Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-12 / 188. szám
Fejlesztések iajosházán Szeptemberre, iskolakezdésre elkészül a majosházi napköziotthon: a diákok megújulva vehetik birtokukba. Az e célra átalakított volt pedagóguslakás melegítő konyhával, húselőkészítőivel és korszerű vizesblokkal gyarapszik: immár jó és kulturált körülményeket biztosítva a diákoknak. A tavaly ősszel kezdődött munka csaknem egymillió forintjába került az önkormányzatnak, jóllehet a képviselő-testület bizottságainak több tagja sok társadalmi munkával segítette az építkezést. Jól halad a községháza felújítása is, nemrégiben elkészültek a belső helyiségekkel — két iroda s a nagyterem renoválásával — a továbbiakban a belső vizesblokk s a külső tatarozás van hátra. A hivatalnak négyszázezer forintja van e célra, s szeretnék őszig befejezni a munkákat. Drákói intézkedés Szigethahnon Megnézik a bejelentőt Több ügyfél távozik mostanában felháborodva, vagy legalábbis méltatlankodva, a szigethalmi polgármesteri hivatalból. Ugyanis, ami eddig elképzelhetetlen volt, ma bizony előfordul. Nevezetesen, hogy néhány szigethalmi címre az ügyintézők nem engednek bejelentkezni újabb személyeket. Vagy, hogy a segélykérel- mezőktől nem csupán lakcímüket, anyagi helyzetüket, szociális körülményeiket tudakolják, hanem azt is, milyen minőségben, állandó vagy ideiglenes beje- lenttíként élnek a megadott címen. — Magam adtam utasítást a hivatal dolgozóinak erre — mondja Németh Gábor polgármester és kérés nélkül magyarázattal is szolgál: — Mintegy kétezerötszáz ideiglenes Lakosa van Szigethalomnak. Ám esetünkben egyáltalán nem azt jelenti, mint. máshol az országban. Ez a kisebb faLeányfalui üregfiúk Bajusszal, szakállal A Budakalászi Textiles sportkörnél jó néhány éve működött öregfiúk-labdarú- gócsapat. A focisták a Pest megyei bajnokságban kergették a pettyest. Fábián László mindenes szerepkörben foglalkozott az együttessel, amely azóta megszűnt. Most ismét egy öregfiúkcsapatnál bábáskodik a korábbi kalászi sportvezető: Elmondta; Leányfalun életre hívták az öregfiúkgárdát, amely most indul először a bajnokságban. Fábián Lászlónál 16 játékos fényképe és adatai voltak, most hozta magával ezeket az elkészítendő . igazolásokhoz. Érdekesség, hogy jó néhány játékos szakállal, bajuszosan tekintett a fényképről. Tóth László, Benke József, Vincze István, Baranyai Zoltán, Kiss László, Mohiár János — íme néhányan a névsorból. Az együttes ezután kezdi meg a gyakorlást, s otthon a leányfalui játéktéren- kergetik majd a labdát. Az első csapat, mint ismeretes, derekasan helytállt, legutóbb a Budaörs— Szentendre összevont körzeti bajnokságban bronzérmes lett. A -megyei öreg- fiúk-bajnokságban rajtoló gárdától is tisztes helytállást várnak. Bekapcsolódásuk- nemcsak új színfoltot jelent a palettán, hanem gyarapítja a megyei bajnokság mezőnyét is. A rajt előtt ugyanis gondok jelentkeztek, hiszen a korábbi szereplők közül több együttes a váci körzeti bajnokságban indul majd. Most először rendezik meg külön a térség önálló viadalát. Az eltávozottak helyére minél több új csapatot vár a PLSZ. A Leányfalu bekapcsolódása is segít abban, hogy a korábbi évekhez hasonló létszám vetélkedjen. — Reitter — kinyi ember nem azért lakik ideiglenesen a településen, mert ápolják őket, vagy éppen ők ápolják szüleiket, hozzátartozóikat. Olyan albérlőik az itteni ideiglenesek, akikkel tele van a Pest környéki agglomeráció. A fővárosba jöttek dolgozni, még évekkel ezelőtt. Itt szeretnének letelepedni, ' telket vásárolni, építkezni. Ide szültek gyereket, aikik itt járnak óvodába, iskolába, szüleik itt vásárolnak, tőlünk kérnek nevelési vagy szociális segélyt, orvosi ellátást, lakásépítési támogatóst, kedvezményes telket. Miközben a személyi jövedelemadójuk az állandó lakóhely szerint illetékes önkormányzat kasszájába folyik be. — A ma érvényben lévő Jogszabályok nem veszik figyelembe az ideiglenes lakosok számát, a különféle normatív támogatásokat az önkormányzatok kizárólag az állandó lakók után kapják. Milyen veszteség éri emiatt a szigethalmi önkormányzatot? — Egy három-három és fél ezer lelkes település éves költségvetése mintegy harmincmillió forint lehet. Ettől Szigethalom elesik, hiszen az ide adózó állampolgárok pénzéből kell fedezni az ideiglenesek ellátását, az orvost, az oktatási intézményeket, szociális segélyeket. — Ráadásul akadnak olyan kérelmezők, akik legföljebb valamikor laktak ideiglenesen Szigethalmon — veszi át a szót Fodor Antalné jegyző. — Evek óta más településen van lakásuk, ingatlanuk, s ide legföljebb segélyért jönnek vissza. Nyilván sok vihart kavar még a szigethalmiak döntése, hiszen a helyzetről — arról, hogy a személyi jövedelemadójuk nem a tényleges, hanem a névleges lakóhelyükre folyik be — az érintettek tehetnek a legkevésbé. Ám a drákói intézkedések mégis őket sújtják. Igaz, ha ezeket tovább halogatják, aiklkor a település lakosságának nagyobb része kerülne az i-di ginéi is hátrányosabb elyzetbe. M. K. eddiginél helyzetbe. I. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ SZENTENDREI-SZIGET O A bölcsőtől a CSEPEL-SZIGET MIKLÓS • DUNAKESZI • FŐT • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTsirig tart Fenntartások nélkül Gyanakvás, félelem, bizalmatlanság. Nehezen oldódó görcsök, amelyek még ma, a nemzetiségi kérdés megítélésének változása, az identitástudat ambicionálása idején is sokakat megakadályoznak a színvallásban. Hogy e bonyolult folyamatban mit tehet az iskola? Kimondhatatlanul sokat. Mert a nemzetiségi sors — a bölcsőtől a sírig tart. Pomáz a szlovákoknak, szerbeknek és a németeknek egyaránt otthona, s mert a rendszerváltás részeként e kérdés is másképpen ítéltetik meg, sok kedvező változás történik. Az arra hivatottak az óvodáskortól kezdődően komoly erőfeszítésekkel igyekeznek a gyermekeik nyelvi képzését megvalósítani, s persze ennél többet is. Mit és miként? — kérdeztük Gé- rtez Sándor igazgatótól, aki a pornazi III. számú, német nemzetiség oktatására szakosodott általános iskolát vezeti. ItlIIUMJttHI MIIIHIIIOIMI — Mielőtt a jelenről szólnék — hangzik a válasz —, nem árt némi visszatekintés, hiszen sok jelenlévő gondunk gyökeredzik a múltban. A mi településünket igen súlyosan érintették az erőszakos kitelepítések, 1947 karácsonyán több mint ezer embernek kellett elhagynia otthonát. Nem volt bűnük, csupán az 1938-as népszámláláskor németnek vallották magukat. Ez talán érthetővé teszi, hogy a mai napig egyeseik félnek. Ismertem olyan párnázi idős embert, aki törte a magyart — mégsem vállalta németségét. Érthetően Lassú a feledés, sokáig tart a lelkek Kevés helyen található olyan értékes és változatos földrajzi környezet, mint Pest megye területén. A különleges természeti értékek fokozott védelmet igényelnek, meg kell találni az urbanizációs ártalmaktól való megóvásuk lehetőségeit. A Nemzetközi Természet- védelmi Unió (IUCN) ama döntésének közhírré tétele óta, mely szerint nemzeti parkjainkat tájvédelmi körzetté „minősítették vissza”, természetvédelmi berkekben és a sajtóban felforrósodott a hangulat. Egyesek a visszasorolást egyszerűen nem akarják tudomásul venni, mások úgy ítélik meg, hogy a rendszerváltás sok egyébbel együtt nemzeti parkjainkat is elsodorta. A tisztánlátáshoz jó tudni, hogy nemzeti parkjaink kialakítását a nemzetközi élvonalhoz képest 50—100, szomszédainkhoz viszonyítva — Ausztriát kivéve — Pusztuló parkjaink’ Halálos ítélet? DUNÁTAJ HI REAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak Vasvári £va és Kovács T. István. • Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. S7..: 1416. Telefon: 138-4761, 138-1667. 8 30 éves késéssel kezdtük meg. Adva volt egy erdőkben szegény, természetes vizei nagy részétől megfosztott, 60 százalékban felszántott, 10 százalékban beépített (lebetonozott, lebányászott vagy hulladékkal borított), agyonszervezett, olyan sűrűn lakott ország, amelynek érintetlen területei — mivel az ember kétezer éve „természetátalakít” — már nem voltak. A nemzeti parkok kialakulása mindennek ellenére hazánknak olyan nemzetközi elismerést szerzett, hogy rövid idő alatt minden nemzetközi természetvédelmi szervezet tagjai és egyezmények részesei lehettünk (számuk tíz). Nemzeti parkjaink, illetve azoknak kijelölt részei alapításuk idején az IUCN minden ajánlásának (területnagyság, a védett értékek jellege, alapítás, látogatás, állami felügyelet, önálló költségvetés) megfeleltek, és ma is megfelelnek. A visszaminősítés okai lehetnek: jó szándékú bejelentés (azt gondolván, hogy majd az IUCN megoldja a problémákat); rossz szándékú bejelentés (bosszúból, irigységből); általános felülvizsgálat (az unió arra törekszik, hogy megakadályozza a nemzeti parkok inflálódását, számuk presztízsokok miatti emelkedését), de egyszerű adminisztratív tévedés is (a minisztériumban folyó permanens átszervezés és személycserék miatt előállt zűrzavarban a kérdőíveket hibásan töltötték ki, mint ahogyan belépésünk — 1975 — óta először a minisztérium „elfelejtette" képviseltetni magát az IUCN közgyűlésén, ahol az ilyen ügyeket percek alatt szokták tisztázni) stb. Függetlenül attól, hogy mi volt a „visszaminősítés” oka, számunkra ez komoly figyelmeztető jel, de nem tragikus és nem végleges. Nemzeti parkjainkban kétségtelenül vannak olyan területrészek, amelyek-az előírásoknak nem felelnek meg, és folynak olyan munkák (tarvágás, vegyszerezés, bányászat, hulladéklerakás, építés), amelyek megengedhetetlenek. Az, hogy ez a nemzetközi szervezet nemzeti parkjainkat elismeri vagy nem, számunkra egyáltalán nem lehet közömbös. Nagyon helytelen lett volna az unió részéről, ha a döntést helyszínelés vagy az illetékes hazai szakértők bevonása nélkül hozzák meg (mert ezt nem lehet „levelező” úton eldönteni), de ez nem is tételezhető föl. Azt, hogy nemzeti parkjaink természeti értékeinek állapota a védelem alá helyezés óta mennyit javult, csak nagyon szűk szakértői kör ismeri. Egy tárgyilagos, helyszíni felülvizsgálat eredménye csak az lehet, hogy a nemzeti parkok területe valamelyest csökken, vagy különböző övezetek határai, területei és arányai változnak. A Természetvédelmi Hivatal akkor követné el a legnagyobb baklövést, ha nem tenne meg mindent annak érdekében, hogy az IUCN-nek „ne legyen igaza”, mivel a nemzeti parkjainkra leselkedő hazai veszélyek sokkal nagyobbak, mint az unió döntése. Arra viszont, hogy — ha az újabb állásfoglalás számunkra kedvező lesz — örömünnepet üljünk, még gondolni is rossz. A hivatalnak a fő természetvédelmi kérdésekre kell erejét összpontosítania, mert nemzeti parkjaink léte ezektől függ. Az új erdőtörvény tervezete, a birtokviszonyok rendezésével kapcsolatos elképzelések pedig nemzeti parkjaink halálos ítéletének előjelei! D. A. megnyugvása, s nekünk éppen abban van szerepünk, hogy segítsük a felnövekvő generációt . nemzeti identitása fenntartások nélküli vállalásában. — Az iskolai oktatás eszközrendszere elég mindeh- hez? — Természetesen neun, de valahol itt kezdődik. Az utóbbi időiben megerősödött az óvodában a német nyelv tanítása, egy éve pedig, amióta leszakadva a II. számú iskoláról, önállóan dolgozunk, új alapokra helyezhettük a német nemzetiségi oktatást is. Többek között két évfolyamunkban bizonyos tantárgyakat — a magyar mellett — németül is oktatunk, míg más osztályokban- a néme.- tet, mint tantárgyat tanítjuk. Az előbbi formára egyre nagyobb az igény, s ez azt is jelzi, hogy a szülőik többsége ma már felismeri; a német nemzetiség kulturális értékeinek megismeréséhez a nyelvtudáson keresztül vezet az út. Igen tudatosan készítjük a gyerekeket: már az óvodásokat s az elsősöket is megtanítjuk a német diaiokra és mondókákra, így segítjük, hogy mielőbb kifejlődjön az artikulációs bázisuk. Nagy örömünkre szolgál, hogy — bár a német elsősorban nem a szülők, hanem a nagyszülők nyelve — mégis: az elsős diákok egyre gazdagabb szókincs- csel énkeznetk. ifiiniiniiiminim Kinin — Az iskolának van-e szerepe a hagyományok ápolásában, a közös értékek megőrzésében, a gyerekeknek iskolán kívüli — de a nemzetiségi kiállásban meghatározó — élmények megszerzésében? — Feltétlenül, s minderre tudatosan készülünk. Olykor a tánc és az ének eszközeivel élünk — ha erre mód van. Nagy szerepet vállal az énekkar, s a hely- történeti múzeum tárgyainak gyűjtésében is résizt vesznek gyerdkeink. De szakkörök és szabadidős programok is vannak, ezek keretében a diákok régi recepteket kutatnak fel, lakodalmi szokásokat regisztrálnak, s nagyon hasznosnak tűrök a kis mesterségeik — mint a cipész — szavainak szótárszerű összegyűjtése. Szeptembertől pádig Turcsányi Sándor képviselő-testületi tag irányításával német fáluklub szerveződik, a gyerekék majd ebben is részt vesz- nás. — Szoros kapcsolatuk alakult ki Oberhausen- Rheinhause ) városával. Hogyan alakult ki az együttműködés, s milyen eredménye van? Illiitmiimiiiiiiiiiiiiiiiii: — Az államközi szerződés kapcsán a mii iskolánkba helyezett kiváló pedagógusnő, Mary Liebl-Iíajdú kolléganő ismeretsége révén jutottunk e kapcsolathoz,; s a lényeg, hogy a diákok cserelátogatások során módot kapnak a nyelvtanulásra. Tavaly novemberben három hetet töltöttek a mieink Németországban, az ottani diákok pedig áprilisban viszonozták a látogatást. Szorgalmi időben szerveződtek az utak, a komoly tanulás szándékával. Emellett egyre szélesedik a kapcsolat a valamikor kitelepítettek és itteni rokonságuk között: Németországban már megalakult a po- mázi honi szövetség is; a találkozások s a közeledés tehát természetessé válik. Fontosak e kötelékek, de én épp ilyen lényegesnek tartom az önkormányzat hozzáállását is, amely minden tdkinteiíoen pártolja a nemzetiségiek ügyét. Ugyanakkor segíti az iskolát is, így minden esély megvan, hogy a felnövekvő generáció, megerősödve nemzetiségi tudatában, fenntartások nélkül legyen a település hasznos polgára. Vasvári Éva Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet. Dunakeszi. Fő út 75—81. Tel. 41-902. Augusztus 12. Éjszaka, dr. Varga Eszter. Nappal, dr. Zámori Attila. 13. É. dr. Tordasy Éva. N. dr. Imreh Magdolna. 14. É. dr. Sá- rossy Tibor. N. dr. Fűzi József. 15. É. dr. Gujdi Judit. N. dr. Tordasi Éva. 16. É. dr. Fűzi József. N. dr. Za- Iay Bálint. 17. É. dr. Zalay Bálint. N. dr. Varga Eszter. — hétfői munkarend — 18. dr. Zalay Bálint. Gyermekorvosi ügyelet:. szombat, vasárnap 8—12-ig. Fogorvosi ügyelet: Dunakeszi. Barátság u. 29. Tel. 41-285. Szombat. 8— 12 óráig. Pomázi körzet, Pomáz. Kossuth u. 21. Tel. 25-472. Augusztus 12. dr. Juhár János, 13. dr. Brezanóczy János. 14. dr. Brezanóczy János. 15. dr. Tárcsái Imre. 16. dr. Brezanóczy János. 17. dr. Tárcsái Imre. 18. dr. Tárcsái Imre és Brezanóczy János. Szentendrei körzet. Szentendre. Bükköspart. 27. TeL 12-650. Augusztus 12. dr. Nagy István. 13. dr. Baracska József. 14. dr. Antal József. 15. dr. Mádi Sz. Zoltán. 16. dr. Nagy Sándor. 17. dr. Laponyi István. 18. dr. Antal József. Tahitótfalu körzete. Tahitótfalu. Ifjúság u. 5. TeL 27-030. Augusztus 12. dr. Dezső István. 13. dr. Bellarits Erzsébet. 14. dr. Hagymási Árpád. 15. dr. Dezső István. 16. dr. Nagy Árpád. 17. dr. Urszán Albert. 18. dr. Urszán Albert.
