Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

Formtos ultiért még senki sem ült Tiltott játékok a szerencsével A Magyar Közlöny augusztus 16-1 számában lá­tott napvilágot: „Az Országgyűlés az állam szeren­csejáték-monopóliumának gyakorlásával kapcso­latos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetőleg a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték­szervező tevékenység ellenőrzése, valamint a sze­rencsejátékokból származó jövedelmek egy részé­nek közcélra fordítása érdekében” hozott törvényt a szerencsejáték szervezésérőL A kisgazdák az Agrárszövetség szomszédjában erősödnek Tagjaik is éheznek A Független Kisgazdapárt napjainkban ts igen erőteljesen építi szervezetét Pest megyében. A műit héten Gaigagyörkctn, a napokban pedig Felsőpalkonyban jött létre al>apszervez?tük. Az utóbbi csoport megalakulását politikailag különösen értékesnek tartják: mint Herceg Ferenc, a párt megyei ügyvezető alelnöke felhívta rá a figyelmet, a település Gyál szomszédságában fek­szik, ahol pedig a konkurens párt egyik legfőbb bázisa van, lévén ott tceszelnök Nagy Tamás, az Agrárszövetség vezetője. Herceg Ferencet lapunk arról is kérdezte: A törvény apropóján kér­tük Szabó Mihály alezre­dest, a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság alosztály- vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. • Egyáltalán tudják, hogy hányféle szerencsejá­tékot űznek az emberek Pest megyében? — Őszintén szólva, nekem fogalmam sincs róla. Az biztos, hogy a filléres ulti­tól a lóversenyen, lottón, huszonegyesen, itt a piros, hol a piroson át a kutya­viadalig, a nagypénzes kár­tyajátékokig — póker, romi — szinte mindent... Per­sze, ha úgy vesszük, szeren­csejáték feketén keresked­ni, betörni, bármiféle bűn- cselekményt elkövetni. • Mit mond a törvény, mikor számít bűncselek­ménynek játszani a szeren­csével? — A jogszabály, a Btk. 267. paragrafusa szerint, aki rendszeresen tiltott szeren­csejátékot szervez, vagy helyiséget ad hozzá, az vét­séget követ el. Tehát aránylag kis súlyú bűncse­lekményről van szó, olyan­ról, melyet a jogalkotók nem ítélnek túlságosan ve­szélyesnek a társadalomra. Ehhez mért a büntetési té­tel is, legföljebb két év börtön. Ami a tényleges ügyeket illeti, a helyzet még nem igazán veszélyes, az esetek zöme szabálysér­tés. Csalás csak akkor jöhet szóba, ha nem az előre be­jelentett, mindenki által ismert játékszabályok sze­rint játszanak, ezt viszont igen nehéz bizonyítani. Az itt a piros, hol a piros já­ték esetében például kame­ra is kell hozzá. Q Es ilyen bizonyításra futja az energiájukból? — Azt hiszem, közismer­tek a rendőrség gondjai. S hadd tegyem hozzá, hogy amikor hatalmas értéket károsító csalásokkal, rablá­sokkal, rafinált intellek­tuális bűncselekményekkel bajlódunk, akkor — bár­mennyire is irritálóak, dü- hítőek ezek az utcai sze- rencsajáték-lovagok — van égetőbb teendőnk. Nem ti­tok viszont, hogy a külön­féle szerencsejátékok al­kalmasak a fekete, bűn­cselekményekből származó pénzek tisztára mosására. S ahogyan terjednek a sze­rencsejáték-lehetőségek, ahogyan nő irántuk a ke­reslet, ahogyan szaporodnak majd várhatóan a fogadó­irodák, bizony erre is job­ban oda kell figyelnünk... O Persze, csak a tiltott szerencsejáték ellen léphet­nek fel. Forintos alapon játszott ultiért még senki nem ült... Mit tiltanak, és miért? — Először is szerencsejá­ték a fogadás, a sorsolásos játék, a pénznyerő automa­ták üzemeltetése, szóval minden olyasmi, amiben az ember nyereségét vagy veszteségét kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlen irányítja. Azt, hogy mi a tiltott, mi a nem tilalmas, végső soron a törvény mondja meg. Az új jogsza­bály például leírja: tiltott a szerencsejáték, ha sérti a közbiztonságot, a köz­szemérmet, az emberek jó­érzését, a gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdekeket. # S önök, rendőrök, mi­vel találkoznak abból, ami tiltott? — A leggyakoribb a pénznyerő automaták enge­dély nélküli üzemeltetése. A közelmúltban 554 Pest megyei vendéglátóhelyet ellenőriztünk, s ennek nyo­mán 153 eljárást kezdemé­nyeztünk. Vannak híreink arról is: a humánumot, az emberi jóérzést sértő ku- tyaviadalokat is szerveznek. Reméljük, lesznek konkrét adataink is, amelyekkel a szervezők nyomába eredhe­tünk, s bizonyíthatjuk, hogy valóban így van ... @ Mit tehet ilyesmi ellen a rendőrség? — A gazdaságvédelmi osztály esetében ez a piac­felügyeletet, az úgynevezett KGST-piacok és környékük ellenőrzését jelenti, még­hozzá bűnügyi eszközökkel, nem járőrözéssel. Az esetenkénti abszolút tájékozatlanság, a szükséges dokumentumok, okiratok hiánya jellemzi azokat, akik kártalanítási igényeikkel felkeresik a megyei kárpót­lási hivatalt. Dr. Fogd Mi­hály, a hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy feladataik megoldását aka­dályozza az, hogy az ügy­felek tekintélyes hányada nem a megyében él. Jó ré­szük fővárosi lakos, de en­nek ellenére az ország más területein is jogosultak a kártalanításra. Többen ne­hezményezik, hogy miért csak az egyenes ági leszár­mazottak jogosultak sérel­meik, igényeik orvoslásá­ra, s a rokonokat ebből miért rekesztették ki. Akadnak zsidó és sváb származású igénylők is, holott a törvény világosan kimondja, hogy pillanatnyi­lag csak az 1948. június 8. után vagyoni kárt szenve­detteknek adható kárpót­lás. Felkereste már őket olyan ügyfél is, aki el­mondta, hogy a világháború alatt szerzett ingatlant, de annak telekkönyvi átveze­tése nem történt meg. Egyébiránt államosítási jegyzőkönyvet mint okira­tot minden további nélkül elfogadnak a hivatalban. Helyi fórumokon Fogd Mihály szólt arról is, hogy a vállalkozói szfé­rában jogosultaknál gond a bérlemények, köztük pél­dául üzletek, élelmiszerbol­tok, gyógyszertárak tulaj­donjogának okmányok hiá­nyában az igazolása. Az el­múlt évtizedekben viszont 0 Pontosabban mivel? — Razziákkal, akciókkal, ellenőrzéssel, megfigyelés­sel. Ősszel Szigetszentmik- lóson, Cyálon nemcsak vámbűntettek sokaságát de­rítettük fel, megfigyeltük azt is, ahogyan pillanatok alatt „felszívódtak” az itt a piros, hol a pirosozók. A közbiztonsági osztály a ta­vasszal Vácott 11 személyt állított elő ilyen okok miatt, az előbb említett környéken pedig kilenc ellen indulha­tott szabálysértési eljárás. De hadd tegyem hozzá: ott lehet csak tiltott szerencse- játékot folytatni, ahol ehhez akad partner is. Nevezzük nevén: balek, palimadár ... # Es változtat a felhá­borodáshoz vezető helyze­ten az új jogszabály? — Például pontosan meg­határozza, mikor, ki, hol és hogyan üzemeltethet nyerő­automatát (kizárólag játék- kaszinó vagy százszázaléko­san magyar tulajdonú, e célra alakított gazdasági társulás, és csak játékte­remben). Ellenőrizhetővé, áttekinthetővé teszi a foga­dóirodákat, játékkaszinók tevékenységét, adózását. S ami fontos: létrehozza a szerencsejáték-felügyeletet. Ami az utóbbit illeti: én nagyon örülnék, ha ez a szervezet látná el már ma is a rendőrség helyett a szerencsejátékok ellenőrzé­sét. a törvény szankcioná­lását. Ugyanis mint emlí­tettem, van a nagyobb bűn­ügyekkel, gazemberekkel elég dolgunk. V. G. P. sorra elhaltak azok, akik tanúsítani tudnák az egy­koron nyélbeütött egyezsé­geket. Mindenesetre Pest megyében örömmel nyug­tázhatják a kártalanításban reménykedők azt, hogy a megyei levéltárban — mint megírtuk — már nem heti három, hanem öt munkana­pon át áll nyitva az ajtó a dokumetumokat keresők előtt. Sőt, mint hírlik, a Nagykőrösön és Vácott mű­ködő fióklevéltárakban is hasonlóan megnyugtató a helyzet. Nyitva az ajtó Bekapcsolódott a beszél­getésbe a megyei kárpótlá­si hivatal vezetője, dr. Sztáray Mihály is, aki el­mondta, hogy eleddig közel ezer ügyfelük volt. A ren­delkezésre álló számítógé­pek és a munkatársaik fel- készültsége, úgy tűnik, le­hetővé teszi a gyors és pon­tos ügyintézést. Éppen a pontosság és a kellemetlen tévedések kivédése érdeké­ben, még az adatok és té­nyek kódolása, lemezre vi­tele előtt, igyekeznek körül­tekintően megválaszolni a felvetődött kérdéseket. A közelmúltban tartott érdi kisgazda-konferencián, amelyről lapunkban is be­számoltunk, egyébiránt dr. Sztáraynak több mint száz kérdést tettek fel a jelenlé­vők, s ezek tekintélyes há­nyada érthetően a kárpót­lási kérdésekkel foglalko­zott. Elhangzott, hogy a megyei kisgazdák elégedet­tek a kárpótlási hivatalban folyó munkával. Sztáray doktor megerősítette, hogy 1 — A két Kisgazdapárt kü­szöbönálló újraegyesülés» vajon milyen hozadéklcal járhat megyénkben? — Magam is ismerem a Nemzeti Kisgazdapárt ve­zetőit. Kiválásuk oka nem elvi kérdésekben rejlett, hanem főként személyi konfliktusokban. A mi ve­zetésünk megváltozása után ezért az újraegyesü­lés most egyáltalán nem meglepő, szeptember 7-én minden bizonnyal sor kerül rá. Apróbb viták persze azért vannak, például azon, hogy a visszatérők új tag­ként vagy a jogfolytonos­ság alapján régi tagsági vi­szonyukat elismerve jöhet­nek hozzánk. Pest megyében egyébként a Nemzeti Kisgazdapárt eléggé elsorvadt, nagyobb, befolyásosabb alapszerve­zetükről nem is tudok, in­kább Nógrádban és Csong- rádban erősebbek. Hogy va­lójában mekkora tagság áll mögöttük, azt csak az egye­sülés után tudjuk meg. — A kisgazdák program­jában alapvető fontosságú a kárpótlás kérdése. Hogyan ítéli meg az ezzel kapcso­latos ügyek Intézésére hi­vatott szervezeteik Pest me­gyei kiépülését, kezdeti mű­ködését? — Lapjuk is tudósított múlt heti érdi összejövete­lünkről, amelyen jelen voltak a Pest Megyei Kár­pótlási Hivatal vezetői. Át­fogó tájékoztatást adtak, amivel meggyőztek ben­nünket is arról, hogy fel- készül'tek-e a következő számos Budapesten lakó keresi meg őket. Ügyük ugyan a fővárosban műkö­dő kárpótlási hivatal hatás­körébe tartozik, de Pest megyei kollégáik készséggel adnak felvilágosítást az ér­deklődőknek. Azonban ma­gát a kérelmet, a szükséges iratokat a fővárosi kárpót­lási hivatalhoz kell be­nyújtaniuk. Az egységes ügyintézés elősegítése érdekében a na­pokban a megyei földhiva­talban megbeszélést tartot­tak a fiókkirendeltségek vezetői, s ezen jelen volt dr. Sztáray is. Elmondta, egyetértettek abban, hogy a földhivataloknak olyan pontos telekkönyvi kivona­tokat kell kiállítaniuk, amelyeket a megyei kárpót­lási hivatalban minden to­vábbi nehézség nélkül el­fogadhatnak és használhat­nak. Válasz a kérdésekre A beszélgetések során el­hangzott, a megye önkor­mányzatainak a vezetői is szinte állandó kapcsolatban állnak a megyei kárpótlá­si hivatallal. Helyileg szer­vezett fórumokra hívják meg a hivatal vezetőit, akik azután ott tájékoztatják az érdeklődőket a kártalaní­tással kapcsolatban feltett kérdésekről. Mint hírlik, a közeli napokban Vácszent- lászlón tartanak majd fó­rumot. Ami szintén figye­lemre méltó, a hivatal tiszt­ségviselői nem zárkóznak el a telefonon érdeklődők­nek adandó válaszok elől sem. Gyócsi László időszakban előttük álló fel­adatokra. Eddigi működé­sük ellen semmiféle kifo­gást nem tudunk emelni. — Mivel magyarázza hogy az első két hétben a sokak által várt roham el­maradt, viszonylag kevesen nyújtották be a kárpótlási igényüket alátámasztó do­kumentum okát? — Maguk az érintettek némiképpen döbbenten állnak a bonyolult feladat előtt. Tájékozatlanok ar­ról, hogy mit és hogyan kell kitölteni, illetve benyújta­ni a hivatalban. Ezért jel­lemző módon először csak tanácsot, segítséget kérnek, és a kitöltött dokumentu­mokkal majd később térnek vissza. Megragadom az al­kalmat, hogy itt is elmond­jam : megyei szervezetünk minden hétfőn, szerdán és csütörtökön 8 és 16 óra kö­zött Budapesten a Szobosz- lai utca 2—4. szám alatt szívesen nyújt segítséget, ad tanácsot az okmányok kitöltéséhez. Hasonló szol­gálatot helyi szervezeteink jelentős része is vállal. Ili — Pártjuk elnöke, Tor- gyán József egy feltűnést Hl keltő napirend előtti fel­Az idén az első félévben 3000 új vegyes vállalat ala­kult a KSH előzetes adatai szerint. A hivatal illetékese az MTI kérdésére elmond­ta, hogy az új cégek törzs­tőkéje összesen 71 milliárd forint, s ebből 26 milliárd forint — mintegy 350 millió dollár — a külföldi részesedés. A teljes alaptőkéből 31 milliárd forintot tesz ki a tárgyi apport, s ebből 3,3 milliárd forintnyi külföldi eredetű. Így összességében már 8700 vegyes vállalat működik Magyarországon 345 milliárd forintos alaptő­kével, amelyből 120 mil­liárd forint a külföldi ré­szesedés. A vegyes vállalatok szá­szólalásban az Országgyű­lés plenárius ülésén is ki­fejezte rokonszenvét a Parlament előtt chségsztráj- kolók csoportjával, önnek m*nt Pest megyei pártveze­tőnek mi a véleménye er­ről? — Elnökünk humánus gesztusával — mert én úgy értelmezem, hogy erről van szó — teljesen egyetértek. Már csak azért is, mert a demonstrálok között tudo­másom szerint kisgazda­párttagok is is vannak. Nem Pest megyeiek, az vi­szont nem kizárható, hogy a mostani tüntetőcsoportot leváltok között már tőlünk is lesznek. Ami a tiltakozás tartalmát illeti, az emberi jogokra vonatkozó nemzet­közi okmány ratifikálása — amit az éhezők követelnek — a magántulajdon sérthe­tetlenségének kinyilvání­tását is jelentené. Így ezzel alapot teremthetne arra, hogy a tulajdonukat vesz­tett emberek ne csak rész­leges, hanem teljes kárpót­lást követelhessenek. Erről a Kisgazdapárt — a kárpót­lási törvény hatályba lépé­se ellenére — nem mondott le; ezért is javasoljuk min­den érdekeltnek, hogy mos­tani igénybejelentésére föltétlenül írja rá, teljes tu­lajdonát visszaköveteli, tel­jes kártalanítási igényéről nem mond le. b. mának gyors ütemű növe­kedését jelzi, hogy 1989 végén még csak 1350 ilyen vállalkozás működött, 1990. december 31-én pedig 5700 volt a külföldi részvétellel alakult cégek száma. Arról még nincs friss adat, hogy melv országok­kal alakult a legtöbb kö­zös vállalat, de valószínű­leg továbbra is Németor­szág, Ausztria és az Egye­sült Államok a sorrend míg a legtöbb külföldi tő­két az amerikai cégek fek­tették be Magyarországon. Még bírja az iramot a megyei kárpótlási hivatal Tájékoztatás telefonon is Bzáffálvu BABA Reklámfogás. Leértékelés. „Szenzációs olcsó áron .. .** Ezt hirdeti a város áruházának kirakata. Szenzációs ol­csó áron a szuperbaba — 1958 óta bolondítja a világot —, meg a kevésbé szuper, csak éppen a szuper párjául kitalált, azaz illően nélkülözhetetlen. Meg persze a baba- ház, a bababútor is megvehető most szenzációsan olcsó áron . . . Meg a kimondhatatlan elnevezésű — mert angol nyelven jelölt — ilyen és olyan berendezési, felszerelési, kiegészítő tárgyaknak a tömege, serege. Időszaki leérté­kelés! „Harminc, negyven, ötven százalékkal olcsóbban! Ilyen még nem volt... !!” Nézem, nézem szájtátva ezt az ilyen még nem voltat, azaz a már nem annyit, hanem „csak” ennyit. Potom 3.800 fórjait helyett csak »250, 4400 helyett mindössze 3H20 forint, és így tovább, tetszés és pénztárca szerint, mert a kínálat szinte kifogyhatatlan. Rohannak az emberek az áruházba . . . Nem rohannak. Miért nem? Hiszen tény­leg micsoda „ilyen még nem volt árak”, szinte semmi­ség az az összeg, nem véletlen tátottám cl a számat a kirakati plakátok láttán ... S az emberek mégsem rohan­nak, hogy vegyék a szuperbabát, valamennyi lehetséges tartozékával, kiegészítőjével, bagóért. Mert bizony bagó az a kórt, leszállított ár, ha illenék ez a pórias kifejezés ehhez az előkelő babához és világához. Számoljunk csak! Apu nagyon egyszerűen bevásárol­hatna a csemetéjének most, hiszen az iparban az év első felében 15 540 forint volt a bruttó átlagbér, azaz maradt belőle nettó mondjuk kereken, a könnyebb számolás ked­véért, tízezer . . . Abból a tízezerből vehetne először is egy szuper-csoda-babát. .. azután azt az aranyos kis készletet... az ezüst- és aranycipellőt... S még mindig maradna néhány száz forintja. A család megélhetésére. MOTTÖ Tekintélyes külföldi részesedés Háromezer új vegyes vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom