Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

I9ÉÍI AUGUSZTUSRA HALASZTOTTÁK Két kitüntetés, négy jutalmazott Hosszú hónapok óta nagy várakozás előzte meg, hogy •— idén, amikor a rendszer­váltás utóm új vezetés ítéli oda a k i'tiiinitető díjakat — vajon kik nyerik el a nagy megbecsülésnek örvendő Arany János pedagógiai és a megyei közművelődési dí­jakat. Amint olvasóink bi- üonyára emlékeznék rá, a szokásos tavaszi — pedagó- gusmaipi — átadást idén augusztus 20^ra halasztot­ták. Idén az önkormányzati hi­vatal művelődési osztályá­nak, a közgyűlés közműve­lődési és oktatási, valamint az ügyrendi bizoíáság egyet­értésével a „Pest Megyei Onkormámyzat Arany János Pedagógiai Díját” Németh Hajnalka tanár és Megyeri István tanár, igazgatóhe­lyettes -nyerte el, a „Pest Megyei önkormányzat Köz­művelődési Díját” pedig a Nagymarosi Szövetkezeti Férfikórus és dr. Balázs Jó­zsef né nyugalmazott tanító kapta. A díj átadására augusztus 2-1 -én háziünmep- eég keretében kerül sor a megyeházán. ★ Németh Hajnalka az egyetem elvégzése után Bicskén kezdte pedagógusi munkáját a helyi gimná­ziumban. Idén hatodik éve az ácsai Bolyai János Gim­názium és Szakközépiskola tanára. Tehetséggondozó tevé­kenységével már kezdettől lógva kitűnt, tanítványai az első tíz között végeztek csaknem minden évben az Irinyi János középiskolád kémiaverseny országos dön­tőjében, és a Kitaibel Pál országos biológiai verse­nyen. Egyik ócsai diákja a megyéből elsőként jutott el a XXII. párizsi kémiai diákolimpiára, ahonnan ezüst Oklevelet hozott. Két dliákja kiválóan szerepelt a XXIII. kémiai diákolimpián Lengyelországban, egyikük Európa legjobbjának, és két kínai diák után a világ har­madik legjobbjának bizo­nyult. Megyeri István diplomá­jának megszerzése után a monori József Attila Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskolában kezdte pályáját. Már az első évek­ben megbízást kapott fizika és matematika egyetemi előkészítők vezetésére, fa­kultáció megszervezésére. Célkitűzései között szerepelt a korszerű műszaki nevelés középiskolai megszervezése, ezért elvégezte a Kandó' K álmán Műszaki Főiskola Híradástechnikai Szakát. Irányító szerepet játszott az iskola számítástechnikai bá­zisának kialakításában. Munkájának köszönhetően megvannak a feltételei, hogy a gimnáziumban a technikatantárgy kereté­ben számítástechnikát ok­tassanak, a szakközépiskolai képzés profilját bővítsék, és az igazgatási ügyviteli * ága­zat mellett pénzügyi-szám­viteli osztályt indítsanak. Oktató-nevelő munkája mellett kutatásokat végez, tudományos, módszertani publikációi országos szak­lapokban is megjelentek, újításaiért többször elisme­rést kapott. A nagymarosi szövetke­zeti férfikórus 87 esztende­je működik, az idők válto­zásának megfelelően külön­böző elnevezések alatt. Rendszeresen részt vettek szinte valamennyi hazai, fól_"Q füirárosl dalversenyén, minősítésük, elismerésük évről évre növekedett. Elő­ször 1932-ben nyertek első díjait egy margitszigeti da­losversenyen, majd 1934- ben a Zeneakadémián szer­zői díjban részesültek. Or­szágos minősítésben 1968- bam „arany” fokozatot értek el, bekapcsolódtak a Rádió Kóruspódiumának munká­jába, szerepeltek a Vasár­napi Kórusmuzisilka rendez­vényein, és a Magyar Ének­karok Kodály Zoltán-em- lékhangversenyén. Az orszá­gos minősítő versenyeken 1974-ben „Arany Koszorú Diplomával”, majd 1985-ben „Fesztivál” fokozatot sze­reztek, több esetben nívó­díjban részesültek. . Hagyományőrző szerepü­ket jelzi, hogy szívesen éne­kelnek német nyelvű egy­házi énekeket és világi kó­rusdarabokat. Az éneklésen kívül társadalmi munkában is részt vesznek, elsősorban a közművelődési munka irányításában és az ifjúság művelésében. Kitűnnek a közéleti és magas fokú tár­sadalmi aktivitásukkal is. Az érintettek döntöttek A Sződiligeti Szakosított Szociális Otthon csak nem­régiben került megyei irá­nyítás ailá, ezért igazgatói székére még Vác város pol­gármestere írt ki pályzatot, a beérkezett jelentkezéseket azonban már Pest megye közgyűlése bírálta el. A meghirdetett igazgatói állásra hárman pályáztak. Horváthné Kardos Anna, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel és szakképe­Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Ilancsovszki János sítéssel rendelkezik, vala­mint vezetői és szakmai gyakorlattal a szociális gon­dozás területén. Makai Jó­zsef né felsőfokú végzettség­gel még nem rendelkezik, három éve működik a szo­ciális gondozás területén. Szimler Pálné ugyancsak középiskolai végzettséget tudhat magáénak, szakirá­nyú szakképzettsége nincs. Az otthon dolgozói alá­írásukkal ellátott kérésük­kel fordultak a népjóléti bi­zottsághoz, amelyben Szim­ler Pálné kinevezése mel­lett foglaltak állást. A bizottság a pályázók meghallgatása után úgy döntött, hogy a dolgozók véleményével egybehang­zóan ugyancsak Szimler Pálnét javasolják a Sződli- geti Szakosított Szociális Otthon igazgatói állásának betöltésére. Kinevezésére vonatkozó előterjesztést a közgyűlés is elfogadta. Szerepléseik a helyi kultú­rál’« rendezvényeken, hiva­talos nemzeti és egyházi ün­nepeken mindannyiszor él­ményszámba mennek. Dr. Balázs József né az Aszódi Leánynevelő Intézet elvégzése után Kecskemé­ten az angolkisasszonyok apácairendjér.ak keretéiben működő tanítóképzőben szerzett oklevelet. A hábo­rú végéig Túrán tanított, majd ugyanitt igazgatóhe­lyettesnek nevezték ki, ezt a megbízatását 1971-ig lát­ta el. Munkájában — értetlen­séggel, idegenkedéssel és el­marasztalással dacolva — beépítette és alkalmazta a néphagyományok ének-, ze­ne- és táncanyagát, ismer­tette tanítványaival az elfe­lejtett népi gyermekjátéko­kat. E gazdag szokásanya- gcit szakemberek irányításá­val gyűjtötte össze. Az is­koláiban szervezett hagyo­mányőrző gyermekcsoport­ja országos versenyeken nyert helyezéseket, és rend­szeres szereplői voltak a Magyar Rádiónak is. Isko­lai munkájában élő, szerves kapcsolatát alakított ki a szülőkkel is. Az általa szer­vezett asszonykórust ismeri az egész ország, hiszen 26 éves fennállásuk óta min­den országos minősítésen kiváló fokozatot nyertek, sőt 1989-ben kiváló együt­tes kitüntetést vehettek át. A Magyar Televízió két íz­ben készített róluk filmet. Dr. Balázs Józsefné élete a faluját szolgáló, érte élő pedagógus önfeláldozó munkáját példázza. MÓDOSÍTOTTÁK A RENDELETIT A közgyűlés hatásköre Amikor a megyei közgyű­lés május 31-i ülésén, hosszú hónapok után elfo­gadta végre a megye 1991. évi gazdálkodási tervét, már többen sejtették, hogy abban a későbbiek során módosításokra kerül sor. Érthető is, hiszen az új ön- kormányzatnak ez volt az első költségvetése, nehezen készült el, tudta mindenki, hogy bár a körülmények között a lehető legjobb, ám korántsem tökéletes. Hogy változtatásokra, csiszolásra menet közben szükség lesz, ez nyilvánvaló volt. Az első módosítást tehát az úgynevezett Átmeneti Válságkezelő Alap haszná­latához kapcsolódóan kel­lett végrehajtani. Az ebben elkülönített 183 ezer forint felhasználásáról a rendelet úgy intézkedett, hogy a köz­gyűlés elnökének döntése alapján, az illetékes szakbi­zottságok véleményezése után használható fel. Hogy mire fordítsanak belőle, ar­ról az elnöknek a közgyű­lést a soron következő ülé­sen kell tájékoztatnia. A kérdéses rendelettel összefüggésben a Köztársa­sági Megbízott Hivatala fel­hívta az elnök figyelmét, hogy a helyi önkormányza­tokról szóló törvény értel­mében a költségvetés meg­állapítása aközgyűlés ha­táskörébe tartozik, niásra nem ruházható át. A Köztársasági Megbí­zott Hivatala ezért kérte, hogy a közgyűlés állítsa vissza saját hatáskörét e tárgykörben. Az előterjesz­téssel kapcsolatosan Szűcs András, a közgazdasági iro­da vezetője elmondta, hogy e kérés ellen a hivatalnak sincsen kifogása, mindössze annyi, hogy így minden ki­fizetéssel meg kell várniuk a következő megyei önkor­mányzati ülés időpontját, hogy a kérdéses összeget jó­váhagyassák. Mivel más el­lenérv nem hangzott el, a közgyűlés egy tartózkodás mellett, egyhangúlag elfo­gadta a költségvetésről szó­ló rendelet Átmeneti Vál­ságkezelő Alapjáról szóló részének módosítását. Vissza az egyháznak A Szent Rókus-templom plébánosa dr. Inczédy Já­noshoz, Pest megye közgyű­lésének elnökéhez fordult sérelmével. Elmondta, hogy a Semmelweis, közismer­tebb nevén Rókus-kórház néhány helyisége egykor a plébánia tulajdona volt — ezt dokumentumokkal is igazolta —, korábban eze­ket jogellenesen vették el tőlük. Kérte, hogy a megye juttassa vissza a helyisége­ket a plébániának, mivel itt közösségi foglalkozásokat szeretnének tartani. A közgyűlés elnöke mél- tánylandónak ítélte a plé­bános kérését, és a helyisé­gek visszaadásán túl azok rendbehozataláról is intéz­kedett. A belső munkálatok elvégzésére — a legkedve­zőbb műszaki megoldást vá­lasztva — 500 ezetr forintot utalt ki a megye költségve­tésének Átmeneti Válságke­zelő Alapjából. A pánzösz- szegnek a visszaadáshoz szükséges átalakítások cél­jára történő felhasználását a közgyűlés utólagosan jó­váhagyta. ff SZÍVÜGYEKBEN" AZ AMECO LÉPETT A centrum Kerepestarcsán Sajnos, szívműtétekre ma még a viszonylag sürgős esetek­ben is hónapokig kell várakozni. Vidéken a helyzet fo­kozottan elkeserítő, hiszen az egészségügyi ellátás ezen a téren is fővároscenlrikus. Szomorú tény, hogy a szív­ós érrendszeri megbetegedésben szenvedők tíz százaléka Pest megyében él. Egyes ellátási formák kapacitása — például nyitott szívműtétek, intervenciós radiológiai be­avatkozások — igen szűkös, de nem kielégítő az inten­zív beavatkozásokat megelőző diagnosztikai háttér, illet­ve a követő intenzív ellátás, rehabilitáció sem. A washingtoni székhelyű Ameco cég magyarországi vállalata évtizedek óta részt vesz, folyamatosan közre­működik magyar cardiovas- cularis központok diagnosz­tikai és sebészeti műszerek­kel való felszerelésében. Most tudásuk és tapaszta­lataik birtokában egy olyan központ létesítésére szánják magukat, amely évente mintegy ötezer Intenzív diagnosztikus és cardioló- giai beavatkozásra, ezer nyitott szívműtétre és ezer­ötszáz intervenciós cardio- lógiai eljárás elvégzésére lenne képes. Egy ilyen cent­rum felépítését a megkérde­zett magyar szakemberek egyhangúlag szükségesnek tartják. Az Ameco Ltd., miután több hazai intézettel foly­tatott ez ügyben tárgyalá­sokat, végül a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház terü­letét ítélte a legalkalma­sabbnak a létesítmény elhe­lyezésére. Választásukat az indokolta, hogy a kérdéses területet eredetileg is egész­ségügyi célra, a kórház fej­lesztésére tartalékolták, helyben működik már egy sokprofilú, ezerágyas kór­ház. A területért cserében az Ameco felajánlotta, hogy saját beruházásában meg­valósít itt egy 160 ágyas, körülbelül 12 000 négyzet- méter alapterületű cardio- lógiai diagnosztikai és te­rápiás szív- és érsebészeti központot, mintegy 40 mil­lió USA-dollár tervezett ér­tékben, amely csecsemő, gyermek és felnőtt bete­gek cardiológiai ellátására egyaránt alkalmas lesz. Fo­lyamatosan megvásárolják a kórház infrastrukturális szolgáltatásait és rendelke­zésükre bocsátják a köz­pontba telepített komputer­tomográfjukat. A tervezett beruházás az egész magyar egészségügy­re kihatással lenne, hiszen versenyhelyzetbe hoznák a kórházat a magyar és a kül­földi betegek körében. Az előbbiek részére nyújtott szolgáltatásokat a központ a Magyar Társadalombizto­sítás részére ajánlaná fel megvásárlásra, oly módon, hogy az emelt szintű szol­gáltatásokhoz kiegészítő biztosítással juthatnak az érintettek, de lehetőség lesz készpénzfizetéssel történő igénybevételre is. Tervek szerint az Ameco részvénytársaságot alapíta­na a Flór Ferenc Kórház­zal, amelyben a kórház az általa rendelkezésre bocsá­tott ingatlan használati ér­tékének megfelelő részese­dést kapna, illetve 1—1 főt delegálhat a részvénytársa­ság igazgatótanácsába és felügyelőbizottságába. A központ szervesen il­leszkedne a magyar ellá­táshoz, illetve társadalom- biztosítási modellintéz- ménykónt is funkcionálhat­na. A vállalkozásról Pest me­gye közgyűlése is tárgyalt, mivel a terület a megyei önkormányzat tulajdonát képezi. A testület ülésére ezért átrepült Washington­ból az Ameco tulajdonosa, Tóth András, illetve eljött a budapesti alvállalat ügy­vezető igazgatója. Katona László, valamint a kerepes- tarcsai Flór Ferenc Kórház igazgatója, dr. Szabadfalvi András, és gazdasági igaz­gatója, dr. Nagy Péter. Megállapították, hogy a vállalkozás meghatározná a kórház egészségügyi piac- gazdaságban betöltendő sze­repét. A társadalombiztosí­tás és a külföldi biztosító intézetek által megvásárolt szolgáltatásokból származó profitot a részvénytársaság felhasználhatja, ebből bevitt tőkéjével arányosan a kór­ház is részesül. A központ tőlük vásárolja majd az energiát, a vizet, az élelmet, a gyógyszertári szolgáltatá­sokat. Az ily módon befolyó összegből a kórház magas színvonalú betegellátást va­lósíthat meg körzete szá­mára, valamint gép- és mű­szerbeszerzése is hosszú tá­von biztosított lesz. A beruházás eszmei érté­ke, hogy precedensteremtő erejével további szakmai fejlesztések kiinduló pont­jául szolgálhat más szak­területen, például a trau­matológia, ortopédia, reha­bilitáció, onkológia terén is. A tervezett részvénytár­saság alapításához a köz­gyűlés hozzájárult, amint valamennyi szakbizottság is támogatásáról biztosította. A népjóléti bizottság elnök- helyettese, dr. Major László elmondta, örömteli az ese­mény, hiszen ■ mi leszünk Magyarországon az első megye, ahol önálló, teljes­körű kardiológiai ellátás válik lehetővé. A beruházás nem terheli a költségvetést, ugyanakkor lehetőség nyílik a lakosság — egyébként tör­vény által előírt — egész­ségügyi ellátására. „Mellé­kesen” egy komputertomo­gráfhoz is hozzájut a ke- repestarcsai kórház, a me­gye pedig egy több millió forintos létesítményhez, amelynek üzleti bevételei­ből mint részvényes része­sülhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom