Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

3 K10HBTA Mem kívánja Mindig egy lépéssel előre. A Parlamentben „igazságos háborút’’ csi­nált a Szovjetunió elle­ni támadásból Kéri Kál­mán. Ami például a Né­met Szövetségi Köztár­saság egyetlen mérték­adó politikusának sem jutott és jut soha az eszébe. A parlamenti szavakat követően K. K. folyamatosan köti az ebet a karóhoz, most ép­pen legutóbb A Világ (91/35.) hasábjain állít­ja, „Én nem az orosz nép ellen harcoltam, hanem a bolsevizmus el­len. Ezt akkor a Vörös Hadsereg képviselte.’’ A bolsevizmus ... avagy egy, akkor éppen a ha­záját védő hadsereg el­len harcolt (a hazáját védő nép ellen) a tá­madó?! Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy ki hol állt: a támadó, az­az az agresszor, avagy a védekező, tehát a meg­támadott oldalán. Az idős tábornokot azonban a történelem átírása közben ez nem zavarja. Sőt! Újabb fejezettel gya­rapítja ezt az átírt (hamis) krónikát. Azt is mondotta ugyanis, hogy „... az oroszok itt áll­tak a határunkon. Én személy szerint számol­tam azzal, hogy meg fognak támadni min­ket.” Ez már valami. Ha jól értjük, s lehet-e más­ként érteni, valójában Hitler és vazallusai azért rontottak rá hadüzenet nélkül egy országra, mert K. K. úgy gondol­ta ... ezt előzték meg! Ki hitte volna, hogy egy magyar személynek — aki jelenleg a magyar Parlament tagja! — ek­kora szerepe volt a Bar- barossa-terv kidolgozá­sában?! Mert hiszen mi másért, ha nem ezért dolgoztatta ki azt a Führer?! Mindig egy lépéssel előre ... Ha így hala­dunk K. K. logikája út­ján — s akad-e frakció­társai között, aki azt me­ri mondani K. K.-nak, uram, ön téved?! —, ak­kor a következő lépés már nem lehet más, csakis az, hogy a szov­jetek támadtak .., Még szerencse, hogy azt is mondta K. K. az inter­júban: „Nem kívánom persze, hogy az eddi­giekben elmondott néze­temet mindenki elfogad­ja.” KLIENS Sanda Fiduda Alapítvány Manskülttanya és ebtáp Június 22-i lapunkban (Megszentelt bizalom) ad­tuk hírül, hogy szigetszent- miklósi székhellyel tevé­kenykedik a Sanda Fiducia Alapítvány, mely „ha szük­séges és lehetséges, anyagi­lag is támogatja az épülő menekülttáborokat”. Nos, akkor cikkünkben azt ígértük, erre az alapít­ványra oda fogunk figyelni, s most, hogy naponta újab­bak és újabbak lépik át a jugoszláv—magyar határt, megkérdeztük Sebestyén Gáspárt, az alapítvány ku­rátorát: S Miként támogatják a menekülteket, az ideiglene­sen nálunk menedéket ke­resőket? — Éppen most tárgyalunk egy tanya bérbevételéről, kedden megyünk a hely­színre. Taksony és Dunaha- raszti között van ez ... # S hogyan jön a tanya a menekültügyhöz? — Ügy, hogy a szűkös le­hetőségünkhöz képest is — most pár százezer forintunk van csupán — úgy érezzük, sürgősen tennünk kell va­lamit. Nos, a tanya lakó­épületében négy család fér­ne el, körülötte a gazdasági épületekben egy kis átala­kítás után még több, és sát­rakat is föl lehetne verni. Munkalehetőség is volna itt az embereknek, eredetileg ugyanis egy magánszemély prémes állatokat és sertése­ket tartott, a helyszínen maradt a hűtőház. Így a vágóhídról hozott olcsó húsból kutyaeledelt, macs­kaeledelt lehetne készíteni, s mélyhűtve forgalomba hozni. Persze ez csak afféle sürgős megoldás, más volt az eredeti tervünk ... 9 Mi volt az, s miért változott meg? — Pénzszerző kampányt szerettünk volna indítani, s a befolyó összegből egy ki­ürült szovjet laktanyát tá­borrá alakítani, elsősorban a Keletről jövő menekültek­nek. Ám az ilyen lakta­nyákból nekünk már nem jutott, az önkormányzatok kapták a császárit és a deb­recenit is. Pályáztunk pe­dig ezekre, ugyanúgy, mint a Menekültügyi Hivatal — hiába. Most közbejött a ju­goszláv helyzet, s az alapít­ványtól mindhárman éppen ebben az időben voltunk szabadságon. Visszatérve már látjuk: késő lenne kü- , lön pénzgyűjtő kampányba kezdeni, így nem maradt más hátra, a saját meglévő pénzünkből próbálunk gyorsan segíteni. V. G. P. ABGNYBÓL ÉRKEZIK A RÉPA Sárga műszakok Pest megyében, főleg a A szárító vezetője el­déli részeken, már évek­kel ezelőtt is sokan foglal­koztak zöldségtermeléssel. Azt azonban kevesen tud­ták, hogy azok a gazdák szerződéseket kötve terme­lik a zellert, a sárgarépát, vagy a petrezselymet. Abonyban nagyon népsze­rű a sárgarépa-termelés, és ilyenkor augusztus végén, szeptember elején már sze­dik is fel a jó karottafaj- tákat, s szállítják Kerepes- tarcsára, a Szilas Menti Termelőszövetkezetbe. A gazdaság szárítóüzeme — amely az élelmiszerfel­dolgozó főágazaton belül működik — évek óta óriási mennyiségű sárgarépát dol­goz fel, hogy azután szá- rítmányként a nyugati pia­cokon értékesítse, vagy fel­használja más termékeihez. Farkas József üzemvezető­től tudtuk meg, hogy már egy hete tart a répaszezon. — A sárgarépa szárítását valóban most kezdtük, s az első héten leszárítottunk 12 tonna készterméket. A nyersanyagot Gerendásról és Abonyból kapjuk. Az időjárás idén kedvezett a répának, ugyanis kiváló mi­nőségű. mondta még, hogy sok a megrendelésük, és a tervek szerint ezért 2—3 hétig tel­jes erőbedobással a répa lesz náluk a sláger, napi három műszakban. Azután, ha sikerül kedvező áron pritaminpaprikát vásárolni, azzal etetik a szárítógép­sort. Osztályok a köztársasági megbízott lűmMéhm Nem egymás asztalára tologatják az aktákat Körülbelül fél évvel ez­előtt alakultak meg és kezdték el működésüket a Pest, Nógrád, Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Köz- társasági Megbízotti Hiva­tal osztályai, e féléves idő­szak küzdelmeiről és ered­ményeiről számolnak be olvasóinknak. Dr. Skultéty Sándor cím­zetes államtitkár, köztársa­sági megbízott elmondta, hogy a hivatal budapesti székházában négy osztály működik, közülük kettő — a törvényességi ellenőrzési és a hatósági — Pest me­gye területén, kettő pedig — az oktatási és tovább­képzési, valamint a koordi­nációs és védelmi — az egész régió területén mű­ködik. — A területen élő pol­gármesterek és jegyzők már megismerték és elfo­gadták az osztályokat, és igen jó kapcsolatunk ala­kult ki velük. Nálunk a helyi apparátusok dolgozói és a képviselő-testületek tagjai nem ügyfelek, ha­nem munkatársak. Csodákat várnak A három megyében össz­létszámúnkat tekintve a tervezett 120-szal szemben 107-en dolgozunk. Felada­taink jellege miatt nem nagyszámú, hanem inkább jól képzett, univerzális szakemberekre van most szükség. A munka elhatá­rolódhat, ám a munkatár­sak nem. Itt mindenki min­den feladatot elvégez, hi­A vevő választhat A kormány a legutóbbi ülésén rendeletet alkotott a tartós használatra szolgáló termékek jótállási kötele­zettségéről. Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium­ban ezzel kapcsolatban el­mondották: az új jogsza­bályra azért volt szükség, mert a korábbit az Alkot­mánybíróság alkotmányel­lenesnek minősítette. A kor­mányrendelet előírja, hogy amennyiben a termék meg­hibásodik, a vevő választ­hat annak kijavítása, az ár leszállítása, és az áru kicserélése között. Sőt arra is lehetősége van, hogy az áru visszaadása után visszakövetelje a vé­felárat. A termékeknek le­galább egy, illetve két évig rendeltetésszerű haszná­latra alkalmasnak kell len­niük. Ha azonban a vevő az árut rendeltetésellene­sen használja, elveszti a jótállási kötelezettséggel kapcsolatos jogait. A kötelesei jótállás csak a kereskedelmi forgalomban árusított tartós használat­ra rendelt fogyasztási cik­kekre terjed ki. Ilyen pél­dául a személygépkocsi, a híradástechnikai termék, háztartási villamos beren­dezés. A jótállással kapcso­latos kötelezettség elsősor­ban a kereskedőt terheli. Az áru csak akkor hozható forgalomba, ha ilyen termé­kek javítására a kereskedő előzetesen megállapodik a termelővel, illetve valami­lyen javító szolgáltatást végző szervizzel. EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉSEK Bad a fagyiban A nyárvégi langymeleg- ben vágyakozva gondolunk vissza a tikkasztó forró­ságra és persze a fagylalt­ra. A ragacsos lé a könyö­künkön is ragad, a sercegő tölcséren darazsak raja landol, de mégis vesszük, mégis nyaljuk a nem is mindig üdítő édességet. S hogy időnként mi mindent fogyasztunk el a gombó­conként 10—15 forintért mért jeges nyalánksággal együtt? A Pest Megyei Tisztior­vosi Szolgálat élelmezés- ügyi osztályán dr. Kanyó Márta pontos kimutatások­kal rendelkezik minderről. Nézzük csak. Az augusztus közepéig vett 1470 mintából ezernél több az élelmisze­rekre és a fagylaltokra, míg 400 a cukrászatokban használt, elmosott és tisz­tának vélt eszközök, edé­nyek, kezek, ruházat vizs­gálatára irányult. Feltétlen kórokozókat, azaz erősen megbetegítő hatású baktériumokat az idei szezonban még nem találtak. Feltételes kóroko­zókra, tehát olyan bakté­riumokra, amelyek esetle­gesen elszaporodva már termelnek méreganyagot, azonban 17 esetben buk­kantak. S mielőtt fellélegeznénk, nohát, ugye, nincs is ko­moly baj Pest megye fagy­laltárusaival, következzék a legnépesebb vizsgálati cso­port, a szennyezettségi, eredménye. E vizsgálatok során már rendszeresen találhatók kóli és más ef­féle baktériumok. Utóbbi bajkeverőkről annyit kell tudnunk, hogy ezek kizáró­lag állati, emberi ürüléktől származnak. S ha például élelmiszerrel találkoznak, azon megtelepedve mint táptalajon villámsebesen szaporodni kezdenek. El­lenszerük a meleg víz, a szappan, a körömkefe hasz­nálata lenne... A cukrá­szok által tisztának vélt eszközök vizsgálata során pedig kiderült, a már em­lített négyszázból 74 tisz­tasága volt kifogásolható. Bár mostanság már jó­részt . porból készülnek a fagylaltok, s laikusként azt hihetnénk, így semmi baj sem lehet velük és bennük, mégis kaphatnak szennye­zést. Még az esetleg nyitva hagyott ablakon át is ér­kezhetnek az utca porából talajbaktériumok. Még a megye legelegán­sabb és legfölkapottabb fagylaltozóiban és cukrász­dáiban is találnak a rend­szeres ellenőrzések alkal­mával hibát. Ha gennykeltő baktériumot nem is, egy kis kólit biztosan. S hogy mit tehetnek, hogyan bün­tethetik a tisztátalanokat? Aki az élelmi szer-bakteoro-. lógiai norma ellen vét, az szabálysértést követ el, arra bírságot szabnak ki. S ez ellen nem véd a luxuskör­nyezet, a csodaszép cuk­rászdái berendezés sem. Az élelmiszer-egészség­ügyi osztály vezetőnője szereti a fagylaltot. Nehéz lehet neki. A nyári meleg­ben szakemberként sokszor önmagának kell tudnia ne­met mondani. ti szén ha egymásra várnánk, soha nem jutnánk előre. Az osztályvezetők el­mondták, nehéz a munká­juk, hiszen a társadalom­ban levő feszültségek ná­luk csapódnak most le, a rendszerváltást az állam­polgárok a hatósági embe­reken próbálják lemérni, a KMB-hivataltól pedig szin­te csodákat várnak. Nehe­zen értik meg, hogy ők is csak a törvények keretei között mozoghatnak. Dr. Pálffy Ilona, a törvé­nyességi ellenőrzési osztály vezetője elmondta, hogy legfőbb feladatuk a helyi önkormányzatok szabályos működésének kontrollálá­sa. Hozzájuk érkeznek az egész megye területéről a testületi ülések jegyzőköny­vei, és az ott született ha­tározatok. Ha törvénysér­tést észlelnek, akkor azo­kat jelzik a testületnek, s javaslatot dolgoznak ki a hiba kijavítására. Észrevé­telüket a testület vagy el­fogadja, vagy nem, utóbbi esetben a hivatal az Alkot­mánybíróság elé viszi az ügyet. Erre azonban eddig még nemigen került sor, hiszen a fél év alatt 257 határozat és 38 rendelet ellen emeltek kifogást, és közülük mindösszesen egy esetben kellett bírósághoz fordulni, Szentendre ön- kormányzati testületének legelső rendeletével kap­csolatosan. Az Alkotmány- bíróság túlterheltségére jellemző, hogy az ügyben még azóta sem született ítélet. Az osztályon dolgozó hét munkatárs az elmúlt fél év alatt közel 1300 testületi jegyzőkönyvet, ezen belül 8600 határozatot és 90.0 ren­deletet tanulmányozott át, és ellenőrizték a döntések meghozatalához szükséges szavazati arányok meglétét is. Ellenőrző munkájuk mellett a jogalkotás idő­szakában véleményezik az önkormányzatokat érintő, készülő jogszabályokat. Ta­nácsokkal, jogértelmezések­kel segítik a polgármeste­rek és jegyzők munkáját, illetve negyedévente tájé­koztatót adnak ki az ön- kormányzatok számára a tipikus jogsértésekről, ösz- szegyűjtik a gyakorlati életben előadódó eseteket, amelyek jogszabály-módo­sítást igényelnek, és jelzik ezeket a törvényalkotók­nak. Pártpro tekció megszűnt Dr. Goda József, a ha­tósági osztály vezetője el­mondta, közvetlenül is kapcsolatban állnak az ál­lampolgárokkal. — Az ügyfelek még nin­csenek teljesen tisztában a KMB-hivatal szerepével, és élnek még bennük a régi reflexek, azt hiszik, elég ha mi „leszólunk” az önkor­mányzatoknak, és ettől ott elintéződik minden. Mi pe­dig csupán annyit tudunk tenni, hogy ellenőrizzük, jogszerűen jártak-e el az ügyükben, a települések önállóságát azonban nem csorbíthatjuk. Eddig sokan fellebbeztek hozzánk szo­ciális segélyezés ügyében, ez most másodfokon is a tele­pülésekhez került. Marad­nak azonban az építésható­sági, vállalkozási, gyámügyi, szociálpolitikai, szabálysér­tési, anyakönyvi, adó- és il­letékügyek. Azt hiszem, azért keres­nek minket ennyien, mert a magyar ember nem szí­vesen megy bíróság elé. Ügy gondolják, mi gyor­sabban, és főleg olcsóbban megoldjuk a problémáikat. Örvendetes, hogy a párt­protekció gyakorlata vi­szont teljesen megszűnt. Soha nem fordult még ve­lünk elő, hogy bármely párttól ideszóltak volna, hogy valamely ügyben el­járjunk-e, és ha igen, ak­kor hogyan. — A közigazgatásban dolgozók számára szerve­zünk tanfolyamokat, szak­mai napokat — mondja dr. Györgyjakab Endre, az ok­tatási és továbbképzési osztály vezetője —, a Bel­ügyminisztérium felhatal­mazása alapján. Tavasszal 133 jegyző végezte el jegy­zői alapozó-tanfolyamun­kat, amely a minisztérium kezdeményezésére indult. Most pedig, szeptemberben tartjuk majd a következő értekezletsorozatot. Ennek fő témái a kárpótlás, a va­gyonátadás, a dekoncent- rált szervek vezetőivel va­ló ismerkedés lesz, vala­mint konzultációt szerve­zünk a hatásköri törvény­ről. Két csoport részére in­dítottunk anyakönyvi szak­vizsgára felkészítő tanfo­lyamot, ezen összesen 68-an végeztek, többnyire jegy­zők, illetve apparátusi dol­gozók. Jelenleg valamennyi önkormányzatnak meghir­dettünk a gazdálkodás, a gyámügy és az adó téma­körében előadásokat. Nyolcvan településről már vissza is jeleztek, részt kí­vánnak venni. Sőt, több helyről még újabb témákat is javasoltak. Az általunk szervezett tanfolyamok ál­talában rövidek, sok eset­ben egynaposak, és jól is­merve az önkormányzatok anyagi helyzetét, hacsak tehetjük, ingyenesek. Közvetett kapcsolat Nekünk tehát az állam­polgárokkal közvetlen kap­csolataink nincsenek, csu­pán közvetve, azáltal, hogy az ügyintézés szakszerűb­bé, jobbá válik. Dr. Kuncz Béla, a koor­dinációs és védelmi osztály vezetője most éppen egy nagy feladat után áll. A sajnálatos augusztusi árvíz igazolta, hogy bár a rend­őrség, polgári védelem, vízügy, honvédség, a pol­gármesterek tudják, mi a dolguk, és jól is végzik azt, mégis szükség van egy kö­zépszintű szervre, amely összefogja munkájukat. Igaz ugyanez a dekoncent- rált szervek koordinálására is, hogy egységes gyakorlat alakuljon ki köztük. — Osztályunk tevékeny­ségi körében fontos helyet tölt be a különböző társa­dalmi tényezőkkel való kapcsolattartás is, különö­sen a kisebbségeket érintő ügyek. A régi hagyomá­nyok megtörtek ezen a té­ren, újak pedig még nem alakultak ki. Különös hang­súlyt helyezünk az ifjúság problémáinak megoldására, valamint a társadalmi szer­vekkel, pártokkal, egyhá­zakkal való konzultációkra. Táborokat, cserevakációkat szervezünk erdélyi gyere­kek, illetve fiatalok részére. A közeljövőben osztályunk­ra kerül a sportügyek koordinációja, amely ugyancsak többletmunkát hárít majd ránk. A felsorol­tak mellett Pest megyében a vagyonátadó bizottság­nak is a vezetője vagyok. Szegő Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom