Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
COCA-COLA-KULTURA HELYETT A gyermek a fontos, nem a zászló Emlékszel még a zamárdl nyárra? Az együtt töltött kedves napokra? Nem maradt más belőle csak álom, de visszatér a szívünk még oda. Ezüstös holdsugár... Ennek a régi dalnak a sorai jutottak először eszembe, amikor melkaptam a meghívót a volt Pest megyei úttörőtábor 35. születésnapi ünnepségére, Zamárdiba. Amikor 1964-ben akkori csapatvezetőm, mintegy jutalomként, elküldött a táborba, még csak kilencéves voltam. Fel sem fogtam, mi az úttörő-, a kisdobosélet, de menteim, örültem, és ma is szívesen emlékszem az ott töltött tíz napra. Játékok, tábortüzek, tanulás, az éppen ott lévő Jelvényt osztogató németek, Kanalas Jancsi, az akkori kádei cigány fiú, akit a gyerekek imádtak, Ter- ray Barnabás, Forray Katalin neve jut eszembe. Nem tudom, mi lett velük, hová sodorta őket az élet, de ott, akkor, együtt voltunk. És éveken, évtizedeken át együtt voltak ezjpk és ezrek, vidáman, boldogan, barátságokat szövögetve, szoros napi programban élve és utálva a reggeli tornákat. A rendszer változott, ma már alig vannak úttörők, s az egykori tábornak is más lett a gazdája, nevezetesen a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány. így tehát egyszerre ünnepelték fi felavatás 35. évfordulóját és az alapítvány kuratóriuma azt, hogy egy éve az övék, illetve rajtuk keresztül a megye százezres ifjúságáé maradt. A zamárdi tábor szülőatyja Rakó József volt, s vele együtt megjelentek azok a ma már nyugdíjas korú férfiak, akik építették, szervezték és évtizedeken át nyaraltattak Zamár- diban. Nemoda István, az alapítvány kuratóriumának titkára a megemlékezésen hangsúlyozta, úgy tűnik, mára stabilizálódott a tábor funkciója és tulajdonjoga. Elmondta, hogy a táborban egyszerre több megyei település csoportja van jelen, ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy nines közös, kötött program, hiszen a gyerekek ebben a korban nagyon fogékonyak, és ezt a nyári pihenések táborozások alkalmával is ki kellene használni. A kötetlen baráti beszélgetés során sokan nosztalgiáztak. Borbás Ottó gyöm- rői tanár például emlékezett, hogy az avatásra nem készült el a vakolás, és plédekkel takarták le a falat, hogy az ünnepet ünnepi körülmények között tarthassák meg. Részleteket olvastak fel régi újságcikkekből, nézegették az egykori képeket. Az alapítvány vezető embereinek többen javaslatokat tettek. Hideg Ilona, aki Dunakesziről érkezett, indítványozta, hogy a táborban a jövőben rendezzenek szaktáborokat. Ezekben dolgozzák fel a megye tradícióit, legyen információs, hagyományőrző és kutató jellegű kurzus is. — Ügy érzem, a megye valamennyi általános iskolájában elbizonytalanodott a helyzet. A tanárok közül Kapuk külföldre A kiviteli tervek engedélyezésének hiányában még mindig nem kezdődhetett ti á Pozsonyi Magyar Kulturális Közpo-nt végleges székházának felépítése — adott információt Halász Ferenc főelőadó, a Művelődési Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának munkatársa. A központ — amely jelenleg egy c célra ideiglenesen berendezett épületben működik — a Vojanszki rakpart 13. szám alatti 693 négyzetméteres telken áll majd. Más külföldi magyar kulturális intézetek helyzetét elemezve kifejtette: a bukaresti Magyar Kultúra Háza ez év végén vagy jövő év elején nyitja meg kapuit, miután az 1363 négyzetméter alapterületű épület teljes felújítása és berendezése befejeződik. Jelenleg 14 külföldi városban működik ilyen intézet. Közülük legnagyobb múltra az olaszországi tekint vissza. A római Magyar Történeti Intézetet és a Magyar Művészházat Fraknói Vilmos történész, címzetes püspök 1895-ben alapította. Ennek utóda, a Római Magyar Akadémia 1928-ban költözött a Via Giulia 1. szám alatti Falco- nieri-palotába, ahol ma is megtalálható. Az első Európán kívüli magyar kulturális intézet 1974 őszén Kairóban nyílt meg, de 1977 decemberében az akkori egyiptomi vezetés több szocialista ország, így hazánk kulturális központját is bezáratta. Az egyébként 600 négyzetméteres alapterületű központ újbóli megnyitására 1988-ban kerülhetett sor. Program producereknek A Filmiroda Rt. által létrehozott „Korda Sándor- alapítvány’’ keretében Film- és Tv-produceri Akadémia kezdi meg munkáját 25 hallgatóval szeptember 16-án. Ezt Szakácsi Lajos, a Filmiroda Rt. vezérigazgatója szerdán hozta az MTI tudomására. Az akadémián a film- és tv-szakma diplomás p gyártásvezetői hároméves posztgraduális szakmai továbbképzésben részesülnek, külföldi tapasztalat- cserén vesznek részt, tervezési, irányítási és bank- technikai ismereteket szereznek. A program célját ismertetve Szakácsi Lajos hangsúlyozta, el akarják érni, hogy a producerek elsajátítsák a televíziós- és filmalkotások vállalkozásszerű létrehozásának ismereteit és gyakorlati segítséget kapjanak versenyképes, külföldön is eladható produkciók létrehozására. csak azok tesznek a gyerekekért, akik megszállottak, a többség azonban várakozó álláspontra helyezkedett, Nem lép, nem szervez, nem nyújt pluszt, örülnék, ha az alapítvány szolgálná a különféle szerveződéseket — hallhattuk. — Ma már nem a nyakkendő színe és a szervezet neve a lényeg. A gyermekekért kell dolgozni, kultúrával, kulturáltan, megszüntetve az aluljáró- és Coca-Cola-kultúrát. Mindannyian tudjuk, az ifjúság jogainak éve az idei. Itt most régiek és újak, akik a gyermekekért élünk, együtt vagyunk és nekünk kell tennünk a jövőjükért. És ezt úgy kell megtenni, hogy a fiatalok ne kerüljenek konfliktusokba, erősödjön a jövőbe vetett hitük és bizalmuk. Ne számítson, hogy milyen zászló alatt sorakoznak, hiszen körülöttük úgyis fellazult minden, most értük kell dolgozni. Segít az alapítvány és bízom abban, hogy a munkában partnerek lesznek a pedagógusok és szülők — mondta el gondolatait Németh István, a Pest Megyei Pedagógiai Szövetség képviselője, aki a kuratóriumon belül a cserkészeket képviseli. A tábor Zamárdiban tehát a megyéé, a mi 'gyermekeinké. Élni kell a lehetőségekkel és maximálisan ki is kell használni. Hiszen azok, akik eljöttek a 35. születésnapra, valamennyien a gyermekekért dolgoztak. A szó klasz- szikus értelmében. Nekik nincs villájuk a parton, ők ezt a tábort építették, formálták. Igaz, akkor egy zászló alatt, s ez megmaradt. Ma is gyermekek pihenhetnek ott, nemre, fajra és felekezetre való te kintet nélküL Mert voltak régen is, úgy ahogyan vannak ma is, akik a jövőt, a jobbat és szebbet, az ifjú Ságban látták és látják. —árvái— PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell A rapszodikus Időjárás ugyancsak sok gondot okoz ezekben a napokban azoknak, akiknek vállán a különböző szabadtéri programok felelőssége nyugszik. A szervezők gyors döntései azonban mindenkor segítenek, hogy a közönség semmit ne érezzen az eget kémlelő izgalmakból. Mindig felkészültek arra, hogy ha az eső megzavarja a meghirdetett programot, akkor a közönséget más vonzó szórakozási lehetőség várja a művelődési házakban. Vácott a hangszerek barátainak például különlegességet ígér a művelődési háziján az a kiállítás, ahol a hegedűk csodálatos világával, a legkülönbözőbb mesterek keze alól kikerült zeneszerszámokkal ismerkedhetnek a látogatók. Az értékes látványosságot Erdélyi Sándor hosszú évek során gondosan gyűjtött hegeaűmúzeuma szolgáltatja az érdeklődőknek. Vácrátóton augusztus 3-án este 7 órai kezdettel az ősfák lombjai alatt az Állami Hangversenyzené- kar zene- és énekkara ad koncertet Déri András vezényletével. Hegedűn Kiss András működik közre. A műsoron Mozart Don Gio- vanni-nyitánya és hegedű- versenye, valamint Haydn Nelson-miséje szerepel. Szentendrén is folytatódnak a nyári kulturális program eseményei. Augusztus 2- án, ma este 9 órai kezdettel a főtéri Teátrum szabadtéri színpadán a Honvéd Együttes Táncszínháza megismétli nagy sikerű műsorát, amelynek keretében A helység kalapácsa című néptáncszvitet adják elő. Ezen a napon este 7 órai kezdettel a Nosztalgia kávéházban Psola Irén tartja előadói estjét. Szombaton — augusztus 3-án — délelőtt 11 órakor a Teátrum színpadán a Tini-tanoda előadásában a Tini-suli-buli várja a fiatalokat. A városháza udvarán augusztus 3- án és 4-én a Dody ’54 társulat közreműködésével reneszánsz vásárt rendeznek. A Péter Pál-templom- ban szombaton este fél 8 órai kezdettel Karasszon Egyesülés helyett egyesület Soványodik az irodalom A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a napokban úgy döntött, hogy ezentúl egyesületként működik tovább. A több mint százéves szervezet 74 tagvállalatot tömörít, soraikba tartozik a Da- basi Nyomda is, amelyet az egyesületben igazgatója, Bálint Csaba képvisel majd. A hír hátteréről Gémes László igazgatóhelyettestől kaptuk azt az információt, hogy az egyesülésből egyesületté alakulás nem jelent lényeges és tartalmi változást a szervezet életében. Inkább az egyszerűbb szabályozási forma miatt változtatnak, s a hatékonyabb érdekvédelmi és szakmai funkció erősítéséért. Bár Gémes László tájékoztatása szerint a Dabasi Nyomdát még nem érte el a privatizáció, és arról sincs tudomása, hogy a nyomdászok sztrájkolni készülnének. A társadalom, illetve a gazdaság változásai azonban már érezhetőek a nyomdában. Megváltoztak ugyanis a megrendelők, megváltoztak a könyvek, amiket Dabason készítenek. Ma már elenyésző az irodalmi művekre, illetve a tankönyvekre érkező megrendelés. Ez Utóbbi csökkenését maga a nyomda sem bánja, nem volt igazán jó üzlet. A hagyomány okán azonban azt a kevés rendelést, amelyet még kaptak a Tankönyvkiadótól, már teljesítették is. A nagyüzem a hitéleti és a természetgyógyászati könyvekből van, s ezek az igazgatóhelyettes szerint, viszonylag jól ellátják a nyomdát munkával. S minthogy ők is a piacról élnek, abból, ami után kereslet van, abból, amire megrendelés érkezik — nemigen foglalkoznak azzal, hogy milyen az általuk nyomott, készített könyv tartalma. Pusztán rögzítik a tényt, mint Gémes László is, hogy egyre soványabb az irodalom. Amivel a könyvesboltokat járó olvasók is egyet- érthetnek, amikor a tucatnyi krimi, pornó, lektűr között hiába keresik az igazi olvasnivalót, r-ja Dezső orgonamuzsikájában gyönyörködhetnek e hangszer kedvelői. Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vasárnap sok látványossággal várja a közönséget. A látogatók ka népi iparművészeti al kotásai is. A szobi Börzsöny Mú zeumban a Zebegénybei élő festőművész, Kórust József — Európa számol kiállítótermében bemutatót nemcsak a népművészet alkotásaival, hanem azok készítési módjával is megismerkedhetnek, A megye határain túl, Esztergomban, a Várszínház szabadtéri színpadán augusztus 2-án és 3-án este 7 órától a Honvéd együttes és a veszprémi Petőfi Színház közös produkciójában a Parasztbiblia előadását láthatja a közönség. Érdemes ellátogatni augusztus 5-én az óbudai Társas Kör szabadtéri színpadára (III., Kiskorona u. 7.), ahol Pege Aladár és g Pege-kvartett ad koncertet. A kiállítótermek is sokféle látványosságra invitálják az érdeklődőket. A gödöllői művelődési központban az Agrártudományi Egyetem Népművészeti Stúdiója a népi iparművészek szép alkotásait mutatja be. Itt láthatók Kunszt Veroni— alkotásaiból rendezned tárlatot augusztus 2-ától. A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumban a New Yorkban élő Tar László festőművész műveiből rendeztek kiállítást. K. L. Vásárkalauz Gazdag vásári kínálat várja e hét végén a Pest megyeieket. Szombaton egyetlen helyen — Abony- ban — lesz állatvásúr, vasárnap azonban több lehetőség közül válogathatnak, az érdeklődők. Országos állat- és kirakodóvásárt Pest megyében vasárnap Kókán és Tápiószentmártonban tartanak, au lóvásárt Érden rendeznek. Ugyancsak autó- vásár lesz augusztus első vasárnapján Gödöllőn is. A pubertás éveinek gondjai Segítő megértéssel A pubertáskor sok lelki és testi problémát jelent a fiatalok életében. Az a bonyolult élettani folyamat, amikor a gyermekből felnőtt válik, elsősorban a testi átalakulásban nyilvánul meg. A fiúknál a csont- és izomrendszer hirtelen fejlődése, a hangszín megváltozása és az arcvonások elmélyülése a jellemző. A lányoknál kigömbölyö- dik a mell, a comb, a csípő. Ezzel egy időben a karok és a comb külső felületén érdessé válik a bőr. Tapintásra ez igen kellemetlen. Ez a jelenség (rendszeres meleg vizes áz- tatással, durvább mosdó- kesztyűvel való dörzsöléssel) gyorsan és nyomtalanul megszüntethető. A külső változásoknál bonyolultabb a belső átalakulás. Ez a folyamat önmagában is fokozott ingerlékenységet, sértődékeny- séget, sőt, sokszor félénkséget is okoz. A hormonháztartás kialakulása még külső jelekben is megmutatkozik, kivirulnak a pattanások, a bőr zsíros fényűvé lesz, fokozott izzadás és pirulás kíséri ezt a folyamatot. A fiatal ekkor úgy érzi, hogy az élet borzasztó nehéz számára. Ha pedig valaki saját magával elégedetlen, azt előbb-utóbb okkal vagy ok nélkül környezete la bíráló megjegyzésekkel illeti. Mindez akkor, abban az életkorban jelentkezik, amikor a fiatalnak leginkább szüksége van arra,' hogy magabiztos, céltudatos legyen, s reális énképe alakuljon ki. így tud csak a társadalomba beilleskked- ni, csak objektív önismerettel képes hivatást vagy foglalkozást választani, sőt, ez a párválasztását is nagyban befolyásolja. Az élet első megpróbáltatásait elviselő kisleánynak szeretetteljes és együttérző szavakkal kell félelmét enyhíteni. Ilyenkor környezetétől sokkal több időt és energiát követel a beszélgetés, a lelkűkkel való törődés, problémáik meghall-’ gatása. Pedagógusnak, családtagoknak, de még a közvetlen környezethez tartozó ismerősöknek is ilyenkor sok türelmét kell tanúsítaniuk. Ez utóbbiak segítségét esetenként nem árt igénybe venni. Idegen személytől sokszor jobban megfogadják a jó tanácsokat, mint a szülőktől. Részükre csalt az tanácsolható,' hogy félretéve a hiúságot, csak a gyermek érdekét tartsák szem előtt. A későbbiekben ez a magatartás sokszorosan megtérül a szülő számára, gyermekének kiegyensúlyozott boldogságát tapasztalja. Bizsu a divat Soha ekkora divatja nem volt a kitűzőknek, mint napjainkban. Viselik mindig, mindenütt, pulóverre, kalapra, de még kesztyűre tűzve is. A hagyományos bross — a blúz nyakát ékesíti — is visszakért. A divatnak hódolva tartsuk szem élőit a viselt bizsuk harmóniáját. A nyaMámc, a kitűző és a fülbevaló mindig azonos stílusú legyen. Az öltözködésben tolót hódít a húszas évek divatja, a csípőre csúsztatott öv. Kihez a csípővonalig leérő, közepes nagyságú, egysoros teklagyöngy illik. Esti alkalmakra, kivágott ruhához a kétszínű, apró szemű tek- la nyaklánc való, amit elöl brossra emlékeztető nagy, strassz csat fog össze. Kiegészítője lehet akár strassz, akár tekla fülbevaló.
