Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

I. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM

D A RAS I

1991. AUGUSZTUS 21., SZERDA

^airlap

MEGJELENIK minden hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton

Kedvezményes telek a legjobb helyen ?

Amerikai kölesönből

Felsőpakonyban kiosztották az önkormányzat rendelkezésére álló 18 építési telket, de sokakat egy bizonyos tizenkilencedik izgat. Ezt néhány hónapja Pink György alpolgármester kapta meg. Igaz, hogy mindössze 83 négyszögöl, építkezésre nem alkalmas, de a tiltakozók úgy vélik, ezt is pályázat útján kellett volna értékesíteni.

Én magam — téves információk alapján, melyek a májusi falugyűlésen is elhangzottak — azt írtam, hogy Pink György a kérdéses telket évek óta bérelte H Gyáli Tanácstól.

Versegi-Molnár Tibor szerkesztőségünkbe írt levele, majd az Agórában (Felsőpakony havonta megjelenő lapjában) megjelent cikke — de Pink úr maga is — cáfolta, hogy valaha is bérbe vette volna ezt a telket. Ügy gondoltuk, az ügy tisztázódott, de a helyi újságban válasz nélkül maradt vádak azt a benyomást keltették a pako- nyiakban, hogy valami tnég sincs rendben.

— Mi tehát az igazság? fr- kérdeztük Pink Györgyöt.

— Az a bizonyos 83 négyszögöles telek a műhelyem mögött húzódik, még a feleségem fedezte föl, hogy eladó. Egy szolgáltató- egységet szeretnék itt kialakítani — üzletsort vagy

benzinkutat —, hogy sikerül-e, azon múlik, kapok-e rá vállalkozási kölcsönt.

— Ha nem bérelte a telket, milyen jogon kapott rá soron kívül elővásárlási jogot?

— Ezt a telket nem hirdette meg az önkormányzat, mert, mint mondtam, nem építési, telek. Senki nem tartott rá igényt. Másnak nem is jelent értéket, én is azért igényeltem, mert a műhelyem mögött van. Tavaly augusztustól december végéig volt rá közterület-foglalási engedélyem, amit vasanyagtáro- lásra kértem. Igaz, a későbbi megvétel reményében.

— Mi akadályozta meg eddig a vásárlásban?

—■ A választások előtt éppen a saját határozatunk. A „Mandátum” Érdekképviseleti Kör — melynek magam is tagja voltam — elérte, hogy a tanács a választásokig ne értékesíthessen felsőpakonyi területet. Később a hitel vált bizonytalanná. Ha nem kapom meg, nem tudom megvenni a telket, ugyanis csak az elővásárlási jog az enyém, a telek még nem.

— Milyen kölcsönről van szó?

— Arról az amerikai vál lalkozási hitelről, amit másfél évvel ezelőtt Bush elnök ajánlott fel. Akkor találtam ki, hogy egy

Vízvezeték épül

komplex szolgáltatóegységet kéne kialakítani, erre kértem hitelt, még a régi nagykövettel, Mark Pal- merrel is leveleztem ez ügyben.

— Hogy összegezzük: úgy gondolja, alaptalan a követelés, hogy ezt a 83 négyszögöles telket is pályázat útján értékesítsék?

' — Igen. Ez nem építési télek, és mind a mai napig nem igényelte senki rajtam kívül.

Az Agóra 3. számában Szabó Zoltán adott hangot nemtetszésének, milyen jogon kap kedvezményes áron telket az alpolgármester a falu „legjobb helyén”. Nem tudom megítélni, hogy valóban a „legjobb helyen” található-e a kérdéses telek, de az önkormányzati hivatalban megerősítették Pink György állítását, mely szerint senki más nem tart rá igényt rajta kívül. S hogy mennyire kedvezményes áron jut hozzá? Míg a 200 négyszögöles építési telkeket 220 ezer forintért adják el, a Pink György által igényelt 83 négyszögöles tejekért 100 ezer forintot kérnek.

er—ed

A vándor

„Vándor vagyok én itt e földön

Átutazó, hűtlen, facér.

Sűrű, sötét erdőben élek, Barátom csak a déli szél." (Zámbó: Vándor vagyok ezen a földön)

Moh

Gyál, Dózsa: Augusztus 22-én fél 6-kor: Belevaló papapótló (szín. mb. am. vígj.). 23-án fél 6-kor: Ragadozó Los Angelesben (szín. am. sci-fi), 24-25-én fél 6-kor: Magas barna férfi, felemás cipőben (szín. mb. am. vígj.), 26-án fél 6-kor: Fogd a nőt és fuss! (szín. am. vígj.).

Zcldségkiálütás az állami ünnepen

Gumicsizmás bál kisgazda módra

Ócsán augusztus 19-ét választották húszadika megünneplésére. Az Egressy Gábor Szabadidőközpont a Kisgazdapárt helyi szervezetével közösen gyümölcsös zöldségbemutatót rendezett, melyet e hét végéig lehet megcsodálni. A szó- használat nem túlzás, Görögdinnye nagyságú kelkáposzták, hatalmas, hamvas őszibarackok, haragoszöld brokkolik, 30 centiméteres sárgarépák kínálják magukat a látogatóknak.

Míg a szabadidőközpontban a gyümölcsöt és zöldséget rendezték kosarakba, Öcsa határában, a „vályog- hányáson” birkapörkölt készült bográcsban, a Kisgazdapárt rendezte „gumicsizmás bál” résztvevői számára.

Végh Gábor, a párt ócsai elnöke egyenesen a gumicsizmás bálról érkezett a szabadidőközpontba, hogy este 7-kor megnyissa a kiállítást és az ünnepséget. A titkár, Sefelin Ernő, István király életéről és érdemeiről emlékezett meg.

A megnyitó után a helyi citerazenekar és a.népdalkor nagy sikerű előadása következett.

Szünet után megváltozott a színpad képe, a citerákat elektromos hangszerek váltották fel, s az est további részében egész hajnalig a vecsési szalonzenekar „húzta” a talpalávalót,

er—ed

A kft. elszámolta magát

Döntöttek

Egyelőre nem építik meg a — már születésé előtt sok itát kiváltó — felsőpakonyi új középületet.

Sztancs János polgármester a legutóbbi nyílt ülésen beszámolt róla, hogy a költségvetés készítésével megbízott Architektúra Kft. kissé elszámolta magát. Hozzávetőleg 14 millió forintban állapodtak meg az önkormányzattal, ehelyett a kft. 36 millió forintos számlát tett a polgármester asztalára. Sztancs úr a számítási hibák mellett olyan tervezői „túlkapásokat” fedezett fel, mint az egyedi tervezésű nyílászárók, műmárvány, rézfugás padló, lambériával burkolt tetőtér. Feltette a kérdést, kötelezzék-e a kft.-t új terv készítésére, másik céget válasz» szartak, vagy halasszák el a tervezést és az építést jövő» re. A képviselők hosszas vita után az utolsó változát mellett döntöttek.

A kft. „természetesen” nem ismeri el, hogy hibázott, sőt. késedelmi díj fizetését követeli az önkormányzattól, Minden jel ar» ra vall, hogy^glkerülhetet- lert lesz a bírósági tárgyalás.

Bugyiban új főnyomóvezetek kiépítésén dolgoznak a DMRV ilabasi dolgozói. Erre mindenképpen szükség is van a községben, mert a kutak oly mértékben szennyezettek, hogy ihatatlan a bennük lévő víz. A lakosságot azonban érzékenyen érinti a kötelező közel tízezer forintos hozzájárulás, és ha házáig szeretné vezettetni, újabb 15-20 ezer forintot kell fizetni

(Vimola Károly felvétele)

A 327-ES CELLA LAKÓJA (I.)

Kiváló útkaparó

Harsány! Zsoltot azzal ostromolta az egyik olvasója, hogy ballgassa meg, és írjon regényt az élete történe- térőL Az író többszöri kitérő után végül is azt mondta: Asszonyom, én szívesen meghallgatom, de a megírásra nem vállalkozom. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a maga nemében minden ember élete egy-egy regény. Miért pont önnel tennék kivételt? Harsányinak csak részben volt igaza. Mert korszak cs korszak, sors és sors közt nagy a különbség, mint ahogy két azonos életutat is nehéz találni. Igazolásul íme az alábbi történet.

Az újhartyáni Deák Ferenc utcai ház kívül-belül épp olyan, mint a mi falunk jegyzőjé volt, azzal a különbséggel, hogy ott nálunk csak az az egy ház volt rangos, itt viszont az egész utcában gondozott, szép porták sorjáznak.

Különben, ha úgy vesz- szük, a Deák utca 20. szám alatti ház valóban jegyzőlak, gazdája egykori jegyzői főiskolát végzett, s alig húszévesen már Üjhartyán helyettes főjegyzője volt.

A szépen induló karrierbe beleszólt a háború, Hümpfner Jánost 1940 végén behívják a seregbe, s egy műszaki alakulattal megjárja Krímet, átkel a Dnyeperen, állomásozik Zaporozsec szigetén és a Donyec partján. Ez a legmélyebb pont, ahová 1941- ben eljut szovjet földön. Később, már mint fogoly- lyal, sokkal messzibb gördülnek vele a hadifogolyszerelvények. De addig még sok ezer kilométert tesz meg katonaruhában és sok harcban részt vesz, utolsóként a székesfehérvári páncélosütközetben. Visszavonuló alakulatát 1945. április 2-án kerítik be a szovjetek Dunakilitinél.

Az áprilist—májust Fok- sánban tölti, a hírhedt szelektáló táborban. Innen indítják útra Ivanovába, egy Moszkvától északkeletre fekvő városba, ahol másfél évet „időzik”, az ottani textilgyár üzemkarbantartását látja el a fogolytársakkal.

— Vegyes társaság volt minden szempontból: tisztek, altisztek, legénység — német, magyar, valamint cseh asztalosok, kőművesek és autószerelők. Ezért is hívtak bennünket nemzetközi brigádnak. Itt viszonylag elviselhető volt a sorsunk. A rendszeres munka elterelte az ember gondolatát a bizonytalan jövőről.

Másfél év elteltével valakinek eszébe jutott a nemzetközi egyezmény: hadifogoly tiszteket nem lehet dolgoztatni. Irány észak: Lettország. A vin- daui lágerben háromezer tisztet zsúfoltak össze, háromezer ember remélt, szorongott, várt, vagy lemondott, éppúgy, mint azt Zi- lahy Lajos is megírta a Két fogoly című könyvében.

.!— A tétlenség, a szabadulás időpontjának bizonytalansága felörli az ember idegét. Én arra használtam

fel az idő nagy részét, hogy megtanuljak angolul és oroszul, majd összeállítottam egy ötnyelvű szótárt, melynek kéziratát sikerült megmentenem, ma is a birtokomban van.

Hümpfner János világháborús odisszeája 1947. június 21-én ért véget a lettországi resekne-i lágerben, innen indították haza, Magyarországra. Röviden a maga mögött hagyott évekről: a katonaság és a fogság hét teljes esztendőt lopott el az életéből — feleslegesen.

— Távollétemben a képviselői testület megerősített az újhartyáni jegyzői státusban, s az igazolóbizottság is kiállt mellettem. Az más kérdés, hogy nem engedtek be a községházára dolgozni, mert az új rend helyi prominenseinek nem tetszett a személyem.

Kinevezik Hernádra. Majd tíz nap után áthelyezik Gyálra. Tudatos manőver, akkoriban Gyál volt a körzetijegyző-daráló, Hümpfner János a tizedik jegyző a háborút követő időkben.

Olyan ez az időszak, mint egy hánytorgó tenger. Sorsok, életek forognak az örvényben, van akit az örvény a mélybe ránt, mások a magasba kerülnek.

— Gyál után Hártyán, majd Lajosmizse a küzdőtér. Itt — úgy tűnik — révbe kerültem, s az egzisztencia biztos tudatával meg is nősültem. Ez volt 1950. augusztusában, szeptemberben — „nászajándékként” — mgkaptam a felmondást. A levélben azt írták: azonnali hatállyal elbocsátjuk, mert „gazdasági helyzeténél fogva politikailag megbízhatatlan”. Volt 10 hold földem, amit anyám hagyott rám...

Az okleveles jegyző, a néphadsereg tartalékos főhadnagya, a négy nyelven beszélő köztisztviselő a MÁV Hídépítő Vállalatnál kap segédmunkási állást egy raktárban, igaz, mindössze egy napra. Valaki még ezt a „pozíciót” is sokallja, s így innen is elküldik.

— Felvettek viszont az Útfenntartó Vállalathoz út- kaparónak. Végre egy állás, amit senki sem irigyelt tőlem. Pályafutásom új színtere a Gyón—Dabasszöllös útszakasz, a Dinnyés Lajos tanyájához vezető négy kilométeres kőút lett. Ezt kellett karbantartanom. Később a pótharaszt-pusz- tai bekötőút, majd az Űj- hartyán—Sári közti négy és fél kilométer „gazdája” lettem, s mint ilyen, megkaptam a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. Végső soron ez volt az elismerés csúcsa, amit a negyven év aktív szolgálat során elértem.

* Matula Gy. Oszkár

(Folytatjuk)

DABASI HÍRLAP Verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn li-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII. kér.. Somogyi B. u. 6. sz. Ff.: 311. ír. sz. IMS. Telefon: 138-2399/283