Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-12 / 188. szám

Fejlesztések iajosházán Szeptemberre, iskolakez­désre elkészül a majosházi napköziotthon: a diákok megújulva vehetik birto­kukba. Az e célra átalakí­tott volt pedagóguslakás melegítő konyhával, húselő­készítőivel és korszerű vi­zesblokkal gyarapszik: im­már jó és kulturált körül­ményeket biztosítva a diá­koknak. A tavaly ősszel kezdődött munka csaknem egymillió forintjába került az önkormányzatnak, jólle­het a képviselő-testület bi­zottságainak több tagja sok társadalmi munkával segí­tette az építkezést. Jól halad a községháza felújítása is, nemrégiben elkészültek a belső helyi­ségekkel — két iroda s a nagyterem renoválásával — a továbbiakban a belső vizesblokk s a külső tata­rozás van hátra. A hiva­talnak négyszázezer forint­ja van e célra, s szeretnék őszig befejezni a munká­kat. Drákói intézkedés Szigethahnon Megnézik a bejelentőt Több ügyfél távozik mos­tanában felháborodva, vagy legalábbis méltatlankodva, a szigethalmi polgármeste­ri hivatalból. Ugyanis, ami eddig elképzelhetetlen volt, ma bizony előfordul. Neve­zetesen, hogy néhány sziget­halmi címre az ügyintézők nem engednek bejelentkez­ni újabb személyeket. Vagy, hogy a segélykérel- mezőktől nem csupán lak­címüket, anyagi helyzetü­ket, szociális körülményei­ket tudakolják, hanem azt is, milyen minőségben, ál­landó vagy ideiglenes beje- lenttíként élnek a megadott címen. — Magam adtam utasí­tást a hivatal dolgozóinak erre — mondja Németh Gá­bor polgármester és kérés nélkül magyarázattal is szolgál: — Mintegy kétezer­ötszáz ideiglenes Lakosa van Szigethalomnak. Ám ese­tünkben egyáltalán nem azt jelenti, mint. máshol az országban. Ez a kisebb fa­Leányfalui üregfiúk Bajusszal, szakállal A Budakalászi Textiles sportkörnél jó néhány éve működött öregfiúk-labdarú- gócsapat. A focisták a Pest megyei bajnokságban ker­gették a pettyest. Fábián László mindenes szerep­körben foglalkozott az együttessel, amely azóta megszűnt. Most ismét egy öregfiúkcsapatnál bábás­kodik a korábbi kalászi sportvezető: Elmondta; Leányfalun életre hívták az öregfiúkgárdát, amely most indul először a bajnokság­ban. Fábián Lászlónál 16 já­tékos fényképe és adatai voltak, most hozta magá­val ezeket az elkészítendő . igazolásokhoz. Érdekesség, hogy jó néhány játékos szakállal, bajuszosan tekin­tett a fényképről. Tóth László, Benke József, Vincze István, Baranyai Zoltán, Kiss László, Mohiár János — íme néhányan a név­sorból. Az együttes ezután kezdi meg a gyakorlást, s otthon a leányfalui játék­téren- kergetik majd a lab­dát. Az első csapat, mint is­meretes, derekasan helyt­állt, legutóbb a Budaörs— Szentendre összevont kör­zeti bajnokságban bronzér­mes lett. A -megyei öreg- fiúk-bajnokságban rajtoló gárdától is tisztes helytál­lást várnak. Bekapcsolódásuk- nem­csak új színfoltot jelent a palettán, hanem gyarapít­ja a megyei bajnokság me­zőnyét is. A rajt előtt ugyanis gondok jelentkez­tek, hiszen a korábbi sze­replők közül több együttes a váci körzeti bajnokság­ban indul majd. Most elő­ször rendezik meg külön a térség önálló viadalát. Az eltávozottak helyére minél több új csapatot vár a PLSZ. A Leányfalu bekap­csolódása is segít abban, hogy a korábbi évekhez ha­sonló létszám vetélkedjen. — Reitter — kinyi ember nem azért la­kik ideiglenesen a telepü­lésen, mert ápolják őket, vagy éppen ők ápolják szü­leiket, hozzátartozóikat. Olyan albérlőik az itteni ideiglenesek, akikkel tele van a Pest környéki agglo­meráció. A fővárosba jöt­tek dolgozni, még évekkel ezelőtt. Itt szeretnének le­telepedni, ' telket vásárolni, építkezni. Ide szültek gye­reket, aikik itt járnak óvo­dába, iskolába, szüleik itt vásárolnak, tőlünk kérnek nevelési vagy szociális se­gélyt, orvosi ellátást, lakás­építési támogatóst, kedvez­ményes telket. Miközben a személyi jövedelemadójuk az állandó lakóhely szerint illetékes önkormányzat kasszájába folyik be. — A ma érvényben lévő Jogszabályok nem veszik figyelembe az ideiglenes la­kosok számát, a különféle normatív támogatásokat az önkormányzatok kizárólag az állandó lakók után kap­ják. Milyen veszteség éri emiatt a szigethalmi önkor­mányzatot? — Egy három-három és fél ezer lelkes település éves költségvetése mintegy har­mincmillió forint lehet. Ettől Szigethalom elesik, hiszen az ide adózó állam­polgárok pénzéből kell fe­dezni az ideiglenesek ellá­tását, az orvost, az okta­tási intézményeket, szociá­lis segélyeket. — Ráadásul akadnak olyan kérelmezők, akik leg­följebb valamikor laktak ideiglenesen Szigethalmon — veszi át a szót Fodor Antalné jegyző. — Evek óta más településen van lakásuk, ingatlanuk, s ide legföljebb segélyért jönnek vissza. Nyilván sok vihart ka­var még a szigethalmiak döntése, hiszen a helyzetről — arról, hogy a személyi jövedelemadójuk nem a tényleges, hanem a névle­ges lakóhelyükre folyik be — az érintettek tehetnek a legkevésbé. Ám a drákói intézkedések mégis őket sújtják. Igaz, ha ezeket to­vább halogatják, aiklkor a település lakosságának na­gyobb része kerülne az i-di ginéi is hátrányosabb elyzetbe. M. K. eddiginél helyzetbe. I. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ SZENTENDREI-SZIGET O A bölcsőtől a CSEPEL-SZIGET MIKLÓS • DUNAKESZI • FŐT • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­sirig tart Fenntartások nélkül Gyanakvás, félelem, bizalmatlanság. Nehezen oldódó görcsök, amelyek még ma, a nemzetiségi kérdés megíté­lésének változása, az identitástudat ambicionálása ide­jén is sokakat megakadályoznak a színvallásban. Hogy e bonyolult folyamatban mit tehet az iskola? Kimondha­tatlanul sokat. Mert a nemzetiségi sors — a bölcsőtől a sírig tart. Pomáz a szlovákoknak, szerbeknek és a németek­nek egyaránt otthona, s mert a rendszerváltás ré­szeként e kérdés is máskép­pen ítéltetik meg, sok ked­vező változás történik. Az arra hivatottak az óvodás­kortól kezdődően komoly erőfeszítésekkel igyekeznek a gyermekeik nyelvi kép­zését megvalósítani, s per­sze ennél többet is. Mit és miként? — kérdeztük Gé- rtez Sándor igazgatótól, aki a pornazi III. számú, német nemzetiség oktatására sza­kosodott általános iskolát vezeti. ItlIIUMJttHI MIIIHIIIOIMI — Mielőtt a jelenről szól­nék — hangzik a válasz —, nem árt némi visszatekin­tés, hiszen sok jelenlévő gondunk gyökeredzik a múltban. A mi településün­ket igen súlyosan érintették az erőszakos kitelepítések, 1947 karácsonyán több mint ezer embernek kellett el­hagynia otthonát. Nem volt bűnük, csupán az 1938-as népszámláláskor németnek vallották magukat. Ez talán érthetővé teszi, hogy a mai napig egyeseik félnek. Is­mertem olyan párnázi idős embert, aki törte a magyart — mégsem vállalta német­ségét. Érthetően Lassú a fe­ledés, sokáig tart a lelkek Kevés helyen található olyan értékes és változatos földrajzi környezet, mint Pest megye területén. A kü­lönleges természeti értékek fokozott védelmet igényel­nek, meg kell találni az ur­banizációs ártalmaktól való megóvásuk lehetőségeit. A Nemzetközi Természet- védelmi Unió (IUCN) ama döntésének közhírré tétele óta, mely szerint nemzeti parkjainkat tájvédelmi kör­zetté „minősítették vissza”, természetvédelmi berkek­ben és a sajtóban felforró­sodott a hangulat. Egyesek a visszasorolást egyszerűen nem akarják tudomásul venni, mások úgy ítélik meg, hogy a rendszerváltás sok egyébbel együtt nem­zeti parkjainkat is elsodor­ta. A tisztánlátáshoz jó tud­ni, hogy nemzeti parkjaink kialakítását a nemzetközi élvonalhoz képest 50—100, szomszédainkhoz viszonyít­va — Ausztriát kivéve — Pusztuló parkjaink’ Halálos ítélet? DUNÁTAJ HI REAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak Vasvári £va és Kovács T. István. • Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. S7..: 1416. Te­lefon: 138-4761, 138-1667. 8 30 éves késéssel kezdtük meg. Adva volt egy erdők­ben szegény, természetes vizei nagy részétől megfosz­tott, 60 százalékban felszán­tott, 10 százalékban beépí­tett (lebetonozott, lebányá­szott vagy hulladékkal bo­rított), agyonszervezett, olyan sűrűn lakott ország, amelynek érintetlen terüle­tei — mivel az ember két­ezer éve „természetátalakít” — már nem voltak. A nemzeti parkok kiala­kulása mindennek ellenére hazánknak olyan nemzet­közi elismerést szerzett, hogy rövid idő alatt minden nemzetközi természetvédel­mi szervezet tagjai és egyezmények részesei lehet­tünk (számuk tíz). Nemzeti parkjaink, illet­ve azoknak kijelölt részei alapításuk idején az IUCN minden ajánlásának (terü­letnagyság, a védett értékek jellege, alapítás, látogatás, állami felügyelet, önálló költségvetés) megfeleltek, és ma is megfelelnek. A visszaminősítés okai le­hetnek: jó szándékú beje­lentés (azt gondolván, hogy majd az IUCN megoldja a problémákat); rossz szándé­kú bejelentés (bosszúból, irigységből); általános fe­lülvizsgálat (az unió arra törekszik, hogy megakadá­lyozza a nemzeti parkok inflálódását, számuk presz­tízsokok miatti emelkedé­sét), de egyszerű adminiszt­ratív tévedés is (a miniszté­riumban folyó permanens átszervezés és személycse­rék miatt előállt zűrzavar­ban a kérdőíveket hibásan töltötték ki, mint ahogyan belépésünk — 1975 — óta először a minisztérium „el­felejtette" képviseltetni ma­gát az IUCN közgyűlésén, ahol az ilyen ügyeket per­cek alatt szokták tisztázni) stb. Függetlenül attól, hogy mi volt a „visszaminősítés” oka, számunkra ez komoly figyelmeztető jel, de nem tragikus és nem végleges. Nemzeti parkjainkban két­ségtelenül vannak olyan te­rületrészek, amelyek-az elő­írásoknak nem felelnek meg, és folynak olyan mun­kák (tarvágás, vegyszere­zés, bányászat, hulladékle­rakás, építés), amelyek megengedhetetlenek. Az, hogy ez a nemzetközi szer­vezet nemzeti parkjainkat elismeri vagy nem, szá­munkra egyáltalán nem le­het közömbös. Nagyon helytelen lett volna az unió részéről, ha a döntést helyszínelés vagy az illetékes hazai szakértők bevonása nélkül hozzák meg (mert ezt nem lehet „levelező” úton eldönteni), de ez nem is tételezhető föl. Azt, hogy nemzeti park­jaink természeti értékeinek állapota a védelem alá he­lyezés óta mennyit javult, csak nagyon szűk szakértői kör ismeri. Egy tárgyilagos, helyszíni felülvizsgálat eredménye csak az lehet, hogy a nemzeti parkok te­rülete valamelyest csökken, vagy különböző övezetek határai, területei és arányai változnak. A Természetvédelmi Hi­vatal akkor követné el a legnagyobb baklövést, ha nem tenne meg mindent annak érdekében, hogy az IUCN-nek „ne legyen iga­za”, mivel a nemzeti park­jainkra leselkedő hazai ve­szélyek sokkal nagyobbak, mint az unió döntése. Ar­ra viszont, hogy — ha az újabb állásfoglalás szá­munkra kedvező lesz — örömünnepet üljünk, még gondolni is rossz. A hivatalnak a fő termé­szetvédelmi kérdésekre kell erejét összpontosítania, mert nemzeti parkjaink lé­te ezektől függ. Az új er­dőtörvény tervezete, a bir­tokviszonyok rendezésével kapcsolatos elképzelések pe­dig nemzeti parkjaink ha­lálos ítéletének előjelei! D. A. megnyugvása, s nekünk ép­pen abban van szerepünk, hogy segítsük a felnövekvő generációt . nemzeti identi­tása fenntartások nélküli vállalásában. — Az iskolai oktatás esz­közrendszere elég mindeh- hez? — Természetesen neun, de valahol itt kezdődik. Az utóbbi időiben megerősödött az óvodában a német nyelv tanítása, egy éve pedig, amióta leszakadva a II. szá­mú iskoláról, önállóan dol­gozunk, új alapokra he­lyezhettük a német nemze­tiségi oktatást is. Többek között két évfolyamunk­ban bizonyos tantárgyakat — a magyar mellett — németül is oktatunk, míg más osztályokban- a néme.