Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
Széchenyi Lánchíd ja és az Óbudai Hajógyár Pest vármegye pártfogolta Ne a múlt értékeivel fizessünk A jövőbeni gyarapodásért mm A Lánchíd a 19. század középé« (Perlasca rézmetszete) A Dunát a középkorban nem ívelték át állandó kő- hidak. Az átkelést egyik oldalról a másikra hajóhida- kon, kompokon bonyolították le. Ezért vetette fel gróf Széchenyi István a Pest és Buda között építendő állandó híd gondolatát. Bár gyanította, hogy a híd megépítése körül nehézségei támadhatnak, de hogy csaknem elháríthatatlan akadályokba ütközik, azt nem hitte. Először 1821-ben írt Pest és Buda összekapcsolására létesítendő hídról. 1826-ban már fogadást kötött, hogy tíz esztendőn belül áll a híd. 1830-ban pedig azt írta báró Wesselényi Miklósnak, hogy a híd dolgában Angliába akar utazni. 1832-ben a híd építését támogató barátaival és szakemberekkel kihallgatáson volt a nádornál, s másnap — február 14-én — megalakították a Buda-pesti Hídegyesületet. Fizessen vámot S ekkor támadtak a nehézségek. A két város ragaszkodott a hajóhídhoz, amelyből szép jövedelmet húztak, ezért feltételeikkel az állandó híd létesítését úgyszólván lehetetlenné tették. Azt kívánták, hogy a Híd- egyesület nyújtson bizto-. sílékot a híd jövedelmekre, vállalja magára az állandó híd által okozandó mindennemű kár megtérítését, maradjanak meg a két város jogai, kiváltságai és mentességei, valamint a Hídegyesület szerelje fel minden évben jelenlegi.helyén a hajóhidat, még az állandó híd elkészülte után is! Széchenyi erre Pest vármegyéhez fordult pártfogásért, hiszen az állandó híd végeredményben az ország két részét köti össze. Pest, majd a többi vármegye Széchenyi mellé állt, aki megkezdte angliai útjainak sorát. 1332-ben több változatot bemutató hídterwel érkezett haza, amelyek közül Pest varmegye a két köpilléres, függő lánchidat választotta, s úgy határozott, hogy a hídon mindenki fizessen vámot, az építési költségeket bankügylettel kell megszerezni, és építését olyan angol mérnökre kell bízni, akinek ebben már gyakorlata van. Ugyanekkor az országgyűlés elé terjesztették a híd ügyét, s ezzel, mint Kossuth Lajos az Országgyűlési Tudósításokban megjegyezte, az ügy a „magános merészlet köréből országos üggyé” emelkedett. Hosszadalmas huzavona és a két tábla közötti öt üzenetváltás után a király 1836. május 2-án szentew hírlap m IMIM—MBKanda— sítette az „Egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről” szóló 1836 :XXVI. törvénycikket. Most már csak a hidat kellett felépíteni, amelyet William Tierney Clark tervezett. Építését pedig Adam Clark vezette, aki később letelepedvén, jó magyarrá vált. A híd négy oroszlánját Marschalkó János szobrász- művész faragta. A hidat egyébként nem kapta meg a két akadékoskodó város, mert amint azt a törvény leszögezte: „a Buda és Pest közötti állandó híd azonnal a Nemzetnek tulajdona lesz.” A hidat hivatalosan 1849. november 21-én nyitották meg. 1913—15 között kimerült vasszerkezetét átépítették. 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. 1948— 49-ben építették újjá Széchenyinek ezt a nagyszerű, a főváros és az ország egyik jelképévé vált alkotását Széchenyinek köszönheti az ország és a főváros első gőzhajókat építő hajógyárát is. A gőzhajózás jövőjét felismerve azon volt, hogy o Dunán kiváltságokkal bíró, osztrák alapítású, de a magyar Dunán hajózó Duna- gőzhajózási Társaság magyar területen, jelesül Óbudán építse fel hajógyárát. A gróf első lépésként DGT-részvényeket vásárolt, és főúri társait is ilyesmire buzdította, majd a társaság 1832. évi közgyűlésén feltárta a magyar dunai hajó- forgalom megszervezésével várható előnyös üzleti kilátásokat. Sugalmazására merült fel egy DGT-hajó- gyár alapításának kérdése, amelynek helyét Széchenyi a kereskedelmi hajóforgalom szempontjából legfontosabb folyamszakaszon, a magyar Dunán képzelte el. A hajógyár felépítésére végül is 1835-ben határozott a DGT, s megbízta Széchenyit a létesítendő hajógyár helyének kijelölésével. Szerencsés választás Miután Széchenyi akkor már jól ismerte a Dunát, s megszülettek az elképzelései az ország közlekedési hálózatának máig érvényes, főváros központú megszervezéséről, az építendő hajógyár helyéül kiválasztotta az óbudai úgynevezett Budai Nagy Szigetet, amelynek déli, alsó csúcsa mellett a hajóépítő műhelyek és az ipartelep részére' legalkalmasabbnak látszó Kis Sziget fekszik. A területet az államkincstárból 100 évre bérbe vették, s kijelölték a területet, amelyből az üzemnek az építésére több mint 20 hektárt vettek igénybe. A Kis Szigetre kerültek a gyár üzemi részei, míg a Nagy Szigetre a gazdasági épületek és raktárak. Széchenyi választása több szempontból szerencsés. Az óbudai lakosok közül sokan dolgozhattak a gyár építkezésén, majd a működő gyárban, s váltak így hajóépítésben jártas szakmunkássá, mely szakma nemzedékeken át szállt apáról fiúra. De szerencsés volt geológiai szempontból is, mert o környéken ez a sziget feküdt a legmagasabban, s ezért ezt veszélyeztette legkevésbé az időnkénti magas vízállás. Az óbudai hajógyár jelentőségét növelte, hogy ezekben az évtizedekben az egész világon alig volt folyami hajógyár, Európában is mindössze kettő (Velence és Toulon). Ebek harmincadján Az Óbudán épült első gőzhajó — amelyet 1836. október 18-án bocsátottak vízre — az Árpád volt. Ezen maga Széchenyi is többször utazott. A hajógyár a második világháború végéig ragyogó pályát futott be. Ezután megkezdődött lassú haldoklása, majd — a nemzet szégyenére, óriási anyagi s erkölcsi kárára, ebek harmin- cadjára jutván — megszüntették. Dr. Csonkaréti Károly Szívderítő eseményről adott hírt lapunk tegnapi száma: ez év novemberében megnyílik Biatorbá- gyon az osztrák Schachermayer család áruháza. A vállalkozói kedv fellendülésének más bizonyítékáról is értesültünk. Az Ml-es és az MO-s utak találkozási pontjainál születőben van a Buda Park, Törökbálinton napirendre került az Európafalu gondolata, Pátyon szabadidőközpont lehetőségei bontakoznak ki, Budaörsön több bevásárlóközpont tervével foglalkoznak. Jövőbeni gyarapodásunk örömei azonban — esetenként — ürömre is okot szolgáltatnak. Köztudomású ugyanis, hogy e területek igen gazdagok régészeti lelőhelyekben. Sajnos azonban az engedélyek kiadói gyakran túlteszik magukat ezen a tényen, és „nélkülözik” a múzeumi szakemberek véleményét. Akik sok esetben csak a sajtóból szereznek tudomást az építkezésekről. Ennek eredménye telefonálgatás, kapkodás, rohangálás, a régi értékek elhivatott ismerői próbálják menteni, ami menthető. Ez viszont munkájuk rovására is megy! Ugyanakkor a beruházó egy helyben toporog, s akadékoskodásnak tekinti a közbelépést. Hiszen minden falu igyekszik minél előbb megvalósítani egy-egy jövedelmezőnek ígérkező beruházást. Kétségtelen, hogy mindannyian szívesen elfeledkezünk a közelmúlt évtizedek bürokratikus adminisztrációiról, melyeknek útvesztőit csak esztendők alatt lehetett megjárni. Minden szabálytól azonban most sem lehet eltekinteni. Már csak azért sem, mert az önkormányzatok önállóan tervezhetnek, maguk dönthetnek saját településük sorsáról. Ily módon felgyorsulhatott a tempó, hamarabb megvalósulnak a beruházások. Ez az előrelátás azonA gyémánt és a meteorok A vírusoknál is parányibb gyémántok, amelyekre nemrég bukkantak tudósok a kanadai Albert tartományban, feltételezések szerint újabb bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy 65 millió évvel ezelőtt egy óriási meteor csapódott be a Földbe és ez a katasztrófa — mint azt egyes tudósok állítják — a dinoszauruszok kipusztulásához vezetett. Ismeretes, hogy ezek a parányi gyémántok némely meteorban is megtalálhatók. Az újabb leletről feltételezik, hogy amikor a meteor becsapódott, a becsapódás hatására a gyémántsze- mecskék szétszóródtak, és azután visszahullottak a Földre. A felfedezésről és az annak kapcsán keletkezett elméletekről két kanadai tudós, David Brez Carlisle és Dennis Bra- man számol be a Nature című tudományos folyóiratban. Carlisle szerint a gyémántok parányibbak, mint a legtöbb ismert vírus. Ha belőlük ezret összekapcsolnának, éppen egy „öv” telne ki belőlük egy baktérium „derekára” — persze, ha lenne dereka a baktériumnak. Elmondotta még, hogy a gyémántokat szürke agyagrétegbe ágyazva találták Alberta tartomány területén. A meteorteória azt tartja, hogy egy vagy több meteor vagy üstökös ütközött a Földdel, s annyi port és törmeléket juttatott a légkörbe, hogy a nap elsötétedett. Ennek hatására azután nem termett élelmiszer, de az is elképzelhető, hogy a becsapódás nyomán gyilkos savas eső hullott, esetleg az egész világra kiterjedő erdőtüzek keletkeztek. A Nature-ben megjelent tanulmány egyébként megjegyzi, lehetséges, hogy a most felfedezett parányi gyémántok a Földről származnak — meteor becsapódása nyomán keletkeztek, és nem meteoron érkeztek a Földre. Carlisle ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy tanulmányozni fogja kétfajta szénvegyület jelenlétének arányát a gyémántokban, mert a meteorokból származó gyémántokban ez az arány különbözik a Földön keletkezett gyémántokétól. ban rövid távúnak tűnik, mert csak a mielőbbi megtérülést, bevételnövelést segíti elő. Nem számol ugyanis azokkal az értékekkel, amelyek így veszendőbe kerülnek — a föld alatt. Éppen emiatt a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kéréssel fordult még a tavasszal minden település polgármesteréhez. Levelükben az szerepelt, hogy vonják be őket az engedélyezések elbírálásába. Ez lehetővé teszi számukra, hogy felkészüljenek a szükséges feltárási munkákra, és elvégezhessék a dokumentálást. Ez nemcsak feladataik tervezéséhez fontos, a sorrend kialakításához, hanem elősegíti az építkezések előkészítésének meggyorsítását is. Hiszen a régészek is jól látják, hogy az eddiginél rugalmasabban kell tevékenykedniük. Az eltelt nyári hónapokban azonban csak néhán önkormányzat reagált levt lükre. Ahol visszhang; volt a levélnek, máris jí vult az együttműködés. J példa erre Biatorbágy. I ugyanis igényt tartottak régészek szakvélemányér A Pest megyei régésze topográfia alapján megtuc ták, hogy az osztrák ári ház részére kijelölt téri let semmilyen értéket ne 1 rejt. Ezáltal zavartalant megkezdődhetett -az épí kezés. Bonyolultabb volt helyzet a Buda Park esetk ben. Itt szükség volt ász tások elvégzésére. Ha zöf kenőkkel is, de kialakít a jó—együttműködés, s nini akadálya a beruházásnál Az önkormányzatokna meg kell érteni, hogy am a föld takar, az is rész nemzeti kincsünknek. S n a múlt értékeivel fizessün a remélt jövőbeni gyárt podásért. Vennes Aranka Toyota — Barkasba Két ütemről négyre Bizonyára sokan fölkapják a fejüket a hírre: a Barkasokba négyütemű, 1,3 literes Toyota, a Wartburgokba pedig 1 literes, 3 hengeres Daihatsu Charade motorok beépítését kezdték meg Magyarországon. Az ötlet nem új, gondolhatnánk, de árban és műszaki megoldásait tekintve mégis egyedülálló. A Kaposvári Agrártudományi Egyetem a Kereskedelmi és Lízing Kft.-vei közösen indította el azt a programot, melynek keretében 90 ezer forintért, 95 oktánszámú, ólommentes benzinnel működő, környezetkímélő, négyütemű motorral szereli föl az egykori NDK által gyártott járműveket, melynek technikai feltételeit (anyag- és alkatrészellátás) egy dán partnercég biztosítja. A közel százezerbe kerülő kiadás előnyei kézzelfoghatóan a tankolásnál jelentkeznek. A Barkas motor 13 literes fogyasztásával szemben a Toyota motor mindössze 9 és fél liter üzemanyagot igényel száz kilométeren. Ez harmincszázalékos megtakarítást eredményez, míg a Wartburgba épített Daihatsu motor — az ormótlan karosszéria ellenére Is — 4,9 literes üzemanyag- fogyasztásával maga a csúcs! Tekintettel arra, hogy a japán motorok nyomatékgörbéje azonos a német motorokéval, nem károsodik a futómű, sem a fékrendszer. Mint megtudtuk, a h; hónapos garancia kiege szíthető egy évre, lefuito kilométertől független; plusz tízezer forintér Tény, hogy a beépítésre ke rülő japán motorok ne: vadonatújak, hanem fe újítottak. Viszont így ugyanazokkal a műszál paraméterekkel rendelké; nek, mint a gyári nullkiik méteres motorok, melyeke nagyon szigorú előíráso alapján ellenőriznek. A szeptembertől beindi ló csereprogram hat hónc pon keresztül garantálja 90 ezer forintos árat. El ben a kockázat egyérte műén a kft.-t terhel ugyanis az esetleges forin leértékelés következnie nyei. őket sújtják. Fél t múlva a piaci viszonyoké függően változhat ez < ár. Addig is az orszÉ minden részén fogadják megrendeléseket. Pest m< gyei olvasóink a követkéz címen érdeklődhetne! 1136 Budapest, Sallai i 28., vagy a 120-S628, i.dte ve 149-4200 telefonszámon A Trabant-tulajdonoso nak is keresik a megoldd: várhatóan januárban szi letik megállapodás. Add is bizakodjunk, hogy ri videsen megszűnik majd kétütemű motorok által k bocsátott magas értél szén-monoxid, szén-dioxi nitrogén-oxid, az agykár< sító ólomoxidokról nem beszélve. Virág Márton Ellopták a Szentpéteri-kereszfet Betörők a bazilikában Ismeretlen tettes vagy tettesek ellopták a bazilika főoltárának tabernákülumát díszítő ezüstfeszületet a székesfehérvári Szent István-bazilikából hétfőről keddre virradó éjszaka. A mintegy 3 kilogramm súlyú kereszt klasszicista ötvös- művészetünk kimagasló remeke. amelyet a kor legkiválóbb ötvöse, Szentpéte- ri József 1847-ben készített. A tettes a székesegyház egyik ablakát betörve jutott be a templomba, ahonnan csupán az értékes keresztet vitte el. A lopást reggel a templomot nyitó sekrestyés fedezte fel. A rendőrse nagy erőkkel folytatja nyomozást. Angolul tudó, kvalifikált titkárnőt keresünk Fizetés: ennek megfelelően. A jelentkezéseket, „Gödöllő-Gyógyszeripar, PMH" jeligére, a kiadóba küldjék el.
