Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
I. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK D U KAJÁJ KjrCíwla SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE # SZIGETSZENTMIKLÓS • FÓT • GOD A K0SSUTH0S0K FOLYTATTÁK A HAGYOMÁNYT A főhadnagy fogadalma Hagyomány már, hogy a Kossuth téri tisztavatásból a szentendrei Kossuth Katonai Főiskola nevéhez méltó részt vállal. Évtizednél több ideje mindig a főiskola parancsnoka volt itt a vezénylőtiszt (talán egy kivétellel, amikor megbetegedett), s most is Szabó Jár nos mérnök vezérőrnagy szájából hangzottak el a parancsszavak. 1969-től 82-ig hét ízben, 1983 óta viszont minden esztendőben a főiskolán végzett tisztek voltak a fogadalom szövegének elő- mondói. Ó Gábor, Piósze- ghy János, Horváth László, Huszti András, Üveges László, Fükő László, Horváth Sándor, Matyi Armand, Szabó András, Res- perger István, Figura László, Magyar Tibor, Garas László, Szilágyi Tibor, és Piros Attila után most Simon Attila csapatfelderítő következett a sorban, fogadva, hogy a hazát, a Magyar Köztársaságot a fegyveres erők hivatásos állományú tagjához méltóan, a katonai eskühöz híven szolgálja, népünkhöz és alkotmányához mindenkor hű lesz, tudását, szolgálati jogkörét békében és háborúban egyaránt a hon védelmének szolgálatába állítja... — Simon Attila főhadnagy, kérjük mutatkozzon be a Pest Megyei Hírlap olvasóinak. — Szolnokon 1965 novemberében születtem, négy évvel vagyok öregebb most végző társaimnál. Ez úgy esett, hogy orvos szerettem volna lenni, háromszor is próbálkoztam — hiába — a felvételivel a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, miközben műMö-s bonyodalmak Melyik változat valósul meg? Ráckeve, Szigetszentmik- lós lakói ismét háborog- nak: ők azok, akik úgy érzik, az MO-s körgyűrű kapcsán csak hátrányt szenvedhetnek. Már megszokhattuk a fővárosi körgyűrűről zajló vitákat. Az eddig megépült déli szakasz és a következőkben elkészülő, a 6-os utat az Ml-essel összekötő részek után a közlekedési tárca 1994-től arccal kelet ;felé fordul: az M5-ös és az M3-as autópályákat szándékoznak összekötni. Ám az illetékes minisztérium már most jelezte, hogy beruházását nem valósítja meg, ha a lakosság és az érintett kerületi önkormányzatok ezt ellenzik. A tervekről - az ott élőket lakossági fórumokon és szórólapokon tájékoztatták. Tény, hogy volt bizonyos ellenkezés. Az útnak három funkciót kellene ellátnia: a perem- kerületek közötti forgalmat; a Pest megyei agglomeráTörődjön egészségével! Dunaharasztiban, a Viking motelban (Bajcsy-Zsilinszky u. 266.) SZOVJET TERMÉSZETGYÓGYÁSZ RENDEL mindennap 9 és 15 óra között. Korszerű, bioenergetikai gyógymód. Ha semmi nem segített, próbálja ki! Vizsgásat telefonegyeztetés a a óján: (261-70-491. Szükség esetén szállás. Keresse fe! bizalommal Igort! 8 ■hírlap ciós terület összeköttetését és az autópályák közötti kapcsolat megteremtését. Elutasítás esetén, ha az út a városon kívül vezetne, akkor csak a harmadik funkció működne, így az Öcsa—Üllő—Gödöllő . térségű utakból álló külső gyűrűt kellene korszerűsíteni, jóval kevesebb pénzért. Ha nincs beleegyezés, így fognak tenni, ám ez nem oldana meg lényeges belső közlekedési problémákat. A tárca elképzelései olyan előnyökkel járnának, hogy hiba lenne azokat elvetni. Jó lenne, ha a külső kerületek közti forgalom nem a fővárosra hárulna. A tárca szeretné, ha a vita a jövő év közepéig eldőlne és kiderülne, melyik változat valósul meg. A fővárosi önkormányzat közlekedési osztálya véleménye szerint a minisztérium terve közlekedési oldalról jó, hisz nem célszerű kivinni az utat a városból. Azonban a közlekedés szempontjai mellett a terv környezetvédelmi és egyéb vonatkozásai külön mérlegelést igényelnek. Testületi döntés még nincs, de az alpolgármester szerint alapjaiban el tudnák fogadni a minisztériumi tervet, a többi közt a várható gazdasági előnyök miatt. Gondot okozott, hogy egy- egy elejtett tervezési ötlet hamar vészterhes vízióvá és pletykává válik a nyugalmukért aggódó emberek körében. Idő persze még van, a vétső döntést bizo- v 'ra sok egvezkedés és vila előzi még meg. D. A. tőssegédkedtem a szolnoki megyei kórházban. Azután behívtak sorkatonának, egy rádiótechnikai alakulathoz kerültem. Szerencsém volt a feletteseimmel, megkedveltem ezt a pályát. Ezért jelentkeztem — repülősnek. Csakhogy... — Ez sem sikerült? — Nem bizony. Túl nagyra nőttem, a 192 centimmel nem fértem volna be a MIG-be. Átirányítottak a Kossuth Katonai Főiskolára. így végeztem most itt kiváló eredménnyel csapa tf elder! tőként. — A magánéletéről is beszélne? — Egyke vagyok, a szüleimmel élek. Ök is itt vannak az avatáson, akárcsak a barátnőm, s biztos vagyok, legalább olyan büszkék, mint én . . . Hobbim is van, a sport. Kosaraztam, azután a főiskolán katonai önvédelemmel foglalkoztam, egyébiránt pedig szeretek horgászni. — Hogyan tovább? ' — Tanulni fogok. Tíz hónapos intenzív nyelvtanfolyamon veszek részt Debrecenben, azután irány Győr, ahol a Kinizsi Pál önálló felderítő zászlóaljnál leszek századparancsnok. — A közelmúltban az iraki háború is bebizonyította: a felderítők élete nagyobb veszélyben forog, mint a többi katonáé ... — Tény, hogy a háborúban kockázatos munka ez. De nem féltem az életemet. És szerencsére most Magyarországon nincs is mitől félteni... Megyénk hátrányos helyzetét ma már senki sem vitatja. Sokan vallják, a legnagyobb gondot az okozza, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt nem gondoltak arra, hogy a munkaerőt tervezni is lehet. Sokáig e téren rablógazdálkodás folyt. Tervezhető-e egyáltalán a munkaerő? A társadalom képzettségéről, s e képzettség várható alakulásáról azonban csak akkor alkothatunk valós képet, ha kísérletet teszünk arra is, hogy a szükségletet felvázoljuk. És itt számtalan problémával kell szembenéznünk. Azt senki sem kérdőjelezi meg, hogy a termelőszféra jövője és benne az emberi tényező alakulása döntően befolyásolja a művelődés holnapját is. Viszont annál több vita folyt és folyik arról, hogyan alakulnak a szükségletek, és ennek alapján milyen mértékben lehet — elvontabban vagy konkrétabban — tervezni o képzettség szerkezetét. Az egyik álláspont szerint a munkaerő-szükséglet várható alakulása alapjában meghatározza a társadalom jövendő képzettségét. — első haP-sT-a — m^”á1'él érte*"'15 r’-’"«. A ’lövendő jniirí'-ágón glr rr\óqz«í-e''r*n elsősorban p zt k°ll tudnia, olyan ismereA követelményekből nem engednek Régi óhajuk volt Kihalt folyosók, üres osztálytermek — és csönd az épületekben. A gyerekek még vakációznak. Számukra még nyár van, többségük tüntetőén nem gondol az iskolára. Az idő azonban kíméletlenül sarkukban van, hamarosan szeptember másodika lesz, az évnyitók napja. Dunaharaszti I. Számú Hunyadi János Általános Iskolájában finiséhez közeledik az intézmény tatarozása, de láthatóan még sok van hátra. Az ablakok leszedve, a tantermek kipakolva, s jóllehet a falak ragyognak, egyelőre távolinak tűnik a rend. — Elég nagy izgalmak közepette várjuk a tanévkezdetet — mondja Lőrincz János igazgató —, hiszen két héten belül rendnek kell lenni mindenütt. Óriási munka volt a huszonnégy tanterem felújítása, lévén az épület már nyolcvan-száz éves, s utoljára huszonnégy éve volt tatarozva. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez idő alatt semmiféle változás nem történt: az egyiik épületrész tetőcseréjét tavaly elvégezték, s folyamatosan, a szülőkkel közösen mi is megtettük, amit lehetett: festettünk, meszeltünk. E nagyméretű felújítás azonban már régi óhajunk volt, s ezzel remélhetőleg jó időre elejét vesszük minden további gondunknak. A tatarozás közel hárommillió forintba kerül, s ebben nincs benne a tornaterem rendbetétele, amelyre szeptember-októberben — tehát szorgalmi időben, de amikor a tornaórák lebonyolíthatók még a szabadban vagy a sportpályán — kerül majd sor. Tudomásom szerint a munkára most írt ki pályázatot az önkormányzat. Bár sok tennivaló van még hátra, Lőrincz János szerint — igaz, a hivatalsegédek mellett takarító váltekkel és készségekkel kell rendelkeznie, amit a termelés területén hasznosítani tud. Ez természetesen meghatározza azt is, hogy mit tanítsunk neki és milyen szervezeti keretek között képezzük ki a munkást. Más szóval, a társadalom képzettségének, a bekövetkező változásoknak egybe kell vágniuk a munkaerőszükséglet várható alakulásával. Ez az egybeesés persze nem lehet mechanikus. Időről időre megtörténik, hogy a munkás magasabb szintű technológiával kerül szembe, mint amilyenre felkészült. Ilyenkor a több tudást igénylő technológia húzóerővé válik, amely a képzettség szintjének emelésére sarkall. Megtörténhet természetesen az is, hogy a munkás képzettsége magasabb színvonalú, mint amilyen munkatevékenységet éppen végeznie kell. Ez a meg nem felelés — ha nem túlságosan nagy — szintén húzóerő amelv pr-vppVnK fpll ÁA tocpj 1 "la jj.Árt-r—nr'M f ?*■(♦"» r\T T A révén). lalkozók alkalmazásával — sikerül szeptember másodikára eltüntetni a nyomokat, s megújult, megszépült iskolában fogadhatják a tanulókat. Ez azonban csak az egyik feltétel. Az igazgatónak még sok minden egyébre is gondolnia kell, — Jelen pillanatban úgy értékelhetem helyzetünket — folytatja —, hogy adottak ugyan az oktatás személyi feltételei, de német szakos kollégákat még tudnánk fogadni. Három első osztályunk indul, ebből kettő nemzetiségi — egy pedig hagyományos óraterv szerint. Az előbbi azt jelenti, hogy elsőben heti három órában tanulnak a gyerekek németet, de már harmadiktól négy órában, s negyedik osztálytól — ekkor már az orosz helyett is német van — heti hat órában. Pillanatnyilag a németet hárman oktatják: egy tanári doplomával rendelkező kolléga, egy középfokú nyelvvizsgát tett tanító s egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező óraadó. Egyelőre nem jelentkeztek a meghirdetett állásokra, s ennek valószínűsíthető oka az, hogy sem lakást, de még albérleti hozzájárulást sem igen tudunk biztosítani számukra. A Taksony Vezér Általános Iskola a német nyelv oktatásában Pest megye bázisiskolája, ugyanakkor harmadik éve — kísérletképpen — a kétnyelvű oktatás színhelye. S mert Taksony nemzetiségi település, e kísérleti oktatás iránt egyre nagyobb az igény. De vajon sikerül-e továbbképezni, mintegy felzárkóztatni a munkást az új technológiához, ha nincs megfelelő alapképzettsége? Nyilvánvalóan nem. Egyes vélemények szerint a munkaerő-szükséglet várható változásai önmagukban semmiképp sem határozhatják meg a társadalom jövendő képzettségének szintjét és szerkezetét, mivel — 'függetlenül a munkaerő-szükséglet várható változásától — egyre nagyobb fontossága lesz az alapműveltségnek. Emellett lehetséges, hogy a szakmai többletképzésnek is fontos szerep jut a termelőszféra változásának előkészítésében. Várható, hogy a mező- gazdaságban foglalkoztatottak létszáma tovább csökken. Ez az előrejelzés bizonytalan ugyan, mert a mezőgazdasági foglalkoztatási viszonyok jelenlegi átrendeződése következtében akár létszámemelkedést is várhatnánk. Valószínűsíti viszont a prognózist, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetekben növekszik a kisegítő gazdasá— A helybeliek mellett a környező településekről is járnak hozzánk gyerekek — mondja Török István igazgató —, s érthetően a kétnyelvű oktatás vonzza őket. Ebben a formában ugyanis a matematika és a magyar kivételével a többi tárgyat németül is tanítjuk, ami azzal jár, hogy nyolcadikra komoly nyelv- ismeret birtokába jutnak a diákok. Tulajdonképpen azt a célt tűztük ki, hogy a gyerekek tizennégy éves korukra bátran beszéljenek, minden helyzetben képesek legyenek á megszólalásra — s ezt sikerül elérni. Ugyanakkor mér óvodáskorban megkezdődik az előképzés: egyik kollégánk nyelvi szakkört vezet a beiratkozás előtt álló óvodás gyermekeknek. A taksonyi iskolában minden tantárgyat szaktanár tanít, a képesítés nélküli munkatársakat sikerült képzett kollégákkal helyettesíteni. Többen másoddiplomát szereztek, vállalták, hogy megtartják ä gyesen lévők óráit is — csak ne ' kelljen képesítés nélküli óraadót alkalmazni. Az igazgató szerint mindezen körülmények meghatározó feltételei a korszerű, jó színvonalú képzésnek, s szándékuk szerint a követelményekből nem engednek. Ami az épület megújítását illeti, elvégezték a szükséges teendőket is: festettek, de csak ott, ahol feltétlen kellett. Most a nagy munkára készülnek, a napokban vonul fel az Álba Régia Építőipari Vállalat, amely hozzákezd a 33,6 millió forintos beruházáshoz: a tornaterem felépítéséhez. A tervek szerint jövőre készül el — óriási űrt pótolva a gyerekek spor tnevel és ében. Va. É. gi tevékenység, amely jórészt ipari-építőipari jellegű. Mindenesetre várható, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a komplex gépesítés tör előre, s a munkaigényes háztáji és egyéb termelésben ugyancsak jelentősen növekszik a gépesítés. Bizonyosra vehető a tercier szektor (szolgáltatás) jelentős fejlődése az ezredfordulóig. Ennek oka, hogy növekszenek a személyi szolgáltatás iránti lakossági igények; emellett várható a kereskedelmi hálózat bővülése, a hírközlés növekedése és a javítás-karbantartás iránti szükségletek jobb kielégítése. Ha a szociális, egészségügyi és művelődési tevékenységet is ide számítjuk, ezek tervezett bővítése, műszerezettsége, technikai fejlesztése bizonyára ugyancsak a szakmunkások létszámának növekedésével fog együtt járni. D. A. DUNATÄJ hírlap Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. © Fogadónap: minden hétfőn 12—16 Óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. P?.: 311. ír. m.: 1*46. Telefon: 138-4761, 138-4067. Munkaerő nélkül?
