Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-16 / 192. szám

I. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1991. AUGUSZTUS, 16., PÉNTEK DA^SI toílitt MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Igazságos kisebbségi törvény segíthetne Kétmilliárd átképzésre? Ellenőriztem magamat. •Örülök neki, hogy nem én .vagyok a tettes. Lala Ist­vántól, a Phralipe Függet­len Cigány Szervezet or­szágos választmányi tagjá­tól, a Regionális kapcsola­tok megyei, hálózati titká­rától mindenesetre nekem kellett elviselnem a szem­rehányásokat. Az a cikk, amely az Örkényi úgyneve­zett CS-lakásokról íródott valaki által 1977-beri, sze­rinte nem volt reális. Én mindenesetre nem találtam a magam szerzeményei kö­zött, nem tudom ki a szer- . ző, de megállapodtunk: kor­rigáljuk a hibát, ha ezzel kapcsolatban van mondani­való. Ám most másfelé fut beszélgetésünk fonala. Mondom Lala Istvánnak és a kakucsi Gáspár Gyu­lának, hogy nem láttam a budapesti cigány szolidari­tási napon a régi ismerősö­ket. Ez' szerintünk annak tu­lajdonítható, hogy akiket még a pártállamban vá­lasztottak meg vagy még- inkább megbíztak, azok nem szerepelnek most a közéletben. Újabban már a demokratikus választás jár­ja, akire szavaztak az legi­tim, de visszahívható, te­hát sokkal igazságosabb vi­szonyok bontakoztak ki. KÖZEL EZREN ÖRKÉNYBEN Ámbár minden viszonyla­gos, mert másfelől az elé­gedetlenségre is van éppen elég ok. A pártok, párthar­cok áldozata lett a cigány­ság az önkormányzati vá­lasztások idején — mond­ják, s ezt Lala István esete is bizonyítja, aki csak szó­szólóként juthatott be az Örkényi önkormányzatba. A több jelölt miatt nem le­hetett képviselő. A megosztottság minde­nütt nehezíti a cigányság egységes fellépését, közös cselekvését. Erre pedig nagy szükség lenne az említett községekben is, ahol vagy 900 cigány lakos él. Amit Lala István a CS-lakások- kal kapcsolatban említ, s a szociális helyzetről mond, azzal komoly gondok lehet­nek. Ámbár bennem egy szép, modern házsor em­lékképe él egykori látoga­tásom idejéről. Ezt mutat­ták meg, s itt tiszta, szép gyerekek szaladgáltak az utcán, mosolygós fiatalasz- szonvok álltak a kapukban, munkából tértek haza es­ténként a férfiak. A munkáról szólva azt mondja a Phralipe-vezető, — a szó jelentése magya­rul: testvériség — hiba volt, hogy a kormány a foglalkoztatásialap-támoga­tás 60 százalékát a me­gyék döntésére bízta. Szét­osztásra ez a pénz kevés volt. A Roma Parlament most 2 milliárd forintot kér a kormánytól arra, hogy egy cigány kuratórium ál­tal kezelt alapítványból ré­szint vállalkozásokat segít­senek, másrészt szakkép­zésről, szakmai átképzésről tudjanak gondoskodni. MIBŐL ÉLJENEK? Nagyon fontos ez, mert az egy évvel ezelőttinek több­szöröse a cigány munka- nélküli. Csak Örkényben 60 személyről kapott nemrég kimutatást Lala István, de lehet, hogy ez a szám hat- szor-hé^szer is nagyobb, de van, aki szégyenkezve titkolja a helyzetét. Lehet, hogy a bürokrácia útvesz­tőiben tűnnek el nevek, es­nek ki a figyelem központ­jából az emberi sorsok. Keresni kell a megoldáso­kat, a formákat. Mint ahogy keresik, most például olyan pályázatokkal is, me­lyek vállalkozások támoga- . tására íródnak. Műhelynek, épületvásárlásra, házitész- taüzem indítására, gyógy­növény gyűjtésére és feldol­gozására, fali és asztali dí­szek készítésére, hogy min­denki éljen, ahogy lehet. — Milyen esélyekkel in­dítják a vállalkozásokat? DABASJ HÍRLAP veiető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétföu 14-töl 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. SZ. 1446. Telefon: 138-2399/283 Gáspár Gyula ennél ii vastagabban fogalmaz. A Kakucson élő közel száz húsz cigány lakos helyzetét lesújtónak mondja. Szerin­te ott tíznek, ha van mun kája. Segélyem élnek, nap­számra járnak. Megerősíti azokat a véleményeket, ami szerint a munkahelyeken határozott diszkrimináció tapasztalható. — Cigány? — kérdezik attól, aki telefonon érdek­lődik munka után. Nemle­ges a válasz akkor is, ha személyesen megy be egy egy céghez a cigányember, s szemébe mondják, hogy ne­ki a bőre színe miatt nem adnak munkát. A SZÓSZÓLÓ JOGAI — Halvány vannak. reményeink — Vádolom azt a hátpár­ti rendszert — mondja, amely most így megosztott bennünket, s nem tudjuk az érdekeinket érvényesíte­ni. Lala István szerint a sokféle bajon egy igazsá­gos kisebbségi törvény se­gíthetne. Ennek alapján kellene arányos képvisele­tet kapnia minden telepü­lésen a cigányságnak. A szószólónak azonos jogo­kat kellene adni a képvise­lőkkel, vétójoggal felruház­va. Szezonmunka, napszám — említi ő is. Mit ér negyedkereset? Állandó jö vedelem nélkül miből él nek télen a családok? Ezen mindannyian el gondolkozhatunk. Kovács T. István Zenés ébresztő, bál hajnalig Reggeltől estig Augusztus 20-án zenével ébresztik Örkény lakossá­gát, a reggeltől késő estig tartó falunap 9 órakor kez­dődik futóversennyel. Ezt követi a kispályás foci­meccs, a kerékpárverseny és egy játékos vetélkedő. Közben egy egészen más­fajta pályán és teljesen más műfajban állnak rajthoz a versenyzők — 1500 forint értékű alapanyagból kell egytálételt főzni 20 személy részére. A menü szabadon választott, ám csak amatő­rök vehetnek részt a faka­nál-vetélkedőn. Benevezni és a vásárlási utalványokat átvenni hétfőn estig lehet a községházán. Mint Kovács István pol­gármestertől megtudtuk, a főzőverseny két célt is szol­gál. Felelevenít egy régi ha­gyományt, s ebédet biztosít a vendégseregnek. Ebéd után a kulturális programok kerülnek sorra, rázendít a cigány- és tánc­zenekar, lehet majd nevetni a bábosok műsorán és szo­rítani a karatézóknak. Ked­venceikkel is találkozhat­nak az Örkényiek, Csala Zsu­zsával, Straub Dezsővel és még sok más híres előadó- művésszel. 17 órakor veszi kezdetét az Örkény—Váci Izzó futballmeccs. És aki még ezek után is bírja szuflával, éjfélig rop­hatja a táncot a sportpá­lyán. Meghívó A tatárszentgyörgyi önkormányzati testület egész napos ünnepséget rendez augusztus 19-én a községi sportpályán. A kultúr- és sportprogramok reggel 9 órakor kezdődnek, lesz foci, gyermek- és felnőtt ügyességi verseny, tánc és még sok más meglepetés. Lévén, hogy az intenzív testmozgás még a kevésbé jó étvágyúnkat is evésre serkenti, a rendezők birka- és pacalpörkölttel kívánnak ked­veskedni a megjelenteknek, amit a helyszínen bográcsban főznek a szakácsok. Bugyi polgármesteréit tudom, ő meg nyilváh a apjától, hogy a községbe: megtartott nagyvásárokna híre és rangja volt egyko ron. Aztán mint sok rhá: ez is megfakult, kivál miután Dabasból váró lett, s a környék a járás székhelyt kiáltotta ki vásá ri központnak is. — Szeretnénk a régi vá sárok hangulatát felelevení teni, az olyan vásárokéi amiből nem hiányzott i körhinta, a lacikonyha, * < mézeskalácsas meg a rezes banda sem. Ami társadalm esemény volt a községbei és a környéken, ahol vevő re talált a fölös gabona é: süldő, malacot kínáltak el adásra a környező tanyá sok. Szatmári Benő nemcsal szeretné, meg is próbálkozil a hagyományfelelevenítés sei, a soron levő országo: állat- és kirakodóvásár augusztus 31-én, szombat napon tartják a bugyi vá­sártéren. A hírhez tartozik az is a vásár megrendezését és a rendfenntartást a hely sportegyesület vállalta ma­gára, amiért cserébe az ön- kormányzat átengedi a helypénzből befolyó bevé­telt, ily módon segítve a község sportolóit. Vásár Becsengetés előtt Festik, mázolják, végül takarítják az iskolát Bugyi községben a Tanács úton is. Szeptember 2-án, az első tanítási napon tiszta, rendes tantermek fogadják a diákokat (Vimola Károly felvétele) A Ujhartyán protestált Nem vált be direktornak A hártyán! önkormányzat megkereséssel élt, részben szó­ban, részben a saját lapjuk hasábjain emeltek kifogást az általános iskola igazgatójának megválasztása kapcsán megjelentetett cikkeink miatt. Való igaz, kissé túlírtuk ezt a témát, a körzeti rendőrkapitány megválasztása en­nél jóvalta jelentősebb esemény volt, mégis mindössze két tudósítást közöltünk róla. Ráadásul a Pest Megyei Hírlapban megjelentetett öt írás nem volt mentes a szubjektív érzelmektől, szóhoz jutott benne a női szoli­daritás is, Pacliner Edit kolléganőm Lauter Jánosnéban elsősorban a nőt látta, csak másodsorban az igazgatót ért méltánytalanságot. Mert legyünk őszinték, azért ez is volt, az igazgatói státus pályáztatása során előfordul­tak némi furcsaságok (is). Nevezzük annak ... Az augusztus 5-én meg­jelent Igazgató nélkül című írás miatt végleg betelt a pohár, a cikkben megszó­laltatott Tóth Antal, vala­mint az írásban érintőlege­sen említett plébános úr egybehangzóan úgy nyilat­koztak, hogy a leírtak nem felelnek meg a valóságnak, illetve tendenciózusan fel lett cserélve az ok és oko­zati sorrend. De talán kezdjük a leglé­nyegesebbel, melyet Pach- ner Edit írásaiban csak érintett, de nem tárt fel teljes valóságában: alkal­mas volt-e Lauterné igaz­gatónak? Többeknek is feltettem ezzel kapcsolatban a kér­dést, a legfrappánsabban Manger Henrik képviselő fogalmazta meg a választ, egy színházi körökben is­mert megállapítást aposzt­rofálva: attól még lehet va­laki ragyogó színész, mert nem vált be direktornak. Lauterné egy kiváló fizika­matematika szakos tanár, ezt mint szülő mondom, az én gyerekemet is tanítja. Egyértelműen senki nem mondta, hogy alkalmatlan igazgatónak, az viszont el­hangzott, hogy van nála al­kalmasabb is. Egy másik vélemény: a Lauterné előtti igazgató, ha végigment a folyosón, a gyerekek suttogóra fogták a beszédet. Volt tekintélye, a tantestület és a tanulók egyaránt tisztelték. Sajnos Lauternéről ezt nem lehe­tett elmondani, lazán fog­ta a gyeplőt. Egy iskola- igazgatónál nem feltétlenül erény a jóindulat, az el­nézés, az ebből fakadó nép­szerűség értéke kétséges. Az viszont igaz, tanárnak nagyszerű. Svébis Mihály alpolgár­mester: Pachner Edit egyik cikkében azt javasolta, kér­dezzük meg a faluban élők véleményét is az igazgató­nőt illetően. Az én véle­ményem szerint Lauterné megmérettetése már az ősszel megtörtént, a képvi­selőválasztás során, amikor a húsz jelöltből csak ti­zenhetediknek futott be. Tóth Antal volt pakonyi igazgató, jelenleg az újhar- tyáni iskola igazgatóhelyet­tese: Bár kértem rá, hogy mellőzzön, Pachner Edit az indokoltnál jóval többet szerepeltetett az írásaiban, s mindezt úgy, hogy kedve­zőtlen színben tüntet fel az olvasók előtt. Én csupán ál­lampolgári jogommal él­tem, amikor a közlönyben megjelent pályázat nyomán pályáztam Hartyánba. Eb­ben nincs semmi rossz, el­ítélendő, az pedig még ért­hetőbbé teszi elhatározáso­mat, hogy önhibámon kívül megromlott a viszonyom a pakonyi önkormányzattal. Ami az augusztus 5-ei cik­ket illeti, én olyat nem mondtam, hogy a képvise­lők és a plébános úr meg­kerestek azzal a szándékkal, hogy rábeszéljenek az igaz­gatói státus megpályázásá­ra. Pont fordítva történt. Én kerestem meg három kép­viselőt, valamint a plébános urat azzal a céllal, hogy megtudjam, mennyiben szá­míthatok a támogatásukra. Ezúton is kijelentem, hogy a képviselőket magánem­berként kerestem meg, és ők is magánemberként nyi­latkoztak. A fizetés kapcsán feltett és leírt válasz is tendenció­zus, el lett ferdítve. Itt Üj- hartyánban nem keresek majd többet mint tanár és igazgatóhelyettes, any- nyit viszont igen, mint Pá- konyon igazgatóként. Ott visszatartották az előírt 30 százalékos bérfejlesztés 10 százalékát, itt azonnal meg­kaptam. Azt sem árt tisz­tázni, a megye 134 általános iskolájából átlagbérszínvo­nal tekintetében Ujhartyán a negyedik helyen áll, míg Pakony majdnem az utolsó. Egészen pontosan a száz­harmincadik. Továbbmegyek: nem tet­tem olyan kijelentést, hogy én leszek a megbízott igaz­gatóhelyettes. Így leírva ez úgy hangzik, mint egy el­döntött tény közlése, noha akkor még nem volt eldönt­ve semmi. Azt mondtam: a megbízott igazgatónő meg­kérdezte, nem vállalnám-e el az igazgatóhelyettesi stá­tust, mire én azt válaszol­tam, ha a szakszervezet ja­vasol és a tantestület elfo­gad, úgy igen. Ez viszont csak augusztus 2-án követ­kezett be, vagyis később, mint ahogy én Pachner Editnek nyilatkoztam. Talán még annyit, új munkahelyem eléréséhez napi 70 kilométert kell majd utaznom. Szívesen vállalom. Mert úgy érzem, olyan közegbe kerültem, melyben emberileg jobban megbecsülnek, és remélhe­tőleg nem lesznek konflik­tusaim az önkormányzattal. Lauter Jánosnétól mint igazgatótól, a napokban bú­csúzott Svébis Mihály al­polgármester. Az önkor­mányzat és a község nevé­ben megköszönte eddigi te­vékenységét, s annak a re­ményének adott kifejezést, hogy Lauterné nem válik meg a tantestülettől, meg­marad tanárként. Ezt a gesztust aligha lehet más­ként értelmezni: a község és az önkormányzat megbe­csüli, tiszteli Lauternét. Amiért is részünkről az új- hartyáni iskolaigazgató-vá­lasztás kérdését lezárjuk, nem kívánjuk az ügyet to­vább ragozni. Matula Gy. Oszkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom