaival, fogásaival, tech­nikáival. A képzés három évig tartott, általában — emlékezik a művész — jó hangulatban, szellemben zajlottak az órák. Két éve, június 30-án érkezett ha­zánkba. Jelentős dátum, no persze, nem személye miatt. Ekkor szüntették meg a kolozsvári konzu­látust, a hazafelé tartó konzullal együtt lépte át a határt. Azután dolgozni kezdett. A Zichy Galéria egyik alkotóközösségének keretében. Igaz, az elején még nem volt pénze az anyagok, festékek vásárlá­sára. A festményeiről ké­szített diafilmek bemuta­tása után kapott annyi elő­leget, hogy munkához lát­hatott. Az eladott képek árából törlesztette tartozá­sát. Szolnokon belsőépíté­szekkel dolgozott együtt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom