Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

mHÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSm A moszkvai csúcs után Új értékrend határozza meg a szovjet-amerikai kapcsolatot Horvátországban óráról órára drámaibbá válik a helyzet Samir feltételes igenje mennyire hozhatja közelebb a békét ? Általános PILLANATKÉP Bush ahhoz a feltétel­hez kötötte Moszkvába uta­zását, hogy csakis az eset­ben történhet meg, ha ott aláírhatja a hadászati fegy­verzet csökkentéséről szóló START-szerződést. Tekint­ve, hogy a Gorbacsov mö­gé tömörült, mind jobban gyengülő centrista reform­erőknek égetően szükségük van látványos nemzetközi támogatásra, úgyszólván minden amerikai feltételt elfogadtak, csak hogy létre­jöjjön a moszkvai csúcsér­tekezlet. Az ünnepélyes aláírás megtörtént, s ezt Washingtonban és Moszk­vában egyaránt történelmi pillanatként értékelték, s több megnyilatkozás sze­rint most ért véget tulaj­donképpen a hidegháború. E szóvivők szerint a START-egyezmény, amely először nyúl bele mélyen a két világhatalom legpusztí­tóbb fegyvertárába és in­tézkedik arról, hogy ennek egy részét megsemmisítsék, fordulatot. jelent a valódi leszerelés és afelé, hogy a világ nyugodtabban élhes­sen. Más kommentárok ugyan megjegyzik, hogy még mindig az emberiség teljes megsemmisítésére sokszorosan elegendő tö­megpusztító fegyver marad a két világhatalom arze­náljában, de sokan közü­lük inkább azt tartják fon­tosnak, hogy a további csökkentésre vonatkozó tárgyalások hamarosan folytatódnak. Eközben az Európai Kö­zösség országaiban a leg­több sajtókommentár tel­jesen - más hangot üt meg. Arról cikkeznek, hogy a moszkvai csúefc tulajdon­képpen feltárta, hogy a vi­lág korábbi kétpólusossága — amikor az amerikai és a szovjet szuperhatalom dön­tötte el az események me­netét —, immár a múlté. Moszkva eszerint már csak akkora világpolitikai befo­lyásoló szerepet játszhat, amennyire ez összecseng a ■washingtoni politikacsiná­lók törekvéseivel és érde­keivel. Bush elnök fellé­pése eszerint mesteri volt, amikor egyszerre támogat­ta meg az egyes szovjet tagköztársaságok függetle­nedési törekvését a köz­ponti hatalomtól, de egy­úttal érzékeltette számukra azt is, hogy kell lennie egy centrumnak, amelyhez tar­toznak, ha az eddiginél la­zább formában is, s csakis ez lehet változatlanul az Egyesült Államok tárgyaló- partnere. Ezzel Gorbacsov helyzetét erősítette, de ugyanakkor azzal, hogy el­ismert vezetőkként tárgyalt Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna elnökeivel, az új államszövetségi viszonyok kialakításának irányába hatott. TELJESÜLŐ KÖVETELÉSEK Közben persze az ultra­konzervatív, mindenre el­szánt erők is hallatták hangjukat a Szovjetunió­ban. Nem véletlen, hogy éppen a csúcs dátumára időzítették azt a véres pro­vokációjukat, amellyel egy litván határőrposzt hét katonáját ölték meg bes­tiálisán. Bár mindezért még senki sem vállalta a fele­lősséget, de nyilván az úgynevezett fekete sapkás belügyi alakulatok voltak az elkövetők. A gyilkosság mélyen megrázta a balti ál­lamok függetlenségre tö­rő erőit, de a csúcstalál­kozó sikerét nem volt ké­pes aláaknázni. Gorbacsov elítélte a véres cselek­ményt és kivizsgálást, va­lamint a bűnösök szigorú megbüntetését ígérte. A csúcson egyébként tel­jesültek a korábbi ameri­kai követelések, amelyek előfeltételei voltak Wa­shington részéi’ől az új kapcsolatok 'kialakításának. így Moszkva, a jelek sze­rint, megvon minden tá­mogatást a kubai rendszer­től, s a két elnök együtt hívott fel a Salvadort bé­kés rendezésre. Ez azért fi­gyelemre méltó, mert wa­shingtoni értékelés Szerint Fidel Castro rendszere tá­mogatja legerőteljesebben a kormányellenes Salvador! gerillákat. Ami a szovjet átállást illeti a piacgazda­ságra, Bush megígérte, hogy az amerikai törvény­hozásban mindent elkövet, hogy a Szovjetunió meg­kapja a legnagyobb keres­kedelmi kedvezményt, így elháruljanak az akadályok exportjának növelése elől. Kérdés azonban, hogy Moszkva, akkor, amikor maga is nagyarányú élel­miszersegélyre szorul, ké­pes lesz-e egyáltalán bár­mit is kivinni az Egyesült Államokba, még ha ked­vezőbbek is lesznek számá­ra a vámtarifák. Túl ezen azonban az amerikai elnök nem hagyott kétséget afe­lől, hogy elégedetlen a szovjet privatizálás mene­tével. ÜJABB EK-MISSZIÓ A moszkvai csúcson fog­lalkoztak a veszélyes jugo­szláviai helyzettel is, s az erőszakmentes, békés ren­dezés irányába igyekeztek nyomást gyakorolni. Ki­tűnt azonban, hogy Moszk­vának és Washingtonnak vajmi kevés befolyása van immár az események ala­kítására a Balkán-félszi­get e puskaporos hordójá­ban. Amíg a hét elején már-már úgy látszott, hogy a fegyverropogás elcsende­sedik, s kibontakozóban van egy kompromisszumos megoldás, a hét második felében szinte reménytelen- 'né vált a helyzet, hiszen újabb áldozatai lettek a vérontásnak. Az az elképzelés, hogy a Szerbiával határos horvát területeken élő mintegy négyszázötvenezer szerb nemzetiségű állampolgár Horvátországon belül, messzemenő autonómiát kap, beleértve az önálló rendőri erők felállítását is, vonzónak látszhatott azok számára, akik békés ren­dezést akarnak. De azok, akik vitatják a jugoszláv tagköztársaságok belső ha­tárait, s a szerblakta terü­leteket erőszakkal el akar­ják szakítani az önállóság­ra törekvő Horvátországtól, félkatonai csetnik egysége­ket küldenek oda. S az csak érthető, legalábbis Belgrád szemszögéből, ha ezek ellen a horvát biz­tonsági alakulatok fellép­nek, s igyekeznek vissza­verni fegyveres támadásai­kat, a túlnyomórészt szer- bekből álló jugoszláv szö­vetségi alakulatok azonnal beavatkoznak. Faluról fa­lura, városról városra ha­ladnak, s a zágrábi és belgrádi verzió a csatákat kiváltó okokról homlok- egyenest ellentétes. Mind­egyik fél azt állítja persze, hogy a másik kezdte el a lövöldözést... A helyzet szinte óráról órára mérgesedik. A hor­vát parlament arról vitá­zik, hogy mondják-e ki a hadiállapotot, nyilvánít- sák-e agresszornak a szö­vetségi erőket és hirdes­sék-e ki ellenük a népfel­kelést? Bár — mint meg­jegyzik — ez nem több két­ségbeesett lépésnél, hiszen Horvátországban kevés a fegyver, s az embargó­döntés értelmében tilos ide bármiféle fegyverzetet szállítani. Belgrád viszont arra vár választ, hogy él-, fogadják tűzszüneti feltéte­leit. Vannak olyan vélemé-. nyék, hogy csupán az Euró­pai Közösség békefenntartó alakulatainak létrehozása és helyszínre küldése vol­na képes véget vetni a polgárháború még széle­sebb kibontakozásának. Belgrád azonban csakis fegyvertelen, tűzszünetet ellenőrző megfigyelőket hajlandó engedélyezni, s. nem katonai alakulatokat, amelyek az eljövendő üt­közőövezetekben foglalná­nak helyet, hogy megaka­dályozzák az ellenségeske­dések további kirobbaná­sát éi kiterjedését. Ami az EK-t illeti, ők is azon a véleményen vannak, hogy csakis a tűzszünet után érkezhetnek katonáik Szer­bia és Horvátország fegy­verszünetének ellenőrzésé­re. A polgárháború kiter­jedésének megakadályozá­sára — amelynek egyéb­ként már több mint har­mincötezer menekültje van — Luxemburg, Portugália és Hollandia külügyminisz-' tere pénteken Jugoszláviá­ba érkezett, hogy újabb EK-misszióval legyen kon­tinensünk e közös ügyé­nek szolgálatára. A PFSZ PROBLÉMÁJA A moszkvai csúcson meg­egyezés jött létre arréi, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió októberre közel-keleti békekonferen­ciát hív össze. Ezek után a szovjet fővárosból Baker Jeruzsálembe repült, hogy hatodik, az öbölháború utá­ni missziójával pontot te­gyen a regionális békeér­tekezlet ügyére. Korábban ugyanis Izrael ellenezte az ilyen tanácskozást, Már az első megbeszélésen. Samir feltételesen igent mondott a Moszkva által is támoga­tott tervezetre. A beleegye­zés azonban feltételesen történt. Az izraeli minisz­terelnök kikötötte, hogy Kelet-Jeruzsálem és a meg­szállt területen kívüli pa­lesztinok képviselői nem vehetnek részt az októbe­ri tanácskozáson. Izrael így lényegében nem adta fel korábbi ál­láspontját, de a labda most az Egyesült Államok és a PFSZ térfelére került. Wa­shington „áttörésként” ér­tékelte az izraeli beleegye­zést, de ezt a feltételt el kell fogadtatnia a paleszti­nokkal. ök szintén hala­dásról beszélnek, de vitat­ják Samir jogát, hogy meghatározza az eljövendő palesztin delegáció összeté­telét. Arkus István 1 A radumUtás győzzön, ne a fegyverek Jugoszláv írók Budapesten § Négy jugoszláv tagköztársaság írói és költői egy § Budapestre összehívott kerekasetal-konferencián | vitatják meg országuk problémáit és a* értetonisé- § giek lehetőségeit a válság megoldásában. A nem- | zetközi konferenciát Konrád György, a Nemzct- b közi PEN' Klub elnöke szervezte. A budapesti | írókonferencián részt vevő horvát, makedón, szerb § és szlovén PEN-központok elnökeit és tagjait § pénteken délután a Parlamentben fogadta Göncz $ Árpád köztársasági elnök. Az egész napos találko- b zón részt vesznek a Magyar PEN Klub tagjai is. A késő estig tartó íróta­lálkozón a résztvevők hangsúlyozták: rendkívül fontos lenne, ha Jugoszlá­viában megszűnne a mé­diáknak a helyzet elmér­gesítésére gyakorolt káros befolyása. A jugoszláv tag- köztársaságok írói és költői lehetőséget láttak ebbéli befolyásuk latba vetésére. Göncz Árpád köztársasági elnök a parlamenti találko­zón kifejtette: mivel egy térségben élünk, ezért min­ket mint magyarokat és európaiakat aggaszt, ami a szomszédban történik. Ju­goszláviának, Magyaror­szágnak és egész Európának egyaránt az az érdeke, hogy legyen megoldás, és hogy Európa határai ne nyuga­ton húzódjanak. Ez a meg­oldás csak békésen és tár­gyalásos úton jöhet létre, de ebbe a folyamatba ha­zánk természetesen nem avatkozhat bele, erre az útra Jugoszlávia népeinek kell rátalálniuk. Magyaror­szág — Göncz Árpád szavai szerint — szeretné, ha ez a megoldás a demokrácián, az emberi jogokon alapulna. Ez utóbbiaknak érvényesül­niük kell a több tagköz­társaságban élő magyarok Az Európai Közösség az élő borjú bevitelét korlá­tozta a kelet-európai orszá­gokból, s ez a magyar bevi­telt nem érinti — mondta az MTI érdeklődésére a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékese. Vajda László főosztályve­zető-helyettes rámutatott: hazánk évről évre 20-30 ezer élő borjút szállít az Európai Közösség tagországaiba, mintegy 1 millió dollár ér­tékben. Miután Magyaror­szág a többi kelet-európai országgal ellentétben az el­múlt évben nem növelte élőborjú-exportját, így minket nem sújt a korlátozó intézkedés. A szakértő szerint az EK intézkedése nem befolyásol­ja a társulási szerződésről szóló tárgyalások sikeres befejeződését, noha Ma­vonatkozásában is. Ugyan­akkor az ónrendelkezést egyik néptől sem lehet megtagadni, hiszen ez egy mindenkire érvényes jog, de ennek önmérséklettel Közel 27 milliárd forint­tal tartoznak a vállalatok az adóihatóságnak — tájé­koztatta Minarik György, az Adó és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal elnöke az MTI-t. Az adósságok behajtására eddig már több mint 200 felszámolási eljárást kez­deményezett az APEH. Az eljárásokban érintett válla­latok össztartozása eléri a 14 milliárd forintot. Ebből az összegből eddig 4 milli­árd forintot sikerült befi­zettetnie ezen a módon az adóhatóságnak. Ennek elle­nére nem csökkent a teljes tartozások összege, mert gyarország még nem kapott érdemi választ a mezőgaz­A korábbi híreteké! ellen­tétben íiétfőn mégsem foly­tatódhatnak Budapesten a magyar—szovjet tárgyalá­sok a csapatkivonás pénz­ügyi, anyagi kérdéseiről, miután Jurij Grisin admi­rális, külgazdasági minisz­terhelyettes elhalasztotta vasárnapra tervezett utazá­sát. Erről az MTI munka­társa péntek délután szer­zett tudomást Jurij Csugú- novtól, a Szovjetunió buda­kell párosulnia. A kibonta­kozás fontos eleme: egyik népet sem lehet kirekesz- teni a nemzeti vagy az európai kontextusból. A Jugoszlávia négy tag- köztársaságából érkezett írók hangsúlyozták az írás­tudók felelősségét a tekin­tetben, hogy a racionalitás győzzön és ne a fegyve­rek. Felvetették azt is. hogy gondolkodnak egy ilyen ér­telmű felhívás megfogalma­zásán, amellyel a saját ’vá­zájuk közvéleményéhez kí­vánnak fordulni. azok más vállalatoknál új­ratermelődnek — mondta Minairik György. Az állami költségvetés szempontjából ugyan je­lentős összegnek számít egy 20-30 milliárd forintos nagyságrendű be nem fize­tett adó, de a teljes 700 mil­liárd forintos éves adóbe­vétellel összevetve nem ne­vezhető túl soknak ez az összeg — mondta az adó­hatóság elnöke. Természe­tesen azért az APEH több új módszeren is dolgozik, amelyek csökkenthetik a tartozások összegét. Ez a törekvés átütő sikert csak akkor érhet el, ha az adó­hatóság betekintési jogot nyer a vállalati bank­számlákba. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy több olyan vállalat sem fi­zet, amelyiknek erre lenne módja. Ezt azért tudják megtenni a vállalatok, mert egyszerre több bankszámlá­juk is lehet, s amíg az egyi­ken nincs lehívható összeg, addig a másikra érkező összegeket szabadon fel­használhatják. pesti kereskedelmi tanácso­sától, amikor Grisin érke­zésének pontos ideje után érdeklődött. A távirati iroda kérdésér« Keleti György, a Honvédel­mi Minisztérium szóvivője emlékeztetett arra: csütör­tökön úgy fogalmazott, hogy „most már biztosnak tűnik” a félbeszakadt tárgyalások hétfői folytatása, hiszen a Moszkvából kapott értesítés Grisin vasárnapi érkezésére utalt. Ez olyannyira egyér­telműnek látszott, hogy a Szovjetunió budapesti ke­reskedelmi kirendeltségének egyik munkatársával pén­tek reggel kellett volna megbeszélni a szovjet dele­gáció érkezésének és itt— tartózkodásának technikai részleteit. A kirendeltség illetékese péntek reggel saj­nos azt közölte: a megbe­szélés ma nem aktuális, mert Grisin nem érkezik vasárnap Budapestre. En­nek okáról a Honvédelmi Minisztérium nem kapott felvilágosítást. Keleti György azonban megjegyez­te. hogy nem volna jő messzemenő következtetése­ket levonni a tárgyalások kés ás 3 miatt, feltehetően va1amilyen váratlan körül­mény késlelteti a szovjet delegáció érkezését. Csütörtökön este visszatért Washingtonba Bush ameri-, kai elnök, aki a megelőző három napban a Szovjet­unióban járt. A Krakkóban kezdett tanácskozást pén­teken a csehszlovák, a lengyel és a magyar védelmi mi­niszter — jelentette a TASZSZ. A A jordániai főváros­ba érkezett James Baker amerikai külügyminiszter, aki elsősorban a közel-keleti békekonferencián részt vevő palesztin küldöttségről tárgyal az ammáni vezetőkkel. A Szombatra napolták el a horvát parlament rendkí­vüli ülését. A Valentyin Pavlov szovjet miniszterelnök pénteki sajtókonferenciáján közölte: nem lát okot a Kubával való, barátságon és együttműködésen alapuló kapcsolatok felülvizsgálatára — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A A Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyik magas rangú illetékese pénteken leszö­gezte: a PFSZ megengedhetetlennek tartja azt, hogy az izraeli vezetés válassza meg a közel-keleti békekonfe­rencián részt vevő palesztinok személyét. Mégis kel! a magyar marha 27 milliárdnyi vállalati tartozás Az APEH és a ban dasagot érintő javaslataira. Biztosnak tűnt, de elmarad A partner várat magára Htslföidli msmmém'f ek — LStgunf íÜIISuiflllllfllil ■..■■-•■>v.v. .»>,: -^..V. ,.^;v.,,.. v^;>v vv v.^:: .-/• . ■■ ■•.>■•■ ft.- •. .-szfí.-',.■•>a.ü-.- -Aü■., Av. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom