Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

Egykori városából Repülő segítség Az eladó házakról, telkekről, autókról és rókaketre­cekről szóló hirdetésekhez a minap különös ajánlat csat­lakozott a hirdetési újság hasábjain. Valaki az édesany­ja mellé keresett ápolót — Amerikába. Mint kiderült, a tengerentúlon élő idős nénit ágyhoz láncolja a betegség, éjjel-nappal mellette kell lenni, el­látni mindennel. Így született meg az ötlet Cegléden élő gyermekében, hogy innen küld segítséget az Álla­mokba. Az elgondolás mellett szólt, hogy még a repülő­jegy árát is számításba véve, kevesebbe kerülne a ma­gyar segítség, mint az amerikai. Akadt is vállalkozó egy középkorú hölgy személyé­ben, aki hajlandó ellátni, ezt a feladatot. Angolul ugyan nem tud, de ez nem is volt kikötés, miután magyar csa­ládhoz szegődik, és főleg ház körüli teendői lesznek. A megbízatás egy évre szól, addig elszakad a férjétől, aki itthon marad. Az élet sokféle különlegességet produkál. Sok ezer ki­lométerre a szülőhazától egy súlyos beteg, idős asszony segítőtársra vár — egykori városából. (-it-) fllberürsa Tanácskoztak a képviselők Az Albertirsa Nagyköz­ség önkormányzat Képvi­selő-testület a minap ta­nácskozott a polgármesteri hivatalban. Az idei első félévi költségvetés alakulá­sáról dr. Kiss Tibor polgár- mester tájékoztatta a 19 tagú testületet. A képviselők állattartási rendeletet alkottak, melyet szakvéleményével ellátott Pest megye főállatorvosa is. Az előadó dr. Thurmann Mária alpolgármester, az ügyrendi bizottság elnöke volt. Végezetül dr. Kiss Ti­bor különféle dolgokról tá­jékoztatta a helyi honatyá­kat. Behálózzák az egész várost Válnak ikrek A pauszpapírok vékony vonalkái lépésről lépésre testet öltenek. A mérnöki elképzelések nyomon kö­vethetők, ha a város utcáit járjuk. Fektetik a kábele­ket, folyik a postapalota belső átalakítása, amely majd az eddiginél jóval na­gyobb teljesítőképességű te­lefonközpontot befogadja. Fokozatosan oldódik majd a kommunikációs mizéria, többen és könnyebben be­szélhetnek egymással ma­gán- és hivatalos ügyeik­ben. Minderről Pásztor Ernő, a Dél-Pest Megyei Távközlési Üzem vezetője részletes tájékoztatást adott. Közműnek minősül A terveknek megfelelő munkamenet azt ígéri, hogy az esztendő ötvenkettedik hetében veszik át a kilenc­ezer állomásos, digitális működési rendszerű Sie­mens központot, amely vár­hatóan szeptemberben a helyére kerül. A Magyar Távközlési Vállalat háló­zatfejlesztési programja keretében tekintélyes elő­rehaladás megy végbe Ceg­léden, Nagykőrösön és kör­nyékén. A jövendő előfize­tőkhöz a hálózat kiépítése négyszázmillió forintba kerül. Ezzel hosszú távon megoldódnak a telefongon­dok vidékünkön. A fővárosba könnyebb lesz telefonálni, javul a szolgáltatások színvonala. Várhatóan 1992 első ne­gyedévében kél életre az új központ, amelybe két­ezer új előfizetőt is bekap­csolnak. Ezekhez még újabb távbeszélő-állomások csat­lakoznak, mert még maga­sabb a kérelmezők száma. Az a tapasztalat, hogy ilyenkor egyesek pótlólag élnek a lehetőséggel, mások viszont — a rég feliratko­zottak közül — megijed­nek a várható költségek­től. A közlönyben megjelen­tek szerint ugyanis „a táv­beszélő hálózatnak az erre jogosult által létesített fő­központ és a távbeszélő hálózat utolsó kifejtési pontja közötti része köz­műnek minősül”. Ez a te­lefontulajdonosok szem­pontjából annyit jelent, hogy ma még pontosan meg nem határozható, de várha­tóan 30-35 ezer forintot kell közműfejlesztési hoz­zájárulásként befizetni va­lamennyi új fővonal hasz­nálójának. Az új telefon­központ felállításával szét­választják az ikreket, ám ezért nem kell közműfej­lesztési díjat fizetni. A Matáv egyébként ab­ban bízik, hogy a milliárd forintnyi beruházás hosz- szú távon megtérül a vár­ható bevételekből, hiszen csak így lehet nyereséges a vállalkozás. A fővárossal való zavar­talan kapcsolat érdekében mikrohullámú összekötte­tést építenek ki, amely egy Örkényben felállítandó to­vábbítóállomás közremű­ködésével röppenti tovább a ^légből kapott” szavakat. Ha megépülnek az 1993-ra tervezett optikai kábelek, azokra viszik át a forgal­mat, és akkor a mikrohul­lámú láncot tartaléknak tekintik. Az optikai kábe­lek fektetése Cegléd—Al­bertirsa és Cegléd—Nagy­körös között már az idén megkezdődik. Pest, Fejér, Komárom és Nógrád megyében ezer da­rab érmés nyilvános készü­léket szerelnek fel a jövő­ben és elhelyeznek négy­száz kártyával működő ké­szüléket. Cegléden a bel­városban ikerfülkéket állí­tanak fel, és a tervek sze­rint az egyikben érmés, a másikban kártyás készülék kap helyet. A kártyák el­terjedéséhez egy-két évre van szükség. Az okos automata kiírja, mennyi­vel csökkent egy-egy be­szélgetés során a kártya értéke. Jövőre várhatóan harminccal gyarapszik a nyilvános telefonok száma, és a meglévőket is korsze­rűbbekre cserélik. (Jó len­ne, ha olyan telefonokat kapnánk, amelyek ellenáll­nak a banditizmusnak, mert különben nem sokáig örül­hetünk az új szerzemé­nyeknek.) Telex és fax Miután a munkahelye­ken, intézményekben egy­re nagyobb igény a nyilvá­nos telefon, a vállalatok, iskolák, hivatalok megren­delhetnék ilyen vonalakat. Pénzbedobós automatákat állítanak fel például a gyárakban, középiskolák­ban, a kórházakban. Eze­ket maga az intézmény üríti, és számla alapján fi­zeti be a tarifát. A már meglévő telefon- vonalakhoz kapcsolódó ké­szülékeket folyamatosan korszerűbbre cserélik, mint ahogyan az újonnan belé­pő előfizetőket is nyomó­gombos Kontrax telefonok­kal látják el. Ezt a típust rendszeresíti a vállalat a jövőben. A Gubody utcában ügy­félszolgálati iroda nyílik szeptemberben, ahol a pa­naszügyek intézése és a kért felvilágosítás mellett a lakosság számára fénymá­solót működtetnek, elfo­gadják a telefonigénylése­ket, továbbá nyilvános te­lex- és telefaxkészüléket helyeznek el. Szükség szerint Ennek jelentőségét a la­kosságon kívül azok a ki­sebb kft.-k, betéti társasá­gok, vállalkozók érzik, akik­nek nem éri meg, hogy ilyet saját irodájukba tele­pítsenek, ugyanakkor szük­ség szerint bármikor igény­be vehetik e korszerű szol­gáltatást. T. T. Tanulmányterv Gondok vannak At- bertirsán a felszíni csa­padékvíz elvezetésével. Ezért a helyi önkor­mányzat 350 ezer forin­tért tanulmányterv ké­szítésére adott megbíza­tást. Ezt a Pest megyei önkormányzat műszaki irodájánál működő egv.k kft. készíti el, és a jövő évben kezdődik a meg­valósítása. CEGLÉDI tJcíriaii XXXV. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 28., SZERDA Mérlegen az első félév gazdálkodása Nyugodtan alhatnak A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén tájékoztató jelentés hangzott el az ön- kormányzat első félévi gaz­dálkodásáról. Az írásbeli beszámolóból kiviláglott az, hogy a város illetékesei jól sáfárkodtak az anyagiak­kal. A június 30-i méneg igen kedvező képet muta­tott. Félévkor a polgármes­teri hivatal és az intézmé­nyek 156 millió 301 ezer fo­rinttal rendelkeztek. PÉLDAMUTATÓK AZ INTÉZMÉNYEK Bíró Sándor szóbeli ki­egészítőjében egyebek mel­lett elmondta: a bevételek ütemesen folytak be a számlára — egy-két kivé­teltől eltekintve. Például komoly erőfeszítéseket kell majd tenni a polgármesteri hivatalnak az eredménye­sebb telekeladásokért. Ez idáig a kényszervágások­ból származó húsok értéke­sítése — bár a kiszámlázás megtörtént — sem realizá­lódott még csörgő forintok­ban. Amennyiben számítá­saikat semmi nem húzza keresztül, akkor terveik szerint a bevételekből 1 milliárd 450 millió forint jön össze, míg a kiadások összege 1 milliárd 410 mil­lió lesz. Következésképp mintegy 40 milliós pénz- maradvány lehet az esz­tendő végén. Amiből 12-15 millió az önkormányzaté, ami már nem illeti meg az intézményeket. A pénzügyi vezető szerint az első fél­évi költségvetés teljesítése kielégítő. Egyelőre nem lát­ni olyan gondot, ami ezt a pénzügyi helyzetet ifegatí­Ülni vagy gubbasztani? Padtippek Ha én egyszer nagy ember leszek, és valamiféle hatal­mat is kapok, hagyom, sőt elvárom az emberi gondo­latokat s ötleteket. Máris kitűnő kutatási-fejlesztési téma adódik a padokról. Igen, a kerti padokról van szó. Szerencsére városunkban is van bőven belőle. Ezek nem kis közpénzt kötnek le, így illene azokat „rendeltetés­szerűen” használni. Az eszmélkedést a nem rendeltetésszerű használat váltotta ki belőlem. Aki este végigmegy a városon, a fiatalok úgy ülnek a támfa élén, mint a fecskék a sür­gönydróton. És mert ezen évtizedek óta az ifjúság kép­telen változni; meg kellene próbálni az újfajta, költség­kímélőbb padok kialakítását. Ennek a legfőbb értelme az lenne, hogy a kétezer fo­rintos padok „csak” ezerötszáz forintba kerülnének, ne­tán mindössze ezer forintba. Olyanok lennének ezek, mint a régebbről ismert tyúklétrák, alsó lécből lábtartó, a felső támfák helyén a másik léc az ülőke funkcióját tölthetné be. Nyilván az aggályoskodók mondhatják, mi lesz nappal? Főleg a lábfájásokkal, akik szeretnének esetleg leülni, netán falatozni kényelmesen. Így megvallom, ezen ötletem még nem az igazi. De serkentőnek szántam, s talán egyesekben a rossz érzés is eluralkodik, hogy még este sem kellene így használni a kétezer forintos padokat. Azok aligha ülnek rá másnap, akik előző este lábukkal dobogtak rajta. Illene ezen a szép nyári estéken elmerengeni. S akikre értem, bizony nem baj, ha tudják, állapotuk múlékony. Esetleg hol­nap már ők próbálnak tenni valamit. Kérdem, fiatal ba­rátaim: ma fiatalon miért nem lehet „rendeltetéssze­rűen” a pádon ülni? ESDÉ van befolyásolná a második hat hónapban. Koczka Kálmán akként vélekedett, egy korrekt pénzügyi beszámoló elkészí­tése komoly feladat, mert az eltéréseket kell tükröz­nie. Az írásbeli jelentés azt sugallja, hogy minden elő­zetes félelem és idegeske­dés ellenére az évet sike­resen zárja az önkormány­zat. Remény van arra, hogy a képviselő-testület a tanu­lópénzt nem a várossal fog­ja megfizettetni. Különö­sen kiemelkedő az intéz­mények példamutató gaz­dálkodása. Nem költekeztek meggondolatlanul. A kép­viselők nyugodtan alhat- nak. Elégedettek lehetnek az első félév eredményé­vel. Kárteszi István felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanértékesítés jelen­tős bevételi forrás lehet. A megüresedett — nem mű­ködő — bölcsődék haszno­sítása mindenképpen fon­tos lenne. Az oktatási in­tézmények konyháinak ki­használatlanságát is . meg kellene oldani. Jó néhány munka elmaradt — annak ellenére, hogy a reá szánt összeg felhasználását ter­vezték —, ezeket nem sza­bad elhanyagolni. Annál is inkább, mert a későbbi megvalósítás több pénzt emészthet fel. Dr. Kispéter Zsolt arról faggatózott, kalkulálták-e az intézmények költségnö­vekedését, az ősszel várha­tó energia-, esetleg élelmi­szerárak emelkedése miatt. ELTERŐ KIHASZNÁLTSÁGÚAK Bíró Sándor megerősítet­te, látványos szervezeti megoldást szeptember else­jétől aligha találnak a Bem-konyha jobb kihasz­náltságára. Talán január el­sejétől a gamesz megszű­nésével — esetleg az óvo­dásoknak is főzhetnének ott. A kormány által neve­lési segélyezésre nyújtott támogatásból netán az ét­keztetést is több pénzzel le­hetne segíteni. Ezzel az adagszám valószínű növe­kedne. Némely intézmény energia- és közműdíj-fel- használása eleddig elérte az éves előirányzat hatvanöt- hetven százalékát. Ez persze még nem tragikus. Annál is inkább, mert más kiadá­Ma délután Lehetőség a javításra A rossz bajnoki rajt után — vereség a Kiskun- dorozsmától — szerdán itt a lehetőség a javításra, amikor a Magyar Kupában az NB II-be most felkerült Miskét fogadja a Ceglédi Kossuth-Honvéd labdarúgó­együttese. Az összecsapás a roalomtószéli pályán fél öt­kor kezdődik. soknál előfordulhat meg­takarítás. Ugyanakkor a nyári szünet miatt a má­sodik félévben várhatóan szerényebb összegűek lesz­nek a számlák. Napjaink­ban a polgármesteri hiva­talnak nincs tudomása, hogy valamelyik létesít­ménynek pótelőirányzatra lenne szüksége. Dr. Sebők Miklós rámu­tatott, túlságosan pénzügyi szempontok szerint nézik a dolgokat. Ezért aztán elsik­lanak amellett, hogy az egyik konyha hatvankét százalékos kihasználtságú, míg akad, amelyik százhat­van. Ételmérgezés, fertőzés vagy bármilyen más hiá­nyosságból eredő baj tör­ténhet, aminek a balhéját az önkormányzat vinné el. A konyhai átcsoportosítást nem meglehet, hanem sür­gősen meg kell oldani. Ehhez Fésűs Ferenc hoz­záfűzte, ezt élő kell készí­teni és az intézmények szándékát nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. KUL0NBGZ0 ELKÉPZELÉSEK Farkas Albert hiányolta, hogy a beszámolóban nem látta a polgármesteri hiva­tal munkatársainak jutal­mazását. Mácz István pol­gármester nem rejtette vé­ka alá, naponta találkozik — még a legmegbízhatób­baknál is — azzal, hogy valaki elfelejt elintézni egy ügyet. Senki sincs túlter­helve. Nem vár tökéletes teljesítményt, csak azt a minimumot, hogy a köte­lességét mindenki végezze el. S ne legyenek a munka­társak feledékenyek. Egyébként az első félévi tevékenység alapján tizen­négyen érdemeltek jutal­mat. Végezetül elég hosszan szó esett arról, hogy a kór­ház a korábban vásárolt mosógépét — az elfhúlt húsz év alatt a régi masi­nák korszerűtlenné váltak — eladta, mert a kapacitá­sát nem tudná kihasználni. Az üzemeltetéséhez * pedig több tízmillióra lenne szük­ség. A jelenlegi mosoda működtetésére egyelőre kü­lönböző elképzelések van­nak. A testület a tájékoztatót egyhangúan tudomásul vet­te. V. F. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője! Fehér Ferenc. • Munka" társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 18. 2701. Telefax és telefon: (20) ii-íoo. 6 Telex: 22- 0353. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (30) 10-763. &£Msm

Next

/
Oldalképek
Tartalom