Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
Meg kell fogni minden forintot Hostel hotel igen jó haszonnal Eltűntek a nyáron lehúzott rolók, a lelakatolt ajtók a huszonhárom Pest megyei középiskolás kollégiumban. A gazdasági önfenntartásra áttérés a kollégiumokat is egyre inkább arra kényszerítette, mondjanak búcsút a nyári tetszhalottállapotnak, és a szünidő három hónapjában idegenforgalmi célokra hasznosítsák az amúgy üresen tátongó kollégiumi épületet. A hostelek. vág)'is a nyári diákszállók növekvő fontosságát jelzi, hogy már az ez év februárjában alakult Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség első ülésén is szó volt a nyári hasznosítás szükségéről, lehetőségeiről valamint akadályairól. Az ország összes kollégiuma, azaz négyszáz közül ma már háromszáz tagja ennek a szövetségnek, de Pest megye huszonegy középiskolai kollégiumából sajnos csak tlégy csatlakozott. A kis szám jelzi, hogy a megye országos viszonylatban a nyári hasznosításban is meglehetősen hátul kullog. A kollégiumi szövetség egyik vezetőségi tagja, a váci városi Karacs Teréz Kollégium tanára, Fuchs- né Hattinger Zsuzsanna szerint ezen a nyáron a Pest megyei kollégiumoknak jó, ha a harmada adta ki hősiéiként az épületét, ami az országos átlagnál rosszabb hasznosítást mutat. A vonakodás oka nem kizárólag a vállakozói kedv hiánya, hanem az is, hogy « kollégiumok közül mindössze kettő — köztük a már említett váci is — önálló gazdaságilag és jogilag. A többi ezzel szemben valamely iskola tulajdona. Ezért most elsősorban az Iskolai vezetőségekét kellene megmozgatni, hogy gonA Postamúzeumot és a Latinovics-emlékházat követően újabb emlékházat avattak Balatonszemesen. Reich Károly grafikus családja a múlt évben visszavásárolta a művész szülőházát, s most felújítva, Vontatottan halad a Nemzetközi Pető András Alapítvány anyagi bázisának gyűjtése. A magyar Pető Andrásról elnevezett nemzetközi hírű alapítvány, amelyet mozgássérült gyerekek konduktív gyógyítására hoztak létre, a kezdeti eufórikus időszak után egyre kevesebb anyagi támogatást kap mind az intézményektől, mind a magánszemélyektől. Leálltak az adakozással a Pest megyeiek is, idén már kevésbé pénzesek, mint tavaly, az angol—ír alapítványi csatlakozás lelkesítő időszakában. A Pető-alapítvány — bár az angolok és az írek a múlt évben csábítóan nagy összeget ajánlottak fel csatlakozásuk gyanánt az elkövetkezendő négy évre — voltaképpen anyagi nehézségekkel küszködik. Eddigi vagyonuk mindössze 70 millió forint, valamint az angol—ír hozzájárulás első 4 Márián doskodjanak jövőre saját kollégiumuk nyári szállodai hasznosításáról. A váci városi kollégiumot hat év óta minden nyáron diákszállóvá alakítják át. Többéves tapasztalatuk egyike, hogy a szünidei hasznosítás meglehetősen csekély anyagi hasznot hoz, de — s ez a másik fontos tapasztalat — egyre inkább még erről a csekélyke haszonról sem mondhatnak le. A kollégiumoknak és az iskoláknak még erre a pár fillérre is szükségük van, mert ebből kell fedezniük a tatarozást, a felújítást, a bővítést és a berendezések pótlását. A hostelek egyik nagy vonzereje a kevés pénzű nyári diákturisták szemében kétségkívül az, hogy szobaáraik és szolgáltatásaik lényegesen olcsóbbak a szállodák és a panziók árainál. Viszont ami a diák számára anyagi előny, az a hostel számára természetszerűleg mínusz forintokat jelent az árbevételi oldalon. Az árak országos szóródására jellemző, hogy példáüi a fővárosi Marek József Kollégium napi 1240 és 1870 forint között idén nyáron hiába kínálta a Duna- toursnak háromágyas, fürdőszobás kollégiumi szobáit. Ez nagyjából a sokkal elegánsabb dobogókői Hotel Nimród árainak felel meg. Am például a váci városi kollégium ennek a tizedéért adja ki eredményesen a szobáit, amit a diákok még meg tudnak fizetni. Igaz, olcsó húsnak híg a leve, a váci kollégium elég szerény feltételeket kínál a vendégeknek, de a kiránduló diákcsoportok ezeket szemrebbenés nélkül elfogadják, míg az ennél drágább diákszállókét aligha. rendbehozva megnyitotta az érdeklődők előtt. Az emlékházban a még megmaradt eredeti berendezési tárgyak mellett a művész számos alkotása is megtekinthető. része, azaz 1 millió 250 ezer font, amely elég ugyan a Pető Intézet új épületének terveire, de már a vele kapcsolatos tereprendezés és alapozás költségeire kevés. Az angolok és az írek a következő pénzrészletet akkor folyósítják, ha az új Pető-épület már előrehaladottabb szakaszában lesz. Sajnos egyelőre csak a tervezés fázisában tart az ügy, pedig 1993-ra el kellene készülnie a két- vagy három- szintes háznak. Az új épület 16 ezer négyzetmétert hasít majd ki a főváros XII. kerületének zöldterületéből, ezért a helyi lakosok, az önkormányzat engedélye ellenére, minden eszközzel meg akarják torpedózni az építkezést. A Pető Intézet regi épületével A kollégiumok nyári kiadásától azért is ódzkodnak az iskolák, mert félnek a rongálástól, a károkozástól. Hogy ez nem alaptalan félelem, példa erre a már említett váci, átlói most nemrég vandál ifjú vendégek szálltak meg. A magas dunai vízállás miatt a szomszédos szigetről hozzájuk telepített vendégek — egy nemzetközi néptánccsoport magyar és külföldi tagjai — ágyakat, tükröket törtek össze, a mosdót pedig olyan állapotban hagyták maguk után, hogy a harcedzett takarítónő felmondással fenyegetőzött. A váci hostel, okulva a rongálás miatt ke'ietkezett vitákból — kifizesse a kárt —, most már óvatosabb. Házirendet állított össze, amelyet a vendég diákokkal előre ismertetett, kísérő nevelő tanárukkal pedig előre aláíratott. A házirend az anyagi felelősségről is rendelkezik. Az előzetes jogi jellegű megállapodást egyre melegebben ajánljak az érintetteknek. A váciak nem kizárólag nyáron, hanem a szorgalmi időben, alkalomadtán hétvégeken is kiadják üres szobáikat. Ez ugyan kissé kényesebb jogi helyzetet teremt, mint a nyári hasznosítás, ugyanis nagyobb a súrlódási lehetőség az állandó lakók és a velük együtt lévő futóvendégek között. Az alapelv ilyenkor, hogy a futóvendégek ne zavarják az állandóan ott lakó diákokat. Egyéb tanulságok is leszűrhetek a váci példából. Nevezetesen az, hogy mivel a városban nincs szálloda, ezért különösen fontos, egyenesen nélkülözhetetlen a kollégiumok szünidei fenntartása. Nemcsak helyi idegenforgalmi, hanem az országos és nemzetközi idegenforgalom szempontjából is. A váci kollégium például ezen a nyáron örömmel adott helyet az országos gitárfesztivál és az országos zenetanár-találkozó vendégeinek. Nyelvi táborok diákjai is jártak náluk, sőt a pápa'iátogatásra Csehszlovákiából oda érkező fiatalok is bejelentkeztek szállásra. szemközt az utca másik oldalán álló épület terveit a Lakóterv most készíti, figyelembe véve, hogy a ház szervesen illeszkedjék a környezetbe és ne károsítsa a zöldterületet. A tervezők sajátos szempontokat is figyelembe vesznek, mivel a mozgássérült gyerekek igényeire is gondolniuk keli. A régi épület mosókonyhája, raktára, tantermei mára már szűkösek; ezért az új házat eleve tágasra tervezik. A Pető Intézet fejlesztésének nem csupán anyagi éá lakossági akadályai vannak. Aggasztó, hogy a külföldi munkavállalás lehetővé válása óta egyre több speciálisan képzett tanár, ,,konduktor” hagyja ott a Pető Intézetet, és meg)' küliiincs pardon! A Gödöllő—Budapest között oly sűrűn közlekedő HÉV vonalán teljesít szolgálatot egy szorgalmas, precíz kalauznő, akiről különféle „mendemondák” keringenek. Hogy elejét vegyem az oktalan rágalmaknak, magam is utánajártam a dolgoknak — nem is eredménytelenül. Megtudtam, á kalauznő nem tűri a bliccelést, a rongálást. Nem fogad el „adományokat”, mint annyi más, s ő az, aki a legtöbb pénzzel számol el nagyon nehéz munkája után. Az is tény, hogy nála nincs pardon, mellébeszélés, egyszóval teszi a dolgát, ahogy az a „nagykönyvben” meg van írva. A hibák? Munkatársai és cinkotai felettesei tudják, hogy letépte a nevét csúfoló felirattal ellátott bőrülést, amiért nem dicsérték meg. De azt is tudják, hogy az utasok panaszai egyre inkább őt veszik célba, mert nem képes alkalmazkodni a mai nehéz körülményekhez, és sokszor úgy beszél az utasokkal, mint kanász a disznókkal. Ha képes lesz erős akarattal magatartásán változtatni, ha megérti, hogy a HÉV-kocsikban nemcsak jegy nélkül utazók, hanem dolgozó emberek, diákok is utaznak, akkor számottevően javulhat a helyzet. Ehhez azonban az is kell: ne provokálja azokat is, akik vennének jegyet, ha fel tudná váltani az ezrest, vagy netán az ötezrest... Ha végre megértené, hogy nem érte vannak százezrek, hanem ezen a poszton ő van százezrekért, akkor bizonyára kiérdemelné a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Vagy ami ennél is többet ér: az utazók elismerését, rokonszenvét. Szívből kívánom, hogy így legyen. Sík István Gödöllő Verőcei önkéntesek Az egyre romló, s nehezebbé váló gazdasági helyzet miatt szinte nincs olyan nap, vagy a napnak olyan órája, hogy ne történne valahol valamilyen fajta bűnföldre állásba. Főként az itthoninál sokkal kedvezőbb anyagi lehetőségek csábítják el őket. Bár a Pető konduktorai a magyar pedagógusokhoz képest jól fizetettnek számítanak, a külföld csábításával még talán a 40 ezer forintos itt-, honi fizetés se tudna versenyezni. Így most az a kellemetlen helyzet, hogy az idén szeptemberben kezdődő új tanévet egyelőre tizenöt főnyi tanárhiannyai kell kezdeniük, hacsak augusztusban nem találnak új konduktorokat. A Pest megyeiek számára a bajok ellenére az azért vigasztaló, hogy idén is lesz úgynevezett napközi otthonos foglalkozási forma, amely a fővárostól kis távolságra lakók számára a legnépszerűbb és a legmegfelelőbb, hiszen a napi foglalkozások után mindenki hazamehet. Az ország távolabbi sarkában lakó mozgássérült gyerekek viszont idén ősztől is nyilván a bentlakásos, az ambuláns és a szülök iskolája megoldást választják majd. — kk — cselekmény. Betöréses lopás, fosztogatás. A rendőrség mai állománya képtelen hatásosan és eredményesen felvenni a harcot a bűnözők ellen. Különösen a kis községekben, ahol a körzeti vagy helyi rendőrség — a körzetesítés miatt megszűnt. Ebben a helyzetben csak üdvözölni, s dicsérni lehet azt a kezdeményezést, mely ezen a helyzeten változtat. A közelmúltban Verőce községben Jakus Tibor ny. alezredes és Kondor Csaba hivatásos BM hadnagy kezdeményezésére önkéntes alapon megalakult a Verőcei Polgár- és Vagyonvédelmi Egyesület.’ Egyelőre harmincöt fővél, a két említett ember vezetésével. A járőröző tagok szolgálatukat éjjelenként 22 órától reggel 4-ig látják el. A feladat, amit vállaltak, nem éppen veszélytelen. Éppen ezért remélhetőleg ez az „önkéntes együttes” úgy a polgármesteri hivataltól, mint a vállalkozóktól, s nem utolsósorban a község lakosságától is megkapja a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást. Persze ehhez az is kell, hogy mindenki felismerje az egyesület jelentőségét, s hozzájáruljon munkájuk zavartalan biztosításához. Ennek jó példája már akadt: A Folyóvölgye Kastélyszálló igazgatója, Cseke Károly CB-rádiót és bizonyos mennyiségű benzin vásárlásához a pénzügyi fedezetet megelőlegezte. Id. Verőcei Béla Verőce Erre nem f uffia ? Elgondolkodtató, hogy az ötszáz gyermekszervezetet tömörítő Magyar Űttörők Szövetsége egy árva fillér állami támogatást sem kap. Megérteném, hogy ebben a pénzszűke világban erre nem futja — ha a többi szervezetet nem támogatnák. Csakhogy az illetékesek még meg sem indokolták, miért vonták meg az úttörőktől a pénzügyi finanszírozást. Először csak hitetlenkedtem a hír olvastán, később valami csendes megdöbbenés váltotta fel előbbi érzelmemet. Hat lehet gyerekeket is felhasználni a politika eszközeként? Valamennyien tudjuk, hogy a pártok és a pártocs- kák nehéz milliókban mérhető támogatást kapnak. Am közszereplésük és a róluk hallott hírek szerintem méltatlanná teszik őket azokra az összegekre. Valamennyi nem kívánt tettükről hangos volt a sajtó, elég csak a felpofozásokra, botrányokba fulladó gyűlésekre gondolni. Hát ezeket támogatja a kormány? Tudomásom szerint a jelenlegi hatalom szereplői mondták ki: a gyerekszervezet ne legyen a politika színtere. Most igazán elmondható, hogy nem az. Mindennek ellenére nem kap támogatást. Csak csendesen merem megkérdezni: nem az úttörőmozgalom teljes elsorvasztása volt ezzel a cél? Ügy gondolom, hogy azok, akik ezt teszik, nem látják, hogy ez a gyerekszervezet már nem az a gyerekszervezet, önkéntes és igenis a fiatalok nevelését, szellemi gyarapodását szolgálja. Egy bűne van — ha ez egyáltalán bűn!(?j Éspedig az, hogy az „átkos negyven esztendő terméke”. Ügy vélem, hogyha egy olyan pártot finanszíroz a T. Ház, amely csak saját magával van elfoglalva, akkor egy igen hasznos és szükséges, 120 ezer gyereket tömörítő szervezetet is támogathat. A jövőnk érdekében ez lenne a legfontosabb! Kulcsár István Örkény Legyen úfra A főváros és falum határmezsgyéjén épült az első világháború alatt a József főherceg nevét viselő szanatórium kilenc pavilonja és melléképületei. Kápolnát is építettek, toronnyal, gömbfából díszes haranglábat emeltek, ácsoltak össze a famunkások. A munkálatokban a gyalogmunkások mellett a falu lófogatosai, s az időközben fogságba került orosz hadifoglyok is tevékenykedtek. A kápolna jó szolgálatot tett, a Tanácsköztársaság bukása után munkásmozgalmi emberek búvóhelyéül szolgált, a két háború között több ízben üldözöttek is a betegek közé bújtatva túlélték a veszélyhelyzeteket. A háború után, a személyi kultusz idején, a kápolnába könyvtárat létesítettek. A betegek a könyvtárat csak ritkán vették igénybe. A visszatérő betegek emlékezetében élt Kalló esperes, Páter Szabó Pius tábori lelkész és Debreceni Kálmán tábori esperes buzdítása, mely hitet adott a gyógyulásra. A főépület egyik termében ma is van istentisztelet, de ez nem az igazi. Helyes lenne az eredeti állapotot visszaállítani. A kápolna újra legyen kápolna, s az orvosi könyvtárat helyezzék át a főépületbe. Az intézmény az elkótyavetyélt harang helyett, amelyet bagóért eladtak a MÉH-nek, szerezzenek be egy kisebb harangot. A szétbontott haranglábat — melynek faszerkezetét építési célokra használt fel — pótolják új anyaggal. Padányi Lajos Budakeszi \ Tényleg csökken? Üjra tetszéssel olvasom a Pest Megyei Hírlapban a Na ne és egyéb, nyílt, őszinte valóságot tükröző írásokat Mészáros Ottó tollából. Ebbe a nyíltságba tartozik bele, hogy csütörtökön a Híradóban bőven foglalkoztak a társadalombiztosítási járulék kérdéseivel, s az ehhez kapcsolódó visszaélésekkel. Péntek délben a Kossuth rádióban elhangzott rendőrségi nyilatkozatból arról értesültem, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma csökkent. A két témát gondolatban összekapcsoltam. Szerintem az a vállalat, mely három-négy helyen vezet „egyszámlát” az csalást követ el, s ez akárhogy is szépítjük, társadalmi bűncselekmény. Hogy a vállalatok nevének nyilvánosságra hozása, felszámolása esetleg fizetésre késztet? Ez nevetséges! Megoldásként javaslom: öt évre visszamenőleg vizsgálják meg, mikor, mennyivel maradtak el befizetési kötelezettségüktől? Ugyanakkor a vezetők mennyi prémiumot vettek fel? Ezt kellene visszafizettetni. Ha pénzben nem tudja, akkor vagyonát elkoboztatni. Ne a szegényembereket árve- reztcssék el. Koroknay Lajos Nagykőrös Reich Károly-emlékház Kocsis Klára A napközis Petőt jobban kedvelik' Szöknek a konduktorok?
