Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
I. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 13., KEDD Forródrótot ajánlottak Ha egyszer nincs hús, nem kell sorban állni A városokban, nagyobb településeken — a híradások tanúsága szerint — legalább hosszú sorok álltak a hentesüzletek előtt. A környéken viszont nemhogy húst, de még várakozó sort sem láttunk a beharangozott akció első napjaiban. Tápiószecső lakosságát például két üzlet látja el hússal. Az egyikben Gácsi József hentes az eladó, aki a Nagylcáta és Vidéke ÁFÉSZ helyiségét bérli. Érdeklődésünkre ugyancsak panaszkodott. Elmondta, hogy a ceglédi húsipar a 28. heti megrendelés dupláját ígérte az egész akció idejére. Az pedig akkor éppen 147 kilogramm volt. „Mit kezdjek 10 nap alatt 3 mázsa hússal?” — tette fel a kérdést. Mert a kedvezmény miatt most nemhogy á duplája, de többszöröse is elfogyna. Ráadásul az első napon kapott ugyan szállítmányt, de a rendes áron. Nem győzött magyarázkodni és bizonygatni, hogy minderről nem ő tehet. Már csak azért sem, mert vele aláírattak egy nyilatkozatot, miszerint kötelezi magát, hogy a kedvezményes áron kiszállított húst az erre az időszakra megállapított áron értékesíti. Gácsi József 32 éve áll a pult mögött: még arra is jól emlékszik, amikor heti 40 féldisznót vettek meg ugyanott, ahol manapság 2-3 darab már elegendő. A forgalom annyira megcsappant, hogy sokszor a havi 10 ezer forintos bérleti díj kifizetése is gondot jelent. — Két és fél hónapja vagyok vállalkozó. Azóta saját zsebre még nem tudtam semmit termelni — panaszkodott. Ettől az akciótól kicsit a vevők visz- szacsalogatását is várta, hiszen a mai fizetőképes kereslet mellett a másik sze- csői hentesüzlet komoly konkurenciát teremtett. Ám a közelben lévő Honvéd utcai húsboltnál hasonlóan lehangoló kép fogadott. Váczi Ferenc üzlet- tulajdonos az ajtó előtt két, olcsó húsra várakozó nyugdíjas társaságában taglalta a várható kilátásokat. — Több kisebb szállító a partnerem, de a szolnoki húsipar — amíg vállalkozó nem lettem, ott dolgoztam — ígért mára 80-109 kiló kedvezményes árut. Eddig TAPIOMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 6 Munkatárs: Deák Attila. 9 Fogadónap minden csütörtökön lö—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. nem érkezett, pedig már jóval elmúlt az ebédidő. Anyósom szaladt el a postára telefonálni, hátha megtud valamit. Kellemetlen ez a helyzet, mert többen előjegyeztették volna megrendelésüket. Nem vettem fel — szerencsére —, azt súgta a kisördög, hogy egy bóvli az egész. De azért biztattam a kuncsaftokat: jöjjenek csak el 7-én. Jöttek is, de hiába. Van eladni való árum, de rendes áron. — Nekem három kiló oldalasra telik a pénzemből, persze az olcsóbbikból. Eny- nyit tudtunk direkt ez alkalomra megspórolni kis nyugdíjunkból — jegyezte meg bosszúsan Szilágyi Imre 80 éves nyugdíjas, az egyik várakozó. Közben megérkezett Elek- né, aki telefonon próbált érdeklődni a szolnokiaktól a szállítás ügyében. Láthatóan megviselte az információ. — Nem kapunk semmit. Azt mondták, ne is reklamáljunk náluk. Hívjuk Antall miniszterelnök urat, vagy Sárossyt, az államtitkárt. Nekünk biztos van forródrótunk, mondták. Hát nincs .. . másról is említést tettek, de nem bírná el a papír ... Helyzetképünk korántsem teljes, tapasztalataink még az első napokból valók. Az sem kizárt, hogy azóta mindkét szecsői húsbolt megtelt olcsó áruval. Ha sikerült megtalálni egy forródrótot ... (tóth) 8 Szabadtéri színpadok Készülnek az ünnepre Augusztus 20. közeledtével megkezdődött az ünnepi készülődés, a helyszínek, programok közvetlen előkészítése. Nagykátán a Szabadság téri színpad teljesen tönkrement, elkorhadt padlózatát felbontották. Helyébe a Puhi-GildeJ: Útépítő Kft. aszfaltburkolatot készített, ami vélhetően hosszú életű lesz. A 100 ezer forintba kerülő munkára nagy szükség volt: a legutóbbi rendezvények alkalmával már egy gyorsan össze- és szétszerelhető színpadot vettek igénybe a rendezőik. Erre most már nem lesz szükség: a Vili. kátai táncta- lálkozó eredményhirdetése, záró gálaműsora az új burkolattal ellátott színpadon kaphat helyet. Tápiószentmártonban egy teljesen új szabadtéri színpadot építenek a sporttelep melletti Kossuth ligetben. A most alakuló augusztus 20-i programot már itt szeretnék lebonyolítani. —he— Vajdájuk sincs Joguk van polgárosodni Éppen egy évtizede nincs már a nagy.kátai cigányságnak vajdája. A városi temető hársfái előtt gondosan ápolt sírban nyugszik Rafael János, aki annak idején elismert, tekintélyes vezetője volt az itt élő nyelvi-etnikai kisebbségnek. Még inkább elfogadta személyét a helybéli állam- apparátus: annak ellenére is, hogy 1945 után a cigányvajdaság intézményét hivatalosan megszüntették Magyarországon. Anélkül, hogy romológiai — cigánykutatással foglalkozó — értekezésbe bonyolódnánk, az alábbiakat még tisztázni kell: a cigány közösségek belső életét kevéssé ismerőik körében az az általános kép alakult ki, hogy egy-egy ilyen közösséget a cigányók által spontán módon választott vajda vezeti, irányítja. Aki élet és halál ura, a közösség tagjainak föltétien párán csolója. Ez a valóságban távolról sincs így. A cigányok között — akárcsak a világ összes többi népénél — mindig is az öregek örvendtek a legnagyobb tekintélynek. Az Európában a középkor évszázadai során megszerveződő nemzeti államok hatalmi szervezetei az egyes cigány közösségek legtekintélyesebb vénjei közül jelöltek ki olyan közösségvezetőket, akiknek feladata részint a csoport irányítása, főleg pedig a nem cigány állam- apparátus előtt az értük való felelősség vállalása volt. A vajdák tényleges hatalma tehát mindenkor pontosan egybeesett azzal a -hatalommal, amelyet életkora, személyes tekintélye és a családban elfoglalt helye biztosított számára. Ez a korántsem teljes bevezető a nagykátai önkormányzat minap lezajlott képviselő-testületi ülésen történtek jobb megvilágításához látszik nélkülözhetetlennek. A volt Magyar- országi Cigányok Szociáldemokrata Pártja utódaként 1991 áprilisában Rom Roma Polgárjogi Mozgalom néven átalakult társadalmi szervezet nagykátai csoportja nevében, annak három képviselője „petíciót” nyújtott be az önkormányzathoz. Ebben követelték, hogy a testület bízza meg alapszervezetüket a kisebbség önálló helyi hivatalának megszervezésével, ahol a kisebbség ügyintézése folyna. A nem csupán emiatt összehívott rendkívüli ülésen a szervezet képviselői újabb, de most már szelídebben megfogalmazott kérelmet osztottak ki. Idézzük : „Szeretnénk megköszönni, hogy lehetővé tették azt, hogy gondjainkkal, problémáinkkal a testülethez fordulhatunk ... kérelmet juttattunk el, melyben romahivatal felállítását kezdeményeztük. A kérelem megírását követően tájékozódtunk a törvényes lehetőségekről, s az alábbiak szerint módosítanánk kérelmünket. Szeretnénk, ha a képviselő-testület ki- bővítené a szociális bizottság tagjainak körét. Ugyanis szeretnénk, ha a szociális bizottság külső tagjaként megválasztanék a szervezetünk által delegált személyt.” A megnevezett bizottság összetételi arányainak megtartása végett Bodrogi Györgyné polgármester asz- szony egy képviselő-testületi tag beválasztása mellett javasolta elfogadásra a szociális bizottság cigány taggal való kibővítését. A javaslatok megtételét számtalan kérdés követte. Ezek leginkább azt forszírozták, hogy milyen a támogatottsága, mennyire képviselik a kérelmet megfogalmazók a mintegy 5-600 főre tehető nagykátai cigányságot? Egyáltalán fontos-e, hogy az egész helyi kisebbség bízta meg ezzel őket vagy sem? Ha pedig mint egy társadalmi szervezet jelentkezett — amilyen akár éppen a cigányság köréből is megjelenhet bármikor — ugyanolyan jogosítványok illetik meg, mint másokat. Noha kellene már a kisebbségi törvény, amely tisztázza ezt. Az ülésen ugyan nem hangzott el, de talán természetes és közismert: e kisebbség közében bizonyos hagyományok ma is nagyon erősek. így a nagyszámú cigánycsaládban több generáció együtt él, fönnmaradtak a több családból álló „kumpaniák”. Vannak közöttük jómódú kereskedők, hagyományos foglalkozást űző, szegényebb köszörűsök, üstfoltozók, lókeres- kedflk. Egyik csoport jobban magyarosodott, a másik kevésbé. Nem ritka közöttük az ellentét, sőt civakodás. Mindez pedig nem megítélés — főleg nem előítélet — kérdése. Egyszerűen így alakult ki az elmúlt évszázadokban, amely sokat változott, de sóik részletében megmaradt a közelebbi évtizedekben is. A szociális bizottság vezetője — Akantisz Marcell — elmondta, hogy üléseikre rendszerint meghívják a korábbi cigánypárt, most mozgalom képviselőit. így nem látja akadályát például a segélyekbe való beleszólásnak. A fontos az, hogy ezt a befolyásolást magúik az érintettek is elfogadják. A cigányok között is legyen ismert és kétségbevonhatatlan a roma polgárjogi mozgalom érdek-képviseleti szerepe, tevékenysége. Testületi ülésen — és más alkalommal egyaránt — sokszor elhangzott: az önko.rmányzatnak elemi érdeke, hogy a helyi cigányság köréből kompetens képviselőkkel, vezetőkkel tárgyalhasson az őket érintő kérdésekről. Ha a szervezet rendelkezik ilyen felhatalmazással, akkor minden további nélkül szó lehet az előterjesztett kompromisszumos javaslat megvalósításáról. Addig azonban elnapolták a döntést. Pontosabban nem szavazták meg a szociális bizottság kibővítését egy teljes jogú cigány képviselővel. A rendszeres meghívás persze marad. Csikós Sándor és Jakab Sándor — a szervezet helyi vezetői, mindketten rokkantnyugdíjas, családos fiatalemberek — a szavazás eredményére beletörő- dötten bólintottak. Elégedetlenségüknek azonban már másnap hangot adtak szerkesztőségünk fogadóóráján. A részünkről megértő, segítő szándékú beszélgetésen — amelyet más alkalommal közlünk — többször ismételték: „nekünk is jogunk van polgárosodni!” Így igaz. Minden magyar állampolgárral egyetemben joguk van hozzá. Az odavezető úton pedig már azzal is nagyot léptek, hogy elfogadták az önkormányzat utólagos javaslatát: aláírásokat gyűjtenek a cigányak között, amely felhatalmazza őket a hivatalos szervekben való képviseletre. Ha már vajdájuk úgy sincs ... Tóth Ferenc Az álmok még ingyen vannak Mvetödési ház Kívül-beltil megújult Bizonyára nem a vakáció hátralévő napjait számolgatja felvételünkön a diáklány, de nem árt, ha spórol a ceruzájával. Hiszen egyre több dologról csak álmodozhatnak a gyerekek, amit jobb híján csak lerajzolhatnak. Az álmok még ingyen vannak... másfél miiéért Manapság egyre ritkábban látni olyan művelődési házat, amit felújítanak. S ha mégis, az már nem biztos, hogy továbbra is a szórakozni, művelődni vágyók igényeit szolgálja. Sokszor eredeti funkciójától eltérő vállallkozásba akarják kiadni az épületet, csak hozzon valami kis pénzt... Tápióbicskén egyelőre nem ezt látni. Az 1974 óta működő intézmény kívül- belül egyaránt megújult. A külső-belső tatarozás, festés mellett parkettát csiszoltak, új függönyöket raktaik fel, az olajikályhákat központi fűtésre cserélték. A mintegy másfél millió forintos munka a nyugdíjasklub, a néptáncosok, a különböző tanfolyamok résztvevői, tagjai számára varázsolta kellemessé a környezetet. Lisóczki Tündétől, a művelődési ház vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a kedden este Tápióbicskén megalakult Máltai Szeretet Szolgálat helyi szervezete kapott egy helyiséget az épületben. A nagytermet szombat esténként egy diszkós vállalkozó bérli, az előtérben lévő büfével együtt. A művelődési házban augusztus 17-én (szombaton) délután 17 órakor a farmosi Fekete József naiv festő kiállítását nyitja meg dr. Bencze József, Farmos polgármestere. A kiállítás augusztus 17—20. között tekinthető meg. (tóth)