- tet, mint tantárgyat tanít­juk. Az előbbi formára egy­re nagyobb az igény, s ez azt is jelzi, hogy a szülőik többsége ma már felismeri; a német nemzetiség kul­turális értékeinek megis­meréséhez a nyelvtudáson keresztül vezet az út. Igen tudatosan készítjük a gye­rekeket: már az óvodáso­kat s az elsősöket is meg­tanítjuk a német diaiokra és mondókákra, így segít­jük, hogy mielőbb kifejlőd­jön az artikulációs bázisuk. Nagy örömünkre szolgál, hogy — bár a német el­sősorban nem a szülők, ha­nem a nagyszülők nyelve — mégis: az elsős diákok egyre gazdagabb szókincs- csel énkeznetk. ifiiniiniiiminim Kinin — Az iskolának van-e szerepe a hagyományok ápolásában, a közös értékek megőrzésében, a gyerekek­nek iskolán kívüli — de a nemzetiségi kiállásban meg­határozó — élmények meg­szerzésében? — Feltétlenül, s minder­re tudatosan készülünk. Olykor a tánc és az ének eszközeivel élünk — ha er­re mód van. Nagy szerepet vállal az énekkar, s a hely- történeti múzeum tárgyai­nak gyűjtésében is résizt vesznek gyerdkeink. De szakkörök és szabadidős programok is vannak, ezek keretében a diákok régi re­cepteket kutatnak fel, lako­dalmi szokásokat regiszt­rálnak, s nagyon hasznos­nak tűrök a kis mestersé­geik — mint a cipész — sza­vainak szótárszerű össze­gyűjtése. Szeptembertől pá­dig Turcsányi Sándor kép­viselő-testületi tag irányí­tásával német fáluklub szerveződik, a gyerekék majd ebben is részt vesz- nás. — Szoros kapcsolatuk alakult ki Oberhausen- Rheinhause ) városával. Ho­gyan alakult ki az együtt­működés, s milyen eredmé­nye van? Illiitmiimiiiiiiiiiiiiiiiii: — Az államközi szerződés kapcsán a mii iskolánkba helyezett kiváló pedagógus­nő, Mary Liebl-Iíajdú kol­léganő ismeretsége révén jutottunk e kapcsolathoz,; s a lényeg, hogy a diákok cserelátogatások során mó­dot kapnak a nyelvtanu­lásra. Tavaly novemberben három hetet töltöttek a mieink Németországban, az ottani diákok pedig ápri­lisban viszonozták a láto­gatást. Szorgalmi időben szerveződtek az utak, a ko­moly tanulás szándékával. Emellett egyre szélesedik a kapcsolat a valamikor ki­telepítettek és itteni rokon­ságuk között: Németország­ban már megalakult a po- mázi honi szövetség is; a találkozások s a közeledés tehát természetessé válik. Fontosak e kötelékek, de én épp ilyen lényegesnek tar­tom az önkormányzat hoz­záállását is, amely minden tdkinteiíoen pártolja a nem­zetiségiek ügyét. Ugyanak­kor segíti az iskolát is, így minden esély megvan, hogy a felnövekvő generáció, megerősödve nemzetiségi tudatában, fenntartások nélkül legyen a település hasznos polgára. Vasvári Éva Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet. Duna­keszi. Fő út 75—81. Tel. 41-902. Augusztus 12. Éjszaka, dr. Varga Eszter. Nappal, dr. Zámori Attila. 13. É. dr. Tordasy Éva. N. dr. Imreh Magdolna. 14. É. dr. Sá- rossy Tibor. N. dr. Fűzi Jó­zsef. 15. É. dr. Gujdi Judit. N. dr. Tordasi Éva. 16. É. dr. Fűzi József. N. dr. Za- Iay Bálint. 17. É. dr. Zalay Bálint. N. dr. Varga Esz­ter. — hétfői munkarend — 18. dr. Zalay Bálint. Gyermekorvosi ügyelet:. szombat, vasárnap 8—12-ig. Fogorvosi ügyelet: Du­nakeszi. Barátság u. 29. Tel. 41-285. Szombat. 8— 12 óráig. Pomázi körzet, Pomáz. Kossuth u. 21. Tel. 25-472. Augusztus 12. dr. Juhár János, 13. dr. Brezanóczy János. 14. dr. Brezanóczy János. 15. dr. Tárcsái Im­re. 16. dr. Brezanóczy Já­nos. 17. dr. Tárcsái Imre. 18. dr. Tárcsái Imre és Brezanóczy János. Szentendrei körzet. Szent­endre. Bükköspart. 27. TeL 12-650. Augusztus 12. dr. Nagy István. 13. dr. Baracska Jó­zsef. 14. dr. Antal József. 15. dr. Mádi Sz. Zoltán. 16. dr. Nagy Sándor. 17. dr. Laponyi István. 18. dr. An­tal József. Tahitótfalu körzete. Tahi­tótfalu. Ifjúság u. 5. TeL 27-030. Augusztus 12. dr. Dezső István. 13. dr. Bellarits Er­zsébet. 14. dr. Hagymási Árpád. 15. dr. Dezső Ist­ván. 16. dr. Nagy Árpád. 17. dr. Urszán Albert. 18. dr. Urszán Albert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom